Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

ífíUaisaMhlc héfie 1935 február 5., gxomKat pArtélet Igazi barátság A Minisztertanács határozata a tavaszibúza 1955. évi kőtelező vetéséről Tarka kép fogadja a látogatót a békéscsabai Állami Áruházban. Gyorskezű, förgemozgású, ked- vesszavú dolgozók kínálják a szép árukat a városi munkások­nak, a falusi parasztoknak, fia­talnak és öregnek. Az egyik pult mögött nyugodt tekintetű, dere­sedet hajú asszony tesz-vesz. S közben értelmesen magyaráz va­lamit egy másik asszonynak. Az eladó, mint megtudtuk, Sándor Jánosné. az alapszervezet párt tit­kára, a másik asszony Kovács Györgyire a VI. kerületből, a Ku- lich Gyula utcából. Vájjon mi lehet a beszélgetés tárgya? Rek­lamáció a kiszolgálás, vagy ke­resett cikk hiánya miatt? Nem! Egészen más természetű dolog­ról van szó. Kovácsnénak fel­világosításra van szüksége, nem tud eligazodni a családisegély ügyben. De miért éppen Sándor- nehoz fordul, hiszen messze van nz áruház a Vl. kerülethez ? Oka van ennek. Az áruház nép­nevelői a vállalati munkákon túl rendszeresen fel\ ilágositó mun­kát végeznek a VI. kerület egy részében. Sokszor beszélgettek az emberekkel a kölcsön jegy zés és a választási munkák idején, s kap­csolatuk azóta sem szakadt meg. Havonta rendszeresen felkeresik a régi ismerősöket Segítőivé, nevelőikké, s igaz ba­rátjukká váltak az ott lakó em­berek. S hogy kölcsönös biza­lommal vannak egymás iránt, azt misem igazolja jobban, mint Ko- váesné esete. Figyelemmel vannak a dolgo­zók életkörülményeire is. Lipták Gyöigyné beteges asszony, arra kérte a népnevelőket, segítsenek leánya elhelyezkedésében, s meg is találták a módját, magukénak tekintik és a vállalatnál nyert al­kalmazást. Nem minden megy azonban ilyen simán, sokszor kell a nép­nevelőknek zörgetni, sürgetni az ügyek elintézését a tanácsnál. Egy útsalakozás miatt meg kell moz­gatni a tanácsot — a Köztiszta­sági Vállalatot, végül a Pamut­szövő segítségét kérni. S a vége mégis az eredménytelenség, pe­dig egy kis jóindulattal rend­be hozhatnák a Kovács Pál és a Május 1 utcán az összekötő utat. Holler Ferenc kérése is régi »ügy« már, de jogos és nem tűr halasztást. Három család lakik jelenleg az egy szoba-konyhás la­kásban. mivel a gyerekek nősül­tek, férjhez mentek, sürgősen la­kásra volna szüksége. A népneve­lők kérték a tanácsot, a városi párt-végrehajtóbizottságot, segít­sen Holler Ferencen. Ígéretet kapott, de még lakást nem. Az áruház népnevelői tudják, hogy nem minden oldódik meg egy- esapásra, de jelzéseikre a lehető­ségekhez képest sürgős intézkedé­seket várnak. Az egyéni beszélgetés során nemcsak a kötelezettségek telje­sítése és a sérelmek orvoslása ke­rül szóba. Hanem az is, ki, ho­gyan él, s a népnevelő sem rest ismertetni életét, így alkalom van arra, hogy alaposan megis­merkedjenek, s még barátibb hangulatban, közvetlenül értekez­zenek. Így tudhatta meg Ko­vács néni, hogy Székcsi elvtárs­nak mi a kedvenc étele, s az egyik alkalommal éppen azt fő­zött, s nem volt rest üzenni érte. Meghívta ebédre. Nem ritka az olyan alkalom, amikor disznó­torba, vagy éppen lakodalomba hívják el a népnevelőket, f? ez nem honorárium a segítésért, ha­nem mélységes baráti szeretet az okos válaszokért Mindez azt mutatja, hogy se­gítségükért nem hálátlanok az emberek, hanem megszeretik őket, s igaz barátjukká szegőd­nek, szövetséget kötnek. S ilyen meghitt légkörben az emberek alapos ismeretében nem nehéz a kötelezettségek teljesítésének megértése. Az áruház dolgozóiról elmond­hatjuk, hogy az emberek sűrűjé­ben élnek. Nemcsak azért, mert naponta rengeteg emberrel érint­keznek és ha alkalom nyílik, egy- két kedves szóval el is beszélget­nek. hanem főleg azért, mert sza­badidőt nem sajnálva, más te­rűiden is foglalkoznak az embe­rek ügyeivel. Az áruház dolgo­zói, párttag és pártonkívüli nép­nevelői joggal mondhatják, mi­ért nem követi példájukat a jó- | néhány kereskedelmi vállalat és annak pártszervezete. Miért nem okultak még abból, hogy az em­berek ügyes-baj os dolgaival I nemcsak időközönként, hanem ál­landóan foglalkozni kell. Csak így erősödik az a kapocs, mely összefűzi a pártot a pártonkí- vüliek tömegeivel. Deák Az őszi kenyérgahonavetés hiá­nyának pótlására, az ország ke­nyérellátásának biztosításáért a Minisztertanács az alábbiakat ha­tározta : 1. A kenyérgabonára vo­natkozóan törvényesen elő­írt vetési kötelezettség alap­ján, azokra a termelőkre, akik a községükre megállapított terület arányában kenyérgabona vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy nem teljes mértékben tel­jesítették, a tavaszibúza veté­se — a községre meghatározott kenyérgabona-vetési arány mér­tékéig — kötelező. A községi (városi) tanács végreha jtó bizottsága köteles gon­doskodni arról, hogy a tavaszi- búza vetési kötelezettséget az egyes termelőkkel február 15-ig közöljék és a kötelezettség telje­sítését szigorúan ellenőrizzék. Nem kötelezhető tavaszibúza vetésére: a) a termelőszövetkezetek a saját üzemtervükben megállapí­tott kenyérgabona-vetésterületen felül; b) a (avaszibúza termelésére alkalmatlan, gyenge, homoktala­jon gazdálkodók. 3. Az olyan termelek részé­re, akik tavaszihúza-vetőmaggal nem rendelkeznek, a községi (vá­rosi) tanács végrehajtó bizottsá­ga — a járási mezőgazdasági osz­tály útján — gondoskodjék ve­tőmagról. a) Tavaszibúza-vetőmagot el­sősorban csere termény ellenében lehet kiadni. Cseretér menyként őszibúza, rozs. árpa, zab, kuko­rica és napraforgó egyaránt el­fogadható. b) Kölcsönként is adható ta- vaszibnza-vetőmag — új termés­ből, de legkésőbb augusztus 31-ig történő visszaadásra — mázsán­ként tíz kiló többlettel olyan ter­melőknek, akik beadási kötele­zettségüket teljesítették és a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­ga elbírálása alapján csak köl­csön vetőmaggal tudják vetési kötelezettségüket teljesíteni. 4. Azokat a termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem tel­jesítik, minden — a kenyérga­bonára vonatkozóan megállapí­tott — beadási kedvezményből ki kell zárni: nem részesülhetnek korpajuttatásban és kenyérgabo­na beadási kötelezettségüknek — vetőmagszükségletüké: tekintet nélkül — kenyérgabonában kell eleget tenniük, 5. Az olyan termelőkkel* szemben, akik vetési kötelezett­ségük teljesítését a rendelfceaé- sükre álló gazdasági feltételek ellenére és felszólítással szemben is megtagadják, a tervgazdálko­dás büntetőjogi védelméről szó­ló 1950. évi 4. sz. törvény erejű rendelet alapján kell eljárni. Kejalakrit a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának mezőgazdasági szakbizetlsága Piánfíilrőrt mofíalalct tlf "Rólr<So_ IT1 V\n4AT.i-.r,4Alr « t-~I „41 > t _z j _ v i* i Megtaláltak két stradívari hegedűt Párizs. (MTI) A DPA nyu­gatnémet hírügynökség jelenti, hogy Franciaországban két Stradivari hegedűt fedeztek fel, amelyek a szakértők vélemé­nye szerint eredetiek. Az egyik hegedű egy lavaur-i paraszt tulajdonában volt, aki évekkel ezelőtt vásárolta azt egy ma­gánszemélytől és a falu ifjúsá­gának táncmulatságain játszott rajta. A hegedű belsejében megtalálták a híres „Antonius Stradivarius Faciebat Anno 1721“ felírást. A második példányt Cast- resban, Dél-F ranciaországban fedezték fel. A hegedű haszon­talan holmik között feküdt. A ; család — amelynek tulaj doná- j ban most a hegedű van — ge­nerációkkal ezelőtt jött Fran- í ciaországba, valószínűleg ak­kor hozták magukkal. Pénteken megalakult Békés­csabán a HNF Békés megyei bizottságának tíz tagból álló mezőgazdasági szakbizottsága, amelynek elnökévé Nádházi András országgyűlési képvise­lőt, a gyulai Petőfi TSZ elnö­két választották meg. Tóth Lajosnak, a HNF Bé­kés megyei bizottsága titkárá­nak megnyitója után, Rocskár János, a népfront-bizottságok megyei előadója ismertette a mezőgazdasági szakbizottság jelentőségét és feladatát. Ez­után munkatervet készítettek. Elhatározták, hogy a talaj ku- l tató intézetet felkérik a Békés megyei községek talajadottsá- : gának megvizsgálására, hogy a legmegfelelőbb növényeket termelhessék. Újra felélesztik j a megye híres lucernamag ter­mesztését, ennek érdekében [széleskörű propagandát indíta­nak a termelők körében, isme­retterjesztő előadások által is. A gazdaköröket kiállítási anyaggal látják el s a legjob­ban gazdálkodók módszereit közszemlére teszik. Ellenőrzik a kereskedelmet is, különös tekintettel arra, hogy a falusi üzletek megfelelően el legye­nek látva mezőgazdasági kis­gépekkel. Nagy Károlynak, a Termelő­szövetkezeti Tanács megyei megbízott járnak java-slatára az állattenyésztési feladatok terén, a jelenlegi sertésvetéléseK ellen veszik fel elsősorban a küzdel­met, s ennek okait és az ellene' való védekezést megyeszerte tudatosítják. Ebbe a munkába egy állatorvos-csoportot is be­vonnak. *49* V*'* V*»» SMP' M Deutsch Jakab gyulai rőfőske- reskedő 1910-ben egy telket vá­sárolt Békéscsabán a Szik téren; s majd egy kis földszintes ház­ban ‘20—30 munkással, kézierő­vel hajtatott gépeken megindí­totta a harisnyagyártást. Indulás után nyomban növekedni kez­dett a haszon, ezzel párhuzamo­san fejlődött, bővült a gyár is. Nagy lehetőségei voltak Deutsch Jakabnak, hiszen ekkor Békés­csaba már nagyiétszámú város, s így olcsó munkaerő korlátla­nul állott rendelkezésére. A vál­lalat részvénytársaság lett, mert így különböző adókedvezmény­ben részesülhetett. A részvény- társaság részvényeinek 70—80 százaléka a üeutsch-család tu­lajdonában volt. A gyár kapitalis­ta nagyüzemmé lett. Aki vala­miért fel mert szólalni, az már az utcán ta áita magát. Különö­sen nehéz volt a sorsuk a varro­dai dolgozóknak, mert itt maga Deutscliné irányította a munkát. Ha valamiért ideges lett, nem volt ember, aki megállhatott előt­te. A munkáslányok a fiatal Deutsch úr szeszélyeinek voltak kiszolgáltatva. Két évtized telt el. 1929-ben a gazdasági válság aiatt a munkások felét elbocsá­tották, akik maradtak, azoknak Cimepeliiek a ruhagyári dolgozók Az eredményeket elősegítette az üzemi pártszervezet, szaks :erve- zet, válialatvezetőség jó szerve­ző munkája. Így alakulhatott ki Az öt év sok eredményt ho- “ .“““’í?"*’ sza agok és egyé- _ j-i __n. nek közötti parosverseny, aminek al kalomkor több dolgozó kapott jutalmat, kitüntetést, ami kifeje­zésre juttatta a munkások meg­csökkentették bérüket. Amikora gépeket az ország különbözőiize- sére. A bővítésekkel egyidőben a becsülését, dolgozók fizetésemelést kértek, meibe szállították. A dolgozók dolgozók létszáma is növekedett, a válasz ez volt: — Hogy fizes- egyrésze az akkori Rokkában, 1950-ben nyolcszázan, 1951-ben síink többet, amikor ráfizetéssel másrésze a mezőgazdaságban vál- már ezernél többen dolgoztak az dolgozik a vállalat. — Ugyanek- lalt munkát. üzemben. Jelenleg Békés ittegye kor a gyárépületre újabb eme- . „ # legnagyobb üzeme a Ruhagyár, letet építettek. A sztrájkok egy- oieves leiv mást követték. Az akkori »mun- előkészületei során Békéscsabán zott a vállalat és a dolgozók éle- kásvezetők« törték a sztrájkot, s a munkások eredmény nélkül vol- 1949 őszén megkezdték a bő- meiékenység cun,,« UUICM- . , , tak kénytelenek munkába állni, vítési munkálatokat a volt Ilu- dett. Ez a dolgozók lelkiismere- . ^°zo. es tlzen“eten könnyü­Ekkor vezeljék be a korlátlan bertus gyárnál. E munkákkal tes munkájának, a szovjet mun- iPari kiváló dolgozó kitüntetést munkaidőt, de csak a 8 órai egyidőben megindult a dolgozók ka módszerek alkalmazásának, a kaptak. Legjobb munkát végzett munkáért fizettek. Így volt ez a szervezése is. 1950 elején 16 dől- futószaagszerű gyártásra való át- ®z üzem dolgozói közül Farka- felszabadulásig. gozó ment el a Budapesti Ru- állásnak és a teljesen új szovjet s"iszki Gyula lakatos., aki újí­A felszabadulás után a Vörös hagyárba tapasztalatcserére, hogy gépeknek köszönhető. Ezek az tásaiva! állandóan Segíti az üzem Hadsereg kezdeményezésére az az ott tanultak alapján megKezd- eredmények lehetővé tették, hogy fejlődését. Munkája elismeré- üzem munkásai rendbehozták a hessék a munkát Tízen közülük öt év alatt a vállalat háromszor séül »Munka Érdemérem kor­háború okozta károkat, s 1944 még ma F, az üzemben dolgoz- elnyerje az élüzem címet. Ilyen mánykitüntetésbeh részesült, október 11-én megkezdték a tér- nak. 1950 február 1-én ünnepé- . , . , „. , ,, , ... ni-eiő munkát. Az üzem 1945 ta- lyesen megkezdték a termelést. eredmények évről evre fokozódnak vaszáig a Vörös Hadseregnek tér- Ez volt a megyében az ötéves Most a felszabadulás tizedik radt el mellett Zemencsik Ér­meit. Amikor nem volt áram, terv első szocialista nagyüzeme, évfordulójára és az üzem ötéves zsebet, aki 154.9, vagy Takács a gépeket kézierövel hajtották, Az ötéves tervfeladatok a Ru- fennállásának megünneplésére a Anasztázia, aki 147.2 százalékot hogy a termelés ne álljon meg. hagyártól is többet, jobbat kö- dolgozók 87 százaléka tett válla- ért el. Párosversenyben végzi A visszajött gyártulajdonost be- vetőitek. Ezt azonban csak meg- lást. Ezen a héten jubileumi mű- munkáját Kertes Róza kivá ó dol­fogadták, mert akkor még szűk- felelő feltételek mellett lehetett szakot szerveztek. Az eredmények gozó Lőrincz Sándornéval. Ered- ség volt tőkéjére, de 1948 áp- megvalósítani. A vállalat vezető- napról-napra növekednek. 1950 menyük 154.9 és 146 2 százalék, rilisában az üzemet a dolgozó sége népgazdaságunk segítségévei óta dolgozik az üzemben Takács Az üzem munkásai azon ipar­nép vette át. 1949 októberében 6 millió 279 ezer forintot költött Lászlómé. A műszak megkezdése kodnak, hogy április 4-re és a a sokféle gép és gyártmányai üzembővítésre: étkező, öltöző, előtt felajánlást tett. Eihatáro- »jubileumi műszakban« a legjobb nem feleltek meg a nagyipari mosdó, fürdő, orvosi rendelő, zását valóra is váltotta, 155.2 szá- eredményt érjék el. termelés követelményeinek és a szellőző 1 lerendezések stb. építé- zalékot teljesített, de alig ma- Joós István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom