Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

1955 ápiiils 6., szer«!*

3

{/ikaisaio-k Hfy\&

Rákosi Mátyás elvtárs ünnepi beszéde

(Folytatás a 2. oldalról,)

gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rabiók és magyar csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg.

Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosóra emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ízen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvető fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9 millió 360 ezer tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22 millió tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvas- termelés, mely az utolsó békeév 335.090 tonnájáról 843 000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk. 1954-ben pedig 1,491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a viilamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1,399.000 megawatt- óráról 1954-lK’n 4,830.000-re

emelkedett.

A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya terveiére az utolsó, háború előtti övhez képest 2,5-szeresére nőtt, a foszfor-műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, m egnyolcszorozódott a motorkerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 s*zázalékkal nagyobb, mint 1938-lnan volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1938-ban. Pamutszövetet egy és félszer annyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villaniosenergia-felhasz- nálás a gyáripariam 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1938ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek, újrendszerű esztergapadok, betonkeverő-gépek, nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket, mint például a penicillin, sztrep- tomicin, stb.

Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv feljárnám A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett.

1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmás létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke mindén magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszer- ipari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Textükombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mező- gazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312, és több mint 11.000 traktorral, közel 11000 cséplőgéppel és egyéb gépekkel rendelkeznek.

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkás- osztály, mint a dolgozó parasztság és az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének megja- vuiását mutatja a népszaporodás növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság általában alacsonyabb volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. .Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb, mint 1938-l>an volt, és jobb, mint

— Ausztria és Svájc kivételével

— a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a társadalombiztosítás kiterjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5,800.000 ember részesül a társadalombiztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteggondozó intézetek száma megkéts-zereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gürnő kórban elhaltak száma tavaly az 1938. évinek Csak egyhannada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy hússzorosa az 1938-asnak.

Jelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növekedése

mellett különösein jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most Háromszor annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a középiskolai tanulóik száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-ban a középiskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás-származású, 1954—55-ben *z az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken és a főiskolákon is, ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százai lékra emelkedett. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozo nép előtt! A különböző oktatási intézményeken és tanfolyamokon a részvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1,700000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozóik különböző szak- tanfolyamokon. Így az elmúlt öt év alatt mintegy 1,170000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést.

Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg. 17,3 millió példányban. Az elmúlt évben 20.614 mű jelent meg, 41 millió példányiján. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, a- melynek eredményeképpen 1954visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünktől mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocializmus építése juttatott neki.

Nincs olyan kérdés, melyben a magyar nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében. (Nagy taps.)

Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió áll a béke megvédéséért vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogénbomba, a tömegpusztító

fegyverek használatának betiltását.

Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével eJenzi a német Wehrmacht újjászervezését.

Mindannyian liudatájblrn vagyunk annak, hogy a párizsi Szerződések ratifikálásával

megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje.

Arról is meg vagyunk győződve, hogy a német militarizmus feltámasztása közvetlenül fenyegeti minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magy ar népét is, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szenvedést zúdított rá a német militarizmus, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért

minden hazafi egységesen helyesli, hogy az imperialista háborús

gyújtogatok terveivel, a német militarizmus feltámasztásával szemben a párizsi egyezmények ratifikálása kapcsán,

;a szocialista tábor levonja a szükséges következtetéseket éa hatékony intézkedéseket foganatosít, mélyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy taps.)

Hazánk a jövőben is teljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon támogatja a béketábor erejének szorosabb összefogását. Most, amikor már eddig a magyar népi demokrácia több mint ötmillió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásával békeakaratát, ezer és ezer formában láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt fogadalom arra, hogy minden erejükkel megvédik a békét.

Pártunk és kormányunk az imperialista háborús gyujtogatők üzelmeinak láttán kötelességének tartja, hogy tovább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építésünk szilárd őrét, a néphadsereget és erősítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely odlaadótan és éberen őrködik hazánk békéje felett.

A béke megvédésének hatalmas tényezője népi demokráciánk egészséges továbbfejlődése is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kulturális és anyagi életszínvonala emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja békéjét és vívni áLlVicUt.

A béke megvédése és a népjólét fokozása megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesítése

ben majdnem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938- ban. A felszabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1938-ban 410 volt a működő filmszínházak, és 18,5 millió a látogatóik száma, 1954-ben 2813 filmszínház működött, és a látogatók száma 97,7 millió volt, több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek, és 1954-bem meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma, 1954-ben 1,270.000 volt, az 1938. évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődését mutatja. Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlődést ért el a felszabadulás Óta sportmozgalmunk.

Bármily jelentékenyek Is azok az eredmények, melyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, a szocializmus építésében elért, mindez csak kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk életének minden területén újabb sikereket, újabb virágzást hóénak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő békét! A béke megőrzése és nép- jólétünk emelése elválaszthatatlan kölcsönhatásban álílnak egymással.

Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatóbal, minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusztítóid) világháború kirobbantásávat akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és sziiárdulását.

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatjaszívós, következetes és őszinte békepolitikánkat

A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, mely biztosítja eddigi vívmány ainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek, s ennek megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennünket minden országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jó viszonyt minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával és Ausztriával is.

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepo- litikát, melyet pártunk vezetésével népi demokratikus államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár.

De emellett minden dolgozó számára világos az is, hogy az imperialisták háborús gyújtogatása mögött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: a régi rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a »hárommillió koldus« színvonalára löknék visz-! sza a dolgozó parasztok zömét, j

A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan összefüggnek a béke kérdésével. Ezt tudja dolgozó népünk is, amely nutt, a felszabadulás tízéves évfordulóját hatalmas, városra és falara egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőkereke és előrevivője, s egyben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulási munkaversemy meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s fokozódjék a legközelebbi hetekben és hónapokban.

Az elmúlt másféi esztendő folyamán nem egyszer szem elől tévesztettük a szocialista iparés benne külön a nehézipar fejlesztésének jelentőségét, és éppen ezekben a hetekben gyűrkőztünk neki, hogy a hibákat, melyek e téren mutatkoztak, kijavítsuk. Újra alá kell húzni, hogy

további fejlődésünk alapja a szocialista ipar, és különösen a nehézipar növelése. A béke megvédése és a népjólét fokozása parancsolőan megkövetel , hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a ter- nivTékenység emelése, az önkiit ség csökkentése, a minőség megjavítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túlteljesítése.

Meg kell erősítenünk a meglazult munkafegyelmet, az állam- polgári fegyelmet. Gondoskodnunk kell a begyűjtés és adóeás

terveinek pontos végrehajtásáról. Mindezek a követelmények elválaszthatatlanok a nép anyagi jólétének emelkedésétől, békénk megvédésétől. Be keli vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a tényezők, elsősorban a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése, együttesen biztosíthatják zavartalan továbbfejlődésünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosítani.

A termelés terén nagy feladat vár szakszervezeteinkre, melyeknek majdnem kétmilliós tagsága szocialista építésünk derékhada. Ezt a hatalmas erőt most úgy kell mozgósítani, hogy minden tagja egymással versenyezve, lelkesen küzdjön a szocialista célkitűzések megvalósításáért.

A szocialista ipar fejlesztése mellett szakadatlanul szem előtt keli tartanunk a

mezőgazdaság továbbiejl .szlését. Az egyénileg dolgozó parasztság támogatása mellett most a termelőszövetkezetek megerősítése és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer.

folytatnunk keli mindazokat a rendszabályokat, melyekkel az egyénileg dolgozó parasztok termelését és jövedelmét emelni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a termelőszövetkezeteket.

Az idei népgazdasági tervnek különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy kiindulópontja az új, a második ötéves tervnek. A munkások, mérnökök, technikusok, alkalmazottak, egyéni és

(Folytatás J* 4« oWajou.)