Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
ViUai&aiaU Hépi 1955 március 13., vasárnap Dolgozó népünk odaadó munkával valóra vállfa at nagy nemzel! feladatokat (Folytatás az l. oldatról.) A szocializmus építésében a dolgozók életszínvonalának állandó emc+ését előtérbe helyezni, ugyanakkor letérni a szocialista iparosításról és a nehézipar fejlesztéséről, mint a fejlett technika állandó fejlesztésének nélkülözhetetlen feltételéről, nem egyéb, olcsó népsoer&égliajhászásnál. olcsó demagógiánál. A Központi Vezetőség mostani ülése leleplezte ezt a káros irányzatot és helyes irányban szabta meg a szocializmus építésének elvi és gyakorlati feladatait. Az életszínvonal emelésének a szocializmus építésében alapvető feltétele a termelékenység szakadatlan eme- j lése, az önköltség csökkentése, j a takarékosság, stb. „A munka ; termelékenysége — mondotta i Lenin —. végeredményben a J legfontosabb, a legfőbb az új j társadalmi rend győzelme! szempontjából.“ Nemcsak országosan, hanem megyénk ipari üzemeiben is: 1954-ben 2,2 százalékkal csökkent a termelékenység 1953- hoz képest. Ezen belül a ^minisztériumi iparban 1953-hoz képest a termelékenység 1954- ben 4,9 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a munkások átlagbére emelkedett. Meg kell mondani őszintén, hogy a Megyei Pártbizottság is szem elől tévesztette a szocialista iparosítás perspektíváját, és eléggé elhanyagolta az ipari üzemekkel való törődést, foglalkozást. A kommunisták lelke^,. pdaadó, példamutató példájukon keresztül biztosítani kell' hogy megyénk valamennyi üzeme az 1955. éves tervét teljesítse, sőt, túlteljesítse, hogy minden egyes üzemben a tervelőirányzat szerint emelkedjék a termelékenység, cikken jen az önköltség, és a Jy® ne sszebbm en ő takarékossá g érvényesüljön. '’fennek azonban, fontos előfeltétele a szocialista munkafegyelem megszilárdítása. A fegyelem —i,; az utolsó másfél év alatt a jobboldali eltorzítás következtében — jelentős mértékben meg a- zult. A lazaságnak véget keli vetni. Gazdasági vezetőink és politikai munkásaink támaszkodjanak a kommunistákra, a példamutató dolgozókra és a meggyőzéssel, ahol ez nem használ, adminisztratív intézkedésekkel is szilárdítsák meg a munkafegyelmet. Csak a fegyelem megszilárdításától várhaló, hogy a munka termelékenysége emelkedjen az iparban, csakis ettől várható, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorai megszilárduljanak és emeljék a terméshozamot. A tervteljesítés másik fontos előfeltétele a szocialista munkaverseny kiszélesítése. Hazánk fel- szabadulása tizedik évfordulójának tiszte étére lelkes műn ka verseny indult meg az egész országban, megyénk ipari üzemeiben, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, de az egyénileg dolgozó parasztok széles rétegei között is. A szocialista munkaversany további kibontakoztatása fontos emelője a tervek teljesítésének, a dolgozók öntudata kibontakoztatásának. Pártszervezeteink, a szakszervezetek és a DISZ bevonásával szélesít1 ék tovább a helyes kezdeményezéseket. A kommunisták járjanak élen, lelkesedésükkel ragadják magukkal a szocialista szektor és az egyén- nileg: dolgozó parasztok sokaságát. A tervek teljesítése, az önköltségcsökkentés, a takarékosság nem képzelhető el a szocialista tulajdon fokozottabb védelme nélkül. Nem lehet a szocialista tulajdon védelméről beszórni, ugyanakkor megtűrni a lazaságot, a népi tulajdon elherdálását. A júniusi határozat félremagyarázásával e téren súlyos hibák voltak. Jó ideig az üzemekben, de a mezőgazdaságban sem léptek fel Következetesen a szocialista tulajdon védelméért. Az fi mint év végén már tapasztalhatták a népvagyon herd álól a népi demokrácia kemény kezét. Az a feladat, hogy továbbra is keményen lépjünk fel a tolvajokkal, a kártevőkkel szemben és védjük meg népi demokráciánk gazdasági alapját. A jobboldali elhajlás nemcsak a szocialista iparosításban okozott károkat, hanem pártunk parasztpolitikájában is Ez a politika, nem szolgálta a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének elvi szilárdságát. A jobboldali politika éppen ebben a kérdésben oko- ] zott a legnagyobb károkat. Mi I történt? Nem kevesebb, mint az, hogy a munkásosztállyal együtt a dolgozó parasztság, különösen a szegényparasztság, a termelőszövetkezeti parasztság elvesztette a szocializmus építésének perspektíváját, a szövetkezeti tagok meginogtak hitükben és (ág lehetősége nyílott az ellenségnek, a spekulál!: oknak falun ahhoz, hogy a dolgozó parasztságra komoly befolyást gyakoroljanak, eltérítve ezzel főleg az egyéni dolgozó parasztságot a szövetkéz«! gondolaiától. Olyan illúziókat keltett, hogy szocializmust építő országunkban hosszú évtizedekig is gazdálkodhat egyénileg. Ez a politika bizonytalanságot, ingadozást váltott ki a tsz-tagokból, és ha sokáig így megy, nem a szövetkezeti út győzedelmeskedik falun, hanem a régi, a megszokott egyéni gazdálkodás útja, ami elkerülhetetlenül a ku- lákok, kupecek hatalmához vezetne. Ezt viszont egyetlen dolgozó paraszt sem akarhatja. A dolgozó parasztság boldogulásának útja a szövetkezés Lenin a szövetkezeti tervben világosan meghatározza, hogy a kisárutermelő parasztság csakis a szövetkezésben találhatja meg boldogulását. Peruink — híve« Lenin, Sztálin tanításához — június előtt és június után is, majd ezt követően a III. pártkongrC3smsi határozatában világosan leszögezte, hogy falun a fő cél a termelőszövetkezetek további megerősítést, fejlesztése, mint a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja. Pártunk helyesen cselekedett, amikor különböző kedvezményekkel biztosította dolgozó parasztságunk anyagi érdekeltségét a többtermelésben és továbbra is kisgépekkel, műtrágyával és egyéb módon támogatja az egyéni parasztságot, a középparasztokat, hogy mennél többet termeljenek. De bármennyire is igyekszenek az egyénileg dolgozó parasztok egyéni parcellájukon többet kicsikarni a földből, hogy fenn tudják tartani életnívójukat, egyre inkább meggyőződhetnek arról, hogy magasabb termésátlagot, a jobb, kultúráltabb életet csakis a szövetkezés útján érhetik el. Az utóbbi időben szem elől tévesztettük ezt. Az egyéni gazdaság, a kisárutermelés, ahogy azt Lenin elvtárs mondotta, napról-napra szüli a kapitalizmust. Hogy ez mennyire igaz, tapasztalhattuk az elmúlt másfél évben, amikoris falun és városon is a spekulánsok, a kupecek megélénkültek, anyagi előnyökhöz jutottak, s mindinkább afelé törtek, hogy amíg a munkásosztály, a dolgozó parasztság izzadva építi szocialista jövőjét, ők könnyű, olcsó jövedelemre tegyenek szert. Nyílván, hogy niunká osztályunk, dolgozó parasztságunk nem tűheti tovább a ki! Iák ok. a spekulánsok, a kupecek aljas tevékenységet. A dolgozó parasztságnak meg kell értenie, hogy ami a kulá- koknak, spekulánsoknak, ku- pecoknak kedvező, az nekik j kárukra van. Érdekeik ellenté- j tesek. A dolgozó parasztság j igazi érdeke a szocializmus építése, a nagyüzemi gazdálkodás útja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetsége . alapján. Elhajlások tapasztalhatók az ügyészség, a bíróságok munkájában is. Több esetben Békésen, Mezőkovácsházán és egyebütt felmentenek, vagy enyhe büntetésben részesítenek kulákokat, kupecokat, ugyanakkor a dolgozókat kisebb bűnökért súlyos ítéletekkel sújtják. A rendőrség vonalán is egyes esetekben elnéző magatartást tanúsítanak osztályidegen elemekkel szemben. Mindezek a cselekedetek elkeserítik a becsületes dolgozókat. A Központi Vezetőség határozata alapján a legerélyesebben fel kell lépni az ilyen káros opportunista, jobboldali elhajlások ellen, melyek az ügyészi, bírói és karhatalmi szervek munkájában megnyilvánulnak. Nem adminisztratív eszközökkel elsősorban, hanem szívós, kitartó nevelőmunkával kell megyőz- ni minden egyes funkcionáriust a jobboldali elhajlás veszélyéről és szívós, nevelő, felvilágosító munkával kell dolgozó parasztságunkat pártunk politikája mellé állítani, leleplezve a kulákokat, a spekulánsok, a kupecek bűnös tevékenységét. Ott, ahol a nevelés nem használ, kemény adminisztratív intézkedésekre van szükség. Miután a Központi Vezetőség határozata a nyilvánosság előtt megjelent, egyes helyeken, különösen a dolgozó parasztok körében, az ellenség úgy igyekszik beállítani, hogy ismét visz- szaáll a junius előtti helyzet, jönnek a megszorítások, az adóprések. Egyes helyeken azt is mondják, hogy ez a határozat a parasztság ellen van. Visz- sza kell verni az ilyen helytelen ellenséges nézeteket. A szocializmust építettük 1953. júniusa előtt is és a szocializmust építjük azóta is. Ugyanakkor tanultunk az elkövetett hibákból és semmi-esetre séta térünk vissza a helytelen módszerekhez. Pártunk nemcsak a júniusi hibából tanult, hanem az azóta elkövetett hibákból is. E hibákon okulva, pártunk mostani határozatával helyesen mutatja meg a szocializmus építésének perspektíváját. Azt akarjuk, hogy fejlődjön szocialista iparunk, fejlődjenek a termelőszövetkezetek, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés szakadatlanul nőjjön. Miközben hathatós és állandó segítségei nyajtunk a termelőszövetkezeteknek, pártunk és kormányunk továbbra is s-egíti az egyéni parasztokat kisgépekkel, műtrágyával, gépi szántással, stb. Minden lehetőség biztosítva van ahhoz, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is minél magasabb termésátlagokat érjenek el. De meg kell értenie mindenkinek, hogy pártunk, kormányunk a legerélyesebben véget vet a kulákok, spekulánsok, kupecek bomlasztó tevékenységének. lám iránti kötelezettségét. Nem szabad tűrni, hogy egyes notórius, nem teljesítő dolgozó parasztok hátráltassák a begyűjtési tervek teljesítését, { akadályozzák népünk zavartalan ellátását. A törvény legteljesebb sswg»»ával kell fellépni az állampolgári köje czeílséget eliiuilaszlá kulákokka! szemben. Ugyanakkor, amikor a leghatározottabban megköveteljük j az állampolgári fegyelmet, az adó és a begyűjtés pontos és ; maradéktalan teljesítését, pártunk és kormányunk továbbra j is biztosítja a dolgozó paraszt- | Ságnak, hogy terményfeleslegeiket szabadon értékesíthessék. Pártunknak, kormányunknak a mezőgazdaság, különösen a szövetkezetek erősítése és fejlesztése továbbra is egyik fő feladata. Ezért úgy kell dolgoznunk, s a központi Vezetőség határozatát úgy kell megmagyaráznunk, hogy azt szorosan egybe kössük a terméshozamok, az állatállomány növelésével. Akkor hajtjuk végre helyesen pártunk mostani ha.