Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

Étfen a magyar dolgozó nép, a halalom birtokosa! „Faosf-kfresztmetszet Békéscsabán Nttgy Óhdeklűít&seei' óst feszüli várakozással crlVasgpittik' h- pla­kátot. amely Gounod »»Eauafe- jáuark keneszlmetsaet előadását hirdette. Az énekeseik közüli elfc- merassek csak Födbr Jiűvos, Kos- suthfdíias művész. saemplSséíiSli szólhatunk: Külön diasésiattekkfillí beszélnünk a budapesti MÁV szimfonikus zenekari, együttesről, ainaly- —- a raji» kívüL/dló teaii- nikai nehézségek ellenére' — fe­lejthetetlen él hiányt' nyújtott- a hallgatóknak, külonösien. önálló számaiban! Pel l«elh azonban: tennünk- azt. a kéi'déstj hogy ez ae opera-kene ssst- meisztT előadás klelégítetteser 8 hallgatóságot,, azt. Kapja-« min­denki, amit várt? ^Kétségtelen, hogy a békéscsabai' színpad nem alkalmas a Faust; vagy: bármely más nagyopera, előadására. £p- pem. ezért helyes- a kenesztmB»t- s»eb formájában való bemuta­tás. Azonban a. szereplők jettire* ver még. nem illusztrál jg. az ope­rában! folyó* cse!«ktnónyel(íet,, kü1- Ionosén, ha szegényes a színpadi Beállítás, vagy éppen alkalom- szerű. Ha ehhez még, hozizá vesszük, Hogy az- ökszekütf&ző- vég sem pótolta azt a? hézagot, amely egybakapcsnljF az. -eáöai- dást, feitétlan megtaláljuk. az okot, ami- berniünk' a Hiány osság érzetét Reltfettfe: A konferáló fom­tosnak tartott« elmondaan* az »asszonytársaknak, liogy milye­nek a», mai. férfiak«, pedig, szíve­sem hallgattuk volna blielyott’ a Faust történetét részletesebben, mert ezzel, a színpadi események a hallgatók elképzelésébe; panto- sabharL belei! lei teli volna; és. így az igazibb' élűién nyé váll volna. A zenekar, játékát befolyásol­ta, hogy- szűk, az elhelyezkedési lehetőség és szétszórtan rende­ződtek eT a külön féle5 hmigsze- 'rek. Javasolnánk,, hogy a zeneka­ri részte bövilrük, még az első földszinti« ülő® sok* feláldozásával is: Békéscsabáit te dalgpzáknak van. műyészb igényük. Nagyon .kell ügyelnünk,, hogy >ez* az igény kielégülést is nyerjen. Enmok. el­ső' félt étele, Hogy művóswetb ren­dezvényeinknél ne azt tekintsük-, hogy vidéken engedékenyebbel lehetünk, hanem törekedjünk a leg mű vészi lrb és* Ifegt'ökéleltTscbb megoldásokra, mean úgy, mint a Fausti Äenerataetseat' előad&sá+ náli Még egy «megjegyzést«: Ügy Hisszük, a magas- helyáhak« miatt volt as négy előadás: helyett, esik kettői Scda olyan, dolgozó.- maradt emiatti táwol, aki- pedig szívesen nézi e volna’ meg a Fansí1 eWa< 1 á'si .osalüdlgViaC együtt. Bulvár Mihály Április 4-re készüiünk A határban» megkezdődött a munka. A traktorok düböröglek, szák tűik: a- fMdfet.. A tSzreKhóh is megkezdték«: as» melegágy készí­tését, se. magvak elvetéséi: \fi. úttörők is- csiiiBsíljuk. iskolán­kat. Eelitesen: készülünk áprilist 4-re. U.ttörő-avaláV Fesz: Felujt- helotlam nappá* akanjpöc tenni. ha­zák- felszabadulásának 11).- évfön- duhViát:. Knrte tanulásunkkal. is? iparkodunk. Igaz, van egy-liét pajtás, akit a tavaszi napsütés ilicsab, tanulás helyett eljátszot­ta az. időt, és. Késve iáit az. iskot- láíia: Kzekftel: őhá*ót:áÍT heszélgBb- tünk és ott megfogadták, hogy a* jövőben ItellíékzüLve jönnek az iskolába. Kávátes Hí Mttgdnlua úttörő;. Kétsopronv Amit Tállalésefe —- tdjcsÜHe is* Az első napos tavaszi idő be­köszöntése óla a magyarbán- hegyesi Dózsa Termelőszövet­kezet gazdái? földjeiken mun­kálkodnak«. Vállalást" tettek áp­rilis» 4-re. Most ígéretüket vált­ják vaLóra* Március, lilára elvégezték! a 222;. hold» őszi kalászos fejjná- gyázását, 20-ra 2 hold) zöldsfe get; 2- hald* borsót, 244’e- pedig 20 hold tavaszi árpát és lő Hold zabot vetettek cd és. megföggr- sedték 35. hold: lucernájukat : is. A többi koratavaszi vető­magját néhány nap múlva ta­szik a földbe. Nemcsak a szántóföldeken szorgoskodnak* a tagok, hanem a gazdasági, épületeket is. csino­sítják. A megrongálódott épü­leteket' kijavítják, bemeszelik, az. udvarokról eltüntetik a. sze­metet:. Mindezeknek a. munkák­nak elvégzése felajánlásukban szerepel és teljesítésükkel: akar­nak ünnepeim, A jjé migmségévt. i Hogy piszkos;. vagy tiszta, apadt, vagy friss tojás kerül-e a baromfifeldolgozó üzembe, az persze ífa parasztságtól függ. Piszkos, apadt, kicsi, rossz tojás ne kerüljömaz? elsőrendű áru kö- •zét,, aurái meg4 taljysan, a, munká­sok* teltetnek. Ezért» kell-ezt aij-pL- szőt megvalósítani az Orosházi .Bameválirain is:; »Jó. minőséggel dolgozzunk^ fee jobban akarniuk élni!« Fsak így kőidbeBiek az üzem munkásai több elsőrendű tojást külföldnek, hogy cseréire érte nélkü15zhatettfen iparcikke­ket kaphassunk,, ami elősegíti, a nép életszínvonala emelkedését. Pítisza az. életszínvonal azonnal javul, ha» valaki-, magasabb száza­lékot év el; Hadd emelkedjék csafe a napit teljesitmémy. száza­iéit, Ilit a- selejt-százalél» ugyan­akkor nem növekszik. Ez- azon­ban nem mindig, vau így. Nédö Biidoifhó lámpázá márciusban átlagosan 162» százalékot ért el, volt olyan nap, ami Imii 201 száza­lékát-: teljesítőit.- Selejtszázaléka azonban 0,6ív százaf ékv ».megtűrt fél százaiéi sjelojtt«! szembe®;. Zombori Jenőné lámpázó' viszont a? legjobb minőségi munkás, hír rébe-n áll. (f március elfcő két dekádjáhan, átlagosan. 124. száza» lékeit teljesített, selojlje átiagpsan 0,39 százalék volt, tebáti aanegr tííbt setejtszáauJék-oni aim» Mini­dén dolgozó élétéáredt javuiinát legjobban Zöinboriná segíti elő. Bizonyos, bogy a ja munka jmal­ma, Zomboriné jutalma nem ma­radhat. éli Varga Sándorné.. Kiss Róza; Hub&eabi Ilona lámpázón- kal együtt, esélyes se 300 forintos egyéni cél jutalomra: A* tojáécs-omagerlő'k közül Ka- luzsa- Jánosnál líudvig-' András- ,né,. íletéiiyi1 Katalin dolgoznak a.legjobb minőséggel. Bár-a meg«: tárt: selejtszázalék nálük 11 szá­zalék, ők 0,12 százalékos. selej{> tel dolgoznak az utóibbi: napok­ban, ami szintén dicséretre méltó. — A Gazdaságii Vasutak Mező- hegyesi Vonalfőnökségének dol­gozói válMtSk; hogy I. negyed­évi tervüket* 3 nappal ar batáridő .előtt Hefejezik. Tervüket' összes­ségében és rész léiéiben, március 10-ón laljesílelték, most a túltel. jasítósón dolgoznak. — Január 1-től mintegy . 130 dói gozó í p a» atzt: csaknem! 10ÍI • hold földdel lépett- be eddig1 a békési járás termelőszövetkezeteibo: Két tanfofojwm mm?gájárw • AZ E«V,i4fe szín játszó- és- rrn- dezői tanfolyam. Ä gyomai knii túr házban tartják, körülbelül 25—30 ltallgHtóija- vám; A* lluliga* 'túk külöinbőző-’ munkaterületről valók. Fizikai' dblgpzók üaamsk«- ,bői,, vasutasok, értelmiségiéképp ,dügó'giso!k,, egys'zóVal az: e^sz .küzeégt színjátszói kÓBviselX'e vannak. Szorgalmasan talminak :éss miridxai remény megvan, art :rat hogy tovább' adják tudásukat, IkilUúrcsoportjáikkai joiibairmogy :majü a rendezés;, szebbek; nívfe sabbak lesznek, api .eiőadásak: Ez á tanfolyam, célja iá, és bizJia- ,tunk, iss hozzá, hogy clagyt is tesznek majd a hallgató|lí e felar- .'díitnalii A MÁSIK tanfolyam' néiláhy napja- éfet véget Hűt- liallgattója volt, a szavalás művészetét-tánut táii. A békéscsabait Mégj^enKönytv 'tár rendezte; ezt* a, tenftilyamat. A cél szerihtütak az- lernte,* hogy ünnepségrank, alőMÜsainik: jó :szasvaió5ík«l gardogoitjanak; ]>e 'vajpn; e tanfolyam teijpsíteni itiuljja-a ezt? Térmeszietes, hogy nőm,, liiszeai a. hat. nő’ HaUggtói közül négy, gjntaazistaj, tehát nincs? meg- a-, ihhetőíóge s»mi anr nak, hogy a békésusbÖrl kulttír- 'csopartolHmk towibb adhassák tudásukat, 'ttgynészfc azértt,. mm-t- lüyen. kapcsolatuk« osak igám gyér lehét, másréssat' azért; mert itólfé- sen vannaa. h tanfolyam is nagy ilétkzámmaii indult; da az id ő a föl várná n » lemurzaoMdtaiii« V&- ijon; iméntöíA. feltóet m:i merit a tanfólVam- föltozutti ütemű volt, ’sokat? követeltek-- » hallgatóik tói, így hát lemaradtak. Helyes ez? Nem,, mert. meg, kellett volna a helyes.- móüsziartt kenesni, amely- lyel sikerült volna a jelontkozők -nagyobb) rós-zét együtt tartani. Szép eredményt értek ei azok, akik elvógiffzhették, a» tanfölya- inirt; dé« m az eredmény -öncél ú. mert hiszeír> a társadalomnak nem sóit haszna, lasz belőle. Ke-vesen vannak ahlung hogy ümiepségeln­két képzett" szavalóKkal szinesit­átadjgk másoknak is tudásukat | A KKF TANKOL,YAMi KÜM.L teHót természetes, hogy a. gyomai ’az: egészségesebb. Törekedni! keli arra; liogy- ilyen- tanfolyamot- ren- dezzon. a líöny vtár is,, s. na plé­dig szűilkörű1,. öircélű szava!-ú- köiiöoskét; fe*»:«» mirmegy- 21-3tídül «i'dgo/xíjiu vált: ké in Vei esi nóaztteaun.. Bókéscaabán. a. uácoakőiin^éM. vízállókat, náiia»ok«t, k<;ndi-,ríta— tatokat, golyiófegóti,. dfeaióMtü- rösztőt és más, mocsaras» tecülef- teket» éjiített) és «'ápoltatott le a nendaasr. Aa inségniuukán a- ke­reset« siralma»- volt* Pá-ldául <ui Ínsége»- családnak cgcmr tóién1 ált feieulvént' na >i 1«! lilii-rbő! Us-lletr megélnie. .VlüVen. volt ez- az élet-?-' Jó, azt. nem. cifélhjjeniT De nem­csak Békéscsaba munkássága volte ilyaut MŐrnyá helyzotben,. A.többi. váiTisok. ftdvak: nincstelrai dol- gtizói sem ólttil* jobbam Saha nem felejtene ölj amikon Bltusa- terlep dolgozói Wliervfrtrlf. Gya­log ja lek Blicsa-ielbgről' tn*x&\ hogy Hetek óta nincs már mit enniük. Erős férfiak,, ismeri: elv«- .társak, akikkel, 19.L9.