Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

ViUaisawU Héfvt 1955 március 31.,, csütörtök r&WTtLlT Nyugodtság, biztonság a többtermeléshez Könnyen össze lehetett számol­ni, hány dolgozó paraszt ünne­pelt vasárnap Gyulaváriban. A Ids község szorgos népe mind- mind a határban az új élet me­legágyát készítette. A páskai re­izen," az alig 300 holdas kis zug­iban tíz fogat állt a föld végén. A vetőgépek egy pillanatra sem álltak meg, akik befejezték .a vetést, átadták a szomszédnak és így ment ez késő estig. Egy akarattal, a közös cél érdekében dolgoztak: többet termelni, mint bármely évben eddig, megdup­lázni a tavalyi búza-átlagtermést, öt mázsa helyett az Idén tíz má- tsát termelni. A Központi Vezetőség határo­sat«. áj erőt, új lendületet adott a gyulavári egyéni dolgozó pa­rasztoknak is. hgy akarattal azon dolgoznak, hogy még a tavasszal lerakják annak alapjait, hogy a termelést — amint azt a nép- gazdasági terv is előírja — 7,3 százalékkal növeljék. Erre nevelik és ezt értetik meg a párt élhar- oosal, a népnevelők is. Ezt a nagy akaratot, nagy len­dületet sokszor megzavarja az •llenség suttogó hangja, aminek egv-egy becsülete* dolgozó pa­raszt is helyt ad. Ezt az ellenség tudatosan csinálja, a jobb élettől akarja elterelni az egyszerű, dol­egy becsületes dolgozó paraszt i népnevelő, Erdélyi szomszéd sem akarja teljesíteni ho.yette! így fogadta: az adót és a beadást. Gyulavári ban sem tűrhetik a párt- és tanácsszervek, hogy gondtalanul tovább dőzsöljenek a kulákoka becsületes dolgozóit bőrére. — Na, mi lesz a határozatok- kal, a szigorításokkal, a több adó, a nagyobb beadással? — Hát ezt meg hol hallotta, Erdélyi szomszéd? Ezt beszélik, szeretném Bélmegyer tíz éve község Jfcttös ünnepe lesz április 4-én Bélmegyer községnek. Ott- nepli felszabadulásunk tizedik évfordulóját, de ezen a na­pon lesz tízéves a község is, mert 1945. április 3-án indult el az a mozgalom, hogy önálló község legyünk. Bélmegyert a felsza­badulás előtt »Jajmegyer« néven ismerték. Akkor még Békés köz­séghez tartozott, a község akkori vezetői nem sokat törődtek ez­zel a településsel, nem csoda, hiszen abban az időben még a Wenkheim és Hoyos grófok voltak itt az urak. Erdélyi Mihály egyénileg dol­gozó parasztot, amikor felke- \ tudni, igaz-e. reste Szilágyi Károly elvtárs, í — Ami igaz, az igaz. Teljesíteni kell az állami kötelezettségeket Nem lehet megalkudni azzal, hogy az idén nem teljesítem a beadást, majd jövőre — akkor meg hátha elengedik. Erről le kell szokni. A beadás az, ami tavaly volt és jövőre is az lesz, ami az idén. Erről mindenki magyőződhet, a tanácsnál szí­vesen megmutatják a gazda­könyvbe bejegyzett adatokat. Pártunk mostani határozata nem tért el a júniusi és az MDP III. kongresszusán hozott határozatoktól. Tovább folyvat- ja az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok támogatását az anyagi érdekeltség elvének biz­tosításával, hogy növelhessék termelésüket, mindenekelőtt árutermelésüket. — Ha ez így lesz, akkor az idén nemcsak a beadást és a velőké-k első [ szükségletet akarom megter zsa lesz a szükséglet. Ha a másfél hold földön legkevesebb 15 mázsát termelek, akkor még 7 mázsát eladhatok, ami több mint 2500 forintot jelent. Ha hanyagul kezelem, nem terem többet, mint nyolc mázsa. De, ha még most, idejében rníitrá- gyázom, megfogasolom, 15 má­zsát is hozhat. Mi az oka, hogy nincs műtrágya a községben? —* kérdi. — Ez csupán a helyi vezetők hanyagsága. Nehéziparunk min­den erőfeszítéssel azon dolgozik, hogy kielégítse a parasztság ilyenirányú igényét. Bevár János 14 holdas közép- parasztnak is arról magyaráztak a kulákok: »Ez a rendelet csakis a termelőszövetkezeteket segíti.« Berár János középparaszt és má­sok is meggyőződhetnek arról, hogy egy pillanatra sem tagadja senki, hogy célkitűzésünk a to- naít#wT harcolnák — kell vissza-! melni. de szabadon is akarok | vábbiakban is a mezőgazdaság verni a hazug hangokat. Nem ! értékesíteni. Az idén nyolc má- | ban a nagy üzemi gazdálkodás. Is riadnak ettől vissza, hiszen ■■ igaz ügyről, az emberek boldo­gabb életérői magyaráznak. Az ellenség Gyulaváriban is megpriőbá ta a KV határozatát ba- mocs kölni, suttogja itt is, ott is: majd ezután jönnek a »megszo­rítások.« Nem tévedett az el­lenség, de ez neki szói, hiszen Az Orosházi Vas- és Kály­hogy továbbra is erősödjenek, hogy szilárd bástyái legyenek a mezőgazdaság szocialista alapjai­nak lerakásában. De nem hagyjuk figyelmen kí­vül azt sem, hogy országosan, szántóföld-területünknek 70 szá­zalékát még egyéni dolgozó pa­rasztok művelik. Szükség van a ................. . , .... „ támogatásra az ország zavartalan l iaipari \ állatai kultuibngádj r «llátása végett, de szükség van a felszabadulási műszak idején IdejénJ parasZtság anyagi helyzetének to- naponla kultúrműsorral köszőntlj vábbjavítása, a munkásság és pa- a legjobban dolgozó munkásokat.| rasztság közötti bizalom tovább­Államunk minden támogatást megad, mélyítése érdekében is. Ezt iga­zolja a nagyobbmeimyiségfi kis gépelosztás, vagy a nemesített vetőmagellátás, az olcsó, jó mi nőségű gépi szántás. A termelés fellendítéséhez nyu­godtság, biztonság kell. Államunk a júniusi, a kongresszusi és a márciusi határozatok alapján to­vábbra is mindent megtesz en­nek a biztonságnak erősítésére, a termelési kedv növelésére. A felszabadulás tette lehetővé, hogy id. Komlósi János, Lu­kács János, Batizi Sándor, Tőke Ambrus, Barta Mihály, Baji János, Domokos Gábor, Szegedi János, Kulibás Mihály, Békési 1 ere ne és a többi bélmcgycri dolgozó felkeresték pártunkat és kormányzatunkat, s kérték, hogy az eddigi telep helyén közsé­get létesítsenek. Az első megbeszélésük 1945 április 3-án volt, ekkor határozták el, hogy tovább nem maradnak ilyen elha­gyatott településnek, hanem községet létesítenek. A kezdet nenéz. volt. 11 ákosi elvtársat is felkereste a küldöttség és ígéretet kaptak, hogy Jajmegyer település szép, virágzó falu lesz. jDákosi elvtárs szavad biztatást és bátorítást jelentettek, és voltak is gondjaik az akkori vezetőknek, hogy hogyan és hol, mit létesítsenek. A kis gyermeket is az első lé[>ésre kell csak megtanítani és lassan megy utána a többi is. Ez így is történt, az első lépést Rákosi elvtárs szavai adták és azután Baji János bácsiék már tudták, hogyan csinálják. Es munkájuknak meg is lett az eredménye. 1946—47-ben kezdett kia'akuhn községünk mai formája. Ki­osztottuk a házhelyeket és 1948-ban megkezdődött a nagyarányú építkezés, felépítettünk 38 kislakást, majd a tanácsházát és új szövetkezeti boltot. A község területét fásítottuk. 1951—52- ben teljesítettük a bélmegyeri anyák régi vágyát, napköziottho- nos óvodát, majd Eáspusztán húszágyas idénybölcsődét építet­tünk. Kéttantermes "korszerű iskola és két tanítói lakás is épült. A kislakás építkezések is tovább folytatódtak, 1952-ben újabb 49 kislakás készült el. 1954 május 1-én a villany is kigyulladt Ból- megyemi és azóta 147 rádiót vásároltak a község dolgozói. 1955-ben szintén nagy terveink vannak. Községpolitikai tervünk végösszege 1 millió 100 ezer forint, melyből a bekötő­utat kiszélesítjük, kultúrolthont építünk, ami Pelőíi nevél viseli majd. A már megkezdett járdaépítéseket is tovább folytatjuk, A termelőszövetkezeti dolgozók részére még 10 kislakást épí­tünk. ZX’iszámítottuk, bogy a demokrácia 10 év alatt községünknek ^ 5,758 000 forint összeget adott. Látjuk, tapasztaluk, hogy Bélmegyer község valóban szép,' irágzó falu lett. Örökké hálatelt szívvel gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik életüket adták! azért, hogy ma Bélmegyer község 10 éves, és ma szabadon, bol­dogan ünnepelhet. jános, VB-iilkár. Csepkó Etelka Szövetkezetünk A múlt nehéz harcaiból... tolták a munkásőrséget, amely a Munkás Tanács megalakulá­sa után, annak hatalmát támasz- Szobck Andris «Már», begjüjté»! ml- mokrata párt árulása folytán ve- tóttá alá. Ez nem sok idő múiva „iH/trr márchu 12-én, a békéscsabai zető nélkül maradt. A háború átalakult vörös őrséggé, itaia-sst Kiiiiárháiban előadást tartó« alatt is volt a munkásmozgalom- a prole tárd iktatóra kikiáltása a békc-caabai munkássá« Horihy-kor- nak igen sok szép epizódja. A után direktórium a' akult az ügvek SI,kb” "Z* "H" ,r4 békéscsabai építőmunkásoknak vezetésére. Azonban alig volt már Szob? ev r* e ai s volt egy szakszervezeti egyesü- jdd Békéscsabán komoly szerv©­* lett zászlójuk. Ezt a zász.ót az yp+i életre Az imoerialisták kö­n ékéscsabán famunkások, akkori szolgabíró, Kiss Lásztó, ^^tók M^^Sot és met u nyomdászok, bőripari nmn- minden áron meg akarta szerez- jnciították a harcot a magyar kasok és később — amikor 190b ub Több derék elvtárs mentette nroiiPtárforradí9lom ellen táján elindult a textilipar fej- meg a mozgalom jelképét jelentő P lődése Békéscsabán —, a tex- zászlót. Sokáig a csoport gond- Békéscsaba munkássága büsi­tii munkások, valamint a nincste- noka, Le ezen ka bácsi őrizte, s k# lehet az 1919-es harcokra^ len földmunkások képezték törzs- az 1944. évi felszabadulást a mert ott volt Csúcsán, a Király­gárdáját a munkásmozgalomnak, zászló a most is élő Hrabovszki hágón, Halmágycsúcson, Boros- Az építőmunkások 1904-ben ala- Mihály kőműves elvtárs padlásán Jenőn, a »déli fronton«, a visz- kított ák meg szakszervezetüket, rejtve érte meg. szavon üléskor. S ott volt Bésés­A szakszervezeti élet megindít- BékéscsaMn 191« ban meSala- ^ mu'lklássá2a a Hemád völ­lásának első napjaiban mindjárt ku?t f Nemzeti Tanács A bé- nagyszabású minwv 4nn énítőmunkás közül 1UX . mzeti tanács, a 00- csatakl>an. Alsó1- es l'elsőzsol- mintegj 400 építőim 11 a 1 kgscsabal munkásság a Nemzeti „á Saloótariánhan Kisterenvén 375 lett szervezett munkás. A Tanáccsal nem voIt délied- ^8 ’ *lsUJ<?nyén, tj-iiiwi'rvp/ptí munka a munkás- lan..s , aein you megeicgeu Tokajban, Abosnál, Kassán, Kas- szakszeri etMti munka a mun Kas ye Megalakították tehát a Mun- sahátL orná> Ener lesen sth A sag helyzetének megjavítására tó- , . T » t 1 „ szoc;.ilds- sanfmí)r,n, ’ “Perjésen» síd. a rekedi-U Kevés volt még a po- , lanácsft’ mely a szociaiüj- proi,etardiktatura leveretése után rckeddt. Kevés von meg a po moUrata párt vezetésével egyre a békéscsabai munkásmozgalom bt lkat mag ezekben a szakszer- több hatalmat szerzett meg s élgárdájai vflgy mint rom;> ha. vezetékben, a 13-15, sót 16 a váró«, valamint a politikai élet difofíom vagy pedig mint poli_ órás munkanapok, : Wnyitftót Iterfbe vette. Így a tikaf fogoly lágSe került zsákmányolás elle.ü harc a mnn- Nemzett Tanács szerepe egyre A fehBértJerrtírb dühöngé9e köze- tósság nnnden ertdét lekötötte. formálisabbá vált. pette, 1920-ban néhány lelkes un 00 e e^, i. Kommunisták Mágyarorszá- elvtárs kezdeményezésére Békés­csabai építőmunkasok az első A gi Pártja megalakulása után csabán újra megindult a szak- kellektív szerződést, amelyben e- Békéscsaba is igen sok tájékoz- szervezeti élet. 1920 május 1-én fektették az eddig elért eredmé- kiadványt kapott, amelyek megkezdte működését az épttő­nyeiket, a kivívott napi 5 Órás nagy segítséget jelentettek munkások és famunkások cso- munkaidőt. ügyeink viteléhez. A polgári for- portja. Röviddel később a nyom­Az 1914—18. évi háború rá- radalom kitörése után a man- dász- és bőripari munkások szak­nyomta bélyegét az egész magyar kásságban megvolt az egészsé- csoportja és a mintegy 500 főből — s így a békéscsabai munkás- ges ösztön a forradalom tovább- álló textilipari munkáscsoport, mozgalomra is, amely a szódáid«- fejlesztéséhez. Rögtön megalakí- A politikai mozgalom is meg­az OKISZ felhívására március­ban újítási hónapot tartott. Ennek során dolgozóink 22 újí­tást nyújtottak be, és a benyúj­tott újításokból az elfogadott indult hamarosan, sajnos, nem a kommunista párt, hanem a szociáldemokrata párt keretein bellii. Az 1922-os választásnál már a békéscsabai munkásság megmutatta erejét, ugyanis a kor­mány hivatalos jelöltjével szem­ben a szociáldemokrata jelöltet választotta meg képviselőnek. 1922-ben a békéscsabai mun­kásság vezetőinek nagy fej­törést okozott a szakmai csopor­tok elhelyezése. Ezért elhatároz­ták, hogy szövetkezetei létesíte­nek. Ez óriási feladat volt ab­ban az Időben, amikor az erő­södő infláció következtében a munkásság reálbére egyre csök­kent, mégis jelszó lett: »Ki a szak­szervezeteket a korcsmákból!« Az őssz-szakmai vezetőség — a mun­kásság megbízásából — elhatá­rozta, hogy minden dolgozó foly­tatólagosan először több órai munkabért, később napokat ad le a munkásotthon építése javára. Így épült meg a Trefort utcai Munkásotthon. Az országgyűlési választásokon sikerült a reakdónak az ellen­zéki megmozdulást elfojtania, de nem így a törvényhatósági és köz­ségi választásokon. Békéscsabán 1925-ben, de különösen 1929-ben a mandátumok többségét a mun­kások nyerték el, ugyanígy volt a törvényhatósági bizottságban is. Békéscsaba 30 törvényhatósági bizottsági tagságából a munkás­ság húszat kapott. A reaktíő eze­ken a választásokon is dühödt te­vékenységet . fejtett ki, mindent 21 révén elérhető egyévi meg­takarítás összege 124 104 f >• int» Szatmári Nagy Lajos, párttitkár, Orosházi Vas- és Fémipari KSZ elkövetett a munkások elgáncso- lására, de sikertelenül. P ülönösen jelentős volt a* 1929-ben lezajlott községi és törvényhatósági választás, a. mely választáson nemcsak Bé­késcsabán, de egész Békés me» gyében bekerültek a munkásság képviselői a községek képviselő­testületeibe és a törvényhatóságba, Ebben az időben a munkás­mozgalom nagyon élénk és erő» volt. A mozgalom az építőimin- kások, a famunkások és nyom­dászok mellett a földmunkásokra támaszkodott. Különösképpen a földmunkások 2. számú, jaminai csoportjára, amelynek vezetőit Fábián, Fehér elvtársak és a Sztankó testvérek voltak. Az 1926-ban megalakult Ma­gyarországi Szocialista Munkás­párt mozgalmába a békéscsabai munkások, különösen az építő­munkások, komoly mértékben be­kapcsolódtak. A rövid gazdasági konjunktúra után 1929-ben ki­robbant a nagy gazdasági válság. Ez erősen éreztette hatását. Az amúgy is alacsony béreket a tő. kések a képtelenségig leszorítot­ták. A szakmunkások órabére le­esett 22—25 fillérre, a segédmun­kásoké 12—15 fillérre. A textil- munkásnők heti keresete nagv többségében 8—12 pengő között mozgott. A munkásság óriási ne­hézségekkel küzdött. A 30 as é\ek elején — az óriási munkanélküli­ség enyhítésére — a Gömbös­kormány inségmunkát rendelt el. Ebben az inségmunkában Békés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom