Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-02 / 51. szám
IMä már cits 2., s'ACriU 3 ViUai&aMHc Hifit Nem sok szó esik Békéssám- j •on lakóiról, pedig szorgalmas I emberek. Nagyon várják a tavasz beköszöntését, hogy kivo- ! nulhassanak földjeikre. A február eleji jó időkben némely termelő megkezdte az őszi szánkások fogasolását a dombosabb részeken. De itt-ott a határban már szántottak is a gazdák, vonzotta őket a tavasziasan sü- ; tő téli nap, és a föld szaga. A langyos télutói szélnek nincsen már ereje. Néha-néha még szállingózik a hó, szemerkél az eső, de a szürkés felhők mögül sűrűn előbukkanó napsugarak jelzik a tavasz jöttét. — No, csak hadd jöjjön minél előbb — vélekednek a békéssámsoniak. — Minket ugyan nem talál készületlenül. Kiürül a Terményforgalmi raktára • Hatvanöt mázsa tavaszi búza- | A termelési bizottság tagjai vetőmag érkezett a községbe, nem tétlenkednek ilyenkor. Nyolcvanhárom holdat kell Igaz, télen se unatkoztak; el- ugyan elvetni, de a hiányzó ] tűntek az udvarokról a trámennyiséget pótolják azok a gazdák, akik tavaly is vetettek tavaszi búzát. A Terményforgalmi telepén egymásnak adják a kilincset a termelők. Február 24-ig 35 mázsa vetőmagot igényeltek. Pár nap múlva nem lesz egy szem sem a raktárban, mert akik ősszel nem tel- síteiték kenyérgabona-vetéstervüket, azok hordják szorgalmasan a kamrájukba. Ott is mák a helye, hiszen talaj előkészítés után ezt a vetőmagot teszik először a földbe. gyaesomók, elsőnek ők hordták ki földjeikre, de követték j példájukat a többi gazdák is. j Nemhiába teljesítette a község | 150 százalékra trágyázási tervét. Most újabb feladat vár a termelési bizottságra. A tavaszi i munkák sikeres elvégzésére! kell mozgósítaniok a falu dolgozó parasztjait. A tanács me- I | zőgazdasági állandó bizottságé- j val karöltve, megteremtik a j jó munka előfeltételeit. De tele vau a földművesszövetkezeté...! A gazdasági felszereléssel' szanyél, eke és mezőgazdasági j nincs baj, azok minden ház! kisgép. Van is annyi, ameny- udvarán kijavítva várják, hogy nyi csak kell. Még a ktsz is rá lehessen menni a földekre, répaegyelő kapákat készít. A fijldművesszövetkezettel ko- I Vetőmagból sincs hiány. Fi- rábban megbeszélték, hogy rak- gyélméztétei é "áf 'SleWies pa- j tárukban legyen elegendő mű- í rasztok beszerezték maguk- trágya, répasaraboló, kapa, ka- ! nak a szükségest. — Igaz, tavaLevél Lillafüredről Szűcs Pál 1952-ben lett tagja az orosházi Béke TSZ-nek. Mint 'lattenyésztő jó munkát véglett, ezért a tsz kétheti üdülésre küldte Lillafüredre. A postás a napokban levelet holott Lillafüredről a tsz-be. A tagok örömmel olvasták tagtársuk levelét, melyben többek között ez áll: „Most, amikor hazánk egyik legszebb üdülőjében pihenek, meg kell, hogy írjam Nektek, egyre jobban érzem, hogy országunk társadalmi rendjében legfőbb érték az ember. Ezért, ha hazamegyek, még jobb és eredményesebb munkát végzek. Az itt üdülő tsz-tagoktól sokat tanultam, mindezt csoportunkban is Igyekszem hasznosítani. Tudom, a munka, mint mindig, ez évben is meghozza a maga gyümölcsét“. Juhtenyésztést ankét volt vasárnap Szeghalmon, amelyre a járás juhtenyésztőin kívül számos vendéget is meghívtak. Schandl József profesz- szor, Kossuth-díjas akadémikus ! í tartott előadást juhtenyésztésünk megjavításának módjai- ; | ról, a juhok helyes elhelyező- ! 1 séről, gondozásáról, szakszerű takarmányozásáról és a beteg- 1 ségek megelőzéséről. Az értékes előadást számos hozzászólás követte a megjelent juhászok, juhtenyésztők, állatorvosok, szakemberek és tsz-elnö- kök köréből. A résztvevőket a rádió művészei szórakoztatták, nagy sikere volt Balázs János és Völcsey Rózsi népszerű „Gergely bácsi és Mari néni“ című jeleneteinek. Az ankétről hangfelvételeket készített a rádió, s ezt a szerda esti „Virágzó mezőgazdaság“ című műsorban sugározzák. A hangya és a tücsök Régi mese új változatban Hangya: Mi az, mi az Tücsök Hram? Az idén nem kér kölcsön tőlem, mint az elmúlt télen? Hogy lehet, hiszen egész nyáron csak hegedült ? Tücsök: Az igaz, hogy tem, de a keresetemet összegyűjtöttem, • most saját magomté? kölcsönzők! szí árpából nincs meg a kívánt mennyiség, de a tanács kap 40 mázsát, ebből csak 15 mázsát vetnek el az apaállatok részére, a többit szétosztják a termelők között, cserébe, vagy pénzért. Mire jó a nehézhenger? Egy-egy napsugár a felhők mögül lopva széttekint a mezők felett. A haragoszöld vetéseken vízcseppek csillognak. Bő termést ígérnek az őszi kalászosok. Fülöp Antal középparaszt —- a termelési bizottság elnöke — keresztsoros búzavetése is megfizeti a ráfordított munkát. Csak az aranya- di részen tett kárt a mezei egér a kenyérnekvalóban. A termelési bizottság javaslata, hogy amikor a jóidő beálltával a talajra rá lehet menni, nehézhengerrel tömítsék meg a földet, mert ezáltal a gyenge növénykéket visszanyomják a talajhoz és fejlődésük erőteljesebb lesz. A kerteket felásták, ápolják a gyümölcsfákat. Felkészültek a falu dolgozó parasztjai időben a nagy munkára. Nincs nyugtuk már a házakban, az utcákon, a tanácsháza környékén, meg a szomszédokba jön- nek-mennek, olykor csoportokba verődve beszélgetnek a szántásról, vetésről. Érzik a tavasz leheletét és türelmetlenül várják megérkezését... I Medve Mária { Válaszolunk a Viharsarok Népe 1955. február 12-i számában megjelent cikkre, amely az Orosházán elfekvő szíjgyártó anyaggal foglalkozik. Miért feküdt a szíjgyártó anyag másfél hónapig az elosztónál? A KIOSZ megyei titkársága 1955. január 14-én a szíjgyártó anyagról is ugyanúgy, mint a többi bőrféleségről a helyi csoportonkénti elosztási jegyzéket megküldte a MÉSZÖV-nek kísérőlevéllel együtt, amely a postakönyvből is kitűnik, és erről az ügy vizsgálata alkalmával meggyőződtünk. A MÉSZÖV hibájából az elosztási jegyzék nem került az orosházi elosztóhoz, hanem a békéscsabaihoz. Az orosházi elosztó többször érdeklődött a MESZÖV-nél, eredménytelenül. Hibát követett el azonban, hogy ezt nem jelentette megyei titkárságunknak, amely legilletékesebb lett volna annak tisztázására. így mi csak a Viharsarok Népéből értesültünk a dologról. Az értesülés után megtartott vizsgálat alapján állapítottuk meg a fenti hibákat és intézkedésünkre a kisiparosok meg is kapták az anyagot. A fentiekből okulva, ezúton kérjük fel a vidéki elosztók vezetőit arra, hogy az esetleges hiányosságok észrevételekor azokat közöljék megyei titkárságunkkal, hogy idejében intézkedhessünk. i i Plenter Lajos KIOSZ m. titkár. Levelezőink írják Fiatalok és idősebbek a téli estéken Iskolánkban minden szerdán este Szabad Föld Téli Esték előadás van. Sokan szoktak ezeken megjelenni. Van amikor irodalomról, történelemről tart Rucz tanítóbácsi előadást. Figyelmesen hallgatjuk mindannyian. Mi, úttörők, kultúrműsorral szoktuk színesebbé tenni a Szabad Föld Téli Estéket. Kovács R. Magdolna IV. o. tanuló, Kétsoprony Kigyulladt a villany Gerlán sorba gyullad ki a házakban a villany. Jakab János bácsi 52 éves, azelőtt rá se mert gondolni, hogy az ő szobájában is villanyfény adja a világosságot és rádió mellett töltheti el a téli estéket. Most boldogan olvasgat a villanyfény mellett, s hallgatja esténként a rádióban közvetített szebbnél szebb előadásokat, K. Szatmári Gáboi Gerla Jól felszerelt állatkórház Békéscsabán a vásártérnél 1954-ben fejezték be az állat- kórház építését. Az iroda — melyben az állatorvost találjuk — kicsi, de annál nagyszerűbb a laboratórium, amelyben, hófehér üvegszekrényekben, műszerek, gyógyszerek 6zázai vannak! elhelyezve. A »kórteremben« beteg lovakat, teheneket, birkákat, sertéseket lehet látni, a gyógykezelést vagy a műtétet várják. Sok állami vállalat veszi igénybe beteg állatállományai részére a kórházat. A békéscsabai BELSPED az elmúlt évben 580- szor vitte el a beteg lovakat megvizsgáltatni. A lakosság közül is sokan keresik fel beteg állataikkal a kórházat. Népgazdaságunk szovjet mintára hozta létre ezt az intézményt. Az itt végzett eredményes munkáért Gippert László állatorvos és a többi alkalmazott dicséretet érdemel. Réti IJrzséLet Békéscsaba, BELSPED A kiesi hiha nem lett nagy Nagy rend, tisztaság van a Békéscsabai Erőműnél. Csomókban a szén az udvaron, ^hogyan azt szabályosan tárolni kell. Vigyáznak rá, mert nagy érték és sokat használnak belőle. A műhelyben, gépházban, kazánházban, mindenütt ilyen rend, tisztaság fogad. Sok vállalat igazgatóját és dolgozóját érdemes lenne idehívni és megmutatni mindezt. Bámulatra méltó az a nyugalom is, ahogy a dolgozók végzik munkájukat. Nem lassan dolgoznak, hanem mindig tudják, mit kell tenni és miért. Mindenről jó előre gondoskodnak a művezetők, Nincs lehetetlen! Romvári János, a karbantartók művezetője. Már 10 hónapja tartja a sztahanovista szintet. Fiatal, tehetséges ember. Ebben az üzemben ismerte meg a szakmáját, annak apró fortélyait. Ügyes volt szerelőnek, csoportvezetőnek is az. Keveset beszél és néhány mozdulat után a lényegre tapint: „itt a hiba!“ Aztán megmagyarázza,] hogyan kell kijavítani, és maga j is nekilát. Közösen sokszor a lehetetlennek látszó feladatokat is megoldják. Ilyenek karbantartói is. Figyelmükét nem kerüli el a legkisebb hiba sem. Hursán Mátyás karbantartó éppen arról tesz jelentést, hogy az egyik áteresztő gőzszelepből csepeg a víz. — Kicsi hiba — mondja —, de nagy lehet belőle, jó lenne Van gőz, hogyne volna! Megnézték. Szóltak Takács István elvtársnak, aki fűtő a szomszédos kazánegységeknél. Adna-e a javítási idő alatt elegendő gőzt? Persze, hogy ad. Szívesen segít az üzem első kommunistája, a párttitkár. Gőz tehát volt a turbináknak, a gépek „menetrendszerint1 dolgozhattak. Hozzákezdtek a javításhoz, mert sürgős volt a munka, délután már szükség volt ennek a , kazánnak a gőzére is. Hursán Mátyás vaskos kulcsokkal hozzálátott a szelep leszereléséhez, { hogy ahol kell, hegesztve, köszörülve, vagy egyéb módszer- I rel megjavítsa a hibát. Biztos kézzel nyúlt minden csavarhoz. Mint szakember, elsőrangú munkát végez. Teljesítménye február II. dekádjában 124 százalék volt. Azonban van még egy feladata az üzemben: szak- | szervezeti bizalmi. Mit csinál a Ezt a fontos feladatát azonban már nem mindenkor látja el megfelelően, Sokszor, ha egy-két nehézségbe ütközik, megáll előtte. Ö így beszél erről: — Azt mondják az emberek: „a szakszervezet csak munkaversenyt szervez“. — ö pedig, ha éppen azt szervezi, nem beszél arról, hogy máskor üdülés, szociális segély és egyéb eseteknél is eljárt már. A karbantartók munkája és törekvése figyelemreméltó ebben az üzemben. Egy esztendeje lesz most márciusban, És amire e cil Már a befejező munkálatok vannak hátra csupán a javításnál. Vigyázz! ■— hangzik a figyelmeztetés, nehogy a próbánál megégessen valakit a gőz. izakszervezet ? hogy ígéretet tettek a felszabadulási verseny alkalmával, hogy üzemzavarmentesen végzik munkájukat. Azóta ez az ígéret velük van mindennapi munkájukban. Egyetlen egyszer sem esett ki gépük a termelésből. Sokat tettek ezért, de megérte. Havonta 12 százalék prémiumot is kapnak. Aztán elismeréssel nyilatkoznak munkájukról a szegedi központban és szerte az országban az erőműveknél. „Rájuk mindig lehet számítani“ — mondják azok, és ez sokat jelent. k címe utal... ha a szelep valahol enged. == A javítás jól sikerült! — állapítják meg. Indulhatnak újból a kazánnal. — Nagy —
