Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

2 Wkaisaí&U Plép-e­1955 március 23., szerda Párt és pártépités A politikai munka alapja a pártoktatás fi Magyar Etolpzsk Párfia járási bizottságai titkárainak országos tanácskozása A III. kongresszus ha­tározatainak ta n túinány o z á sa nagy segítség-ahhoz,. hagy a .kom­munisták és pártonkívüliek népi demokratikus rendszerünk tíz­éves fejlődését helyesen értékel­jék, pártunk vezetésével elért eredményeinket megértsék és íó- radhataüapui dolgozzanak továb­bi sikerekért. A gyomai járásban az eddig megtartott konferenciák azt bi­zonyítják, bogy a kongresszusi anyagok megértetése a propagan­disták jó munkájától függ — at­tól, hogy előadásaikban, szemi­náriumi összefoglalóikban hogyan tudják egyszerűen, közérthetően magyarázni az anyag legfonto­sabb részeit, hogy tudják az el­méletet a gyakorlattal összekötni. A propagandisták mun­kájához nagy segítséget adnak a prop. szemináriumok, ahol a propagandisták rendszerint meg­vitatják a további anyagot, annak főbb elvi kérdéseit Ezek az elvi viták segítik a propagandistákat, hogy a hallgatóikkal való foglal­kozás színvonala tartalmas le­gyen, a téves nézeteket el tudják ítélni és helyes magyarázatot ad­ni. A dévaványai Dózsa TSZ-ben a kongresszusi anyag első téma­körének tárgyalásánál — amikor a munkás-paraszt szövetségről volt szó —, az elvtársak nagy többsége úgy foglalt állást, hogy a »parasztság a vezető erő, nem a munkásosztály«. A propagan­dista elvtárs helyesén magyaráz­ta meg, hogy a munkás-paraszt szövetség különleges osztályszö­vetség, amelynek vezetője a mun­kásosztály. \ vitatott kérdések azt bizonyítják, hogy párttagjaink ér­deklődéssel tanulmányozzák a kongresszus anyagát és szeretnek ezzel foglalkozni. lía Szektoron­ként vizsgáljuk a pártoktatás helyzetét, azt kell mondani, hogy az AMG, tsz és AG-ban m cg tarot t foglalkozások, viták tartalmasab­bak, mint tavaly. Ez abból adó­dik elsősorban, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság a legjobb propagandistákat osztotta be ezekre a helyekre. Másrészt alt­ból, hogy a hallgatók lelkiisme­retesebben tanulmányozzák a kongresszusi anyagot, és a fog­lalkozásokon helyesen kapcsolják össze a határozatokat a gyakor­lati munkával. Például a gyomai A MG SZÉP 1. éves tanfolyamán — amikor a »Népgazdaságunk helyzete, jelenlegi feladataink« című témát tanulmányozták, a takarékosság és az önköltség- csökkentés, a munka termelé­kenységének emelése című rész­nél helyesen mondták el azokat a hibákat, amelyek a gépállomás rási tanács dolgozójáé: azért nem jár politikai iskolára, mert ő már azt mind tudja, amit ott tanítanak, ott újat mar nem kap. Amikor Szabó elvtárssal beszélgettünk, hogy milyen hely­telen az álláspontja, változtatóit ezen, most már rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon. A területi alapszervezetekben a po­litikai* oktatás gyengeségénex oka az is, hogy igen sokan állami, szakmai oktatásban vesznek részt, s közben elhanyagolják a politi­kai tanulást, hivatkozva arra, hogy ők szakmailag képezik ma­gukat. Ezek az elvtársak megfe­ledkeznek arról, hogy pár tuna szervezeti szabályzatában fontos helyet kap a párt ideológiai egy­ségének erősítése, a párttagság marxista-leninista nevelése. A szervezeti szabályzat utai a szak­mai tudás elsajátítására, de nem az ideológiai képzés rovására, hanem úgy, hogy a kettő páro­suljon. A Központi Vezetőség határo­zata világosan magyarázza, hogy a politikai oktatást nem helyette­sítheti semmilyen szakoktatás, vagy állami oktatás. Minden ve­zetőnek kötelessége tanulmányoz­ni és munkájában megvalósítani pártunk 111. kongresszusának ha­tározatait. A jái-ási pártbizottságnak és a járás pártszervezeteinek fontosabb feladata a hátralevő oktatási idő jó kihasználása an­nál is inkább, mivel a soronkö- vetkező anyag a pártmunka kér­déseivel, a párt harcával, a párt feladataival foglalkozik. Ezért az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítunk a propagandisták segí­tésére, a politikai iskolák ellen­őrzésére. Igen nagy gondot for­dítunk arra, hogy a többi mun­kák végzése közben ne kerül­jön háttérbe a pártoktatás, hanem alapja legyen a pártpoli­tikai munka megjavításának, a A Magyar Dolgozók (’árija Ki'zyon i \ e etősége március 25— 26-ra összehívta a járási pártbizottságok titkárainak országos ta­nácskozását. A tanácskozás március 25-én reggel fel 9 órakor kezdődik az Országliáz kongresszusi termében. Előadó: Ács Lajos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottságának tagja. Befejezték negyedéves tervüket Örömmel jelentjük, liogv a 41. Autóközlekedési Válla’al M Ä V AU T -ré s z te ge első negyed­évi tervét március 20-án, a fel- szabadulási munkaverseny lelkes küzdelme nyomán, a vállalt ha­táridőre befejezte. Elősegítette ezt az eredményt, hogy Petri András és szere'.őbri- gádja a GM 307-es Chaussoem gyártmányú gépkocsit 17 nappal a határidő előtt kijavította. MÁVAUT-részlegünk ezidő alatt 322 ezer 700 utast szállított. A hátralévő néhány napban a rész­leg alkalmazottai további ered­ményekkel akarják köszönteni felszabadulásunk 10. évforduló­ját. Bercczki Sándor Több cukorra van szükségünk A Minisztertanács határozatot párt- és a tömegkapcsolat meg hozott a cukorrépa kötelező ter­szilárdításának. Uékány károly, a gyomai JB agit.-prop. o. vez Külföldi hírek folyamán utaltak azokra a tenni valókra is, amelyekkel eredmé nyeiket meg tudják szilárdítani Az említett helyeken nemcsak a politikai iskolák tar­talmi színvonalában, hanem a megjelenésben is eredmények vannak. A megjelenés általában 85—90 százalékos. Nem így van ez a területi alapszervezeteknél — ahol a hallgatók nagyrésze al­kalmazott —, sokan arra hivat­koznak, hogy el vannak foglalva (ez jellemző főleg a földműves­szövetkezetnél dolgozó elvtársak­ra). A tanács-apparátusban dol­gozóknál is találunk ilyen meg­nyilvánulást. Ezek az elvtársiak nem látják, hogy ők a lakosság ügyeinek intézését a politikai tu­dás, a párt ill. kongresszusa ha­tározatainak megismerése nélkül nem tudják helyesen és jól vé­gezni és munkájukban előbb- ufcóbb súlyos hibákat követnek el. Megengedhetetlen az olyan véle­mény, mint Szabó elvtárs, a já­mesztésére, eszerint azokban a községekben, amelyekben már­cius 10-ig nem kötötték le szer­ződésileg az előirányzott leni le­tet, ott a szerződéstől eddig vo­nakodó termelőket kötelezni lehet PÁRIZS. Jules Moch, aki 1 raneiaország képviselője az ENSZ a cukorrépa termelésére. Jólle- leszerelési albizottságában, a Sorbonne-egyetemen előadást tartott bet a határozat termelőszövet »A tudomány és a totals háború« címmel. Jules Moch előadása- 1 ' *• “~ ban kijelentette, hogy Franciaországnak nem szabad megkezde­nie az atom- és hidrogén-bombák gyártását. Iranciaországnak kétszeres erőfeszítésekkel ked felszámolnia az atomerő békés fel- használásában mutatkozó elmaradását. Ha Iraneiaország utat mu­tat ia’ béke és a haladás felé, -ezzel előbb tesz szert igazi nagy­ságra, »mint azzal, hogy elkésve bekapcsolódik a termonukleáris fegyverekkel folytatott fegyverkezési versenybe.« ROMA. Olaszországban tovább terjed a Béke-Világtanács fel­hívására megkezdett aláírásgyűjtési mozgalom. Tizenöt tartomá­nyi tanács és 185 városi tanács ítélte el határozatában az atom­fegyvert. Az aláírásgyűjtés során eddig 274 tartományi gyűlést és többezer helyi, városi, kerületi és üzemi gyűlést tartottak. A Siena tartomány három helységének valamennyi lakosa aláírta a felhívást. PEKING. Tokiói sajtó jelentések szerint Hatojama miniszter- elnök szombaton kijelentette, hogy teljesei a választási hadjá­rat során elhangzott ígéreteit és »maximális erőfeszítést« tesz, hogy helyreállítsa a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat a béke és a demokrácia táborához tartozó országokkal. Hatoja­ma hangoztatta, hogy ezt a japán-amerikai »barátság« megzava­rása nélkül kell megtenni. kezeteket nem érinti (csupán az egyéni termelőket és a tszcs-ket) az almáskamarási Sallai TSZ tag­jai e fontos intézkedés után a már régebben szerződött 20 hol­don kívül még öt hold cukor­répa termelésére kötöttek szer­ződést, A nagykamarási Vi- sinszkij TSZ a tervezett három helyett négy holdon termel cu­korrépát az idén. Hasonlóan járt el számos egyéni termelő is. Dombiratoson Juhász István hét- holdas 900 négyszögölről 1200- ra, Urbán János nagybánhegye- si nvolcholdas dolgozó paraszt 600 négyszögölről 1200 négyszög­ölre növelte szerződéses cukor­répaterületét. De többen vállal­tak cukorrépatermelést azok kö­zül is, akik eredetileg nem szer­ződtek. Danicska István három­Tanulják meg a kulákok tisztelni a nép törvényeit! A kulákoknak, a falu, a nép I gyarázata, hogy a kardoskúti legelvetemültebb ellenségeinek Kenéz József, 31 holdas kulák a legutóbbi másfél esztendőben 7205 kilogramm kukoricával, megyénkben is megnőtt a 1286 kilogramm napraforgóval, szarvuk, rá sem hederítettek a valamint több mint 35 ezer fo- népi demokrácia törvényeire. ! rinttal tartozik államunknak. Állam iránti kötelezettségük j Ez alkalommal is megtévesz- teljesítését húzták-halasztották, I tette az államhatalom helyi különböző fondorlatokkal búj- | képviselőit a nincstelenség ál- tak ki az adózás, a begyűjtés arca. Mégpedig: járlatlevél sze- alól. Csakis azért tehették, mert rint csak két lova és egy anya- az államhatalom helyi szervei kocája volt Kenéz Józsefnek, elnézőek, lojálisak voltak velük ; De mást mond a tanya udvara, munkájában vannak. De a vitai szemben. Nem vették észre, j Csak a nagyobbakat említve: 4 hogy a nincstelenség álarca mö- | ló, egy csikó, egy borjú, három gött veszedelmes, mindenre el holdas magyarbánhegyesi termelő 400 négyszögöl termelésére kö­tött szerződést a határozat meg­jelenése után. Szomorú, de való — összessé­gében nem ez a helyzet. Tovább­ra is sokan idegenkednék a cu­korrá paterme'éstől. Sok helyen nincs, aki megmagyarázza hasz­nosságát, jövedelmezőségét. Akik tavaly, meg a korábbi években termeltek, azok erre az évre is szerződtek. De ez nem elég. Ne­künk az idén több cukorra van szükségünk, mint a múlt évben. Növekedett a belföldi fogyasz­tás és mint exportcikk is fontos a cukor. Ezt kellene tanácsainknak meg- magyarázniok. De egynémely he­lyen — mint e fontos határozat végrehajtói — megelégednek az­zal, hogy a termelőket beren­delik a tanácsházára, azután baj­lódjanak ve'ük továbbra is »csak« a termelési felelősök. így van ez például Nagybánhegyesen, da egyebütt is. A végrehajtó bizott­ság nemtörődömsége még a ta­nácstagokat is arra készteti, hogy fülük botját se mozdítsák, ha a cukorrépa termeléséről van szó. így viselkedett Bajkán Sándoí reformátuskovácsházi tanácstag is. Az ilyen példa azután raga­dós. Nem egy dolgozó paraszti sát“ különösen mutatja, hogy 1954 január 1-től 2 üszőre, 28 birkára, 38 sertésre és egy bi- , valyra váltott járlatot. S egy bf 8em megy a tanacshazara, ha sertés kivételével, mint „saját- I hivatják, vagy ha bemegy, nem tenyésztésűre“ kapta a járta- j yesá , tudomásul, hogy mire kö­tőt. Mondani sem kell, hogy Szabó most már földet is vett, két holdat a már meglévő 3 holdhoz és sem a „lova“, sem a földje után adót nem fize­tett. telezik. Az ilyen magatartás mögött nem nehéz felismerni, hogy mi van — a kuíákok felbúj tása. Nagybánhegyesen Hovorkia Pál kulák azt magyarázgatta szóm­_ . , szédainak, amikor az idézéseket De szóljunk a lojahtasrol is. I Bzítküldötte a tanács: »Kutya ba­A vizsgálat során Kenéz kulák jotok sem lesz, ha nem mentek szánt ellenséggel van dolguk. Nem vették észre, hogy az adó, a begyűjtés szabotálásával egyrészt népi demokrácián­kat gazdaságilag igyekeztek gyöngíteni, másrészt politi­kai pecsenyéjüket igyekeztek megsütni, mégpedig úgy, hogy a becsületes parasztokat is le­beszéljék a beadásról, az adó­fizetési kötelezettség teljesíté­séről. Ezzel mintegy szembeál­lítani igyekeztek a dolgozókat saját államukkal, a népi de­mokráciával. Az osztályharc ellanyhulása, a megalkuvás eltompította a sajátjának ismert el a sok szár- el Látjátok, én sem törődök vt bivaly, három anyakoca, 23 ■ nyasból 49 baromfit, s a be- j [c<(( g dgy js tett- sokára \[á- birka, 8 bárány, 18 malac, 5 ^ gyűjtési megbízott mégis át- I tyás pétiig bement és a tanács­süldő a járlatlevél ellen szól. adta az ügyet a pénzügyi szerv- | házán »agitált« a cukorrépavetés (Ezek után nem csodálható, hogy sok szárnyas állat és mé­hes is van a tanyaudvarban.) Persze, ezeknek is megvan a járlatlevelük, csakhogy nem Kenéz, hanem Szabó Imre „tu­lajdonát“ képezik. Milyen érdekes, hogy ez a Szabó, aki Kenéznek cselédje volt, az utóbbi időben mennyi­re „megtollasodott“. S ma már Szabó egy szobát, konyhát, kamrát, egy magtárt, egy ku- koricagórét, az istálló padlását nek úgy, mintha Kenéznek ellen, nem lenne baromfija. S aí Ilyesformán kezdődött Magyar- pénzügyi szerv pedig „nemle- bánhegyesen is a kulákok mester- ges“ jegyzőkönyvet vett fel, an- 1 kedése, de másként folytatódott, nak az elvnek alapján: „ahol A tanács az osztályellenség há- nincs, ott az isten sem vehet“, j rom »dobverőjét« — Kovács Pál De mégis! A pénzügyi szerv 19, Laduver Béla 13 és Kovács másodszor a Szabó Imre járlat- Kálmán 10 holdast feljelen- levelén szereplő süldőket zálo- íe!le- Hasonlóan járt el egyné- golta. De a kulák még most is ^ dolSozo Paraszttal 8zem' menteni próbál. A hódmezővá­sárhelyi ügyvédi munkaközös­ség útján megfellebbezte és fel­oldását kérte. Helyesbítjük: Szabó Imre fellebbezte meg. ben is, akik a kulákokra hall­gatva megtagadták a kötelező cu­korrépa, ermeíést. Persze nemcsak a törvény szi­gorával, hanem — és ez legyen az első — értelmes, felvilágosító szóval bírják rá tanácsaink a lolgozó parasztokat, hogy járul­és egy színt „bérel“ a Kenéz­munkásosztály hatalma helyi tanyán. (Az istállót közösen De mint ahogyan a 49 tyúkot képviselőinek látását, s nem használják). De sem lakbért, elismerte sajátjának, ha meg­érvényesítették a proletárállam sem haszonbért nem fizet, mert tanulja a törvényt tisztelni (és janak hozzá a község cukorrépa­törvényeit, nem sújtottak le mint Kenézné mondja, nekik meg kell, hogy tanulja a többi- vetési tervének teljesítéséhez, a vaskézzel ott, ahol erre feltét- azokra a helyiségekre úgy sincs vei együtt!) -erről is mást Minisztertanács határozatának len szükség lett volna. Ez a ma- j szükségük. Szabó „gyarapodó- mond majd bizonyára. (Cserei) j végrehajtásához. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom