Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-23 / 45. szám
AZ M DP B É K É S M EGY El PÁ R T BIZ O TTSÁGÁN A K LAPJA 1955 FEBRUÁR 23., SZERDA Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 45. SZÁM A dolgozó parasztság boldogulásának útja a termelőszövetkezetek erősítése, a szövetkezeti mozgalom fejlesztése Tegnap, február 22-én Békés megye termelőszövetkezeteinek elnökei, párszervezeteinek titkára, a járási pártbizottságok mezőgazdasággal foglalkozó titkárai, járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és gépállomási igazgatók, agronómusok tanácskozásra ültek össze. Megvitatták a szövetkeze tek gazdasági és politikai tévé kenységét, a szövetkezeti mozgalom jelenlegi állapotát. A tanácskozás elsősorban hangsúlyozta szövetkezeteink eredményes munkáját, majd rámutatott a hibákra és azok kijavítási módját is megszabta. Megállapította a tanácskozás, hogy megyénkben a szövetkezeti mozgalom fejlődése nem kielégítő, holott minden feltétele megvan annak, hogy ne csak meglévő szövetkezeteink erősödjenek, hanem új szövetkezetek is alakuljanak, mint ahogyan azt számos példa mutatja is. A tanácskozáson résztvettek a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, Dióssi György elvtárs, a Megyei Tanács elnöke, Nánási elvtárs, a Megyei Tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, Sándi Ottó elvtárs, a Központi Vezetőség küldötte. A tanácskozást Kanyó Béla elvtárs, a megyei párt-v égrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg, majd a zsúfolásig megtelt békéscsabai kultúrotthon nagytermében Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára mondott beszámolót. Bíró eivtárs beszéde Bíró elvtárs beszéde első ré- | Rákosi elvtárs emlékezetes izében utalt a tanácskozás cél- kecskeméti beszéde után, egy- jára, majd így folytatta: j más után alakultak a termeA fordulat évével, miután lőszövetkezetek, állami gazdahazánkban a dolgozó paraszt- ságok, gépállomások. Megyén}c- sággal szövetséges munkásosz- ben ma már 26 gépállomás, 37 tály kezébe került a hatalom állami gazdaság, 318 mezőgaz- és győzött a proletariátus dik- dasági szövetkezet és tszcs mű- tatúrája, falun is hozzáfogtak ködik. A megye mezőgazdasá- a szocializmus építéséhez: a kis- : gánák 35,3 százalékát képezi a paraszti, szétszórt gazdaságok ' szocialista szektor, ezen belül szocialista, nagyüzemi gazdasá- j 19,2 százalékát a termelőszö- gokká való átszervezéséhez. | vetkezetek. Termelőszövetkezeteink egyre életképesebbé, gazdagabbá válnak A kezdeti nehézségeket leküzdve, tsz-eink egyre szilárdabban állnak a lábukon. A szövetkezethez hű kommunisták, vezetők és tagok hősi munkát végeztek az elmúlt években, melynek eredményeként a szövetkezetek többsége elérte, sőt, egyes szövetkezetek túlszárnyalták a középparaszt gazdaságok termelési színvonalát. A munkásosztály államhatalmának anyagi, erkölcsi és politikai támogatása, valamint a tsz-tagok aktív munkája révén tsz-eink egyre életképesebbé, szilárdabbá, jövedelmezőbbé, gazdagabbá válnak. Megyénk szövetkezeiben — a kenyérgabonán kívül — 1953 —54-hez viszonyítva, majdnem minden növényféleségben emelkedett a holdankénti termésátlag. Kukoricából, napraforgóból, rizsből 2—3 mázsával termett több az idén holdanként, mint az elmúlt 3 év átlaga. De növekedett az állatállomány is: amíg 1953-ban a tsz- ekben 8,28 kh-ra jutott egy számosállat, addig ma 6,54 kát. holdra jut egy számosállat. Persze, ez még igen alacsony, sok még a tennivaló. A tehénállomány kivételével nőtt a szarvasmarhaállomány Is. 1954. évben 10.760 darabról 11.296 darabra, a kocaállomány 5000-ről 6784-re, a baromfiállomány 49.410-ről 69.206 darabra, a juhállomány 25.000- ről 36.345-re növekedett. Eredményt értünk el a tejhozam növelésében is. Amíg a termelő- szövetkezetekben 1954. elején az istállóátlag 3,8 liter volt, addig ma 4,9 liter. Javult a termelőszövetkezetek vezetésének munkája is. Ez megmutatkozik a tsz demokrácia elmélyítésében, a termelőszövetkezeti tagság aktivitásában, a munkafegyelem további megjavításában, s abban, hogy a szövetkezeti vezetők egyre inkább elsajátítják a nagyüzemi gazdaság vezetésének művészetét. A mi megyénkben számos szövetkezetben kiváló vezetők, tsz-elnök és párttitkárok nevelődnek ki, akik leküzdve a nehézségeket, minden erővel szövetkezetük boldogulását segítik elő. A végegyházi Szabadság, a füzesgyarmati Vörös Csillag, sar- kadi Dózsa és Lenin, nagyszé- nási Dózsa, eleki József Attila és Petőfi szövetkezetek elnö- 1 kei, az endrődi Petőfi, a békéscsabai Vörös Csillag, a bucsai Petőfi párttitkára és még sorolhatnám azokat, akik odaadó munkájukkal segítik szövetkezeteik megerősítését, a tagság boldogulását. Az eredmények feljogosítanak bennünket arra. hogy magabiztosabban, bátrabban tekintsünk a jövő elé és határozottabb lépést tegyünk szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztése érdekében. Pártunk III. kongresszusa megállapította: „...a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél fő figyelmet elsősorban a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről és rátér erre az útra.“ Láthatjuk tehát: pártunk kezdettől lógva a termelőszövetkezetek megerősítésében, továbbfejlesztésében látja a dolgozó parasztság boldogulásának útját. Ez a törekvés nem mond ellent annak, hogy pártunk és kormányunk továbbra is biztosítja az egyéni parasztgazdaságok termelési biztonságát. De éppen az egyéni parasztság s egész népünk fejlődése, boldogulása érdekében az egyénileg dolgozó parasztok között is állandóan tudatosítanunk kell a termelőszövetkezeti út szükségességét, helyességét, a szövetkezetek eredményeit. A pártszervezetek, állami szervek és tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek tavaly úgyszólván nem folytattak felvilágosító, tudatosító munkát a szövetkezetek fejlesztése érdekében, nem népszerűsítették a szövetkezetek elért eredményeit. Ennek ellenére az ősszel és a tél folyamán számszerűleg is fejlődtek a szövetkezetek. 1954-ben a termelőszövetkezetekbe 1938 tag lépett be. Ez is mutatja, hogy dolgozó parasztságunkban elevenen él a szövetkezés gondolata. Mennyivel nagyobb eredményt érünk el, ha tudatosítjuk a szövetkezetek eredményeit, népszerűsítjük a szövetkezeteket és szívós, felvilágosító munkát végzünk az egyénileg dolgozó parasztok körében. Ezt azonban elhanyagoltuk, pedig van mit népszerűsíteni. Megyénkben számos szövetkezet tagsága elérte a középparasztok jövedelmét, sőt, sok olyan szövetkezeti tagunk van, aki túlhaladta a középpa- j rasztok jövedelmét s nem cserélne egyetlen középparaszttal J sem. A csanádapácai Haladás j TSZ pénzre átszámítva hatvanhét forintot, a nagybán- hegyesi Zalka Máté TSZ 53 forintot, a hunyai Bajcsy-Zsi- linszky TSZ 50 forintot osztott munkaegységenként. Hasonló jó eredménnyel zárt a kondorosi Dolgozók TSZ, a végegyházi Szabadság, a med- gyesegyházi Moravszki TSZ. De sok szövetkezet 30—35 forintot osztott munkaegységenként. Számos szövetkezeti tag soha nem élt úgy, mint most. S ezt tudják a környező egyénileg dolgozó parasztok is. Mi azt akarjuk, hogy szövetkeze leink még gazdagabbak, erősebbek, szilárdabbak legyenek, mág nagyobb jövedelemre tegyenek szert, hogy minden tag elérje, sőt túlhaladja a közép- parasztok életszínvonalát. Nem kétséges, hogy az idén, ha Hirdessük a szöveti Mindenekelőtt arra van szük- sék, hogy a meglévő szövetkezeti tagság, az ott dolgozó kommunisták szilárduljanak meg hitükben, győződjenek meg a szövetkezet szükségességéről, előnyéről és ők maguk hirdessék, tudatosítsák a szövetkezet eredményeit. Ne csak a hibákról beszéljenek, hanem arról, ami jó a szövetkezet életében, dicsekedjenek munkájukról, eredményeikről, végezzenek állandó felvilágosító munkát az egyéni parasztság körében. Ezért pártbizottságaink minden módon segítsék a szövetkezetek pártszervezeteit és biztosítsák a szövetkezeti tagság szocialista nevelését. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata előtt a falu szocialista átszervezésében sok helyen szem elől tévesztették az önkéntesség lenini elvét és adminisztratív eszközökkel szervezték a szövetkezeteket. Ezt a hibát nem szabad megismételni. Nekünk a szövetkezetek fejlesztésében szigorúan be kell tartanunk a lenini önkéntesség elvét. Ez azt jelenti, hogy .minden erőnkkel erősítsük, fejlesszük a meglévő szövetkezeteinket, tudatosítsuk eredményeit, felvilágosítsuk az egyénileg dolgozó parasztságot a szövetkezés jelentőségéről, fontosságáról. Sajnos, a termelőszövetkezetek számos helyen elzárkóznak az új belépők felvételétől, arra Tovább kell fejlesztenünk Pártunk III. kongresszusa megállapította, hogy a szociakülönösebb elemi csapás nem ér bennünket, ezt a szövetkezetek túlnyomó többsége eléri, Sokan úgy vélekednek, hogy a jól dolgozó szövetkezet önmagáért agitál; nincs szükség különösebb felvilágosító munkára. Ez nem egészen van így. Az igazság az, hogy a jól dolgozó szövetkezetek alkalmasak arra, hogy politikai meggyőző munkájuk következtében belépjenek a szövetkezetbe a dolgozó parasztok, mások pedig kedvet kapjanak új szövetkezet alakítására. De meggyőző politikai munka nélkül még a jól jövedelmező szövetkezetbe sem kérik tömeges felvételüket a parasztok. Igen jó példa erre az országoshírű végegyházi Szabadság TSZ, ahol kiválóan dolgoznak és a tagság élete összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egyéni paraszt élete, mégsem tolakodnak a végegyházi egyéni parasztok ebbe a jó szövetkezetbe és nem alakítottak új szövetkezetét. ezetek eredményeit hivatkoznak, hogy ők elegen vannak, így nincs szükségük egyénileg dolgozó parasztra, főleg középparasztra. Ez a nézet helytelen. Mi nem arra törekszünk, hogy a meglévő termelőszövetkezeteket nagy mammut-szö- vetkezetekké fejlesszük. Mi nem két-háromezer holdas szövetkezeteket akarunk. De a meglévő termelőszövetkezeteknek is bizonyos mértékig növelni kell földterületüket, s a szövetkezet tagságát. Ezért úgy kell dolgozniok, hogy — különösen a középparasztok — földjeikkel együtt lépjenek be ezekbe a szövetkezetekbe. De a szövetkezésnek nemcsak az a módja, hogy ,a meglévő szövetkezetekbe léptessünk be embereket, hanem irányt kell venni “J szövetkezetek létrehozására is. Pártunk és kormányunk a falu, a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a szövetkezésnek különböző formáit dolgozta ki. Mi e formák közül a III. típust tartjuk a legjobbnak. Ezt ajánljuk, ezt tanácsoljuk az egyénileg dolgozó parasztoknak is. De emellett népszerűsítenünk, tudatosítanunk kell a szövetkezés alacsonyabb formáit is és elő kell segítenünk — az önkéntesség betartásával —, hogy a dolgozó parasztok saját maguk válaszszák ki, milyen szövetkezeti formában óhajtanak egyesülni. a szövetkezeti mozgatrn t lizmus építésének egyik döntő (Folytatáis a 2. oldalon)