á- j rozalút, ha meggyőző, felvilágosító munkával megértetjük munkásainkkal, dolgozó parasztságunkkal, értelmiségeinkkel a határozatok helyességét, és mozgósítjuk őket a feladatok elvégzésére. Különösen fontos, hogy most, mivel a tél kitolódik, minden egyes termelőszövetkezet, gépállomás, állami gazdaság, és j egyénileg dolgozó paraszt, amint I rá tehet menni a földre, teljes | elejével és lelkesedéssel végezze él a tavaszi munkáUife’káí,' kíiMinden módon meg kell szilárdítanunk az állampolgári fegyelmet',' azt, 'hogy útiihdéíi egyes dolgozó paraszt, terme- J.lönös tekintettel a tétéül unln- lőszövetkezet íéíjésitse az ál- I káífltokra. Lépjünk fel erélyesen az ellenséges ideológia behatásai ellen Azok a jobboldali eltorzítások, amelyek a gazdaságpolitikában, a parasztpolitikában tapasztalhatók, még élesebben jelentkeznek a politikai, ideológiai, kulturális életünk különböző területein. Azok a burzsoá, kispolgári idealista áramlatok, amelyek a fordulat éve után pártunk következetes politikája révén visszaszorultak, az 1953 júniusi kormányprogram után felelevenedtek és szinte gátlás nélkül szabadon terjesztették ideo- giájukat. A kritika szabadságával élve, erős bírálat alá vették szocialista vívmányainkat, semmibe vették, nagy eredményeinket, felnagyították hibáinkat. Különösen károsak voltak azok a nézetek, amelyek a marxizmus- lenimizmus tanításait egyes kérdésekben úgyszólván revízió aiá vették, olyan elméletek kaptak lábra, amelyek lekicsinylik a szocialista iparosítást, a mező- gazdaság szocialista átszerv ezését. A szocialista hazaíiság helyett nacionalista és soviniszta megnyilvánulások kaptak lábra. Jól tudjuk, hogy a nacionalizmusnak, a sovinizmusnak társadalmunkban mély gyökerei vannak. Ez ellen pártunk eredményesen vette fel a harcot 1953 június előtt, de azóta a nacionalizmus és sovinizmus egyre veszélyesebben jelentkezett, amelyhez bátorítást kaptak egyes beszédekből, cikkekből, irodalmi művekből. A párta proletárin teruacionaiiz- mus szellemében a szocialista ha- zafiságra neveli a munkásosztályt, a dolgozó népet. Ezért küz- denünk, harcolnunk kell a nacionalizmus, sovinizmus ellen és minden erővel neveim kell a dolgozó tömegeket, elsősorban az ifjúságot, a proletárin ternacio- nalizmus, a szocialista ha/.afiság szellemében. Minden erünkkel el kel! mélyíteni népünkben a felszabadító Szovjetunió iránt érzett hálánkat és szeretet ünket. Erősítenünk keil kapcsolatain- kát elsősorban a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi népi demokratikus országgal. A kispolgári ideológia lemondást, pesszimizmust igyekezeti bevinni a tömegekbe, s ez visszatükröződött még a pártban, állami és tömegszervezetekben is. A párt tudatában van annak, hogyT hazánkban nagy számban élnek kispolgári elemek, hogy falun még túlsúlyban vannak a kisárutermelők, akik magukban hordják a régi, maradi, idealista nézetüket. A mi pártunK minden tehetőséget megad ahhoz, hogy ezek az elemek, fokozatosan szocialista szellemben nevelődjenek. Erre jő a különböző tömegszervezetek, a szövetkezetek, a Hazafias Népfront-mozgalom, de semmiesrtre sem engedhető meg, hogy ezek a tehetőségek ellenséges, kispolgári ideológia platt- formjává váljanak, ezért a pártnak biztosítani kell mind a tömegszervezetekben, mind pedig a Hazafias Népfrsmí- tnozga'cinban a vezető szerepet, és a kommunistáknak állandó, sűvős harcot kell folytaíniok a polgári, kispolgári idieolósria ellen és biztosítani kell a párt politikájának é vényesiiUsét az élei minden területén. (Folytatás a 3. oicíaíon '
