Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

1 \JiUais.awU, Hé^e

llefcjezodölí a járási pártbizoü^á^ok (Hkáraiiiaii ortixsIsroM (anáeiko%á§a

»35 tnsnvfns 39., tedd

A Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak március 26-i országos tanácskozásán Rákosi ein társ is felszólalt.

Rákost Mátyás elvtárs felszólalása

Rákosi elvtárs a szocialista iparosítás és a nehézipar fejlesztésének jelentőségéről beszélt, majd rátért -a mezőgazdaság kérdéseire.

— Az elvtársak ne felejtsék el — mondotta többek között ■—, a föld 70 százaléka egyénileg dolgozó parasztok birtokában van, és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjujc fejleszteni a termelőszövetkezeteket — még hosszú esztendőkön keresztül tíz- és százezrével lesznek egyénileg dolgozó parasztok. Ha erről elfelejtkezünk munkánkban, olyan benyomás keletkezhet, hogy a párt és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az ilyen helytelen vélemény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demokráciának, és természetesen magának a parasztságnak is.

Ezt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan megmondotta, hogy változatlanul támogatjuk az egyéni parasztságot úgy, ahogy ezt az 1963 júniusi határozatban és pártunk III. kongresszusán kifejtettük. A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a szövetkezés.

Amíg azonban az egyénileg dolgozó paraszt önként, a szövetkezetek vonzó példájának hatására el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse. Ebből a célból rendelkezésére bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelőeszközöket és árucikkeket, amelyek többtermelésre serkentik, termelését elősegítik, s ezzel életszínvonalát emelik.

győzze az egyénileg dolgozó parasztságot

Izvesztyija

Felirat a faion

Sx. ZseraJrcreii

Qolubnyicsij hadnagy a berlini csata után és a

! Az elmúlt másfél esztendő | alatt — mondotta a továbbiak- j : ban Rákosi elvtárs — az egyé- ; nileg dolgozó parasztság egy ré- j szében az a nézet alakult ki, ; hogy mi tulajdonképpen le- ! mondtunk a termelőszövetke- i zet fejlesztéséről, vagy leg- alábbis hosszú évekre elnapoltuk. Ezért, ha valóban egész- ségesen, az önkéntesség szigo- i rú betartásával akarjuk a szö- ! vetkezeteket növelni — és csak ezen a módon lehet — akkor az elvtársaknak nagyon alapos politikai meggyőző munkát kell folytatmok a termelőszövetkezetek érdekében.

Rákosi elvtárs rámutatott ar- | ra is, hogy nem elég csak a szövetkezetek számszerű növeléséről beszélni, rendkívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további javítása.

Kevés szó esett arról a tanácskozáson, hogy még sok a fegyelmezetlenség a szövetkezeteken belül, ami az egyénileg dolgozó parasztságot taszítja és | nem vonzza. Nem beszéltek eleget arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül, és nem tartják be az ide- ! vágó szabályokat. Az állatállo- 1 mány fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságának megfelelően. Márpedig az ál- ! latállomány fejlődése szorosan összefügg a szövetkezet jövedel- | mezőségével és — ami ezzel párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Keveset hallottunk a családtagok beléptetéséről, holott ismeretes, hogy egy sor szövetkezetben sok a föld és kevés hozzá a munkaerő, mert a családtagok jelentékeny része nem dolgozik a termelőszövetkezetben.

A mi feladatunk a meglévő szövetkezetek további erősíté- I se, hogy vonzó példájuk megefhesstélése

'T’títek az érnek és iiohtbmgt- csif ájm eljött. Mér régiem

Még egyszer ismétlem: óva- ' harbini csata eißtt hazc.látoga- halántékán _ ősz

kodni kell attól, hogy az egyé- tatt Kievbe. Sokáig bolyongott *“/««*«* csiliognkSokfelé járt. nileg dolgozó parasztságnak az a2 üszkös romokban ' hecerv ff?*, f

Legyen most az érzésé hogy j városban, amíg megtalálta szü- yemtze<fékére, am.-tg emberfe- a erme oszove eze e ej esz- lőházát. /eírt erővel védte mcy a

tese miatt nem kap^a meg , ^ házból alig maradt meg hazáix s a civilizált világot a

mindazt a támogatást,, ami tét- valami. Goluftmßcsif, ahogyan fasizmustól, a háború után is melésének — és ami ezzel jár j a heűves: barát úrjóméil szokás* óriási fektdiito-k hásuLí<*sk..

jövedelmének fokozásához i levette sapkáját, a repedezett Oolubmjiesij levette kalapfát,

szükséges. Az elvtáisak ezt ne i falhoz lépett, benézett az ősz- felnézett a magfisba. Szemügyre

tévesszék szem elől, s gondos- szetört ablakon, aztán körül- v.e\te. a a.mely “ szfÖI:áz

kódjának továbbra is, hogy az a romokat. h£^CLl sakea9> figyelmesen

egyéni gazdaságok termelését j Keserűen felnevetett: meny- clmemjet*

is elősegítsék. nyir mennyi romvárost lázott j fiáz erkélyeit tarka virágok

Befejezésül Rákosi elvtars— a2 utóbbi években, miért is szegélyezték, a falakra felfutott többek között a következő- nem tudta megszokni ezt a a vadszőfő. A nyitott ablakokon két mondotta: I látványt. • csipkefüggönyök. mőgőe ük hanMegállapíthatjuk, hogy vala- Sokáig állt csonka szülőháza 9°k, nevetés haikuszoit. mennyi hozzászóló helyeselte ' előtt, amelynek repedezel, se- (utlubttyicsif lassan átment az és örömmel fogadta a Központi bei mint ‘ ókori hieroglifák, utci tü[só °ldaU?’:\ éi a Leü,in~

Vezetőség márciusi határoza- vandáL pusztításról beszéltek. , S“&0r. ^JL9U ^ f *

tart Mi is tudtak ereztük] Gólya gyilkolta. A falas, meg- a fiaea[ tmpoÍ9afgk. levelek A hogy nemcsak partunk, de az , őrizték a téglákon tehetetlen márványszobor akut gyermek k egesz dolgozo nép varta e ha- dühhel kopogó géppuska-sor- játszadoztak — zászlócskákat tározatokat, melyek megvila- tüzek nyomát. tűztek a rugóra járó mozdonyok.

gítják a gazdasági és politikai Aztán ágyúlövések pusztí- ra, papírhafókat jabriMltuk, fölmunkában a követendő utat. ] mták_ ErrőI szaggatott. lehet, a közelben nyoma sincs a

Az idei jó tervteljesítés, a szélű, kerek lyukak tanúsítod- mzn< h - ..1t , - ,

legközelebbi hónapok jo poll- tok. S a ház meg ezek után is kérdezte G^ubnyiesij az egyik tikai és gazdasági munkája veti j ott állt győzhetelenül, zordo- meg az alapját az új ötéves ] nan és fehér faláról vakmerő tervnek. Meg vagyok győződ- felirat meredt az ellenségre.

ve róla: ha az elvtársak mélyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak minden részletét lelkiismeretesen végrehajtják, akkor az eredmény nem marad el, s csakhamar a jól végzett munka eredményeiről, új sikerekről és győzelmekről számolhatunk be. (Hosszantartó, lelkes taps).

Távirat

VIHARSAROK NÉPE

SZERKESZTŐSÉGÉNEK,

Békéscsaba.

Örömmel jelenti», hogy a Békéscsabai Gépjavító Vállalat első negyedéves tervét március 2g-án teljesítette. E nagyszerű eredményt úgy tudtuk elérni, hagy dolgozóink 87 százaléka tett szocialista munkaverseny-vállaiást felszabadulásunk tizedik évfordulójának megünneplésére, amit teljesítettek is.

Kazamér Károly párttitkár,

Gátvölgyi Béla üB-elnök,

Zelenyánszki György igazgató

Majd repülőgépről bombáznák.

7—8 éues forma fiáé: kától. *

A fiú meglepetten nézett Go- lubnynsijra.

— Ez a ház? Ez muráig itt

Az ellenség elhatározta, hogy j volt. — Es hogy minden kétsémtndenóron elpusztítja. A bom- get eloszláson, még henzafSzéez ba a ház belsejébe hallt és falai- j — Tudom, mert ott hzkom... ketitő robbanás után az ajtókon I és ablakokon keresztül messzire

fizárta a törmeléket és a port. \ önkéntelenül eimosolyodo.t.

De a repedezett, hasndozotl fa- \ — Hát a Lenin-szobrot mikor

lak még mindig rendíthetett- ] emelték? — kérdezte, unt álltak. Az elpusztíthatatlan j — Lenin is mindig üt volt... felirat farkasszemet nézett az el- — felelte a fiú és tovább játszót,t.

fr olabmjirsij az első pUlanat- ” ban eiesodálkozatt, majd

lenséygel. A meggyakizott vakolaton megolvadt vérként világítót. lak a piros betűk: »Halál a f;

Gol-ubngisif először beszélni ukart a gyereknek az elmúlt év t szörmjöségeiröt. aztán meggionsisztákra! Miénk a végső győ*e-i döfte. Éhadtf Ez a napsütötte, lem!« [ derűs ház virágos erkélyeivel és

tenyegető, s eggben naggsze- 'ablakával valóban mindig itt rü üzenet! Egy elnémuló száj \ állt. Es Lenin?... ö is mindig kiáltása, azoknak az embereknek itt voltf

utolsó szava, akik a romok alatt '■ Vajon. a csonka falak hafhal.it- pusztnltak el. Es mégis a halha- lan felirata nem ezt kiáltatta-e tatkm élet üzenete volt... | a barbár ellenség arcába?

A gyógyító sugár

Az orvostudomány fejlődésében szinte felbecsülhetetlen a röntgensugarak felfedezése. AtiNékány szó a meteoritekről

Irta: J. Krilov,

a Szovjet Tudományos Akadémia meteoritbizottságának titkára

A csillagászati tudomány Spanyolországban, 1933 október atlaiai szerint bolygónkra évente 9-én este sűrű meteoritkőesőt fir legalább ezer meteorit hulL Ez*ak- gyeitek meg, s a papok siettek írek nagyrésze a tengerbe, a si- bejelenteni^ hogy itt a »világ valagokra, a sarkvidékre, az er- vége«. Megnyitották a templomok dős és hegyes vidékekre esik és kapuit és imádkozni hívták az ezért csak nagyon bevés, évente embereket

legfeljebb négy-öt meteoritnek A meteoritek rendszerint me- alvadnak nyomára leg, nagyritkán forró, de sohasem

A meteoritek a világűrből kb. izzó állapotban érkeznek a föld- 30—41) kilométer másodpercen' re‘ Ennek az a magyarázata, kinlt sebességgel érkeznek boly- ^ a «wertest kozmikus segonk légkörébe, itt a Levegő el- következtéin pillanatok

lemállása következtében sebessé- alatt m«i.eggZik fel. Belseje vi- gük csökken és végül a föld 6zont ilyen rövid idő alatt nem vonzási erejének megfelelő sebes- képes felmelegedni, hanem Elégséggel hullanak le. tartja eredeti hőmérsékletét. A

A meteoritek a mellső részük- fe'niclégerfelt vékony, külső réteg re ható egyenetlen légköri nvo- gyorsan kihűl. Ezért a memás következtében szétdarabo- *eTkek ®kwbatw* u.tÖZ'

,, , , . , .... ,. veszt, meg akkor sem, na konyádnak es gyakran apró termete- * a„v,,r,,, rJ

zenküencf dik század vege felé világszerte több fizikas is, más irányú kísérletei során eljirtoít a röntgensugarak előállításához, anélkül azonban, hogy erről ut- Az eddig lehullt legnagyobb és földrehullásuk körülményei- domása lett volna. Ezek a snga- iiKteoritet 1920-bas Ddnyugat- Vel a tudománynak egy külön rak ugyanis láthatatlanok. Rönt- Afrikában találták. Ez a vastö- ága, az úgynevezett meteorit!- gén Konrádé az érdem, hogy ezen meg körülbelül 60 tonnát nyom. ka foglalkozik ! sugarak keletkezését legelőször

Mintegy harminc olyan meteorit- ‘ ( észlelte és alkalmazását is az ő

ről tu<lnak, amelyBek a súlya A meteoritek tanulmányozá- ótmutaiása szerint vezetlek lie. meghaladja az ezer kilót. Sa a tudomány szempontjából ; Az orvostuduamny mai fejlett.

A Primőrje-határteiuleten, nagyfontosságú, mivel módot ségét és hatalmas eredményeit Szihote-Alinya nyugati elő- nyújt arra, hogy pontosan meg- lehetetten lenne elképzelni a rönt- hegységében 1947 február 12- állapíthassuk az „égi testek“ gensugarak segítsége né.kul A én vasmeteoriteső hullott. A le- kémiai és ásványi összetételét, : Betegségfk megádapitásánái néL

hullott meteoritek összsúlya valamint fizikai tulajdonságát, külozbetetten segédeszköz, orv.)f I saluk szamara, rosszindulaté damegközelítőleg 100 tonnára te- továbbá, hogy fényt derítsünk megieteiőes» átlagolt

heto. A Szovjet Tudományos a földön kívül található anya- rőtitgensngárzássaí fepiőlés .klicn Akadémia által kiküldött kü- go.k létezésének és fejlődésének akadáiyozni, sőt, sok esetben leilön expedíció, amely ennek a körülményeire, meteorítesőhullásnak körűimé

nyeit tanulmányozta, tízezer

Az elemzés során bebije.ven visszaírj tesztem, gyógyítani Lehet.

Az utóbbi időben az ifiartan is

üta, üintoui i ii r . , • i rkz, auDVAXH ivz tramt n «z» irovn ro

darab, összesen mintegy 37 ^onyoso ,, ogy a ' alkalmazást *v*rt a rönt-ensnuár,

tonna súlyú törmeléket, szállí- . . 0 ?*? ,e& «T 6 mert átvilágítással megáiapfthatott Moszkvába. Ezek közül a “ tők az egyes öntvények olyan

legnagyobb 1745 küogrammot bennuk sz,rkez<ti Kbáí; ^v i>

nyom. A nagyobb darabok a elemet’ * 62 ^ blZ0Ilyltja’ mariamik.

kősziklákra zuhanva vikezer bogy a föld és a földet körül-! Bowtgen Konrad fizikos au „ kősziklákra zuhanva sokezer anvasát tekintve ! kének, születése HO. erfovdui».

szilánkra hullottak szel, s koz- vevo vuag anyagat teKmtve, március 27-én hálával és

»...._ _________, esvséses. Ezzel úiabb csaüást Jdn>. március naia'.u es

m

egbecstftessel adózott ■enscs-ak

ben körülbelül egy négyzet- egységes- Ezzel újabb csapást kilométeres körzetben százfru- mértek azokra az idealista köszöntét 0,5—28 méter átmérő- holmányokra, amelyek szerint jü tölcséreket vájtak ki. a föld a világegyetemben küA meteoritek anyagésszeté- lönleges helyet foglal el, s

a tudományos világ, hanem az egész emberiség.

, . , nven frí úló arevagokra esnek,

kékből álló meteoriteso formája- - ^ meteőritbullás nem ban érkeznek a földre. Az ilyen j^kn£ veszé|yt ^ emberekre, kffesőt, amely különösen nagy jv/tecs tudomásunk róla, hogy pánikot keltett az emberekben, meteorit valaha is megsebesített

a papok szívesen magyarázták volna valakit. Ax is ritkán for- - . . _ . . . , „ , ,, - ,, T,. , »

»égi büntetésnek«. Ezt' a fenn- dúlt elő, hogy a meteoritek épü- 8» (alaki) es fizikai tulajdon- kell tenni a „földi es az „égi ben PragaF.an a kultuvkapc«,!«- maradt krónikák is bizonyítják, telekben okoztak kárt, sásaival, valamint mozgásukkal dolgok kozott. ltok Inte.-eienek rendez *m- ~n.

— íNépműveszeti és ipamrnvé.- telével, szerkezetével, morfblő- amelyek szerint különbséget sieti kiál ítás nyílik a köaeljövő- giai (alaki) és fizikai tulajdon- kell ten sásaival, valamint mozgásukkal dolgok