Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése V.. AZ ' M D P BÉKÉ S MEGY El PÁR T BIZOTTSÁGÁNA K LAP JA 1955 MÁHC1US h, KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 50. SÓÁiM Béke kell a világnak , *. Hatalmas erő az emberek, a tö­megek békevágya, békeakarata. Minden magyar család, minden magyar dolgozó legemberibb kí­vánsága, hogy békében élhessen és dolgozhasson. A paraszt azt akarja, hogy az elvetett mag ki­kelve, termést hozzon és azt le­arathassa, betakaríthassa, hogy több kenyeret, húst adhasson az országnak. Az építész hatalmas gyárakat, vi­rágos ablakit, napfényes iskolá­kat, lakóházakat, színházakat akar építeni. És a festő, a szob­rász ezeket festményeivel, szob­raival akarja díszíteni! Az anya békében akarja nevelni gyerme­keit — az alkotó munkára, ma­gyar hazája forró szeretetére, más népek megbecsülésére. Ez a békevágy. békeakarat, ez a hatalmas erő, jutott kifejezésre a IV. magyar békekongresszus kétnapos tanácskozásán; a ma­gyar nép minden rétegéből ösz- szegyíílt küldöttek egybehangzó szavában, a inás népek képvise­lőinek és magyaroknak szívdob- banásában: Békét akarunk! Élni akarunk! Erősek vagyunk, mert sokan vagyunk! És a békéért mindenre készek vagyunk! A Békés megyeiek üzenetét és hazájuk szabadságáért küzdenek, válogatott kínzásokkal, börtön­nel és halállal sújtják. Az iráni békeharcosok azonban tudják, hogy győznek a sötétség erői fölött. A hallgatóság szemében gyűlölet izzik, a kezek ö,kőibe szo­rulnak és biztató, baráti gondola­tok szállnak a bátor iráni béke- harcosok felé... * »Megtermeltem már a kenye­rem javát...« — így formálta át a régi mondást egy soltvadkerti 60 éves dolgozó paraszt, amikor arról szólt, hogy ami egy ilyen öreg embertől kitelik, megteszi hazájáért és a békéért. Teljesí­tette 1955. évi beadását és fel­kérte a fiatalokat, tegyenek tűi rajta. Kenyeret, igazi, szép és ízle­tes házikenyeret ad át az elnök­nek a csongrádiak küldötte, Gál Lerenoné. Az elnöklő Szilágyi Albert gyulavári parasztember, amikor megszegi, azt mondja; '»Ezt a magyar kenyeret, az életet kell megóvnunk!« A képzeletek­ben feltűnnek az Alföld sík ró­náin, a Dunántúl lankáin ringó aranysárga búzatáblák, a kérges paraszti ujjak gondolatban az acélos búzaszemeket morzsolgat- ják: a magyar »életet« — és a ajándékait harmincnégy küldöttI szemekből sugárzó elszántság azt 1 mondja; nem hagyjuk csatatér­ré változtatni búzatermő, életet adó rőfiáinkat!... vitte a nagy találkozóra. Az uta­zás alatt arról folyt a szó, hogy kire, mit bíztak az otthoniak és hogy azt feltétlenül elmondja, mert azt »mi üzenjük!« Húsznál többen akartak felszólalni Ná- csa János dévaványai paraszt- ember versbe foglalta az ott­honiak üzenetét. Nagy Pál, a Mezőit egyesi AG főmérnöke, a gazdaság dolgozóinak termelési eredményeit és terveit készült A sok fotoríporter és amatőr­fényképész rengeteget fényképe­zett. Ha kellett, ha raem; elra­gadta őket is a kongresszus nagy szerűsége, színt ssége. Ezt r fény­képezési kedvet használták ki a küldöttek, amikor a szünetben Ieféuyképeztették magukat. A AIV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy > tábor egyesített katonai erejé­ismertetni és átadni egy nagyon' -'■ sáriiap délelőtti szünetben, a szép rézmetszetű albumot. Prósz Sportcsarnok előtt napsütésben Pista bácsi, a Békéscsaba! Tég-i ál - a lencse elé egy csoport tol lag.várból azt akarta Ámoiidaoi, I naj^iépviseletű küldött. Középre hogy mennyi téglával pirul ho cgv néger vendéget állítottak. Az zá üzemük a gyárak, lakóházak egyik tolnai menyecske megje­építéséhez ebben az évben Mol­nár Andrásné szarvasi küldött-a bé késszen tandrá siak győny örü gyapjúszőnyegét vitte a kong­resszusra. Lackó Istvánná, az új- kígyósi asszonyok békeakaratát szándékozott tolmácsolni. - Hozs- nyai Mihály a Békés megyei tsz- ek munkájáról, tavaszi felkészü­léséről és célkitűzéséből, béke- harcáról akart a kongresszus­nak beszámolni. (A kongresszu­son csak egy Békés megvet kí?i- dött kapott szót.) gyezte: »Hát ezek éppen olyan emberek, mint mi vagyunk, a fene azokat az amerikaiakat!« Igém egészen olyanok, mint bár­mely más nép és éppúgy joguk van ä szabadságra, megbecsülés­re, mint bármely népnek!“"' * Paul Kobe son, a világhírű né­ger énekes, a nagy békeharcos dala zendül meg basszus haftg- ján — magyarul. Feszült, áhita- tos csendben hallgatja minden­ki. Magyar kiejtése nehezen '£rt hető, szavai mégis minden ma­in- eáin.tétlen élményben volt • gyár szívbe betalálnak. Minden- részük a kongresszus résztvevői-; ki megérti, hogy ismeri népünk nek. Sokszor dobogtatta meg a szíveket, nem egyszer csalt köny- nyeket a szemekbe egy-egy1 meg­nyilatkozás, mely munkások és parasztok, értelmiségek, liáziasz- szonyok, magyarok és nem ma­gyarok szavából, szívéből szólt, áradt szét a teremben. * Értjük-e a kínai, iráni, tőrök és más országok nyelvét? Nem. De ezen a nagy béketalálkozón úgy a világ népei ünnepelték a né­met fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Németországban a né­met militarizmirjt. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szer­veznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legna­gyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még ször­nyűbb pusztítást szánnak Eu­rópa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atom- pusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtet­tük el annak a félmillió ma­gyarnak az emlékét, akik a fa­siszták érdekeinek estek áldo­zatul. Nem felejtettük el a Ja­pánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felej­tettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német el­nyomók évszázadokon át né­pünkre zúdítottak. Nem felej­tettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsít­suk az imperialisták elvetemült terveit. Hated o'-ts tömegmozgalom bontakozi Nyugat-Európa népei politii';:a. ' - megsztrájkok­kal adj,» ’ind!ára a háborús gyújtogatom . rosszul számí­tanak, ha azt hiszik hogy a há­tuk mögött, ellenük kirobbant­hatják a háborút. Ebbt'.n az egész Európára kiterjedő Vtaréi re, erkölcsi fölényére és meg­ingathatatlan egységére tá­maszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a bé­ke biztos útját. Szerte a vilá­gon ugyanezt vallják a néptö­megek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atom­fegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva vá­lik minden eddiginél széleseb­bé, hatalmasabbá. E nagy há­borúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresz- szusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egy­ségesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Be­bizonyosodott: egyre többen is­merik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kér­dés minket is érint « akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvan­ról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz, vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó el­végzésével, helytállással pecsé­teljék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyé­ért tenni kész magyar béke- harsosok, békeküldöttek! Men­jetek szét az országba, s vigyé­tek el kongresszusunk békeüze­netét. Váltsatok szót az embe­rekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem is­mert hatalmas erő, amelytől meg­riad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven mozgalomban ott van a au -el- í valóság. De magyarázzátok szántságunk, a mi kiállásunk | meg azt is, hogy a veszély el- is. Közös ügy, közös cél for- I hárítása tőlünk" függ. a mi raszt össze mindnyájunkat, az, - munkánktól, helytállásunktól, hogy meghiúsítsuk az agresszív erőnktől. Egyedül a békeszere­német katonai gépezet feltá­madását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk ~ győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjet­unió vezette 900 milliós béke­tiä emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kénysze­ríteni a (gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazámV, függtelenségünk, szabadságunk védelme és bé­I kénk védelme egymástól el nem ; választható. Békeharcosok, békeküldöt­tek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad éle­tünk születésének tizedik év­fordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, jó­zanságban, becsületben. Erősít­jük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi ere­jét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében: készek va­gyunk megvédeni hazánk hatá­rait, függetlenségét, szabadsá­gát, népünk békés alkotómun­káját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosí­tó szóval minden ajtón beko­pogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szí­vekhez is. Pártunk és kormá­nyunk békepolitikájának erő­sítésére felsorakoztatunk min­den becsületes embert. Támo­gatjuk a Szovjetunió nagy tör­ténelmi harcát, amelyet az em­beriség békés életének, jövőjé­nek megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozá­sunk az aláírásgyűjtésnek. Ami­kor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járu­lunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Hel­sinkiben, a nagy béke-világta­lálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész ; világnak: nem nyugszunk bele soha- i soha, hogy hazánk békéjét, í Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisít­sék meg az atomfegyverkészle­teket és haladéktalanul szün­tessék be a tömegpusztító fegy­verek előállítását. A népek összefogásával, né­pünk minden hű fiának össze­fogásával megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. ÍV. MAGYAR BÉKE­KONGRESSZUS. nagyszerű zenei hagyományait és i szeretné személyesén is elénekel­ni a magyar népnek, amit most j csak magnetofon-szalagon küld-1 hét el — a »szabadság« hazájá­ból, az Egyesült Államokból. Is­mét bepárásodnak a szemek, a- mikor magyarul énekli Erkel: »Hazám, hazám, te mindenem .« dalát... * A Békés megyeiek a szünet­beszéltek külföldi barátaink, hogy .ben a megyei M.NDSZ szegfű- a kitárt lélekben megértésre ta- ; cstfRiát a vendégek soraiban he- látt a kimondott gondolat lya foglaló Kákosi Mátyásáé e:v- Iradzs Eszkandri iráni küldőid i-társijőnek adták át. szeretetők je- a hazájában dühöngő rémuralom-(ßuÜ Bár a Békés megvetek kö­ról beszél megrázó szavakkal. Az iráni békeharcosokat, akik tott fel, azért a kongresszus munkájában tevékenyen mégis résztvettek, úgy, hogy vasárnap délelőtt a tanácskozást; mint el­nök, Szilágyi Albei-t « gyulavári küldött vezette. O szegte meg a csongrádiak kenyerét és utána a Heves megyeiekkel koccintott, megkóstolva borukat... ❖ Induló hangjaira vonul be az ifjúság. Kis elsőosztá kosoktól egyetemistákig; úttörők a taps... Az eliiipkségi emelvény jobbszélén valaki feláll és áll­va köszönti ifjúságunkat..., majd az egész hatalma^ tömeg feláll és így üdvözli gyermekeit, a jö­vőt... A szeretet gyönyörű kife­jezése ez... csak a szülő lY.id ja így szeretni gyermekét — akiért mindenre kész... Ifjúság! LikL játoE-e így szeretni, becsülni szü­léiteket, az idősebbeket?!... Az Dw—idős ember, aki elsőnek állt mc, , , íS 'l)arj I fel előttetek... és szeme sárkánan tanútok; DISZ-tagok es sporto­zül csak Kozsnyai Mihály, a gá- dorosi Gerő TSZ tagja szólal ha-1 lók. fiúk és leányok. Kezükben virágcsokor, az élen zászlóvivők. Dörgő taps köszönti az ifjúsá­got... a szemekben büszkeség: ezek a mi gyermekeink... Zúg megcsillant valami... Gőzön Gyu­la vote, a nagy művész... Művészek, tüdősök. írók és egy­házi vezetők szólaltaik fel és fe­jezték ki egyöntetű állásfoglalá­sukat, tiltakozásukat a német mi­litarizmus feltámasztása ellen, követelték az atom- és hidrogén- fegyverek eltiltását, a készletek megsemmisítését, és kijelentették, hogy a béke megóvása az embe­riség közös szent ügye, melynek fennmaradásáért minden ember- j nek munkálkodnia kell. Ezt hir- j detni kell szerte a világban, szer­te az országban. Mint Tolnai Klá­ri mondotta; »Hirdessük a szép szó /hatalmával, a zengő kala­pácséit erejével, hirdesse a szán­tó-vető munkája nyomán virág­ba bornló föld: béke kell a vilég­nek, s .béke lesz!« Sándor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom