Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése V.. AZ ' M D P BÉKÉ S MEGY El PÁR T BIZOTTSÁGÁNA K LAP JA 1955 MÁHC1US h, KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 50. SÓÁiM Béke kell a világnak , *. Hatalmas erő az emberek, a tömegek békevágya, békeakarata. Minden magyar család, minden magyar dolgozó legemberibb kívánsága, hogy békében élhessen és dolgozhasson. A paraszt azt akarja, hogy az elvetett mag kikelve, termést hozzon és azt learathassa, betakaríthassa, hogy több kenyeret, húst adhasson az országnak. Az építész hatalmas gyárakat, virágos ablakit, napfényes iskolákat, lakóházakat, színházakat akar építeni. És a festő, a szobrász ezeket festményeivel, szobraival akarja díszíteni! Az anya békében akarja nevelni gyermekeit — az alkotó munkára, magyar hazája forró szeretetére, más népek megbecsülésére. Ez a békevágy. békeakarat, ez a hatalmas erő, jutott kifejezésre a IV. magyar békekongresszus kétnapos tanácskozásán; a magyar nép minden rétegéből ösz- szegyíílt küldöttek egybehangzó szavában, a inás népek képviselőinek és magyaroknak szívdob- banásában: Békét akarunk! Élni akarunk! Erősek vagyunk, mert sokan vagyunk! És a békéért mindenre készek vagyunk! A Békés megyeiek üzenetét és hazájuk szabadságáért küzdenek, válogatott kínzásokkal, börtönnel és halállal sújtják. Az iráni békeharcosok azonban tudják, hogy győznek a sötétség erői fölött. A hallgatóság szemében gyűlölet izzik, a kezek ö,kőibe szorulnak és biztató, baráti gondolatok szállnak a bátor iráni béke- harcosok felé... * »Megtermeltem már a kenyerem javát...« — így formálta át a régi mondást egy soltvadkerti 60 éves dolgozó paraszt, amikor arról szólt, hogy ami egy ilyen öreg embertől kitelik, megteszi hazájáért és a békéért. Teljesítette 1955. évi beadását és felkérte a fiatalokat, tegyenek tűi rajta. Kenyeret, igazi, szép és ízletes házikenyeret ad át az elnöknek a csongrádiak küldötte, Gál Lerenoné. Az elnöklő Szilágyi Albert gyulavári parasztember, amikor megszegi, azt mondja; '»Ezt a magyar kenyeret, az életet kell megóvnunk!« A képzeletekben feltűnnek az Alföld sík rónáin, a Dunántúl lankáin ringó aranysárga búzatáblák, a kérges paraszti ujjak gondolatban az acélos búzaszemeket morzsolgat- ják: a magyar »életet« — és a ajándékait harmincnégy küldöttI szemekből sugárzó elszántság azt 1 mondja; nem hagyjuk csatatérré változtatni búzatermő, életet adó rőfiáinkat!... vitte a nagy találkozóra. Az utazás alatt arról folyt a szó, hogy kire, mit bíztak az otthoniak és hogy azt feltétlenül elmondja, mert azt »mi üzenjük!« Húsznál többen akartak felszólalni Ná- csa János dévaványai paraszt- ember versbe foglalta az otthoniak üzenetét. Nagy Pál, a Mezőit egyesi AG főmérnöke, a gazdaság dolgozóinak termelési eredményeit és terveit készült A sok fotoríporter és amatőrfényképész rengeteget fényképezett. Ha kellett, ha raem; elragadta őket is a kongresszus nagy szerűsége, színt ssége. Ezt r fényképezési kedvet használták ki a küldöttek, amikor a szünetben Ieféuyképeztették magukat. A AIV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy > tábor egyesített katonai erejéismertetni és átadni egy nagyon' -'■ sáriiap délelőtti szünetben, a szép rézmetszetű albumot. Prósz Sportcsarnok előtt napsütésben Pista bácsi, a Békéscsaba! Tég-i ál - a lencse elé egy csoport tol lag.várból azt akarta Ámoiidaoi, I naj^iépviseletű küldött. Középre hogy mennyi téglával pirul ho cgv néger vendéget állítottak. Az zá üzemük a gyárak, lakóházak egyik tolnai menyecske megjeépítéséhez ebben az évben Molnár Andrásné szarvasi küldött-a bé késszen tandrá siak győny örü gyapjúszőnyegét vitte a kongresszusra. Lackó Istvánná, az új- kígyósi asszonyok békeakaratát szándékozott tolmácsolni. - Hozs- nyai Mihály a Békés megyei tsz- ek munkájáról, tavaszi felkészüléséről és célkitűzéséből, béke- harcáról akart a kongresszusnak beszámolni. (A kongresszuson csak egy Békés megvet kí?i- dött kapott szót.) gyezte: »Hát ezek éppen olyan emberek, mint mi vagyunk, a fene azokat az amerikaiakat!« Igém egészen olyanok, mint bármely más nép és éppúgy joguk van ä szabadságra, megbecsülésre, mint bármely népnek!“"' * Paul Kobe son, a világhírű néger énekes, a nagy békeharcos dala zendül meg basszus haftg- ján — magyarul. Feszült, áhita- tos csendben hallgatja mindenki. Magyar kiejtése nehezen '£rt hető, szavai mégis minden main- eáin.tétlen élményben volt • gyár szívbe betalálnak. Minden- részük a kongresszus résztvevői-; ki megérti, hogy ismeri népünk nek. Sokszor dobogtatta meg a szíveket, nem egyszer csalt köny- nyeket a szemekbe egy-egy1 megnyilatkozás, mely munkások és parasztok, értelmiségek, liáziasz- szonyok, magyarok és nem magyarok szavából, szívéből szólt, áradt szét a teremben. * Értjük-e a kínai, iráni, tőrök és más országok nyelvét? Nem. De ezen a nagy béketalálkozón úgy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmirjt. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atom- pusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hated o'-ts tömegmozgalom bontakozi Nyugat-Európa népei politii';:a. ' - megsztrájkokkal adj,» ’ind!ára a háborús gyújtogatom . rosszul számítanak, ha azt hiszik hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebbt'.n az egész Európára kiterjedő Vtaréi re, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresz- szusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint « akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz, vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar béke- harsosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven mozgalomban ott van a au -el- í valóság. De magyarázzátok szántságunk, a mi kiállásunk | meg azt is, hogy a veszély el- is. Közös ügy, közös cél for- I hárítása tőlünk" függ. a mi raszt össze mindnyájunkat, az, - munkánktól, helytállásunktól, hogy meghiúsítsuk az agresszív erőnktől. Egyedül a békeszerenémet katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk ~ győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketiä emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a (gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazámV, függtelenségünk, szabadságunk védelme és béI kénk védelme egymástól el nem ; választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében: készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész ; világnak: nem nyugszunk bele soha- i soha, hogy hazánk békéjét, í Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. ÍV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS. nagyszerű zenei hagyományait és i szeretné személyesén is elénekelni a magyar népnek, amit most j csak magnetofon-szalagon küld-1 hét el — a »szabadság« hazájából, az Egyesült Államokból. Ismét bepárásodnak a szemek, a- mikor magyarul énekli Erkel: »Hazám, hazám, te mindenem .« dalát... * A Békés megyeiek a szünetbeszéltek külföldi barátaink, hogy .ben a megyei M.NDSZ szegfű- a kitárt lélekben megértésre ta- ; cstfRiát a vendégek soraiban he- látt a kimondott gondolat lya foglaló Kákosi Mátyásáé e:v- Iradzs Eszkandri iráni küldőid i-társijőnek adták át. szeretetők je- a hazájában dühöngő rémuralom-(ßuÜ Bár a Békés megvetek köról beszél megrázó szavakkal. Az iráni békeharcosokat, akik tott fel, azért a kongresszus munkájában tevékenyen mégis résztvettek, úgy, hogy vasárnap délelőtt a tanácskozást; mint elnök, Szilágyi Albei-t « gyulavári küldött vezette. O szegte meg a csongrádiak kenyerét és utána a Heves megyeiekkel koccintott, megkóstolva borukat... ❖ Induló hangjaira vonul be az ifjúság. Kis elsőosztá kosoktól egyetemistákig; úttörők a taps... Az eliiipkségi emelvény jobbszélén valaki feláll és állva köszönti ifjúságunkat..., majd az egész hatalma^ tömeg feláll és így üdvözli gyermekeit, a jövőt... A szeretet gyönyörű kifejezése ez... csak a szülő lY.id ja így szeretni gyermekét — akiért mindenre kész... Ifjúság! LikL játoE-e így szeretni, becsülni szüléiteket, az idősebbeket?!... Az Dw—idős ember, aki elsőnek állt mc, , , íS 'l)arj I fel előttetek... és szeme sárkánan tanútok; DISZ-tagok es sportozül csak Kozsnyai Mihály, a gá- dorosi Gerő TSZ tagja szólal ha-1 lók. fiúk és leányok. Kezükben virágcsokor, az élen zászlóvivők. Dörgő taps köszönti az ifjúságot... a szemekben büszkeség: ezek a mi gyermekeink... Zúg megcsillant valami... Gőzön Gyula vote, a nagy művész... Művészek, tüdősök. írók és egyházi vezetők szólaltaik fel és fejezték ki egyöntetű állásfoglalásukat, tiltakozásukat a német militarizmus feltámasztása ellen, követelték az atom- és hidrogén- fegyverek eltiltását, a készletek megsemmisítését, és kijelentették, hogy a béke megóvása az emberiség közös szent ügye, melynek fennmaradásáért minden ember- j nek munkálkodnia kell. Ezt hir- j detni kell szerte a világban, szerte az országban. Mint Tolnai Klári mondotta; »Hirdessük a szép szó /hatalmával, a zengő kalapácséit erejével, hirdesse a szántó-vető munkája nyomán virágba bornló föld: béke kell a vilégnek, s .béke lesz!« Sándor István
