Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

2 [/íUaísaíok Hé\\t lÖíiiT* uiámdtie SB C, esti Stefiik' Ápi iei#§eB| Indonézia elnöke az iniperialislaeMeHe» ereik összefogását MrrlrtF . VIHAROS VOfcB A TA6 GYŰ- j minidig gyenge oldWá volt. A 1 LÉS. A baj azzal kezdődött, | vasesztergályosnak: pedig: az a* hogy Csíki Sári versenyre hívta legfbntosabb tulajdonsága. Mi Nagy Piriéi*, a* DiSZ.4üMuU Csak lett az eredmény?' Nyolcvan­egy egyszerűen felállt ás aid hat százalékos teljesítmény, s mondtaElvtársiak! .lavaslőni, még hozzá 2 százalék sirLejt párosversenvhen dolgozzunk a Sápadtan; lehajtott fejjel ban- felswibachilési műszak idején. - dukolt a kijárat felé. Mi az ered- fippen ő javasolta, akinek a telje- mény, kislány — csatlakozott sílménye bizony ritkán emelUe- ^zzá széles mosollyal Pista, dett a 100 százalék fölé, vala- — Mondd meg előbb te!, hogy nem szonettá art a szeUTj - Az bizony csak lOCSr mát. APost mindfen Wi asodtilkozva* százaflüfc. és elismerően nézett rá, - Hogy j Sári levegő után kapko­jó példával is e'.őtjái’jalt - Mfeg, azt is mem mondani,. tette Sári - versenyre* hív.Q.u ki | hogy csak! Biztos, tudja már és _T , ., . „ liHíímmiiat bosszantani akan — gondblta. Nagy elvlársat, a Ut kar ai kai. Ekkor árián, íribomlstfe * tegye- Aztao. Kttoit Dalolta az eikeacre­h-. .v (*. W iir,-;“%.lL'2es^“.rS teáshoz- hasonlítóit. Mihdtenkí egy szerre kiabált: — Hog?f.ne*, v* ae­_ te!: Meg akacaz szégyemteni.! Tudod, te* már nagyon jóL,. hogy , , ,. . en. 88 százalékát értem el. Be övezzenek csak a lányok is meg; , . . . , , . , ...j, uv,„„ tudat ma« hogy azért is tegy.oa­a; fiüla xs egymás kó&U lüogft isi ». , I-,. Z, ' *0“ — mondtai pipacspiros aro m-ercbzelnek ilyet kfialáüii.?' — , ** ­- cal. —Sink», néma azért montJ­csimálok, Sári biztosan* ménhe- . tettemé lenézne ezért is. S hiá*- ao- Ai.-fe- aa aftmdá , __ ,. -v/oinlmi«n. nes»e?ÍEt mondott h a igyekezett, éppen, hogy csak p­elért«- a száz százalékot. Sári 94 százalékot ért el.. Ör.öm*- től! ragyogd arccal ujságplta mindenkinek az- eredményt Pistán keresztül nézett, mint­ha ott se lenne: A GÉP egyenlétes bugással működött. Pista örömmel néze­gette az. elkészült munkadhrar bokát Hirtelen: Mas recsegése sei állt meg a szerkezet. Hű, a kuíyafájját! — Eltört a késem! — kiáltott fel bosszúsan. — Ma. biztos, hogy ltemaradök — gon­dolta rosszkedvűen. Úgy Iái­ba, hogy Sári szeme dir adaimasan megvillant,, ami­kor meglátta, au balesetet Pedig az: oda« se nézett Efosduirta*. (Eji Kinő..): Snikuit- estjén. W. cbiiilfe basxndáhum üsz­saeilngáeKB szi.Kfcntía fel tmfiinr- zitt impwrii-h-MBvilsims erőit!:, a iinsziitdVinézi'ai: núpi- lümgve.wiBus i nnizr.fina.wkat, nai umeü-tálOit ő# előkészít« bizottságának fogadó- kommunistákat. London. (MTI) Szerdán hala- -lik napjába lépett a. londoni nyomdász-sztrájk. A londoni rá­dió szokásos reggeli] lagszemlé- jében e55e.1i! a. mipon i» ősapán a< *i*iéki sajtó ismertetésére kény- szeríflt Kedden a* sztrájk venrift meg- ' vitat.!tát ai »jWiáijjfc ÍVdl latásónuft t erveit! a ellltaáivizlák, hagy. rctt- gatriiodhak a- héw.melfei" köv«*- 1 eléseik murardékíslHír tfeijpsííBs#­liezt. Szóvivőjük ezt mondotta a sajtó képviselőinek: »Nem en­gedünk !« Oluncláll. ssaenda reggeine ősz- szehívta a minisztertanácsot. Az ülése»* — a Rleutar érteaülese sze­műt — megtárgyalják a ny*om> dász-sztTájk kérdését, majd1 pedig sir WalVeir Momdlton* munkaügyi miniszter- ilyilatkozaürt tesz az alsó házttam harsogta egy gúnyos hang. Ms-; tát. ellitkoLUt a pirosság. No- ttes­tam én—, vigasztalta? Pista a. kiabálót lányt. — Iát sók! líz aSaú mindig, csak b*»jU kább- egy kieste lassabban dbS-! csinál, Központi látogató »Uíttl gpzom* ezentúl’, akkor ilye:! fegyelme^tléusfeget (torn könnyebben be tudod hozni Mindezt csak azeit, me! mrai) a. lemaradást. Mit!? — for- össaaltapUk és beakadja, bizonyt- tyant M ^ képEa voI_ tani, iiogy ő is ét annyit, mm ernte?! Csafe-iaak. a te Iced- Pista. Másképp aszóba se jlUíJH vadért — hebegte Pista. Nem volna az-egész verseny — Hí sió gpndoltam, ilyen pipogya* gött magában Pista. fráter vagy — mondta élesen Míg, nagy nehezen csend lett, a ^ny, sarkanfordult é& elvi- eldöBlölle, hogy m® ftfeljjat A ^ karzatit. Pista- bután uíátiabá- kihívást iiiinrftnképpain el k«H - mu)t. Atatáa Icthatr uetett beírna fogadnia, íua mag jó alltatau lesz a harag,. Velem akar versenyez- a kiliékütésre is. Mégis csak okos a71 (jzerm egyik liegjobft' esz- lús’ány ez a Sári, hogy így ősz-; tergályosával. Hiszen csak vé- szekapcsolja a kellemwtl a Hasz- iptlfen- az, hogy most ilyen ala- itessal. Az. okos kislány, pedig osony volt a teljeahmen^em. rendületlenül állt a helyén és j Hogji is mondhatta aat at sza­vát la. a választ. Pista mrgküszö> mábságíit, hogy* husBahban? dél­ről!«. a tarkái: — A kihíy^uf j gmsilk — halber mami is gondbl- gadom azzal a feltételiéi; hogy ta< kömolyarg lám, Satrij mégis; holnapig gondolkozásé időt adok hogy megsértődött; miatta. Ftar- (LsUtk elvtársuőnek, addig; sze„ így rrem. igazságps a ver­változtathatja szándékát, tekintett( seny, Sáuinafc kisdah a, gyakor­iéi ama»., hegy nem egyenlő erői- iaía, meg) gyengébb, is. Megvan vei indulnánk el, ezért a verseny meggondolandó a számára... Szúkségte'em ai haiarléfe! — csat­tant fel pulykaméreggel Sári — — csapott a*, homlokára* Pista —, nem vacsorázom a verseny időtartamai a&tst. Otthon, az édesanyja aggódva, nézegette a meggondoltam miaüatt- elfíárilatti fía- rosszksdvűk megnyúlt ar- a javasWttoft Hörgő* topa; fégadta cat. Giya-«, fiam, kész a vacsora szavait, a akik* még az előbb tilte- koztat,. most egymás u1án hívták egymást versenyre. MÄSOTÄ-P Senii nagy- Iteadü­— szólította eLa könyv mell ők Nemi vagyok éhes — mondt a, Pista, pedig majd kiesett a. gyomrai az éhségtől; Másnap — Azért is időveszteséget) — határozta, éli magpt. Minden hiába, mag*- fordult a kockát Sard- 1X12} ő- meg csak 96’ százalékot éi’t el. Mindenki gratulált neki’, csak: Pista nem: így hát még na­gyobb lett a- szakadék. Vi.-Hjza- adom a kölcsönt — gondolta at • lány. Hány százalékot értél ell ma,. Pista —- kérdezte- ártatiani * arccal’. — Lemaradtam mondta az felhős ábrázattal. I Majd behozod — legyintett! Sári — mi. az. a. hat. százalék f egy kiváló' szakmunkásnak? — felelte enyhe gúnnyal'. De amint elfordult, egy kis szomo­rúság' lapádzDtt. a szivébe. Neun keltett volna, megbántani. Pis­tát; hiszen az öntvény, volt as rosszz. Pista nem’, sértődött: mag; Mikar két: nap' múlva elrom­lott Sári gépe; szú nélkül oda­ment és féli óra alátt megja­vította. Szerencse; hogy mű­szak végén* keletkezett a hiha — mondta tárgyilagosan —,. így legalább nem álltéi miatta Kö- szőnöm, — mondta Sári] te iga­zán- nemesen gondolkozók Ez­zel' szent; lett a béke: Ettől' a naptólt kezdve, mintha szárnyat kaptak volna, mindkettőjük'tel­jesítménye állandóan növeke­dett. IZGATOTTAN- várták a végr ső- eredményt. Csíki Sárii KM!, Nagy István L90 százalék. — Kilő«1 {gyűlés Kri^itteuhau Londom (TA-SZSZJ’ A Sussex bizottság végrehajtóbizottsa- behozom az .g^-ófságbelí Birghtonbívn mth'- gának elnöke szólalt fél. 'ciuo 28-án’ a váró» be&ebizofcö- [ a gj-űlés, részvevői elfogad­'sen Hewlett. .TOhnsorr canter­ságának rendezésébe® nepes fak 0gy hatórazatot> amely ^ ibékegj űiösü tat'tottakw Ai g^uüe­mogßirja w Mke-VHágtanácsiTak buryii érseki hulynök. éa Gor*- I atomháború előkészítése ei- <dön Schaffer, az Angol! Béke*- ; len irányuló bécsi felhívását. i fvtuiítiu. nenixetgyűléti szeriirin rate kvedíb (ápgo'düií a azü&áagállapot kintontfrisáTu Umutymlá tiirvvu v,/ttrri.Wirt»t Párizs. (MTI)' A francia- nem1-1 toi-vényt. A jav áriát elleni a ,'zetgyülés szerdán, este kezdte- CGT, a vas- éta fémmunkások jtárgjstdM a szükségállapot ki- szakszervezete, az élelmiszer^ jnondáfiára inány.ulú törvényjá- i ipari és a papíripari dolgozók Ivaria öt.. már tiltakoztak s a Sorbonne ; A L’Humamté szeedai vezér-.- tagjai, neves művészek é& jogá- ,cikh« megállapít ja], hogy aa baijplantették. tiL­ui-alkodó rétegek héborúa P*»*-1 tateozÄuÄate EgveÜerr demote jlitikáj® szükségszerűen, a* nya- .. ................ < - ,. .. ,_________ rat» sem’ maradrrat ki ebbal s m órnovekedeset.letenti. Kppeni . - ,« . , , kuzdblembor. A fenyegetés su­Itízsit: ma» elóne is, védekezni, J iakaurrak a munkásét; bérharca,, lyüssága megköveteli az összes ledben a: vánoaok. ésfaivalt kin- !embereinek: követelései ellen» •ez teszi; szükségassé: a. szükség­demokraták közös. ’1 ákbibját, mindenekelőtt a munkásosztály frontjának, egységét — írja a állapot kimondására irányuld IIHumrantáb lettel gyűrkőzött neki a. raun- korgó gyomorcaL állt az eszter­gának.. Azonban as pontosság ; gapad mailé* Eh; butaság, amit Mte: Gratulálok — szólalt meg I hajukba, a a. tavasz üde. lebe- mögötte’ Piste — ilérflasan meg- j letét hozta feléjük. Dé jó„ hogy álltad-shelves!’ a: felfizabadulési j tavasz, van,, s> hogy győztünk, műszakban,, megérdemelted az:—lelkendezett Sári. Pista.elő- előséget — mun dia. meleg reszaladt. Várj egy* pillanatig hangon, Te íb megélltadi m he- ' — mondta.. Illatos ihalyacso- íyed; nemcsak érr-—Szabadka- , k-omral tért vissza*. A felszaba­dott a* lány:.. | dulher. műszak győztesét, csak Hazatérés előtt* sétáltak j a* tavasz: kis hirnőkéi köszön­ését. Az. alkony odú nap j hetik legméltóbban' — mondta, kiabálta nagybetűkkel az: eredi- j gyöngyházfénnyel' vonta be aa S az ibolyák bársonyos moso- ményb a varsenytáblh. Sári ébredői természetek A játékos lyával versenyre, kelt Sári: bed- örömtől- sugárzó' arccal szem- áprilisi szella belekapaszkodott dbg mosolya. Soos* Erzsébet meg1 újra aa. öreg? ember. —» A király elgondblkozott s> kis munkához. De vigyázz, jer k-a­Odamcgyünk^ ahová elindul!- idői múlva így szólhifc meg szátt váf&sszf táil.. — JVü van,, fiam, tefjesítem A fiú úgy tett? mindent, A fiú csak. áhnélkodni tudott a. kérésedfetr, de előbb’ látni’ afta- ahogy az öreg- mondta, mindenen* Amerre el vágta t> rom, mit tudkz. Ki kell' álihod Pihenés után bement a- fészer- (8) Á tűzpiros mrág meséje täte,, az öregemben- mutogatta a bárom próbát: Ha megcsinálbdl be. Látott ott vagy ezer tea­’ gyönyörűbbnél-gyönyörűbb tát- arait mondbk, ha* rászolgálbz a szát. Az egyik fényesebb volt 7engett, dalolt az erdő, Ment egyenesen arrafelé. Az jakatr: a végtelen búzamezőket),, bizalomi'a,, adok egy szálát a a másiknál* Kezébe vette egyi­*J amikor, reggel felébredt, egyik, szelíd hajlat inogott) be- az aranyos' fenyoerdőket, a. tűzpiros, vuágbóL Látöd', ott ket-másikatr, megsuhintotla, Eh«r és ezer tarka, színes mat- léthatettam búzamező tűnt elő, dúsvizű, ezüst folyókat. Es cso^ azt a. nagy búzamezőt? Holnap megpengeri» az- élét. Az dár. énekelt körülötte s. hallotta, szíiracanyból volt minden szála, dalatos dolog; volt az is: min»- reggelig; arasd; 1a, csépeld ell egyiknek ezüstből1, a má­az- erdei harangvirágok ezüsit minden, kalásza* denre aat mondta; — a mienk őröld meg, süss; belőle egy. ci- síknak aranyból volt a vasa, csiliingdését. Édesanyja-, jutott — Ugyan* kié- ez a gyönyörű * pót*,, s> adj- belőle nekem egy a harmadiknak rubinttal, gye­eszébe: igen, ct mondta, egj-szer, búaaraeaő?'—sóhajtotta, el mat- \ Bbidogság-; Országának karéjt se neveli- kávémhoz* Na, mánttal volt kiverve a nyelte, hogy ha valaki meghallja az gát akaratlanuL. királya felállt trónusa»- indulj, fiam. Volt miből* válogatni. Bú az erdei harangvirág, szavát,, nat- — A miénk,, ÍÁ fiú! — halé róP, ahogy meglátta m fiút be- El. is indult, nyomban, a. fuj- aranyos-ezüstös vasú, nagyo­gyon boldog lesz egyszer... A lotta a választ. A hang irányát- lépni’ a- nagy szárnyasajtón: hogy közelebbről szemrev.éte- gó nyelű kaszák közül egyik patak fürdésre* kínálta* vizét) a ba; nézett: egy őszhajú, pirosi- — Ftelséges királyom' — szói- lazze. a- búzatáblát*.. Nagy /.alt sem tetszet meg a. fiúnak, bokrok törülközőként nyújtót»- arcú öregember állt mellette. ISaD? meg; a fiú; —messziről az,, nemi létezőit, se széle, se. Olyan» kaszát keresett, mint ták puha levelfeiket s a fák te- Mosolygott és intett a fiúnak, jöttem',, a Gonosz Király orszái- hossza. A kaláazok mind szín»- amilyennel otthon, az. erdőben lerakták kezeit gyümölccsel. — Gyere velem, már vártunk gábeüi Nagy kérésem van- én»- aranyhal voltok: Az*, öregemben, a füvet kaszálta: acélpengéiül ölzek bukkantak élű a sűrűből} tágad. — Övéből egy ezüst si- nékem. A saeg&iyemfterelr bob- aki. elkísérte a* királyhoz és keményfanyelűt. Az való- a. ie­szelídén ránéztek, mintha köb pót vett elő, belafú{jt és abhatr dogulására adj; nekem) egy szóé most is nyoméban, volt, aat. mény munkára, nem a> ;can­szöntötték. volna: at szempillantáshan. fényes-fogat lhtt a> tűzpiros virágból. Hhdd* mondta* neki; más.. Éppen a kűencszáz ■ :’anc­Elihdull s egyszercsak ritkul- állt ellő.. A hófehér lovakon vigyem haza, s ha kall, a szS- — Most: pihenj egy kicsi«,. venkilencediket suhogtatta; nő­ni kezdtek a fák. Hatalmas' sík- aranyosi szerszámok ragyogtak, vem vérével1 öntozgetem, őn- aztíto- menj' a fészerbe,, vá&ssz zegptte, aonkor belépett a. ÍS­ság tárult elébe. Messze-mesa- se hintó’ is gyönyörű volt, rajta zöm, csak nálúnk' is boldogság magadnak- egy kaszát, kaik*- szerbe az. öregember és, k«r­sze, a végtelen kékségben fé- mindenféle veret, paszománt,. legyen és ne legyenek urak, páld ki jól, fend' meg és pánté dezi: választott-e már? nyes tornyok, házak látszottak. — Szállj be jó fiú — szólalt meg szegények... ban éjfélkor kezdj hozzá a (Folyt köv.) DÉR* FERENC:

Next

/
Oldalképek
Tartalom