Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

1935 március 8., kedd , DlSZ-élct a ßattonyai Általános Gimnáziumban Iskolánk. Dán a LnüA megala­kulása óta aktív munkát vé­gez. Minaen szombaton 1 órá­tól A óráig rendszeresen meg­tartjuk a DISZ-órát. Ezeken a foglalkozásokon értékelik az osztáiytitkárok — az osztály- főnökök jelenlétében — az el- Zám András ért eredményt, rámutatnak a hibákra és a kijavítás módjá­ra. A vidékről bejáró tanulók részére reggel 7—8-ig korre­petálást szervezett a DISZ. Ba­Keppcn a mat.einaua.at magya­rázzák meg, mivel a vidéki ta­nulok tanítás után mindjárt hazautaznak, és otthon, a falu­ban sokszor tanácstalanul áll­nak egy-egy kérdésnél. Meg­_ [HUa\suwU hifii ________­A közüégpolitikaí tervek elkészítenének és végrehajtásának jelentősége Az utóbiu évekbeli az kiadásokra vonatkozó részéből, dekében, például Békéssámson orosnázi járásban a helyi párt- es aiiami szerveink egyre töb­bet logiaikoznak a helyi politi­ka kialakításával. Ezen a téren azonoan nem elég gyors az elő­a költségvetési megtakarítás- községben, az utcákon eddig 1875 ból, bevetek többletből, a kész- ^rab fát ültettek el és a legelő , ,, M1 , .. fásítási munkálatait is beteiez­pénzben jegyzett államkölcsön- ^ Vagy C,anádapácán a Jta. nek a tanácsot megillető részé- . nacstagok példamutatóan éieu- ből, valamint a lakosság pénz- | jártak a társadalmi munkában a szerveztük a tanulópárokat is. renaiaaas helyi szerveink mun- beni hozzájárulásából és a tár- | járdaépítéssel kapcsolatos nuin­II. oszt. tanuló,! kájaban. ! sadalmi munkák értékéből kell DISZ-titkár és Heszler Erzsé- í A gazaasági kötöttség mellett j biztosítani a községfejlesztési bet II. oszt. tanuló sok segít- ; a heiyi politika kialakításában | terv gazdasági alapját. Ezek a séget adnak társaiknak. Az ősz- gátlólag hatottak azok a téves ! gazdasági erőforrások alkalma- j tályközösség szigorúan veszi a tanulók feleleteit, felelősségre júsz György III. és Szabados vonja a hanyagokat. Valameny- Mihály IV. oszt. tanulók fő- nyi osztályban a tanulmányi felelős naplót vezet az egyesre telelt tanulókról A vezetőségi értekezlet foglal- tálya az I. félévben a IV, A) kozik ezekkel a tanulókkal és osztály volt, 3,64-os átlagos felelősségre vonja őket. eredménnyel, ami a DISZ-mun­Jó munkát végeznek a DISZ- kának az eredménye is. Nép­tagok egyes szakkörökben, ahol szerűsítjük a kiváló tanulókat; állatokat boncolnak és külön- az éltanulók fényképeit kifüg­kák elvégzésénél, hogy a rendel­kezésre álló összegből mennél több járdát tudjanak építeni. A heiyi politika továbbfejiesz­—<** ■*. hatók voltak községi, járási ink ónálló gazdalkodasa kifej-, m€gek közótti kapcsolat további szerveinknél. Nem volt eléggé lődjön és a lakosság széles tö-! erdsítése. tisztázva, s még egyes helyeken ma nincs, hogy mi is az a he­lyi politika. Egyesek a helyi politika alatt valami külön, az böző preparátumokat készíte­nek. A fizikai szakkör több kísérleti eszközt készített. A történelmi szakkör munkája sem eredménytelen. Tóth Kál­gesztettük a folyosóra. Ezenkí­vül az iskola „‘Dicsőségköny­vébe“ is sok tanulót beír a DISZ. Például: Vass Gabriella , II. A>, Oroján Iván IV. A), Ka­községfejlesztési terveket sike­resen megvalósítsák. Az orosházi járásban, országostól eltérő politikát ór- , városban és községekben a köz- tenek, mások pedig a helyi po- j ségpolitikai tervek elkészítését litika feladatait leszűkítik a a dolgozók egyre nagyobb ér­gazdasági, legtöbbször a köz-' deklődéssel kísérik. Már szá- ségi beruházási feladatokra. í mos helyen megkezdődött a tízért kell tisztáznunk,! tervjavaslatok ismertetése. A hogy a helyi politika nem más, tervjavaslatokba számos olyan megeinek bevonásával, a reális j bzt igazolja Gádoros község mint a nagy országos célki­tűzéseknek, az országos társa­dalmi, gazdasági, kulturá­lis feladatoknak a helyi mán és Oroján Iván IV. oszt. ^ rácsonyi Anna IV. B) osztályos | s to k messzemenő fi_ tanulok a Battonya tortenetere , tanulókat, és meg rajtuk kívül ' ós a vonatkozó adatokat gyűjtik! sokakat. össze és dolgozzák fel. Bodrogi | A politikai és erkölcsnevelő Eva IV. oszt. tanuló szép tér- munkát a patronáló tanáron ki­képeket rajzolt, mellyel gaz- j vül valamennyi kartárs előse- dagította történelmi szertárun- | gíti. A DISZ-foglalkozásokon kát. A DISZ-szervezet készül a ! szóbakerülnek a szovjet hősök, Rákosi Mátyás tanulmányi versenyre is. Házi versenyeket rendez. Az iskola legjobb ta­nulmányi eredményt elérő osz­komszomolisták példái, nemze­ti haladó nagyjaink élete, szo­cialista építésünk nagy alko­tásai, melyekből igaz hazaszeretetei, bátor helytállást és kötelességtudást tanulnak injaink Hetenként az osztályok egyszer saj coérekezletet tartanak, ami­kor megtárgyalják a bél- és külpolitikai eseményeket. A DISZ-szervezet a hazasze­retetre neveli a tanulókat. A II. A) osztály DISZ alapszer­vezetének vezetésével elkészült a „Felszabadulás fala“, amit a felszabadulási ünnepségünkön társzolgálatot teljesített. A Né­met Kommunista Párt betil­tása és a német nácik felfegy­verzése ellen röpgyűlés kere­tében élesen tiltakozott, „Nem akarunk háborút! — mondot­ta a felszólalók között Vass Gabriella tanuló. — Mi a bé­kéért küzdünk, azért tanulunk, hogy boldog, békés hazában lepleztünk le. Haladó hagyomá- I építhessük a szocialista Ma­nyaink ápolására szolgál az a kezdeményezés, hogy minden alapszervezet nevet választott magának haladó nagyjainkról. Van „Vörösmarty-osztály“. „Zója-osztály“ stb. Ehhez ala­kult a díszítés is az oszt.-ban. gyarországot.“ A fegyelem megszilárdítása érdekében az alapszervezetek­ben fegyelmi felelősök működ­nek. Megszervezték tanév ele­jén a k"pus-szolgálatot. Min­dennap más tanuló ügyel fel Nemzeti nagyjaink és hőseink ; tízpercekben a kijáratnál és gyelembevételével és helyi lehetőségek fokozott ki­használásával történő megvaló­sítása, végrehajtása. Tehát a helyi politika szoros összhang­ban van az országos feladatok­kal és azok megvalósítását se­gíti elő és az országos és he­lyi érdeket egyaránt szolgálja. A helyi politika továbbfej­lesztését nagyban elősegítik azok a rendelkezések, melyek az új tanácstörvény szellemé- ! ben az utóbbi időben megjelen­tek és biztosítják a tanácsok jogkörének kiszélesítését, gaz­dasági megerősítését, megte­remtik az anyagi lehetőségeket is ahhoz, hogy a tanácsok a népgazdasági és helyi erőforrá­sokra támaszkodva, területük lakosságának jogos igényeit fi- gyelembevéve, a dolgozók te­vékeny közreműködésével el­készítsék a községpolitikai ter­veket, és azok végrehajtását biztosítsák, Milyen anyagi alapok biztosítják a községpolitikai terv végrehajtását? Az anyagi eszközöket egyrészt az állami hozzájárulásokr- másrészt a he­feladat megvalósítását vet­ték be, amelyeket eddig kellő anyagi erő hiányában nem tud­tak megvalósítani. Például Csorvás községben a régóta hú­zódó fürdő megépítését, Oros­háza városban öt negatív kút megépitését, egy kultúrház ki­bővítését és öt olvasókör ta­tarozását, rendbehozását vették tervbe. Ezeket a feladatokat helyi erőforrásokból kívánják biztosítani. Tehát az állami hozzájárulás mellett nagymér­tékben építenek a helyi forrá­sokra, a tömegek kezdeménye­zésére. A kisgyűléseken a dolgozók kedvezően és örömmel fogad­ják a községpolitikai terv he- í példája, ahol a tanácsapparátus pénzügyi dolgozói szorosan együttműködnek a pénzügyi ál­landó bizottsággal és jó a kap­csolat a község lakosságával; en­nek eredménye, hogy az 1. ne­gyedévi adó-előirányzat 80 szá­zalékát a lakosság befizette. Vi­szont olyan községekben, ahol az apparátus dolgozói lebe: sülik a tömegek kapcsolatát, mint pi, Nagyszénás adóügyi csoportjá­nak dolgozói, ott komoly lema­radás van az adófizetésben. Ha­sonló a helyzet Pusztaföldváron, ahol a tanács végrehajtó bizott­sága elhanyagolja a tanácsta­gokkal való foglalkozást és a legutóbbi tanácsi'lésen a végre­hajtó bizottság helyes javasla­tát a tanácsülés nem fogadta el, mert azt nem kellően ismertet­ték a tanácsülés előtt a tanács- tagsággal. A községpolitikai fel­adatok megvalósítását a fel­sőbb párt- és állami szerveknek is fokozottan segítem kell, mert vannak olyan feladatok, melyek­nek megoldását, egyes felsőbb szervek gátolják. Ilyen például • Gsorvás község régóta húzódó Jo­gos kérelme, a község területén I levő vasúthálózat kihasználása. Az illetékes szervek elzárkózott­céíkitűzéseit és számos lyen már eddig is jó | s^ga miatt a község legnagyobü vállalásokat tettek. Például j kiterjedésű területét átfogó Csorvás községben az ed-! vasúthálózatot a területen levő dig megtartott kisgyűléseken ■ állami gazdaság és két terme- résztvevők csaknem egyhangú- lőszővetkezet, valamint az egyé- lag vállalták a hozzájárulást a llL^> dolgozó parasztok nem tud­legszebb jelmondatai, képei di- 1 csak írásbeli engedély alapján J ^ erőforrások, a lakosság hoz- szítik a falakat. DISZ-ifjúsá- engedi ki a tanulókat az épü- zájárulása b tosítja. Az idevo- gunk hazafias érzése tettekben létből. Megszervezték a tízper- natkozó minisztertanácsi hatá- .is megnyilvánul. Tanácsválasz- cekben történő felügyelői szol- ! rozat szerint az állami költ- táskor a községi DISZ-szel! gálatot az udvaron, a földszin- | ségvetésbe a népgazdasági együtt fáklyás felvonulást ren- ] ten és az emeleten. Harcol a dezett, a választás napján fu- | DISZ a későnjövés és a mulasztás ellen A mulasztást ellenőrző-bri- ] tanulók: Kiss László IV. o., me- gádok több esetben kimentek a zőhegyesi; Varga Ilona III. o., mulasztó tanulókhoz és meg- nagykamarási; Hevesi Ferenc állapították a hiányzás okát. A beteg tanulókat meglátó-! fürdő megépitéséhez. Oroshá­zán, a gyopárhalmi részen la­kók vállalták a gyopárosi újon­nan létesített kút vizének el­vezetését a gyopárhalmi iskolá­hoz, s ennek dologi és anyagi kiadásait. A Bálvány utcai la­kosok pedig az utca járdájának elkészítési költségét — az anyag kivételével — vállalták. Ez a néhány példa is igazolja, hogy a dolgozók felismerik a helyi községpolitikai tervek jelentő­ségét és készek annak megva­lósítása érdekében közremű- segitséggel is tervben előirányzott eszközö- ködni, anyagi kön felül a tanácsi vállalatok ! hozzájárulni, terven felüli nyereségéből, az Vannak községek, ame- állami vállalatok hozzájárulá- lyek már eddig is nagy lépés-e- sából, az adó-prémiumok dologi' két tettek a községfejlesztés ér­gatták. A mulasztás elleni harcnak az lett az eredménye, hogy a folyó tanévben, az első félévben egy tanulóra átlag a sportversenyek megszerve­zését. Jelenleg lövészkört indí- III. o., kevermesi tanuló és még tottak be az SZHSZ-szel kar­öltve. Windisch Lajos tanár többen mások. A DISZ-szervezet a kultúr- munkáról sem feledkezett meg. A tanár kartársak ebben is 7,67 óra mulasztás jutott a ta- | segítik a szervezeteket. A kul- valyi félévi 12,5-es mulasztási j túrbrigád Pálvölgyi Imre tanár átlaggal szemben. A vidékről segítségével a„ Liliomfi“ című bejáró tanulók felügyeletét a színdarabot tanulta be, amit DISZ látja el. Külön van fele- Battonyán, a Belső-peregpusz- lőse a mezőhegyes!, külön az : tén előadtak E hónapban pe­almáskamarási és a kevermesi útvonalon bejáró tanulóknak, akik hetenként egyszer jelen­tést tesznek a bejárók maga­tartásáról. Óvják és megőrzik iskolánk tekintélyét jó maga­tartásukkal a következő bejáró dig Mezőkovácsházán mutatják be. Az iskola tanulói a sportban sem akarnak lemaradni. A DISZ támogatja a tanulók MHK-próbájának letételét és közreműködésével több lőgya- korlatot tartottak. Hibák szevezeti életünkben: a) Több osztályban a DISZ- vezetőség lanyhán dolgozik, nincsen kezdeményező képes­sége, elhallgatja a bajokat; b) Több osztály, illetve alap­szerv széteső, nem forrt még össze jó kollektívává; c) Nem vezetik rendszeresen a felelősök a faliújságot; d) Hiányzik egyes tagoknál az önálló munkára való kész­ség. A házi feladatok másolá­sát a DISZ eddig kevésbé aka­dályozta meg. A községi DISZ-szel iskolai szervezetünk eleven kapcsola­tot tart fenn. A községi DISZ részére segített elkészíteni a munkatervet. Kívánjuk, hogy minél elevenebb kapcsolat épüljön ki a községi DISZ- szervezettel, mert csak ebben látjuk zálogát annak, hogy a munkás-paraszt szövetség mellé a maga hivatását betöltőén, al­kotó erővel tud felsorakozni az új, szocialista értelmiség.. Kiss Ernő gimn, igazgató, Battonya, jak egyáltalán kihasználni, mert az illetékes szervák nem gondos­kodnak annak karbantartásáról és rendes kis vonat-járatról sem. A csorvásiak jogos igénye, hogy a vasúthálózatot adják át az ott levő állami gazdaságnak, és a helyi szervekkel közösen ők a vasút kihasználását biztosítják. A községpolitikai tervek elké­szítésének eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy ahol a párt- és állami szerveink helyesén tudato­sították annak jelentőségét a dol­gozókkal, nagyban fokozta a lakosság öntevékenységét, kezde­ményezését. Azonban az eddigi eredményekkel korántsem lehe­tünk megelégedve és a járási szerveknek is fokozottabb segít­séget kell az eddigieknél adni ahhoz, hogy a községpolitikai ter­vek mielőbb elkészüljenek és vég­rehajtásuk megkezdődjön. E té­ren tapasztalható bizonyos vára­kozás a járási tanácsban is, mi­vel a költségvetési keret még nem ismeretes. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a helyi erőforrások feltárását szor­galmazzuk, mert a községpoliti­kai tervek elkészítésénél ez aleg- i fontosabb politikai feladat. A községpolitikai tervek elkészítése és végrehajtása ai- 1 kalmas arra, hogy tovább fokoz­zuk a lakosság kezdeményezését, és erősítsük a tanács és a töme­gek kapcsolatát, hogy sikeresen megoldjuk az egyes, községekben a lakosság legfontosabb szükség­leteinek kielégítését, és ezzel to­vább fejlesszük a helyi politikát. Váffi József, a járási párt-VB másodtitkára, Orosháza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom