Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

:*FiUimM l/Utais-aiaU Heyn 1955 március 1.. kedd Az Ifjúság MINDEN TÁRSADALOM K felnövekvő nemzedék neve­lési eljárásában, módszerében és céljában csak olyat tűzött ki, ami segítette a fennálló tár- j sadalmi berendezkedést és an- j naK megerősödését. A mi if- ] jóságunk nevelése is osztály­szempontok szerint történik, j de ezt a szocializmust építő tár­sadalmunk vezető ereje — a munkásosztály és annak pártja — mindenkor nyíltan elismeri és nem beszél politikamentes nevelésről, mint tette ezt min- den uralkodó osztály, a letűnt osztálytársadalmakban. A mai ifjúság nevelésének célja: erős- sé, edzetté tenni a szocializmus építésének nagy feladataira,; szellemileg és fizikailag előké­szíteni arra, hogy ne csak tud­ják, hanem akarják is építeni -ízt a jövőt, amely a költő, Ben­jámin László „örékké élni c. költeménye szerint „oly távla­tokba fordult, hogy láttára a könny kicsordul és elfullad a szó“. A DISZ megalakulása után nagy eredményeket értünk el az ifjúság nevelésében; ifjúsá­gunk rohamcsapatai mindenütt ott voltak az alkotó munka él­vonalában, aminek nap-nap után az egész országban, de me­gyénkben is számos jelét lát­hatjuk. Ifjúságunk egyrésze azonban elpuhult és megtorpan a nehéz­ségek előtt, vagy — ami még veszélyesebb — hajlik a koz- mopolitizmusra, melynek egyik megnyilvánulása a cinikus ma­gatartás. A párt felfigyelt a különbö­ző jelenségekre, s megyénkben január 22-én, az MPVB ankét- ra hívta össze a megyei párt-, társadalmi és gazdasági veze­tőket és itt Bíró József elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára ismertette és mé­lyen elemezte az ifjúság neve­lésének jelenlegi helyzetét és nyújtott perspektívát a jövő feladataira. Mina a oeszamoló, mind a telszolaiasok azt tük­rözték, hogy ifjúságunk neve­lésének ügyét csaK — a párt vezetésével — széleskörű tár- ! sadalmi összefogás tudja meg­valósítani. AZ ANKÉT ÓTA egy hónap telt el. Vajon felhasználtuk-e ezt az időt úgy, hogy a meg- j lévő eredményeket megszilár- j dítsuk és a hibákat .kiküszö­böljük? Ha a szeghabjfti fj. munkáját nézzük, az eltelt egy hónap alatt, számos örvendetes eredményről, de sajnálatos hi­bákról is beszámolhatunk. Nagy és szép eredményként köny­velhetjük el, hogy a Sárrét egyik legszebb házát adták át az ifjúságnak Szeghalmon. De hol maradt a berendezés? Úgy | gondolom, hogy ezzel nem j elégedhetünk meg és a szép' házat otthonossá kell tenni, hogy a fiatalok szívesen keres­sék fel. Szeghalmon is megtartották február 11-én az ankétot az if­júság neveléséről, de ténylege­sen nem hangzott el semmi olyan, sem a földmű­vesszövetkezet, sem az ál­lami gazdaságok részéről, vagy bármely más szervezet ré­széről, ami hathatós segítséget jelentene az ifjak nevelésében. örvendetesen javult a hely­zet Vésztőn. A pártbizottság j értekezletre hívta meg a vész- I tői vezetőket, s ennek komoly I eredményei is lett. Csak né- [ hányat a sok közül: az ifjúság egy épületet kap, mely DISZ- i és' úttörő-ház lesz; a Vész­tői Földművesszövetkezet 1000 forintod anyagi segítséggel, I egy biliárdasztallal és 10 i könyvvel, a gépállomás szintén 10 könyvvel és ötszáz fo­rintos anyagi hozzájárulással, ' az erdőgazdaság 15 könyvvel és egy műsoros est teljes jőve- i dekliével segíti az ifjúság ne­Földművesszövetkezeti közgyűlés (Náilai Árpád nagyszénás! tu­dósítónk írja.) Nemrégiben tar­totta évi közgyűlését a Nagyszé­nás! Földművesszövetkezet. Nagy volt az érdeklődés, $ termet zsú­folásig megtöltötték á szövet­kezeti tagok. 610 százalékos forgalom Földes István ügyvezető beszá­molt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a földművesszövetkezet az utóbbi évek folyamán elért: Forgalma az 1949. évhez viszo­nyítva 610 százalékkal nőtt. Az elmúlt évben állami segítséggel áruházát létesítettünk, több mint kétmillióforintos árukészlettel. A felvásárlás forgalom az 1953. évinek kétszerese volt. A föld­művesszövetkezeten belül műkö­méhész-szakcsoport 49. taggal. Az elmúlt évben a dolgozó paraszt­ság ellátása műtrágyával kielé­gítő volt, az idén mégjobban igyekszünk felkészülni — mon­dotta. A földművesszövetkezet tiszta feleslegéből 81.000 forint kerül vissza a tagsághoz, rész­jegy, illetve vásárlási visszatérí­tés formájában, lfj. Nágy Já­nos 236,50, Bartolák János tsz- tag 289,32 forint visszatérítést dik a zöldség-szakcsoport 42, a j kap vásárlásai után, Hozzászólások, javaslatok A beszámolót követően sok jó hozzászólás hangzott el. Mercsák György kérte, hogy idejében gon­doskodjon a szövetkezet takar­mányrépamagról és a másodve­téshez szükséges magvakról. Tol­nai Sándor szerint sok időt kell az üzletekben várakozással eltöl­teni, ezt a hibát a tavaszi munka megindulásáig meg kell szüntetni. Ivanyics Istvánná több asszony nevében kérte, hogy a rövidáru szakra az áruházban női dolgo­zót állítsanak. Kifogásolta, hogy az eladók több esetben udva­riatlanok a vevőkkel. Szó volt még arról, hogy a vendéglőben egyes fogyasztók úgy vélik, hogy az itallal együtt a poharat is megvásárolták. Ezzel kapcsolat­ban Leszenyecki János javasolta, hogy feltűnően jelölje meg a szövetkezet a poharait s maguk a dolgozók segítsenek leleplezni a társadalmi tulajdon kártevőit. Nádasi János termelési bizottsági elnök hiányolta, hogy a szövet­kezeti boltokban ritkán lehet kapni »Futeú't«. A fentieken kívül még sok ér­tékes javaslat hangzott el, mely mutatta, hogy a tagok maguké­nak tudják a szövetkezetei. A hozzászólások és javaslatok fi­gyelembevételével végzi majd az igazgatóság és felügyelőbizottság a munkáját — ígérték a szövet­kezet választott vezetői. velősének ügyét. De ott van a partDizottsag es a tanacs állan­dó segítsége is, s így biztosak lehetünk abban, hogy a vész­tői fiatalok nem maradnak ma­gukra. A különböző szerveze- I tek felajánlásai mellett, egyéni i vállalások is történtek; kiemel­kedik ezek közül is a 70 eves Rikk József elvtárs vállalása, j aki a közelmúltban kapott kor­mánykitüntetést. Rikk József elvtárs érzi és tudja, hogy gaz- idag,4af»sztalatait át kell adnia az ifjúságnak. Ö is ott lesz a vésztői fiatalok nevelői kö­zött! EZ CSAK NÉHÁNY kiraga­dott adat, de ezek is bizonyít­ják, hogy az odaadó munka fel­tétlenül eredményre vezet. Bu- csa sem akar ‘elmaradni a já­rás többi községe mögött, s j elismeréssel kell megemlíteni, hogy itt is jól látják a felada- j tokát: újjászervezték a területi j DISZ-t, a DISZ helyiségét a községi tanács VB rendbeho-1 zatta, a földművesszövetkezet j pedig két ping-pongasztalt adott i a fiataloknak. A február 11-i ankétot meg- \ tartották Füzesgyarmaton és j | Körösladányban is. Az itteni eredmények azonban elmarad- | nak a járás többi községének-! eredménye mögött. Feltehet- j jük a kérdést: miért? A két községünkben «*• úgy látszik •— az illetékesek nem érzik azt, hogy az ifjúság nevelésének ügye éppoly fontos feladat, mint sok más — épülő ha­zánkban. Elismerjük azt, hogy az olvasókörök szervezése szin­tén fontos feladat és helyesel­jük is anrjak gondos szervező munkáját, de ebben nem me­hetünk annyira, hogy az ifjú­ság nevelése hátrányt szenved­jen, hisz ifjúságunk egyrésze máris ott harcol a termelési ereményelc sikeréért, másrésze pedig most készül fel erre. A szocializmus építése nem nélkülözheti az ifjú­ságban lévő lendületet és kez­deményező erőt és ezt meg kell látni Füzesgyarmaton és Kö­rösladányban is! Megtartották ott is az ankétot február U-én, de az egésznek valahogy az volt a színezete, hogy nem lát­ják és nem érzik az ügy jelen­tőségét és fontosságát; Petri elvtárs Körösladányban például Siettette a gyűlést, mert neki még másik értekezletre is men­nie kellett. Amit Vésztőn meg tudtak oldani, azt a ladányiak és a gyarmatiak is megvalósít­hatják, csak akarni kell és nem szabad meghátrálni a nehézsé­gektől. EGY HÖNAP nagyon kicsi idő a történelem óráján, mégis az eddigi eredmények azt -’mu­tatják, hogy jó szervezéssel, erős akarattal és od aadó mun­kával sokat lehet {elvégezni, az elkövetett hibák pedig szolgál­janak okulásul a jövő eredmé­nyesebb műnk iához. Az ankét határozata az volt: az ifjúság nevelését az egész társadalom ügyévé kell tenni! A társadalom tagjainak szól Kónya Lajos, a költő üzenete­»A illative'" I® vagy, hullasd termékeny szivükbe szavad 1 Taníts, nevelj! Hatalmas szenvedély lobogj»?11 benned — s győzni fogsz, ne félj !c Sándor Jenő gimn. ig. Szeghalom. Hogyan foglalkoznak tanácsaink a lakosság bejelentéseivel ? KÖZEL EGY ÉVE működik a megyei, járási tanácsok be­jelentő hivatala: a panasziro­da. Feladata, biztosítani, hogy ' a tanácsokon belül ne legyen j egyetlen olyan kérelem, vagy javaslat, amelyet ne intéznének el, vagy ne vizsgálnának meg. A panasziroda elsősorban a dolgozók érdekeit tartja szem előtt és természetesen őrködik a törvények betartása felett is. Ezzel elősegíti a tanácsok tö- megkapcsolatainak kiszélesíté­sét. Ennek következtében igen komolyan megjavult a lakos­ság bejelentéseinek, panaszai­nak intézése, a tanácsok dolgo­zói részéről. Nagyobb lel­kiismeretességgel, kürültekin- téssel foglalkozinak a lakosság ügyes-bajos dolgaival, és igye­keznek azt határidőn belül el­intézni. Például Karácsonyi János gyulai lakos begyűjtéssel kapcsolatos kérelmét, mely szerint 7 kh. föld után volt ki­vetve a beadása és a valóság­ban csak 3 kh. földje van, a Megyei Tanács panaszirodája január 20-i határidőre adta ki a Gyulai Városi Tanácsnak és az már január 11-én elintézést nyert. Karácsonyi János a kü­lönbözeti törlést megkapta. Ez a városi tanács és a begyűj­tési csoport közötti jó kapcso­latot bizonyítja. De bizonyítja azt is, hogy a dolgozók jogos követeléseit, panaszait magu­kénak érzik, és igyezkeznek azon segíteni. Ez növeli a ta­nácsok tekintélyét és a dolgo­zók bizalmát a tanácsok iránt. NYILVÁN ERRE GONDOLT a békesszentandrási tanácselnök is, amikor Kiss Imre lakásügyi panaszát intézte. Kiss Itftre megvette Dorogi Sándor Kázát. de a tanács ezt másnak' utalta ki. Amikor a társelnök elé került a panasz, ekkor az el­nök elvtárs intézkedésére Kiss Imre megkapta a lakáskiuta­lást és már be is költözött a saját házába. A járási tanácselnökök is nagyobb gonddal foglalkoz­nak a bejelentésekkel. Például1 az Orosházi Járási Tanács el­nöke személyesen beszéli Meg a panaszügyi előadóval i< bo­nyolultabb ügyek intézésének módját. A járási tanácsrók vég­rehajtó bizottságai rendszeresen tárgyalják a lakosság bejelen­tésével kapcsolatos feladatokat, hogy a meglévő hibákat kikü­szöböljék és határozataikkal segítséget adjanak a tanács dol­gozóinak a lakosság bejelenté­seinek gyorsabb, lelkiismerete­sebb elintézéséhez. HIVATALI SZERVEINK jó néhány dolgozójának hibája, hogy a kis emberek gondját nem érzi magáénak. Szeretnek általános ügyeket intézni. A személyi panaszok orvoslásától húzódoznak. Megfeledkeznek arról, hogy a panaszok, beje­lentések orvoslása megköny- nyíti a munkájukat, mert a dolgozók nagyobb készséggel teljesítik a köz iránti kötele­zettségeiket, ha érzik, hogy az ő személyes, ügyes-bajos dol­gaikkal emberségesen foglal­koznak. De ezt nem így látja az Orosházi Városi Tanács me­zőgazdasági osztály vezetője, vagy a gyomai járás, békési járás begyűjtési hivatalának vezetője. Nem szívesen foglal­koznak a dolgozók panaszaival, azt felesleges munkának tekin­tik. Nem így gondolkozik Zsoldi Sándorné, az Orosházi Járási Tanács dolgozója, aki elintézés végett megkapta Bánffi Rókus nagyszénási lakos panaszé/, akinek a leánya fertőző beteg­séggel a hódmezővásárhelyi kórházba került kezelésre. A kórház 3 hétre §90 Ft kezelési költséget számított feV'BáftftV Rókus; - énnek a köljségnejs: áíz, | elengedését kérte. Zsoldi elv- táfsnő a panaszt kivizsgálta és j megállapította, hogy a kérelem 1 jogos, a járási tanács az egész kezelési költség megfizetését elengedte. TANÁCSAINK FELADATA, hogy > a lakosság bejelentéseit, jogos panaszait gyorsan, bii- rolkrácia mentesen elintézzék, St megyénk dolgozói fordulja­nak bizalommal tanácsaikhoz, ahol azon dolgoznak, hogy jo­gos igényeiket, kívánságaikat, j bejelentéseiket hiánytalanul el- | intézzék, hogy ezáltal is szoro- ; sabb kapcsolat alakuljon ki a lakosság és a tanácsi szervek között. Szelei József A legjobbak jutalmai kaptak A Mezőberényi Műszaki- és Villamossági KSZ dolgozói feb-| ruár 23-án tartották az 1954. évi mciiegzán-ó közgyűlési a ksz kuliú helyiségében. A dolgozókon kíviit i oszt vett az ünnepségen a KISÍEÖV részéről Fülöp József 'előadó, valamint a helybeli ksz- ekíől két-két küldött. Ismertették a dolgozókkal az ünnepségen, hogy az elmúlt évi tenet 123 százalékra teljesítet­ték. A beszámoló után az elnök elvtárs kiosztotta az évvégi ré­szesedést, amit a tagság övöm­mel vett fel, mint a jó munkájuk jutalmát. Hat dolgozó ezer fo­rinton felüli, a többi dolgozó pe­dig 8—900 forintos részesedési kapott. A közgyűlés végeztével a n tagság a küldöttekkel együtt a Szabadság Szálló éttermében ün­nepi vacsorán veit részt. Krcsinarik János, Mczőberény. Harmincöt mássa szenet takarítottak meg A felszabadulási versenyben ki­váló eredményeket értek el a Tótkomlósi Hengermalom dolgo­zói. Vállalásukhoz híven a külön­böző minőségű búzák helyes ke­verésével, a gyártástechnológiai utasítások pontos betartásával már eddig 9,72 mázsa finom liszt, 17 mázsa korpa többlet- kiőrlést biztosítottak. A legjpbb eredményt Krska Pál, Tetljak István és Roszkos András érték el. Az általuk gyártott liszt el­len minőségi kifogás nem volt. A Vorosin-inozgalomban Fruzsa József koperos mulat példát az­zal, hogy munkahelyét állandóan tisztán tartja. Az erőtelepi dolgo­zók is túlteljesítették vállalásai­kat. Gondosabb fűtéssel, valamint káliánytüzeléssel 35 mázsa szenet takarítottak meg. Itt Színia György gépápoló eredménye a legkiválóbb. Gyurkovics János, Tóikomló i Hengevira'om.

Next

/
Oldalképek
Tartalom