Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
«prtii» H, esütürttat Kétszázötven éve jelent meg a Mercorius Hungaricus A kéziratos újságok majd az alkalomszerű mjovitatványok, kiáltványok és emlékiratok után T70Ő áprilisában jelent meg az első nyomtatott újság Magyarországon. A lapot hsztcr- hdrzy Antal kuruc tábornok Mercorias Hungaricus címmel jelentette meg. h lapnak a hivatása at veit, hogy külföldön megismertesse II. Rákóczi tere ne jogos s ta bad sóg harcát. Rákóczi Ferenc, amikor 1703-ban élére állt a felkelésnek^ elvállalta a császárellenes szabadságharc vezetését, már tisztában volt a sajtó nagy jelentőségével. Első dolga hires kiáltványának, a tiecrudea- kiml-uak a kiadása volt. E kiáltványban hazánk minden nemes és nem nemes elnyomottjához fordult és szabadságharcra hívta jel az ország néjjél. A Habsburgok ezt a szabadságharcot a XVlennerisches Diarium című hivatalos lapjukban be akarták mocskolni a külföld elölt, ennek ellensúlyozására volt szükség a Mercorias kiadására. E lap nem hazánk népéhez szólt tehát, hanem a külföldi közvéleményt, főleg a szövetségeseket tájékoztatta a szabadságharc állásáról. Latin nyelven jelent meg, mert mint azt tudjuk, ekkor a diplomácia közös nyelve a latin volt. i ákóczi újságja nyugatra répái viszonylatban is friss sajtóterméknek mondható. Jól szerkesztett lap volt. Mert pl. uz 170S augusztus 3-i trencséni csatáról szóló tudósítás már augusztus 14-én megjelent a Hcrcoriusban. A lúrnelc pedig hosszú utat kellett megpmiié. A csatamezöről Szécséngbp, a fejedelmi udvarhoz, majd onnan Lőcsére a nyomdához. Rákóczi megkövetelte, hogy időről-időre ellássák anyaggal a csapatok parancsnokai a Ueicoriust. A Mercorius munkálataiban tszterházy Antalon kívül Ráday Fát, majd tí.rctényi Miklós is titkára, Ebeczky Sámuel is részt vett. A magyar újságírás kegyelettel emlékezik a legrégibb magyar lapra a Mercorias Hungáricasra, és büszke is arra, hogy ezt az újságot a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc szülte, t sajtótermék tehát egyenet őse mai szabad lapjainknak. {/ikai&aiúk Yléfve A szomszédokkal is törődni kell j? K A iavaszi nagytakarításról Az év első nagytakarítását tavasszal rendezzük a lakásban. A nagytakarítást ne végezzük egyszerre mindenütt. Vegyük sorra a helyiségeket, külön a konyhában , az éléskamrában, majd a szobákban. Ilyenkor az elmozdítható tárgyakat vígjuk ki a helyiségből, a nagy bútorokat húzzuk a szoba közepére és takarjuk le. A falakat alaposan seperjük le, s csak aztán kezdjük meg a meszelést. Meszelés után az ajtók és ablakok farészeit hideg korpát őzet lel mossuk le. világos, lakkozott ajtókat »hegyi- krétával« (házi áriád boltban kapható) bedörzsöljük és pulia ronggyal kifényesítjük. A porcelán és üveg dísztárgyakat langyos szappanos vízzel megmossuk és szárazra töröljük. Fényezett padlótisztítás 1 A napokban Nagytakarításkor a fényezett padlót újra beeresztjük és felkeféljük. Beeresztő anyagot házilag is készíthetünk: 12 deka mosó- szappant 1 liter- vízben fieli'őzünk, «piánként hozzáadunk 50 deka sárga viaszt. Ezzel jól elkeverjük és 4 liter víz hozzáadásával felhígítjuk. Majd ezzel a padlót vékonyan bekenjük és ha megszárad, fényesre keféljük. A festett padlót ne súroljuk fel, mert a színét elveszti. Ezért, ha a padló piszkos, mossuk szappanos vízzel, a vízbe néhány csepp ammóniákot is tegyünk. Festett padló tisztítására a következő keveréket készítsük: 1 liter denaturált szeszben olvasszunk fel 20 deka apróra tőrt gyantát s azzal a tisztára mosott és szárazra törölt padlót kenjük be. A súrolt ! padlót alaposan felmossuk tri| sós vízzel és Ízlés szerint sárgít- I juW* Szőnyegek tisziíiása Szabó János’ 6 holdas gazdával találkoztam. Beszélgetés közben szó esett a beadásról. — Én már megnyugodtam — mondja — a második negyedévre le beadtam a tyúkot, tojást, a disznót meg a multhónapban vittem b* és egész évre rendeztem a sertésbeadást. — Hát a szomszédok? Azok is ilyen jól állnak a beadással? — kérdeztem— Azt nem tudom. Én amondó vagyok, hogy a kötelesei'géméi teljesítem és mindenki törődjön magával. — Nem lenne az jó, Szabó bácsi, ha mindenki csak magával törődne- Mert bizony vannak hanyag emberek, meg olj anok, akik az állam, meg dolgozótársaik kárára spekulálnak. — Az biz igaz.— hagyta rá— De hát pont én regnáljam beadásra a szomszédokat, mikor ibég tanácstag, állandóbizolUájfi tsg sem vagyok. Még azok sem sokat késéé kiek a beadásról» Sajnos Békéscsabán más szavakkal, más formában, de ezzel a tartalommal igen sokan elmond ják: az állandó bizottság csak papíron van meg, nemigen törődik a beadással. Mikor az újjá válasz táe után először ülésezeU a városi begyűjtési állandó bizoltság, határozatot hozlak s minden állandó bizottsági tag 10—12 aktívát szervez kerületében«. Mikor legközelebb ismét á lián dóbizottsági ülés volt és a tagok beszámoltak munkájukról, Nagy Jánoson kívül mindenki azt mondta, «tea megy«, »nem akarnak az emberek a bő- gyűjtésben résztvemú«. Egyedül Nagy János szervezett az I. kerületben 20 aktívát. Pedig ott is olyan emberek Iáknak, mint máshol. A III. kerületben pl. 1953-ban az állandótózottsági la- gok csoportos megbeszélés eket szerveztek. Pribojszki Pál az utcájában csaknem minden héten összehívta a szomszédokat és megbeszélték a rendel eteket, haA rendelet, az rendelet Lározatokat és azt is, ki hogyan tudja minél előbb beadni a tojást, vagy a disznót. A III. kerület sosem maradt le a beadással. Most meg azt állítják a ül. kerületi állandóbízottsági tagok, hogy az ottani emberek ne® akarnak segíteni a begyűjtésben. Igaz, az állandó bizottsági ülésen volt arról szó, hogy csoportos megbeszéléseket szerveznek utcánként, de eg eddig elmaradt. Egyedül a Fényesá-reszea tartottak kisgyűljéseket. Pedig igen hasznos volna, ha máshol is tartanának, mert a rendekleteet. kedvezményeket jobban megismernék az emberek. Hiszem az állandó bizottsági tagoknak, aktíváknak nemcsak az a feladatuk, hogy a begyűjtést szorgalmazzák, hanem a határozatok, újabb kedvezmények ismertetése is kötelességük. Minden kerületben Az 1026/1954-es rendelet kimondja, hogy csak 8ÉI0 forinton felüli Összeget lehet csekken átutalni. Az 500 forinton aluliakat kézi pénztárból kell fizetni. £* mégis, a' dévaványai Szabad Nép TSZ már több esetben várt 500 forinton aluli összegre is. Sőt, egyszer több mint három hónapig tartozót a baromfi- és Tojásbegy üjíö Vállalat négyszáz egynéhány forinttal. Az a kérése a Szabad Nép TSZ-nek, hogy a Baromit- és Tojásbegyüjtő Vállalat is tartsa be a rendeletet, illetve a ki- rendeltség is, amelyik ott felvásárol. Mert a megyei központ betartja még akkor is, ha a kirendeltség hibát követ el. Ezért vándorolt három hónapig az a négyszáz forint. A Baromfi- és Tojásbegy-üjtő j Vállalatra már néhány helyen j panaszkodtak. Még csak rendes csekket sem adtak Dévaványán, csak egy kis papírt, amivel igazolták, hogy ennyivel és ennyivel tartoznak. A rendelet mindenkire kötelező. Legyen az tér- melöszövetljezet, vagy begyűjtési vállalat. vannak versenyiáblák, de eszaj) sem törődik senki. Ha az állandó bizottság tagjai gondoskodnának róla, hogy a fontosabb- rendeleteket, élenjárók és hanyagok neveit kiírják, bizonyosan senki nem menne el a verseny tábla mellett, hogy el ne olvassa. Ennek pedig eredménye az lenne, hogy mindenki iemerné a begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseket ős a város begyűjtésben továbbra is megtartaná első helyét. (Lipcsei) KÖNYVESPOLC A holnap elébe (Nagy magyar hazafiak a holnap Magyarországéért) A szőnyegeket jól kiporoljuk és ammóniákon, vizes kefével, vágj’ felébe Vágott édes káposztával átdörzsöljük. A linofeumot langyos vízzel mossuk, mert a hideg víztől feh-epedezik, a túl meleg víz pedig elveszi a fényét. Tisztíthatjuk még langyos burgonyalével, vagy tejjel is. A kopott linóleumot felfrissíthetjük úgy is, hogy 2 tojást 1 liter tejben addig verünk, amíg teljesen elvegyül. Ekkor a lemosott linóleumot bekenjük vele és rá- seávadni hagyjuk. Utána podió- viasszal bekenjük és úgy keféljük, mint a padlót. A takarékosság nevében — Az ördög vinné el, az éjjel az Orvosságom fe’e elpárolgott. Persze ez nem volna még baj, mert keserű nagyon — teszi hozzá keserű ábrázattal egy -gyóu gvításra szoruló fiatalember. Miért páro Igott el az orvosság? Szesz- tartalma vb«, s elillan? Nincs, de könnyen szökhetett, mert a gyógyszertár szépen lekötötte egy cefoíánnal, ráadás«« kék zsineggel, ami az első piM-a- natban. megfogta az újját a betegnek. Ezt á celofánt aztán visszahelyezni nem lehetett. Papírral, vagy Tuhadarab- bál újra-újra lekötni, ez az üveg sorsa. De -a papírtól, ritka,szövésű ruhadarabtól ez orvosság njvtgodtan elpárologhat. Nines dtsgó ? k érdért iet né valaki. Oe van, mert az üzletekben is kapható, teatk éppen úgy látszik, a takarékosságot egy kicsit hely te lenül értelmezik. Ne takaré- koakodijnwk «z ilyesmivel, mert ebbe« több « kár, rmot -a haszon. Ha újítón*, síkkor gondol ju* meg jobban -azt A„Bánk bán“ Bukarestben A Román Népköztársaságba« az Állami Magyar Színházak művésziéi évrői-évre Bukarestbe utaznak, hogy a román főváros j színházainak közönsége megismerhesse a klasszikus és a mai j drámairodalom legkiválóbb aiko- i tásait és az ország magyar színművészeinek játékában gyönyörködhessen. Most a Kolozsvári Magyar Színház vendégszerepei Bukarestben. A kolozsvári magyar együttes veudégsaereplését Kato- j na József Bánk bánijával kezd- I te. A bukaresti közönség osztatlan tetszéssel fogadta a bemutatót és a kolozsvári magyar színművészek közül l’oör Üli érdemes művésznő (Uertrudisz), Horváth Béla (Ottó), Senkálszlki Endre (Bánk bán), Dorián Ilona (Melinda; és biora Jenő (Biberach) aratta a legnagyobb sikert. Ugyancsak megérdemelte * nyílt-j satui tapsot az if jú Mártom Já-1 í nos színművész Tiborc alakítása ’ is. A darabot Dolly frerenc ki- j I váló művész és Ali&mi-díjírs rendező rendezte. Szakács tiyörgy korba díszkőiéi és jelmezei jelen - I tös mértékbe« hozzájárultak a bemutató sikeréhez. — A BALASSI Kultúrotthon havonként ismétlődő elöadás-ao- rozatot indít fiatal mű-vészek «síje" címmel. Az első «Kiadást április Í4«én este 8 órai kezdettel tartják „Banyák Kálmán be- igedfi-estje“ címmel. Közreműködik Petri Endre zongoraművész. A gyűjtemény történelmünk, irodalmunk kimagasló alakjainak Írásait tartalmazza és megismerteti az olvasóval a nagy hazafiak terveit, elképzeléseit a haza szebbétételére. Apáczai Cseri János, Zrínyi Miklós, ÍI. Rákóczi Ferenc, Tessedik Sámuel, a felvilágosodás, a reformkor és az 1*48- as szabadságharc nagy írói, küllői politikusai, Ady Endre, Móricz Zsig- raond és a munkásosztály legjobbjai Írásait tartalmazza a könyv. Olvasástik meggyőz arról, hogy a szabadság tfz esztendejében felépítettük azt a hazát, amelyről elődeink csak álmodtak és amely valóban szebb, tartósabb a réginél. Részletek a könyvből Tessedik Sámuel a magyar iskolaügyről A legnagyobb pedagógusok is bevallják, hogy egyike a legnehezebben megoldható nevelési feladatoknak, egy nehezen megoldható csomó: gyermekek részére foglalkozást találni és őket az iskolában Is foglalkoztatni s ezt a csomót az én tervszerűen berendezett gyakorlati gazdasági ipariskolám oly módon oldja meg, hogy a gyermekmunkák legnagyobb sokfélesége mellett is a gyermekeknek módjnkban van azt a munkát választani, mely az ő természetes hajlamuknak, szükségleteiknek és körülményeiknek, testi-lelki erőiknek, képességeiknek és kedvüknek legjobban megfelel. Tekintettel a nagyközönségre, ezeknek a munkálatoknak a község és vidék hely i körülményeihez ke« igazodniuk — ahol az Iskolát felállítják — azért, hogy mindenkiben nagyobb érdeklődést keltsenek s egyszersmind az eddig fel nem használt magyar termékeket jobban hasznosítsák, a gazdasági életben fellendülést és forgalmat hozzanak, a kézi -üzeméit, a gyárak, és kereskedés -felvirágozésát tűzzék ki 'Célill s ebbon szorosan csatlakozzanak a kormányzati rendszer célkitűzéseihez. Mert az iskoláknak — ez legalábbis szükségszerű volna — az állam szemináriumainak kellene lenniük s a lakosság minden rétegei és szükségletéi számára tevékeny alattvalókat nevelniük. A célszerűen berendezett, praktikus gazdasági ipariskolákban a faltul gyermekek nemcsak vidékük jólétének és gazdaságának természetes és áldásos forrásaival ismerkednek meg, de arra is gyakorlati módon rávezetik őket, bogy hol keressék ezeket a forrásokat? Hogyan találják meg? Okosan és tevékenyen hogyan vegyék hasznát? S hogyan lehetne azt saját hasznukra és a nagyközönség előnyére még közelebb hozni? Minden mesternek, művésznek, szakembernek alkalma van már tudományát hasznosítani és azt gyakorolni, csak a fiatal paraszt, gazda vagy kincstári hivatalnok részére nincs as egész Tisza-vidéken egyetlen egy gyakorlati gazdasági Ipariskola (a szarvasi magániskolától eltekintve), amelyben 0 is valami hasznosat tanulhatna s jövendőbeli s az államra oly nagyon fontos hivatására mind elméleti, mind gyakorlati szempontból a saját vidékén elkészülhetne. A jobb iskolák nagyon messze vannak, sokkal meszesebb, nrintsqm, bogy a Tiszán, Kőrösön és a Maroson túli és erdélyi lakók a távoli városi iskoláknak nagy és mindig növekufi költségeit meggyőzzék s más iskolák e vidék nagyon speciális helyi körülményeire mindeddig vagy csak kis mértékben, vagy egyáltalában nem voltak teltintettel. Ez nagyon szükséges és nagyon hasznos iskolafajta alig hozható létre egyszerűbben, mintha a nemes Békés vármegyében már működő -gyakorlati gazdasági magán ipariskolát nyilvános tartományi főiskolává alakítják át és emelik, hogy a benne kiképzett tanítók s praktikánsok szerzett ismereteiket « vidéken terjeszteni és valóban érvényesíteni tudják, hogy az Állam különböző nemzetiségű és- vaUásű szolgáinak annyira káros egyenetlenségei legalább gazdasági tekintetben minden közös gazdasági iskolában legkönnyebben .és legbiztosabban lecsiszoltassanak és bogy a községek, nagybirtokosok, vármegyék, az állam a javított gazdaságban járatos gazdákhoz jussanak, amilyenekre szükségük van, de amilyenekhez praktikus gazdasági ipariskolák nélkül csak nagyon nehezen és nagyon -későn jutnának.
