Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

1955 március 16., szerda ViUoisaiúk hifit Csökkentik a selejtet A Gyomai Sütőipari Vállalat dolgozói főleg anvagtakarékosság- ra és a minőség javítására tettek ígéretet a felszabadulási verseny­ben. Jelentős ez a törekvés, hi­szen számos telepen máris nagyszerű példái születnek a se- fejtcsök ken lésnek. A dévaványai telep dolgozói 117, a szeglialmiak 199, a körös!adányiak 76, a fü­zesgyarmatiak 71 kilogrammal csökkentették a megengedett se­lejtet. Most a felszabadulási míí- szakl>au még ennél is jobb ered- ménveket akarnak elérni. ** KÉSIÜL fAVhWÁ Versenyre hívjuk a járás tss-eit A szövetkezetei választották Tizennégy új tag lépett be né­hány nappal ezelőtt a kisesákói Ady Termelőszövetkezetbe. Töb­bek között ifj. Sülé György, a tsz-be lépésekor úgy vélekedett, hogy ő már dolgozott többfelé, de nem tudott annyit keresni, mint egy csoport tag. Megélheté­sét az Ady Termelőszövetkezet­ben látja a legbiztosabbnak, lfj. Lipták Mihály 1951-ben lépett először termelőszövetkezetbe, A sűrűn gomolygó, szürkés felhők mögül előbukkanó nap­sugarak az enyhébb idő bekö­szöntését jelzik. Termelőszövet­kezetünk tagjai nem várják ké­születlenül a jó időt. Először is a helyes szervezéssel, irányítás­sal akarjuk megkezdeni a tavaszi munkákat. A brigádok, munka­csapatok közölt versenyt indí­tunk be, hogy a talajelőkészí!- tést, vetést ezzel is elősegítsük. Vetőmagvainkat 98 százalékos tisztaságban megfele ően csáváz­va tesszük a földbe- Minden női- vényféleség vetőmagjánál elvé­gezzük az előcsíráz Látást. Ügy határoztunk, hogy a termelési tervünkben előirányzott íaajelő- készítési, vetési és növény ápolási munkákat határidő előtt 5 nap­pal befejezzük. Fej trágyázást elsősorban a gyengébb ta’ajokon, gyengébben fejlődő növényein­ken alkalmazunk. A tavaszi munkák mellett nem feledkezünk meg az á'laltenyész­tésről sem. Tehenészetünkben igyekszünk legkevesebbre csök­kenteni a tej előállítási költsék get. Helyes takarmányozással és gondozással, islállő-átlagunkat 8 literről 13-ra, a2,9»/o-os zsírtar­talmat pedig 3,7 o/o-ra növe'jük. A tavaszi munkák megkezdé­sével egész évben úgy dolgozunk, hogy eredményekben minél gaz­dagabbak legyünk az év végén. Az agronómus szaksegítségét, helyes javaslatát mindig öröm­mel vesszük és igyekszünk min­den olyan agrotechnikai mód­szert alkalmazni, mellyel előse­gítjük a több termés elérését. A gyulai járás termelőszövet­kezeteit versenyre hívjuk ki a tavaszi munkák időbeni és minő­ségi elvégzésére­Gyarmíaii Sándor Doboz, Petőfi TSZ elnöke A tavaszi vetőmagot idejében földbeteszem Küszöbön a tavasz. Községünk majd 1952-ben kilépett, s most; dolgozó parasztjai alig várják be­újból kérte felvételét, ebbe a termelőszövetkezetbe. Móricz Islvén, Kiscsákó köszöntését. Én is nehezen várom már a föld piru'ását. Elhatároz­tam, ha annyira szik lead a ta­Jóbarátok lettünk Mindig a boldogságot kerestem, mint minden ember. De indössze egyszer kacsintott felém, akkor is hamis orcával. Ti­zenhárom éves koromban, mint kis cseléd, hozzájutottam „Az ember tragédiája,, című műhöz. Elolvastam. Ittam az örök szépségű szavakat és szór ól-szóra betanultam. A nagyságos mint csodagyereket mutogatott vendégeinek. Nagy érdeklő­dése odáig terjedt, hogy elintézte az őstehetségek iskolá­jába való felvételemet. Mikor ezt közölte velem, úgy érez­tem: itt a boldogság! Felocsúdva, egyet-mást kérdezgettem. Kitűnt, hogy ezért kézcsók jár a fiatal plébánosnak, nyári vakációban a nagyságos pesti rokonainál pesztrálkodás és egyebek. Szóval nem lettem boldog. Eladni magam,, elhagyni szüieirhet^te'éífy ereimet, azt a sok könnyhullató Senkit, akik nekem annyira kedvesek, a továbbtanulásért sem tudtam. S az ifjúság örök reményével vártam tovább. Es nem hiába! Amióta a legelső szovjet ember betette lábát városunkba, nagyon sokszor találkoztam a boldogsággal. Jóbarátok lettünk, velem maradt. Uj életünkben az első nehézkes lépéseknél is állandóan mellettem éreztem... Párttag lettem — az öntudatra ébredés gyönyörű pilla- ita: Boldogság! Földosztás! Amikor apám — aki 9 éves kora óta a más földjét túrta — először vizsgálta a cukorrépamag csíráját saját földjén — boldogság! Az első betakarítás — egész évig kitartó kenyér! Majd az első „fényűző“ dolgok: há­zunkra modem, üvegezett ajtó került. Látogatásom az Ország­házban, találkozásom a Balatonnal, a Mátrával: Boldogság! Hi­vatali munkám mellett középiskolába járok esténként. Az egyre javuló eredményt mutató index, film, színház, irodalom: Boldogság! A nyugdíj- és az SZTK-járulékok rendezése után, amikor a postás először olvasta öreg szüleim kezébe a 458 forintot, a két öreg egymásra nézett és anyám, aki emlékezetem óta szo­morú volt, nevetett. Szívből nevetett. És azt mondta apáménak: „Még megvárom a kisebbik fiamtól az unokát...“ így van velem és mellettem a boldogság. Eggyé lettünk! Góg Rozália, Békéscsaba. laj, hogy rá lehet menni, azon­nal elboronálom őszi szántáso­mat. Ahová a kapá&növényekqt vetem, ott, mielőtt megkezde­ném a vetést, kormánylemezné1- küli ekével, vagy ekekapával gyomtalanítom a ta'ajt. ígérem, hogy a tavasziak vetőmagját ide­jében főidbe teszem. Őszi buzavetésemet szükség szerint hejigerezepi, boronálom j Fej trágyaként 50 kiló pétisót használok egy holdra. Betervez­tem magamnak, hogy búzából 10v kukoricából 25, cukorrépá­ból 200 mázsát terme'ek holdan­ként, és vállalom, ez meg is lesz, mert kukoricámat, répámat annyiszor kapálom meg, ahány­szor a talaj; és a növény meg- a. nem- e gesz lakar- után, Előrelátóan dolgozok, csak a tavasszal, hanem nyáron. 400 négyszögöl mánykeverékem levágása májusban silókukoricát vetek. Az aratást három nap alatt elvég­zem és a gépállomás traktorával elvégeztetem a tarlóhántást is. Másodnövényként muhart és csa- lamádét vetek.. így akarok ele­gendő takarmányt termelni álla­taimnak. A nyár folyamán földterüle­tem 40 százalékát létrágyázom, 160 mázsát hordok ki holdanként. ígérem, hogy beadásomat min­denből időben teljesítem és évi adómat november 7-ig kifizetem. ifj. Csizmadia János egyéni termelő, Magyardomb- egyháza. Csaknem negyven vagonnal több cukorrépa A Dobozi Gépállomás agro- nómusai a hozzájuk lartozó kö­zös gazdaságok terméshozamá­nak növelésére tettek vállalást, felszabadulásunk nagy ünnepé­nek tiszteletére. A többi között megfogadták, hogy a termelőszö­vetkezetek és tszcs-k őszi kalá­szosából 900 holdat fej trágyáz­nak, a tervezett 795 holddal szemben. A tavasszal elvetésre kerülő növényeik magját elő­csíráztatják. A kézi munkaerő fo­kozottabb felszabadítása érdeké­ben, több gépi kapálást végez­nek a Lsz-eJkbeu. A kapásnövé* nyéknél háromszori sorközi mű­velést alkalmaznak. Jó szervező munkával lehetővé teszik, hogy a tervezett 50 hold helyett 150 hold kukoricát vessenek négyze­tesein a tsz-eknek. Ezzel akarják elérni, hogy ter­melőszövetkezeteik az e'őirány- zottal szembeiU 1060 mázsával több őszi, 134 mázsával több ta­vaszi gabonát, 3976 mázsával több cukorrépát és 727 mázsával több kukoricát termeljenek az idén. A Dobozi Gépál omás mezőgaz­dászai kérik a megye gépál'oi- másajnak mezőgazdasági szakem­bereit, csatlakozzanak kezdemé­nyezésükhöz. AZ ELSŐ PRÓBA (3ti> irta: DER ENDRE Egyre komorabban nézegettem a kiskert sarkantyúvirágait, s az üdekék liliomokat, búsan hallgat­tam a beszűrődő libagágogást a nyári mezőről — hervadozva né­zegettem a futófelhöket a szi­porkázó kékben... Minél dúsab- ban áradt körülöttem az ezer- szinű, gazdag nyárdélután, an­nál fájdalmasabban facsarodott lel a szívem, annál keményebben rágtam a számszélét, hogy szé­gyenszemre — hangos sírásra ne fakadjak az enyéim előtt... Estére, amikor megint elem- tette nagyanyám a maradék má­kosgubát, már semmi ízem nem kívánta, a legkeservesebb eről­ködéssel tuszkoltam a torkomon lefelé a máskor oly fejedelmi ió ételt... Remegett á gyomrom a visszatartott sírhatnéktól, de szerencsére tartani tudtam ma­gam lefekvésig. Hanem akkor a párnába is belerágtam, hogy fel ne riasszam a többieket zokogá­sommal. Lassan-csendesen elcsitult ben­nem a fájdalom. Igyekeztem ma­gam előtt biztatóbbnak festeni a jövőt. Rettenetes, persze a sor­sunk, valamiféle, számomra meg­magyarázhatatlan, de nagyon is érezhető kölönc nyöszörögtet bennünket, nyomja a vállunk, mint egy óriási kőszikla... Sok­szor úgy a földhöz lapítja az enyéimet, hogy, lélekzeni is alig képesek — s csodával határos módon el nem pusztulnak még­sem, nagy akarattal mégis csak feltápászkodnak minduntalan, s tovább verekszik magukat a ba­jokon keményen, vállukon a le- rázhatatlanul terpeszkedő, irdat­lan kősziklával... S elémragyogott a homályból apám komoly szeme, melyet, ha el nem borít az indulat, olyan nielegen-melegen szokott rám­emelni, mintha a saját jópajtá- som lenne, Balázs Laji, vagy Kincses Kari... S fülembe csen­dült anyám gyöngyöző nevetése, törhetetlen örök jókedvének, tán- toríthala tfanságának, meg nem alkuvó helytállásának jele — fel­dobogott a sötétben bátor, csüg- gedetlen szíve, melynél szebb­szándékú, tündöklőbb emberszí­vet sohse láttam... S feltetszett előttem az építőmunkás bajtár­sak arca sorra, Kazár Laokó és Janink, Huszár bátyám, Fali bá­csi hunyorgó szemével, határo­zott, kőbevésett, kemény arcvo­násokkal, mint maga az élő, hús­vér biztonság és rendi the tétlen­ség... Nagyon elvetném a súlykot, ha azt állítanám, hogy már akkor megértettem: ők azok, akik »Holnapra megforgatják a vilá­got«. Csak azt éreztem meg tel­jes bizonyossággal, hogy erősek ők, nagyon erősek mégis, s ki­mondhatatlan jólesik, hogy még­sem állok egyedül, s elhagyat­va a sorsom nagy fordulója előtt, hanem hozzájuk tartozom min­den körülmények között, s örökre! • Erre a magambiztatásra nagy szükség volt, mert az öregek nem bújtak olyan hamar az ágyba, mint én, körülülték a konyhai asztalt, s Gsepkó Misa bácsiról, apám régi barátjáról nem sok jót mondtak — amint beszűrő­dő szavukból tapasztaltam. Cl'otytatjukJ II cirokmag hasznosságáról Megyénk területén — különö­sen a in ezőkov ácsházi járásban — évtizedek óta termelik a sep­rőcirkot. Nemcsak szakáll-, ha­nem magtermése miatt is. A gazdák több év tapasztalata alap­ján rájöttek, hogy a cirokmagi rendkívül jó fehérjetakarmány. Fehérje tartalma 65—70 száza­lék, s keményítő értéke eléri a 69 százalékot. Ennek ellenére a cirokmag tápláló értékéről több, egymás­sal ielíentéíes vélemény találha­tó a szakirodalomban. Az F5?§ Állattenyésztési Főigazgatóságá­nak felhívására, a Gödöllői Kis­állattenyésztési Kutató Intézet a közelmúltban cirokmag-Jajával baromlihízlalási kísérletet haj­tott végre. Az eredmény megle­pő volt. A nyersdat'ával etetett jéreecsoport súlygyarapodása 6, a forrázott darával etetette 6^1 százalékkal volt nagyobb, mint árpadarával etetett jércecsoporté. Igen jó tulajdonsága a cirok­magnak, hogy — a kukoricával ellentétben — nemcsak hízásra, de a tojáshozam növelésére is serkenti a baromfiakat. Az elmondottakat feltétlen ve­gyék figyelembe a termelők, ha a ciroktermelés hasznosságát mér­legelik. A biztos jövedelem re­ményében vessenek és termelje­nek s eprií eír kot! SCHMIDT JÁNOS a Magtermeltető Vállalat főagronómusa Jobbá teszik a versenynyilvánosságot Megkezdődtek az előkészuK tek a Mezőhegyesi Cukorgyárban is a felszabadulási műszakra. A ten­nivalókat értekezleten, beszélték meg. Számos jő* ötlet született, amelyek hozzájárulhatnak, hogy a műszak versenyeredményei si­keresek legyenek és ne csak a Sarkadi Cukorgyárral levő páros- versenyben győzzenek, hanem a Megyei Párt-végrehajtóbizottság felszabadulási versenyzászlóját is elnyerjék. A versenyzők eredményeit az­zal kívánják elősegíteni, hogy mindén üzemrészben verseny táb­lákat állítottak fel, rendszeresen közük majd a brigádok és az egyéniek teljesítményét. Nem fe­ledkeznek meg közben az anyag- takarékosság élenjáróiról sem. Mindez elősegíti, hogy hasonló eredmények születhessenek, mint a Pusztai Kálmán kőműves-cso­port 163,5, a Szilágyi István kar­bantartó csoport 120,4, a Molnár Gyula szíjgyártó csoport 115.4 százalékos teljesítménye. Hasznos tanács A gumilábbelik gondos kezelése Minden háznál tavasz végén elrakják a sárcipőt, gumicsizmát. S amikor megjön az ősz, az esőzés, újból előszedik. De mi történt ve'.e? Megkeményedett a gumilábbeli, kiszáradt a hosszú nyáron, elvesztette rugalmassá­gát. Hogyan lehet a megkeménye- dést megakadályozni ? Vegyünk félpohárnyi langyos vi­zet, öntsünk bele egy kávéskanál­nyi szalmiákszeszt, vagy glice­rint. Az oldatot jól keverjük ösz- sz®, s legalább öt percig hagy­juk állni. Majd mártsunk bele egy puha rongyot, s dörzsöljük veie a lábbeli felületét mindaddig, amíg észre nem vettük, hogy a gumi puhulni kezd. A művelet befejezése után tartsuk a lábbe­lit a gőzölgő víz fölé mintegy tíz másodpercig. Utána puha fla­nel!-, vagy posztódarabbal szá­razra dörzsöljük. Próbáljuk ki ezt, mert a gumilábbeli így újra visszanyeri puhaságát, rugalmas­ságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom