Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-23 / 45. szám
$955 felírnál' 23., szerda l/iUaisaiak Héfic I dolgozó parasztság boldogulásáoak ttja a termeüi- szivelkezetek erősítése, a szövetkezeti mozgatóin fejlesztése (Folytatás a 2. oldalról.) időben is. A gépesítés bármenynyire is nagyot fejlődött és könyc nyített a nehéz fizikai munkán, nem áli még olyan fokon, hogy a szövetkezetekben kevesebb munkával is magas jövedelmet érjenek el. Abhoz, hogy túlszárnyaljuk az egyéni paraszti gazdaságokat és bemutassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a jelenlegi időben ama van szükség, hogy valamennyi tsz-tag családtagjaival együtt teljes erővel dolgozzék. Ez a kulcskérdése annak, hogy a szövetkezetek magasaid) jövedelemre tegyenek szert és bebizonyítsák fölényüket az egyéni dolgozó parasztok előtt. Ez az áldozatos munka meghozza a gyümölcsét és a későbbi időben mindinkább lehetővé válik, hogy nagyfokú gépesítés segítségével kevesebb és könnyebb munkával is nagy eredményeket érjünk el. De addig is kitartó, szívós, önfeláldozó munkára van szükség. A szövetkezet életében döntő A vezetők kötelessége, hogy a háztáji gazdaságokat az alapszabályban lefektetett ebnek megfelelően juttassák a dolgozóknak. A Központi Vezetőség határozata kimondja, hogy dA legszigorúbban fel kell lépni azokkal szemben, akik a háztáji gazdaságuk méreteit — akár a földterület, akár az állatlétszám tekintetében — felszólítás ellenére sem hajlandók rendezni. Ilyen esetben a háztáji gazdaság egész területét 1954-re visszamenőleg is meg kell terhelni adóval és beadással*. Ennek elkerülése végett ott, ahol a megengedettnél több állat, vagy föld van háztáji használatban, meg kell győzni a szövetkezeti tagot, hogy az állatot szabad áron csak a szövetkezet, vagy szövetkezeti tag vásárolhatja meg, a főidet pedig közös használatba kell venni. Az a tsz-tag, aki nem így jár el, nem maradhat a tsz-ben. Végül, de nem utolsósorban, a term^őszövetkezetek megszilárdításának, jövedelmük fokozásájelentősége van a tervezésnek. E ' nak elengedhetetlen feltétele körül azon).-an hibák vannak. J hogy a felsőbb párt- és állami Nem elég reálisak a tervezések, túlságosan alacsonyan tervezünk, és külterjes gazdálkodás felé viszik a szövetkezeteket. A Központi Vezetőség határozata kimondja, hogy a szövetkezetek .»'belterjes gazdálkodás felé halad ianak. szervek hathatós támogatást, segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek. Eő figyelmüket a termelőszövetkezetekre fordítsák. Sajnos, sokat beszélünk erről, de keveset cselekszünk. Nem foglalkozunk megkülönböztetett módon a tsz-ekkei. Ez kifejezésre jut még a felsőbb szervek, a minisztériumok egyes rendelkezéseiben, utasításaiban is. Például gépszíjat csak a gépállomás és az állami gazdaság kap, a tsz már nem. Es sorolhatnám, hogy hány és hány ilyen helytelen rendelkezés gátolja a szövetkezetek munkáját. De túl ezen, pártszervezeteink és tanácsaink meglehetősen lebecsülik a szövetkezeteket, nem tekintik elsőrendű feladatuknak a szövetkezetek problémáival, ügyeivel, hajaival való törődést. Véget kell vetni ennek, és pártbizottságainknak, tanácsainknak az elkövetkező hónapokban teljes erejükkel segíteniük kell a szövetkezeteket, s ennek meg fogjuk teremteni a szervezeti formáját is. zéseikkel segítik a vezetőségi ülések, taggyűlések színvonalát, feltárják a problémákat és harcot folytatnak a hibák kiküszöböléséért. A pártdemokrácia, a kollektív vezetés betartása azt jelenti, hogy tovább mélyítsük a bírálat, önbírálat, alulról jövő bírálat kibontakoztatását. A tsz-pártszervezeteknek karcolatok kei!, hogy a termelőszövetkezeten beiül az emberek bátor, szabad véleménye érvényesüljön, ugyanakkor nem szabad tűrni, bogy ellenséges elemek, vagy rosszindulatú emberek aláaknázzák a vezetés tekintélyét, piszkálodjanak a vezetők ellen. A pártszervezeteknek, a vezetőknek érteniük kell ahhoz, hogy különbséget tegyenek az őszinte, építőjellegű bírálat, alulról jövő bírálat és a rosszindulatú bírálat között. Miközben támaszkodnak a tagság többségére, javaslataira, kezdeményezésére, kemény és határozott harcot kell folytatni a tsz-ben megbúvó ellenség ellen, azok ellen, akik lazítják a szövetkezet fegyelmét, akik gátolják a munkát, intrikálnak, fiakcióznak. Nem szabad félni még attól sem, hogy egy-két A szövetkezeti pártszervezetek feladatai Az eddig elmondottak nem választhatók el a pártszervezet munkájától. A pártszervezetek fő feladata, hogy ezeket a kérdéseket napirenden tartsák és állandó harcot folytassanak a szövetkezetek megszilárdításáért, jövedelmezőségének fokozásáért, a szövetkezetek fejlesztéséért, pártunk parasztpolitikájának helyes alkalmazásáért. Ehhez azonban az kell, hogy a pártszervezetek munkája megjavuljon, bogy élő- eleven pártélet folyjon a termelőszövetkezetekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek Arra kell törekednünk, hogy »ok árut termeljenek, azok jelentős részét feldolgozzák és ér é nősítsék. lehetővé kell tenni, bogy a szövetkezetek az általuk termelt árut — a lehető égek szerint — előnyösebb fel été k mellett értékesíthessék, mint az egyénileg gaz- dált-0Jók. i Ugyanakkor erélyesen fel kell lépni a szövetkezetek spekuláns törekvései ellen. I pártszervezetei az elmúlt évben A jövedelmet a megtermelt áru biztosítja. Ezért a vezetők ne knpec módjára dolgozzanak, hanem azon legyenek, hogy minél magasabb termést csikarjanak ki a földből és az így kirmeit javakat minél ügyesebben értékesítsék. A termelőszövetkezet vezetőségének, pártszervezetemen, de az egész tagságnak döntő feladata a szövetkezeti vagyon védelme. Sajnos, sok helyen csákiszalmá- ja módjára bánnak a szövetkezeti vagyonnal. Ezért minden vezető fe.aáata, hogy ez ellen a leghatározottabban fellépjél. Sok helyen a vezetők nem éreznek lelkiismeretfurdalást a hanyag munka, a kései munka, a terméspocsékolások miatt Számos esetiben tapasztaltuk, hogy a munka szervezetlensége hiányában sok szövetkezeti vezető könnyen kiadja a kukoricát harmadába. Az idén minden módon meg keid akadályozni az ilyesmit, s ott, ahol még mindig soli a föld, kevés a munkaerő, egyrészt a gépállomások nyújtsanak hathatós segítséget, másrészt pedig a pártszervezetek, pártbizottságok segítségével léptessenek be új tagokat a szövetkezetbe, vonják be a családtagokat, a fiatatokat. Több szövetkezetben tapasztalható, hogy az alapszabályt megszegve, túlsók háztáji földet juttatnak, s elősegítik a közös rovására a háztáji gazdaság erősödését. Ez igen káros jelenség, s azzal jár, hogy elvonja a tagok figyelmét a közös gazdaság erősítéséről, a termésátlagok és az árutermék hozamának növeléséről. Annyira leköti a tagság idejét, hogy azok nem képesek elég energiát fordítani a közös munkára. Emiatt visszaesik sok helyen a termelés. érlek el eredményeket, mozgósították a tsx-tagokat a termelési feladatokra. A pártszervezetek sok helyen rendszeres pártéletct a következőket mondották; »Azért nem végeznek pártimmaát, 1. mert nem kapnak pártmegbízatást, 2. mert ha problémát mondanak él, meghallgatják őket, de nem intézkednek, 3. azért nem járnak rendszeresen taggyűlésre, mert azok alacsony színvonalúak, a beszámolók általánosak, nem foglalkozik az őket érdeklő legfontosabb kérdésekkel .« is ez valóban így van majdnem valamennyi termelőszövetkezetben. A párttitkár elvtársaknak a legtöbb helyen az a véleményük, hogy nem tudnak eleget tenni a megnövekedett köve élményeknek és feladatoknak. \ aióban a mi párttitkáraink a termelőszövetkezetekben társadalmi munkában végeznek mink kell és fel kell venni őket a pártba. Itt elsősorban a fiatalok közül kell a legjobbakat párttagnak felvenni. A pártépítés elvi és gyakorlati kérdései, a tag- és tagjelölt felvétel, á tagdíjfizetés váljék a pártvezetők, a párttitkár elvtársak állandó feladatává. Csak így tudjuk megjavítani a pártmunkát. A pártvezetőknek a tsz-ben nagy gondot kell fordítaniok a DISZ-re, az MNDSZ-re, a fiatalok és nők között végzett munkára. Számos példa mutatja, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol jól működik a DlSZ-szer- vexet, ahol az asszonyok aktiv tevékenységet fejtenek ki, ott jobban megy a munka, gazdagabb a szövetkezet. Ezért a vezetők fordítsanak nagy gondot a DlSZ-szervezetek megerősítésére, növeljék a DISZ- szervezetek létszámát, tegyék a pár.s «.'vezetek^ BlSZ-szerveze- iek, MNDSZ-szervezelek e sóren- dfi feladatává, hogy elsősorban a családtagokat szervezzék be a szövetkezetbe. De túl ezen, a pártszervezeteknek oda kell hatniuk, hogy a fiatalok, a tsz-asz- szonvok teremtsenek eleven, élő esetben az ilyen embereket eltá- kapcsolatit az egyéni parasztha- volítjuk a szövetkezetből. j tulokkal és asszonyokkal, nepszeA termelőszövetkezetek egyes rusítsék éa tudatosítsák a szüléivé ze tői, elnökei, akik egyben párttagok is, nem tekintik a po kezet eredményeit, és szervezzék be a fiatalokat és nőket a szöiitikai munkát fontos feladatuk- i vetkezette. nak, lebecsülik a pártszervezetek szerepét, jelentőségét. Véget keli vetni ennek, s minden kommunistának fő módszere a politikai meggyőző, fc!világosítói munka legyen, a a kommunista tsz-el- nökök elsősorban tartsák kötelességüknek a pártszervezetek erősítését, segítsék a pártszervezeteket, növeljék azok tekintélyét a szövetkezetben, Mindez csak akkor lesz eredményes munka, ha a pártszervezet valóban édes gyermekének tekinti a D)SZ-t, a fia tahikat, ha a tsz vezetősége minden támogatást megad a fiataloknak, ugyanakkor a fiatalok körében meglévő lazaságok ellen határozottan fellép, fegyelemre, rendre, a tsz iránti szeretetre neveli őket. Ezek azok a legfontosabb felSok le me »szövetkezetben nem adatok, amelyek ma a termelo- crvényesüi a pártszervezet vezető j szövetkezetek, azok pártszerveze- szerepe. Pedig tudott dolog, hogy ott megy.jól a rrnmka, az a szövetkezet ér el tartós gazdasági sikereket, ahol a pártszervezet vezető szerepe kidomborodik, ahol a kommunisták lelkes, példamutató munkájukkal segípártmimkát éa bizony sokszor sok élnek, megtartják a vezetőségi ülőt elvesz ez tőlük. Az is fenn- | tik a szövetkezet megerősítését, üléseket, taggyűléseket, nevelik a áll, hogy túl sokat követelnek j Ezért a titkár és elnök elvtársak párttagokat, gondot fordítanak egyes pártbizottságok, egyes tér- feladata elsősorban, hogy biztomeiószövetkezetek párllitkái attól sítsák a kommunisták legtelje- és nem segítik őket munkájuk- sebb aktivitását, példamutatását, ban. Változtatni kell ezen a hely- | biztosítsák a pártszervezetek ve- Vörös Csillag TSZ-ben, az end- f zeten. A titkár elvtársaktól a zető szerepét a tsz-ben. rődi Petőfi TSZ-ben, és még párt azt várja, hogy megfelelően ; Ahhoz, hogy a szövetkezetek- több tsz-pártszervezetben. | beosztva idejüket, rendszeresít- ' ben a pártszervezetek tovább ,, , .... . ! .ék a vene őségi üléseket, taggyű- erősödjenek, arra van szükség, bzamos szövetkezetben a kom- - - 6 - Ö-8J J - - ... .? az oktatásra is. így van ez többek között a magyarbánhegyesi Dózsa TSZ-ben, a füzeegyannaíi tei előtt állnak. Meg vagyunk győződve arról, hogy itt Békés megyében, ahol kiváló tsz-eky ki'áló vezetők és szövetkezed tagok, párthű kommunisták dolgoznak és élnek, lekiizdik a meglévő nehézségeket, és szívós, odaadó munkájukkal vakiméi in ; l szövetkezet felsorakozik az élenjáró szövetkezetek közé, megteremti az egészséges kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal, beszervezi őket a szövetkezetbe, s elősegíti, hogy megyénkben már az idén sok új szövetkezet alakuljon — fejezte be beszédét Bíró elvtárs. A beszámolót vita követte , i léseket, pártcsoport-értekezíete- hogy meajavíísuk a tagjelölt-felni a nis a - e enj rna a műn a- , e’sősorban ezen keresztül vételt. A legjobb pártonkívüli ! melyről lapunk holnapi számában n, egy-egy nagy o m"in a nevcljét, tanítsák a párttagokat, szövetkezeti tagokkal foglalkoz-1 számolunk be. adjanak pártmegbizatást. Á pár »titkár elvtársak aek foglalkozniuk kell az ország megye, a község. előtt röpgyűléseket tartanak és mozgósítják a párttagokat, párionkívülieket a legfontosabb munkák jó elvégzésére. Nem mondható el ez azonban a teime’cszövetkezetek pártszervezeteinek többségénél. Vannak tsz-ek, mint a nagykamarási Súgván, a kunágotai Petőfi, körösié lányi Zalka Máté, aholhosz- szú idő óta nincsenek rendszeres vezetőségi ülések, taggyűlések. Elhanyagolják a párttagság nevelését, nem végeznek politikai fe’vi ágosító munkát a tsz-ekben. és az egyénileg dolgozó parasztok közölt. Például a nagykamarási Ságvári TSZ aratás óta, a kunágotai Petőfi TSZ május óta nem tartott taggyűlést. Mondanom sem kell, hogy; az ilyen pártve- zei ősegek, párttitkárok súlyos hibát követnek el a párttal szemben. Sok párítitkár, pártvezetőség nem bízik a párttagokban, úgyr véli, úgy sem jönnek össze, s ezért semmi erőfeszítést nem tesznek annak érdekében, hogy meggyőzzék a párttagokat a pártéletben való rendszeres részvételről. A nagyszénás! Dózsa és Lenin TSZ tagjaival elbeszélgetve, a termelő- szöve ke.eí politikai, gazdasági életéve'. Ismerniük kell a párt legfoFüo-abb határozatait és a helyi viszonyoknak megfelelően k*l? azok végrehajtásáért küzdeni. Ma 9 órakort tniiepsf% a szovjet emlékműnél Ezt csakis úgy tudják, ha biztosítva van a kollektív vezetés, ha támaszkodnak a pártvezetőségi tagokra, párttagokra, a dolgozó tömegekre, aktivizálják, serkentik, lelkesítik őket a feladatok megvalósítására. Sajnos, azonban a legtöbb termelőszövetkezetben a párttitkár csak egy edül dolgozik, a pártvezetőség nem segíti eléggé munkájában, passzív magatartást tanúsítanak, nem éreznek felelősséget a pártmunka iránt, iiyen cselekedet nem segíti elő a kollektív munkát. A kollektív vezetés elvének betartása azt jelenti, hogy valamennyi vezetőségi tag, párttag, kiveszi részét a pártmunkából és a vezetőségi ta- Sőt, az előirányzott gépeken gok vállalják a pártmunka egy' kívül még egy kombájnt és egy részét és végrehajtják feladatai- i aratógépet is kijavítottunk, A Szovjet Hadsereg Napját Békéscsaba dolgozó népe is megünnepli. A város népe felszabadítója, a Szovjet Hadsereg iránti szeretete jeléül a szovjet emlékműnél keszorú- zási ünnepséget tart. A párt, a DISZ, a tanács, a Hazafias Népfront, valamint a tömegsz er vezetek és vállalatok képviselői koszorút helyeznek az emlékműre. Az ünnepi beszédet Biahut János, a Városi Tanács elnöke mondja. A koszo- rúzási ünnepség délelőtt 9 órakor lesz, az ünneplő közönség fél 9-kor, a Városi Tanács elől indul a szovjet emlékműhöz. Távirat VIHARSAROK. NÉl’K SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba Mi, a Kondorost Gépállomás Az dolgozói a IV. magyar békekongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy a téli gépjavítási tertakaritottunk meg népgazdaságunknak. Ezzel is tiltakozunk a nyugatnémet hadsereg felállítása ellen, s jó munkánkkal továbbra is kiállunk a béke szent ügyéért. kát. Javaslataikkal, kezdeménye- [ helújításeal 136 637,87 vet február 20-ra teljesítjük. : ^ gépállomás dolgozói nevében: ígéretünknek eleget tettünk-. Kovács János Laluska Mihály igazgató békebiz. elnök Hrecska Jenő, a IV, békekongressztes szarvasi forintot 1 járási küldötte.