Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

2 1955 ápiiis 27., szerda VikaisawU Vli\\i Erőteljesebben harcolnak a megalkuvás ellen Nagy kiterjedésű község Vésztő a szeghalmi járásban. Amilyen nagy, olyan a hire is. A járás­ban itt tenyésztik ja legszebb lovakat, a jól jövedelmező íenér hússertéseket, vértiszta baromfi- állományát pedig akármelyik község megirigyelheti. Jól szá­mító emberek laknak itt, tudják, hogy mit, hogyan kell tenni, Megfeledkeztek Rosszindulat költözött talán azokba az emberekbe, akik a párt és kormány segítését élvezve há­tat fordítottak az állampolgári kötelességek teljesítésének? Ilyen is akad, a kötelességek elmulasz­tásának azonban más oka van. A júniusi határozat helytelen ér­telmezése miatt a pártszervezet lés a tanács megfeledkezett a tör­vényesség betartásának hangoz­Az ellenség ti Ezt a nyugodt hangulatot az ellenség kihasználta. Ha a nép­nevelők nem agitáltak, agitált ő. A Hízók és Nyúzok, Prorokok és Polákok zavartalanul lázíthattak a beadás teljesítése ellen. Ezek a mindéin hájjal megkent kupec- kéreskedők nem voltak írestek házról-házra járni s a becsületes dolgozókat a beadás ellen, a kö- telezettségeK tcijesí é :e ellen for­dítani. Módszerük!* sok változa­tot vittek. A legtöbb esetben megbízottaik szinte elözönlötték a piactérre torkoló utcákat és sakar jó pénzt kapni« jelszavak­kal megtévesztették a beadás tel­jesítését akaró, jószándekú embe­reket is. Módszerük: arcátlan volt, hiszen nem egyszer szinte erősza­kosságig mentek, valósággal ki­szedték a tojásokat, vagy éppen a baromfit az emberek kosarából. A júniusi határozat helytelen értelmezése miatt opportunizmus lett úrrá ebben a községben. »Megszűnt a kuláklista* jelszó­val rég elvesztett »jogaikat* kö­vetelték a kulákot. Az állami tartozásaik pedig szinte feledésbe mentek. Nem követelte meg a tanács kellő szigorral, hogy Kiss Mihály kulák. 34.000 forint régi hogy lesz nagyobb a jövedelem. De másról is híres. Az utóbbi években itt kellett a legtöbb ter­melőt a beadás nem teljesítése miatt bírságolni, vagy éppen a helyszínen elszámoltatni. Az adó­fizetés sem volt minden ember szívügye. Emiatt a község 1952— 54-ig az adóbevételi tervét sem teljesítette. íz osztály harcról tatásáról. Olyan hangulat lett úrrá a községben, hogy »nem lehet a dolgozókat zaklatni«. En­nek ürügye alatt megfeledkeztek a dolgozók napről-napra való meggyőzéséről, s különösen az osztályharcról. A pártszerveze­tekben megnyugvás lett úrrá, s nagyobb kampánymunkák kivé­telével, úgyszólván szünetelt a po­litikai felvilágosító munka. lóit módszert adótartozását a legrövidebb idő alatt befizesse. S ha Kissnek így dukál, minek fizessenek ők — gondolkodott sok becsületes dol­gozói paraszt. A népnevelők, párt­tagok és becsületes dolgozó pa­rasztok sokszor zúgolódtak a ta­nács liberalizmusa miatt. Jogo­san. Kissnek sok volt az adó­tartozása, de még több pénze hízóban, süldőben, mert 48 da­rab sertés turkált az udvarán. A népnevelők jelentették a ta­nácsnak, az le is zálogolta a hízókat, de a felsőbb tanácsi szervek jóvoltából majdnem ne­kik égette meg a kása a szá­jukat. A kulák ravaszságára jel­lemző, hogy a fiáénak vallotta a sertéseket. Az ő adótartozásába ezeket lefoglalni isten elleni vé­tek, törvénybe ütköző cselekedet lett volna. Így aztán maradt min­den a régiben. A népnevelők hiába jeleztek, nem történt sem­mi s hiába való munkájuk láttán elkedvetlenedtek, mert hasonló intézkedések miatt nem volt hathatós agitádós érv a kezük­ben. Lassan a népnevelőértekez- letekről is elmaradó zta k, mert azt látták, hogy fáradozásuk szik­lára vetett mag. A márciusi határozat hatása A párt márciusi határozata [Vésztőn is véget vetett a békés megnyugvás időszakának. Lük­tetőbb élet költözött a pártszervezetekbe, a tanács­ba, s mondhatni, minden szervezetbe. A kommunisták a taggyűléseken bírálták elkövetett hibáikat, a tanácstagok pedig tanácsülésen vonták le a követ­keztetéseket, s szabták meg fel­adatukat a további munkát il­letően. Legutóbb összevont nép­nevelőértekezletein tárgyalták meg a márciusi határozatból adó ló lenni1, a'ól af, Agitá i s ér­vet is jkaptak bőven. Kiss Mihály kulák sertéseit újra lefoglalták s fizetett, mint ,a köles. Á rémhír- terjesztők siserehadát sem hagy­ták büntetlenül, Prorokot, a fe­ketézők királyát letartóztatták s a tárgyalás során 7 évi börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Érde­mes megjegyezni, hogy ez a »tiszta lelkű* ember egyedül, a község baromfibeadásának 10 százalékát feketézte el, s még mennyit a többiek, akikre szin­tén lesújt az igazság keze. Volt mivel agitálni Az értekezlet után megindul! tak a népnevelők s újra felke­resték az embereket, de most már nem üres marékkai mentek, megmutatták, hogy van a párt­nak ereje, meg tudja fékezni az ellenséget. Megmagyarázták azt is, hogy nem szűnt meg a sza­badpiac, s nem emelte kormá­nyunk az adót sem, mint ahogy azt az el’enség hirdette, de nem bomlanak fel a termelőszövetke­zetek sem, sőt minden igyeke­zetünk az, hogy ezek tovább szi­lárduljanak és számszerint is fej­lődjenek. A népnevelők ági tartó­jának, a párt és tanács határo­zott intézkedéseinek máris van eredmény*. A község adóbevételi tervét az első negyedévben 126 százalékra teljesítette. Az eddig hátul kullogó község most első a járási begyűjtési versenyben. A termelőszövetkezetekbe is meg­indult a belépés, a Vörös Csil­lagba 32-en, a Béke TSZ-be 14- en kérték felvételüket. A népne­velők helyes felvilágosító mun­kája, az ellenség hazug rémhírei­nek le'eplezése révén megdőlt az az állítás, hogy Vésztőn nem lesz életképes a szövetkezeti mozga­lom. Nagy Sándor 8 holdas pa­raszt még nem tag, de a napok­ban elkérte a tsz-alapszabályt, hogy alaposan áttanulmányozza, mert olyan gondolattal van, hogy ősszel új utat választ. Nagy nap előtt Vész ő kommunistái, bee ületes dolgozói megmozdultak, lidére- nyomásos álmukból felébredtek 8 most egy szívvel, egy akarattal harcolnak a párt márciusi hatá­rozatának megvalósításáért, mely világos utat jelölt meg minden dolgozó számára. A kommunisták most nagy nap előtt vannak, az alapszervezetek készülnek a pártbizottság újjává’asztására. Arra törekednek, hogy olyan ve­zetőket válasszanak, akik helyes irányban tudják majd vezetni a párttagokat, a község dolgozóit s még erőteljesebben harcoljanak minden megalkuvás ellen.-Deák­Ifjúmunkások! DISZ-fiatalok! Most lesz öt esztendeje annak, hogy a Központi Vezetőség határozata nyomán a dunapenteler síkságon megkezdték az első szocialista város alapjainak lerakását. A Szovjetunió baráti támogatása és a magyar munkáskéz te­remtő összefogása nagyszerű gyümölcsöt érlelt. A hajdani kukori­caföldek helyén ma már büszkén magasodik nagy brknmnvünk a Sztálin Vasmű, tövében a többtízezer lakosú város pezsgő, új életével, korszerű lakóházainak seregével, parkjaival, fejlett ipari, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális létesítményeivel: Sztálin- vőros. Az új város megteremtésének munkájából a magyar ifjúság is nagy részt vállalt. Ott voltak fiataljaink a térdigérő sártenger­ben az alapok lerakásánál. A Dl Sí-tábor lakóinak termékeny, lelkes munkáját dalok örökítették meg és a felépült város ko­hászai, épUőmimkásai, értelmiségi dolgozói sorában a sztálin- városi hagyományokhoz méltóan állnak helyt a fiatalok ma is. Ifjúmunkások! Dl Sí-fiatalok! Most Sztálinvárosba hívunk benneteket! A munka ünnepének napjaiban Sztálinuárosbmi külön örömet jelent, hogy terveink kiteljesedését és jövőnk nagyszerű távlatainálc e fényes bizonyíté­kát: Sztáli/wárost ötéves születésnapján köszönthetjük. Üdvözöljük együtt: emlékezzünk e napokban az elmúlt öt éu harcos hétköznapjaim és merítsünk erőt az elkövetkező évek szorgos alkotómunkájához. Az évforduló alkalmából április 30-tól május 2-ig ünnepi vá­sárt és kiállítást rendezünk, melynek minden napját színvona­las kulturális és sportrendezvények teszik még gazdagabbá. Gyertek el, tegyetek egy minden bizonnyal szép kirándulást az ifjú városba, melynek bölcsőjénél ti is ott álltatok! Sztáhnváros ifjúsága nevében szeretettel hív és vár benneteket a Dl Sí Sztálinvárosi Bizottsága. A munkásegység ügye diadalmaskodik minden akadályon Párizs (SITI). A Francia Kom­munista Párt felhívást intézett Franciaország inunká-osz álcá­hoz, hogy teljes egységben tün­tessen május elsején, a dolgozók nemzetközi szolidaritási napján. Május elseje, amely a Szovjet­unió, valamint a szocializmus tá­borának országai számáia ünnep, a francia proletárok számára a kapitalista kizsákmányolok el’eni harcos egységfront megszilárdítá­sának nagy napja lesz. A Francia Kommunista Párt erélyesen tiltakozik a hagyomá­nyos május elsejei tüntetés betil­tása ellen1— hangzik a felhívás­ban. — A kormány azért folya­modott ehhez a reakciós intézke­déshez, mert a munkásosztály megosztására számított és ezt a helyzetet igyekeznek a Szociális a Párt vezetői továbbra is fenn­tartani. Az egységben rejlő erő tudatá­ban cselekedjetek együtt, hegy megvalósítsátok a mimlcásosztá'y egységakcióját. A munkásegység ügye diadalmaskodik majd min­den akadályon. *>! r— Az előieha’adás érdekében cse­lekedjünk úgy, hogy május else­jét mindenütt a dolgozók egység- akciójáoak jegyében ünnepeljék meg. VéleméByek a ba&dtmgi értekezletről (MTI) Az angol lapok bő ter­jedelemben kommentálják a kí­nai miniszterelnök bandtmgi nyi­latkozatát. A News Chronicle tudóísítója Csou En-laj bandungi nyilatko­zatát »az elmúlt évtized egyik legnagyobb eseményének« nevezi. A tudósító a továbbiakii an hang­súlyozza: »Csou En-laj az egész értekezlet során a legnagyobb mérsékletet és szerénységet tanú­sította. Beszéde a béke szem­pontjából hősies beszéd: volt.« A News Chronicle tudósítója ezután így folytatja: — Amerika válasza gyorsabban érkezett eí Basduogba, mint várták. A meg­hívást feltételekhez kötötte-. Jó­formán mindent követelt... Még a Jegviharedzettebb amerikai megfigyelők is fájdalmasan szisz­szentek fel ennek, a válasznak a hallatára, amely elidegenítette egész Ázsia közvéleményét. AZ ELSŐ PRÓBA (71) Irta: DÉR ENDRE — Az én szavamra tán még nem volna biztos, de mikor Ud- vardinak szóltam a dologról, kiderült, hogy régi ismerőse az öreg. Még aznap beszélt vele, így hát akár most nyomban is visszajöhetsz az iskolába, ha egy egész picinykét belesegíte­nek hazulról. Nagy szerencsém volt, hogy Udvardi vette kezé­be a dolgot, mert rajtad kívül még vagy négy jelentkező akadt házi tanítónak. Laji szavai hevesen dobogtatták meg szívemet... Hát ilyen gyó- gyíthatalan e betegségem? Ilyen mély a seb, amelyet az iskolá­ból való kiűzetésem ejtett ben­nem? — Ha sikerülne visszajönnöd — folytatta Laji — s alaposan bele­feküdnél a tanulásba, pótolhatnád az elmulasztott anyagot és évet se veszítenéd Udvardi szerint az igaz­gató állja őszi ígéretét, és az ed­digi mulasztásod miatt se baka- fántoskodna. Nem bírtam tovább magammal, kiszaladtam anyámhoz s majd le­döntöttem lábáról. Sebesen mon­dottam el néki Laji jóhírét. Felém fordult, kezében a faka­nál, arcán öröm és aggódás. Ott állt két fia életének nagy válasz­tóján, kötényét gyűrte s moso­lyogva fürkészett engem. Egy könnycsepp is a szemesarkába futott. — Jó, kisfiam, majd megbeszél­jük. A bennem felgyűlt feszültség nem csökkent. Visszamentem La­ji hoz és tovább firtattam: mi van az iskolában, mit tanulnak? Ki ír­ja most a legjobb magyar dolgo­zatokat? Emlékeznek-e még a fiúk énrám?... A szobában már nagy beszélge­tés folyt. Izgatottságomban nem nagyon tudtam nyomon követni, miről esik szó a felnőttek között, de az most is feltűnt, hogy Pali bácsi bölcs, higgadt szavait, ízes beszédjét valamennyien szívesen figyelmezik Laji nem nyugodhatott sokáig együltőhelyben. Apámhoz óvako­dott s szerényen, mégis határozot­tan sikerült félrevonnia őt. Hal­kan, de hevesen magyarázott és apám gondterhelt arcáról mmd- járt sejtettem, miről esik szó kö­zöttük. Mikor nem sokkal utóbb egy kis időre anyám is közénk jött a konyhából, kisebb csoportokra szakadt a társaság. Anyám min­denkihez odament egy kicsit, jó­szóval s barátságosan, néha egyei- egyet kacagva is. — Te Maris! — mondta néki do­hányfüsttől rekedt hangján Gyuri bátyám. — Téged lassan minden elhágy, maholnap még a. kisebb fiad is, de jókedved tán csak ak­kor, ha a Szentmihály-lovára tesz­nek! Adhatnál egy kicsit Julisnak is belőle, csert mindég sápítozik, pedig könnyebb sora van, mint neked. Aztán halkra fogták a beszédet s a suttogásból többször kivettem az én nevemet is. A vita hát sorsomról folyt s az én jó anyácskám a szíve vérét is odaadta volna, hogy egy kis bízta­tást, segítséget csiholjon ki a ro­konokból. Csak annyit, hogy újra elkezdhessem a tanulást. A sebesen pergő kis szóviada- | lók, amiket hirtelenében vívott egyenkint a rokonokkal, e körül forogtak. Egyszer aztán munká­ban elnyűtt Sándor bátyám jó- hangosan, az egész szoba hallatára kijelentette anyámnak (folytatják.! Kairó. (TASZSZ) Egyiptom közvéleménye örömmel fogadja az ázsiai és afrikai országok ban- dungi értekezletének határozatait. A Iáitok kiemelik a határozatok nagy jelentőségét. Az Egyptian Gazetta és az A1 Gumburija egyöntetűen, megál­lapítja, hogy a bandttngi értekez­leten hozott határozatok törté­nelmi jelentőségűek az ázsiai és afrikai népek, sőt az egész embe­riség szempontjából. *■ London. (TASZSZ) A Reuter hírügynökség jelentése szerint MacMillan angol külügyminisz­ter az alsóházban kérdésekre vá­laszolva a következőket mondot­ta: »Láttam a jelentéseket Csou En-laj nyilatkozatáról — amely azt bizonyítja, hogy Kína hajlan­dó tárgyalásokba bocsátkozni. Az angol kormány üdvözöl minden őszinte kísérletet, amelynek célja a formózai kérdés békés rende­zése.*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom