Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

IMä már cits 2., s'ACriU 3 ViUai&aMHc Hifit Nem sok szó esik Békéssám- j •on lakóiról, pedig szorgalmas I emberek. Nagyon várják a ta­vasz beköszöntését, hogy kivo- ! nulhassanak földjeikre. A feb­ruár eleji jó időkben némely termelő megkezdte az őszi szán­kások fogasolását a dombosabb részeken. De itt-ott a határban már szántottak is a gazdák, vonzotta őket a tavasziasan sü- ; tő téli nap, és a föld szaga. A langyos télutói szélnek nin­csen már ereje. Néha-néha még szállingózik a hó, szemerkél az eső, de a szürkés felhők mö­gül sűrűn előbukkanó napsu­garak jelzik a tavasz jöttét. — No, csak hadd jöjjön mi­nél előbb — vélekednek a bé­késsámsoniak. — Minket ugyan nem talál készületlenül. Kiürül a Terményforgalmi raktára • Hatvanöt mázsa tavaszi búza- | A termelési bizottság tagjai vetőmag érkezett a községbe, nem tétlenkednek ilyenkor. Nyolcvanhárom holdat kell Igaz, télen se unatkoztak; el- ugyan elvetni, de a hiányzó ] tűntek az udvarokról a trá­mennyiséget pótolják azok a gazdák, akik tavaly is vetettek tavaszi búzát. A Terményfor­galmi telepén egymásnak ad­ják a kilincset a termelők. Feb­ruár 24-ig 35 mázsa vetőmagot igényeltek. Pár nap múlva nem lesz egy szem sem a raktár­ban, mert akik ősszel nem tel- síteiték kenyérgabona-vetés­tervüket, azok hordják szorgal­masan a kamrájukba. Ott is mák a helye, hiszen talaj elő­készítés után ezt a vetőmagot teszik először a földbe. gyaesomók, elsőnek ők hord­ták ki földjeikre, de követték j példájukat a többi gazdák is. j Nemhiába teljesítette a község | 150 százalékra trágyázási ter­vét. Most újabb feladat vár a ter­melési bizottságra. A tavaszi i munkák sikeres elvégzésére! kell mozgósítaniok a falu dol­gozó parasztjait. A tanács me- I | zőgazdasági állandó bizottságé- j val karöltve, megteremtik a j jó munka előfeltételeit. De tele vau a földművesszövetkezeté...! A gazdasági felszereléssel' szanyél, eke és mezőgazdasági j nincs baj, azok minden ház! kisgép. Van is annyi, ameny- udvarán kijavítva várják, hogy nyi csak kell. Még a ktsz is rá lehessen menni a földekre, répaegyelő kapákat készít. A fijldművesszövetkezettel ko- I Vetőmagból sincs hiány. Fi- rábban megbeszélték, hogy rak- gyélméztétei é "áf 'SleWies pa- j tárukban legyen elegendő mű- í rasztok beszerezték maguk- trágya, répasaraboló, kapa, ka- ! nak a szükségest. — Igaz, tava­Levél Lillafüredről Szűcs Pál 1952-ben lett tagja az orosházi Béke TSZ-nek. Mint 'lattenyésztő jó munkát vég­lett, ezért a tsz kétheti üdülésre küldte Lillafüredre. A postás a napokban levelet ho­lott Lillafüredről a tsz-be. A tagok örömmel olvasták tag­társuk levelét, melyben többek között ez áll: „Most, amikor hazánk egyik legszebb üdülő­jében pihenek, meg kell, hogy írjam Nektek, egyre jobban ér­zem, hogy országunk társadal­mi rendjében legfőbb érték az ember. Ezért, ha hazamegyek, még jobb és eredményesebb munkát végzek. Az itt üdülő tsz-tagoktól sokat tanultam, mindezt csoportunkban is Igyekszem hasznosítani. Tu­dom, a munka, mint mindig, ez évben is meghozza a maga gyümölcsét“. Juhtenyésztést ankét volt vasárnap Szeghalmon, amelyre a járás juhtenyésztőin kívül számos vendéget is meg­hívtak. Schandl József profesz- szor, Kossuth-díjas akadémikus ! í tartott előadást juhtenyészté­sünk megjavításának módjai- ; | ról, a juhok helyes elhelyező- ! 1 séről, gondozásáról, szakszerű takarmányozásáról és a beteg- 1 ségek megelőzéséről. Az érté­kes előadást számos hozzászó­lás követte a megjelent juhá­szok, juhtenyésztők, állatorvo­sok, szakemberek és tsz-elnö- kök köréből. A résztvevőket a rádió művészei szórakoztatták, nagy sikere volt Balázs János és Völcsey Rózsi népszerű „Gergely bácsi és Mari néni“ című jeleneteinek. Az ankétről hangfelvételeket készített a rádió, s ezt a szer­da esti „Virágzó mezőgazda­ság“ című műsorban sugároz­zák. A hangya és a tücsök Régi mese új változatban Hangya: Mi az, mi az Tücsök Hram? Az idén nem kér kölcsön tőlem, mint az elmúlt télen? Hogy lehet, hiszen egész nyáron csak hegedült ? Tücsök: Az igaz, hogy tem, de a keresetemet összegyűj­töttem, • most saját magomté? kölcsönzők! szí árpából nincs meg a kívánt mennyiség, de a tanács kap 40 mázsát, ebből csak 15 má­zsát vetnek el az apaállatok ré­szére, a többit szétosztják a termelők között, cserébe, vagy pénzért. Mire jó a nehézhenger? Egy-egy napsugár a felhők mögül lopva széttekint a me­zők felett. A haragoszöld ve­téseken vízcseppek csillognak. Bő termést ígérnek az őszi ka­lászosok. Fülöp Antal közép­paraszt —- a termelési bizott­ság elnöke — keresztsoros bú­zavetése is megfizeti a ráfor­dított munkát. Csak az aranya- di részen tett kárt a mezei egér a kenyérnekvalóban. A terme­lési bizottság javaslata, hogy amikor a jóidő beálltával a ta­lajra rá lehet menni, nehéz­hengerrel tömítsék meg a föl­det, mert ezáltal a gyenge nö­vénykéket visszanyomják a ta­lajhoz és fejlődésük erőtelje­sebb lesz. A kerteket felásták, ápolják a gyümölcsfákat. Felkészültek a falu dolgozó parasztjai idő­ben a nagy munkára. Nincs nyugtuk már a házakban, az utcákon, a tanácsháza környé­kén, meg a szomszédokba jön- nek-mennek, olykor csopor­tokba verődve beszélgetnek a szántásról, vetésről. Érzik a ta­vasz leheletét és türelmetle­nül várják megérkezését... I Medve Mária { Válaszolunk a Viharsarok Népe 1955. feb­ruár 12-i számában megjelent cikkre, amely az Orosházán el­fekvő szíjgyártó anyaggal fog­lalkozik. Miért feküdt a szíj­gyártó anyag másfél hónapig az elosztónál? A KIOSZ me­gyei titkársága 1955. január 14-én a szíjgyártó anyagról is ugyanúgy, mint a többi bőrfé­leségről a helyi csoportonkénti elosztási jegyzéket megküldte a MÉSZÖV-nek kísérőlevéllel együtt, amely a postakönyvből is kitűnik, és erről az ügy vizs­gálata alkalmával meggyőződ­tünk. A MÉSZÖV hibájából az elosztási jegyzék nem került az orosházi elosztóhoz, hanem a békéscsabaihoz. Az orosházi el­osztó többször érdeklődött a MESZÖV-nél, eredménytelenül. Hibát követett el azonban, hogy ezt nem jelentette megyei titkárságunknak, amely legille­tékesebb lett volna annak tisz­tázására. így mi csak a Vihar­sarok Népéből értesültünk a dologról. Az értesülés után megtartott vizsgálat alapján állapítottuk meg a fenti hibá­kat és intézkedésünkre a kis­iparosok meg is kapták az anyagot. A fentiekből okulva, ezúton kérjük fel a vidéki elosztók ve­zetőit arra, hogy az esetleges hiányosságok észrevételekor azokat közöljék megyei titkár­ságunkkal, hogy idejében in­tézkedhessünk. i i Plenter Lajos KIOSZ m. titkár. Levelezőink írják Fiatalok és idősebbek a téli estéken Iskolánkban minden szerdán este Szabad Föld Téli Esték előadás van. Sokan szoktak ezeken meg­jelenni. Van amikor irodalomról, történelemről tart Rucz tanító­bácsi előadást. Figyelmesen hall­gatjuk mindannyian. Mi, úttörők, kultúrműsorral szoktuk színe­sebbé tenni a Szabad Föld Téli Estéket. Kovács R. Magdolna IV. o. tanuló, Kétsoprony Kigyulladt a villany Gerlán sorba gyullad ki a há­zakban a villany. Jakab János bácsi 52 éves, azelőtt rá se mert gondolni, hogy az ő szobájában is villanyfény adja a világossá­got és rádió mellett töltheti el a téli estéket. Most boldogan ol­vasgat a villanyfény mellett, s hallgatja esténként a rádióban közvetített szebbnél szebb elő­adásokat, K. Szatmári Gáboi Gerla Jól felszerelt állatkórház Békéscsabán a vásártérnél 1954-ben fejezték be az állat- kórház építését. Az iroda — mely­ben az állatorvost találjuk — ki­csi, de annál nagyszerűbb a la­boratórium, amelyben, hófe­hér üvegszekrényekben, műsze­rek, gyógyszerek 6zázai vannak! elhelyezve. A »kórteremben« be­teg lovakat, teheneket, birkákat, sertéseket lehet látni, a gyógyke­zelést vagy a műtétet várják. Sok állami vállalat veszi igénybe beteg állatállományai ré­szére a kórházat. A békéscsabai BELSPED az elmúlt évben 580- szor vitte el a beteg lovakat meg­vizsgáltatni. A lakosság közül is sokan keresik fel beteg állataik­kal a kórházat. Népgazdaságunk szovjet mintára hozta létre ezt az intézményt. Az itt végzett ered­ményes munkáért Gippert László állatorvos és a többi alkalmazott dicséretet érdemel. Réti IJrzséLet Békéscsaba, BELSPED A kiesi hiha nem lett nagy Nagy rend, tisztaság van a Békéscsabai Erőműnél. Cso­mókban a szén az udvaron, ^ho­gyan azt szabályosan tárolni kell. Vigyáznak rá, mert nagy érték és sokat használnak be­lőle. A műhelyben, gépházban, kazánházban, mindenütt ilyen rend, tisztaság fogad. Sok vál­lalat igazgatóját és dolgozóját érdemes lenne idehívni és meg­mutatni mindezt. Bámulatra méltó az a nyu­galom is, ahogy a dolgozók vég­zik munkájukat. Nem lassan dolgoznak, hanem mindig tud­ják, mit kell tenni és miért. Mindenről jó előre gondoskod­nak a művezetők, Nincs lehetetlen! Romvári János, a karbantar­tók művezetője. Már 10 hónap­ja tartja a sztahanovista szin­tet. Fiatal, tehetséges ember. Ebben az üzemben ismerte meg a szakmáját, annak apró for­télyait. Ügyes volt szerelőnek, csoportvezetőnek is az. Keve­set beszél és néhány mozdulat után a lényegre tapint: „itt a hiba!“ Aztán megmagyarázza,] hogyan kell kijavítani, és maga j is nekilát. Közösen sokszor a lehetetlennek látszó feladato­kat is megoldják. Ilyenek karbantartói is. Fi­gyelmükét nem kerüli el a leg­kisebb hiba sem. Hursán Mátyás karbantartó éppen arról tesz jelentést, hogy az egyik át­eresztő gőzszelepből csepeg a víz. — Kicsi hiba — mondja —, de nagy lehet belőle, jó lenne Van gőz, hogyne volna! Megnézték. Szóltak Takács István elvtársnak, aki fűtő a szomszédos kazánegységeknél. Adna-e a javítási idő alatt ele­gendő gőzt? Persze, hogy ad. Szívesen segít az üzem első kommunistája, a párttitkár. Gőz tehát volt a turbináknak, a gépek „menetrendszerint1 dolgozhattak. Hozzákezdtek a javításhoz, mert sürgős volt a munka, dél­után már szükség volt ennek a , kazánnak a gőzére is. Hursán Mátyás vaskos kulcsokkal hoz­zálátott a szelep leszereléséhez, { hogy ahol kell, hegesztve, kö­szörülve, vagy egyéb módszer- I rel megjavítsa a hibát. Biztos kézzel nyúlt minden csavarhoz. Mint szakember, elsőrangú munkát végez. Teljesítménye február II. dekádjában 124 szá­zalék volt. Azonban van még egy feladata az üzemben: szak- | szervezeti bizalmi. Mit csinál a Ezt a fontos feladatát azonban már nem mindenkor látja el megfelelően, Sokszor, ha egy-két nehézségbe ütkö­zik, megáll előtte. Ö így beszél erről: — Azt mondják az em­berek: „a szakszervezet csak munkaversenyt szervez“. — ö pedig, ha éppen azt szervezi, nem beszél arról, hogy máskor üdülés, szociális segély és egyéb eseteknél is eljárt már. A karbantartók munkája és törekvése figyelemreméltó eb­ben az üzemben. Egy eszten­deje lesz most márciusban, És amire e cil Már a befejező munkálatok vannak hátra csupán a javítás­nál. Vigyázz! ■— hangzik a fi­gyelmeztetés, nehogy a próbá­nál megégessen valakit a gőz. izakszervezet ? hogy ígéretet tettek a felszaba­dulási verseny alkalmával, hogy üzemzavarmentesen végzik munkájukat. Azóta ez az ígéret velük van mindennapi munká­jukban. Egyetlen egyszer sem esett ki gépük a termelésből. Sokat tettek ezért, de megér­te. Havonta 12 százalék pré­miumot is kapnak. Aztán elis­meréssel nyilatkoznak munká­jukról a szegedi központban és szerte az országban az erőmű­veknél. „Rájuk mindig lehet számítani“ — mondják azok, és ez sokat jelent. k címe utal... ha a szelep valahol enged. == A javítás jól sikerült! — álla­pítják meg. Indulhatnak újból a kazánnal. — Nagy —

Next

/
Oldalképek
Tartalom