-hmi ftgyutt« h»ooll unk, aírva farka «bt sk. hogy eígíieiink, memC a: aaaiádjuk. éhen pusztul'. L* zen időben. sok-satrájjíot folytatott le. Békéscsaba munkássága. L^pöMr szírájkát a már komoly létsaámra felfejlődött) négy gyárban« dolgozó« ttextiünun— kásók folytattak; akik szörnyű munkakörülmények között dol-- gozteii. Ezek: közül, föntösabbak:; 198'2Gieo- a< KötSzövőgyárban, 1933 februárijában az Excelsior texiü'gy.ártían, I98.ö-Han a- Mén- kun és a Bbkka. gyárban, lefoly-- tatait, sztrájjíok JL textUmunkag-. ság sztrájk,'Ml nagyobbrészt Bo- tt>ánsaki: Bálaó. ejvtársnti vozette te irányította, még a szociálde­mohrata párt? és szakmai központ l«szftj)«li>! uteBÍítósaii ellenéra' is. De? szimjl«5oltirit a többi SKakezcr> verzettelí «lolgozói is. A váltsze lási és gazdasági mozgalmait-mell- lertr Békéscsaba muirktraságp-a két- háború között komoly politikai’ megrnozduláet is. hajtott végra: Az 193T. szeptember T-i fel­vonulást, amit a> szoeiálHfrmoltra- ta. párt: le alsant szerelni, m bé- kásesabai: dbigpaók beosüfetescn. végrehajtották. Mert akkor, már a kommunista párttal tartott* IttHiBüOÍbtunlfc folytán« megerősöd­tünk. A reafeaió' nem- Bírt* aza idegeivel, elrendelte a felvonu­lás szétveréséi,, ami. kemény el- lenáilá»- után »«égül is; sikerült.. A tüntetés mégsem- voife aredmény- talen. B.ékósosfdrai dolgozd mun­kássága. megmutatta: hatalmai ©Bejét, elszántságát,, egységét és szilárdságát,, a. jpvőbe vetett, hi­tét.. Másik, komoly megmozdulás volt,, amikm- a. fennálló statárium ellenére, néma tüntetést; rende­zett Békés «»aha. munkássága* Hogy erejét megmutassa, néma tüntetéssel vonult föl a Békés­csabától' 16 kilbméterre fekvő' Gyulára, az ódon vármegyeháza elé; mintegy 300 rongyos; öltö­zetű munkás,, itt tüntetők, delegá­ciói választottak maguk közöl. és. amíg a delegáció bent valtr a főbpáni hi v alul Hang arlilig. a tö­meg' a m ttgy-ídtáBa ejbtti, térten tüntető sétát» rmidozeíti M tün­tetés eredményes volt. A» alis­pán munkán adutt- a békéscsa­bai munkanélkülieknek. A rend­őrség, sorfelki között, némán, vo­nultunk ki Gyuláról« fe egész ólon — Békéscsaba felé — fórra, dalmi dalbkatt énekeltünk: Kők­ben két autó rendűn fe dhtektív kísért- bennünket, s jpgyeztélr fed az elvtarsak nevét. Az első kommunista kapcsolat Békéscsabán 1930-ban jött létre, amikor' két illegális; pártmunkás, Dániel fe< Beliórió. álnevű, edvtór- sak megteiuean tették a. ki^rcsoia- tot. Ajádig^ a* baloldali, kapcsolatot a Lipták eli iárs és társai, által terjesztett,. Kládzsar. által* kiadott Társadalmi; Szemle képezte. /k Társadalmi Szemle, dklcei- nők. megvitatásán túl a baloldali szeminárkimakctní a tan­anyag, A gfo hai pnognam. kriti— kájp, a. Kommunista Kiáltvány,, ac. Anti’-Dübring fe más cikkek, írások, éa később, a. kommunista kapcsolat útján hozzánk juttatott egyes« leírások; rophatok, köny­vek. voltak., A baloldali össze­jövetelek, szemináriumok« az esz­perantó-mozgalom leple alatt, működtök. Ebbe®' részt vettek — néhány éifelmisógr elVtáásan kí­vüli — az ipari- ifjúmunkások, da egész szép* számban agtárprele- táíuk is. Az’ ifjúság mozgalom, komolyan, kh-otto részét, a» sztráj­kok m«gszeí!vezéa.ében, irányítá­sában, éa a- választási munkákhan is, lelke,, mozgatója v«olt ezek­nek.. 1936—37-hetii ae>. egész, megyére, kiterjedő, nagy lebukás volt. Ek­kor. a megye lertílotéről» miirtogy 160 elvtársftt szedett» össze as IV-es deffenziv osztály. Ezek kö­zül 96 elvtárs-i eilten: tudtak vádat, emelni és a vallatások brntaiitá«- sat bizonyítja; liogy Két elVtár- sat úgy megvertek,. Hogy ezek« belehaltak a kegyetlen, kínzá­sokba; Ezt a nagy lebukást agy provokátornak, Szernenyei. G. Lászlónak köszönhettük.. (Szeme«- nyer a népbíróságtól 10 évi bör- tönbünteiésF kapuit.) A'lebukások: a 33-as években nem szorítkozr tak csak Békéscsabára» Endrődön, Gyomárr és Gsanéd. meg-« keleti' részén végig: niozgpt tt a De akció, talpa alatt a föld. Az elVtársak dolgoztak, sajnos, egyre több lett az áldozat. A fasiszta idők. nyomásának erősödése^ a, háború, fer- getog-C' t^yro. ioKibln kihatott a mozgalomra. De a- mozgtdom nem» aludt: éli Békéscsaba, mun- kásaágának nincs miit szégyelnie, magát. Ai mozgaJmat: az utolsói peicekig fenntartottuk. A. háború alatti' mmikasmozgalini' harc. egyik, legfontosabb epizódja, a szakszervezetek körül folyt le. Gajjlán, rendőrkapitány kezűtík- be került utolsó’ jéléntéséhen is ©iről pauaszkoilik l'elettoseinek: »A pártszervezatet feloszlat­tam, a. készpénzt, a. vagyontár­gyakat, tagsági' űrlapokat l’efóg- lal'tam. De. a szakszervezeteket* aa itteni, vezetők, nem. hajlandók, a. nemzetis nnmkaküzpontba. beol­vasztani»« A mii niáimozga! om, szempont­jából utolsó akció volt Békéscsa­bán; amikor 19.44» április, 3-án & baloldali elvtársak, javát», 21 elv’társat lefogtak. így kerüllek a» békéscsabai elv-társak- ia- ar haj- dünáhási« büntetőszázadba, aliol nemcsak- békéscsabaiak; dé a> III. században, mintegy 600 viharsarki proletár, er mozgalom színe-java ott voll. A büntctőszáza«!ten na­gyon kemény volt a bánásmód. Néniét parancsnokság alatt vol­tak. Egyik része a fel nem rob­bantott: aknákat, bombákat szedte fel minden szakértelem nélkül. Másik részük Debrecent ásta kö­rül kelet és dél felől, három ál­lást építve kii Ezen csak nevet­tek, mert jól tudták hogy ez a Homokba ásott állás, de még- a tankcsapda sem» lehet akadálya a dicsőséges«. Szovjet. Hadsereg előnyomulásának. így is- lett. Né­hány elv társ október« órán. elin­dulva, Kisújszállásnál, a fronton át,, október lOt-érr már. itthon volt és- lŰ:~án nekiállt az új élét ki- al aknára- nehéz; de örömteli munkájának. 0 ■ ékésos aBa munkáséba« meg ­” tettif a« köteléssógát; Köz­pontja volt a Viharsarok mutt- káunozgalmának, s ez tette lehe­tővé,, hogy a felszabadulás, után pártunk a kezidet. nehéz, sok ta­pasztalatot igénylő', munkájához Békéscsabáról,, a Viharsarokból sok kádert kapott. A. Viharsarok ée Békéscsaba dolgozóin, az, elv- társakon,, az. új ifjúságon, a BlSZ-szervezeteken a sót; hogy most se maradjunk' le éir jár- jpiTK az élen, a ’feladatok teljesíté­sében. Járjunk az élen a szocia­lizmus építésének minden terü­letén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom