Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
1955 febi'iiái* 28., vasárnap 7 l/ikaisawk Ylifti Hogyan védekezzünk a tiíüsz ellen? i Félévi bizonYÍiványosztás a zeneiskolában Az erő nem mindig a mé- i ember, vagy állat megbetege- retben, hanem a mennyiség- dését, halálát okozzák. Ilyen Den rejlik. Ezt bizonyítják a kórokozó számtalan fajta van, fertőzőbetegségeket előidéző jellemzője) hogy legtöbbkórokozok. Apró, parányi, sza- ; J bad szemmel nem is látható szőr egy jellegzetes megbetege- élőlények ezek, amelyek egy dést hoznak létre. A tünetek A tifusz-bacillus látszatra apró, hitvány kis pálcikának tűnik fel, melynek testét kör- nyes-körül 6—12 csilló (sző- röcske) veszi körül. Az olyan kórokozók közé tartozik, amelyek az emésztőszervet bete- gítik meg az embernél. Hogy azt meg tudják tenni, be kell jutniok az egészséges szervezetbe a szájon keresztül. Majd a szervezetbe jutva, szaporodnak és amikor már számuk eléri a többmilliót, elárasztják az egész szervezetet. Ennek első tünete a láz, mely a szervezetnek egy védekező megnyilvánulása. Ez a lázas állapot hetekig tart, amíg vagy a szervezet, vagy a bacillusok lesznek a győztesek. Ha a szervezet válik erősebbé, akkor gyógyulás, ha a szervezet bi- 1 zonyul gyengébbnek, halál a • következmény. Addig, amíg egyik, vagy másik bekövetkezik, sok minden történik a j szervezetben. A láz felléptéig nem alakulnak ki a betegségre jellemző tünetek. De a bacillusok egy része a széklettel eltávozik, ami a külvilágra jutva, újabb fertőzés forrásává válhat. A megelőzés Sajnos, sok ember nem fordít kellő gondot a tisztaságra. Nem mossa meg kezét étkezés előtt. A piacon, vagy az üzletekben vásárolt nyers tejet nem forralja fel, a gyümölcsöt nem mossa meg, pedig a táplálék tífusszal fertőzött lehet, j A betegség forrása lehet az ivóvíz is, ha a tárolóba akár a talajon keresztül, vagy kívülről a bacillus bejut. Legbiztosabb védekezési mód a betegség ellen a gondos tisztaság. Gyakran előfordul, hogy akik a betegséget kiállották anélkül, hogy ők betegek lettek volna, hosszú időn át, néha egész életükben székletükkel [ ürítik a Kórokozó betegséget. { Ezeket hívjuk bacillusgazdák- j nak. Bár velük szemben meglehetősen szigorú rendszabályok vannak, mégis, ha nem eléggé, vagy nem mindig tartják be a védekezést, újabb megbetegedések okozói lesznek. Elősegítik a betegség terjedését a legyek, amelyek az élelmiszerről a székletre és fordítva szállnak és testükkel átviszik a kórokozókat egyik helyről a másikra. Az árnyékszékek rendbentartása igen fontos, éppen a fent említett okok miatt. Ne együnk ismeretlen helyről származó tejet f elf or rálát - lanul, ne együnk gyümölcsöt előzetes megmosas nélkül. Kezünket evés előtt szappannal mossuk meg. Rendkívül fontos védekezési mód ez a járvány- betegségek elkerülésére. Védőoltás Az orvosi tudomány állan- , az -erre szükséges betegeket, dóan kutat, hogy embertársa- j Egyszeri ilyen védőoltás egy ink egészségét védje. Ennek évi időre ellenállóvá teszi a eredménye többi között az a beoltott személyt, védkezési mód is, hogy tífusz j Békés megyei Közegészségelleni védőoltásban részesíti i ügyi Járványügyi Állomás. A Bábolnai Állami Gazdaságban második éve működik, a bentlakásos. , 11 fiatal tanul. A fiatalok a lovász- lovászképző iskola. A sok ügyességet képző iskola elvégzése után lótenyésztő és bátorságot igénylő foglalkozásra két évig tanítják az állami gazdaságokból jelentkező 15—18 éves fiúkat. Jelenleg { állami gazdaságokba kerülnek, ahol mint edzők működnek. A Békéscsabai Állami Zeneiskolában a napokban volt a félévi bizonyítványosztás. Ezt megelőzően tanári értekezleten beszélte meg a tantestület az első félévi munka eredményeit, hiányosságait. Az iskolának 580 tanulója van. Ebből 37 kitűnő, 60 jeles, 112 jó osztályzatot érdemelt. Huszonkét tanuló gyenge tanulmányi eredményt ért el, többségük sokat mulasztott. Az általános tanulmányi eredmény: 3,6. A tanári kar nincs megelégedve ezzel az eredménnyel, a második félévben ennél jobb munkát akar végezni. A legjobb tanulmányi eredményt a gordonkaszakosok érték el, akiket Friss Antal gordonkaművész, a Budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára tanít. A zeneiskola tanárait szeretettel veszik körül a szülők, megbecsülik nagyszerű képességeiket. A szülők többségükben ellenőrzik gyermekeik zenei tanulmányait, ezáltal elősegítik a tanulmányi fegyelem szilárdítását. Általában a zeneiskolában a jó tanulmányi eredményt elérő tanuló az általános iskolában, vagy a középiskolában is a jól tanulók között van. Természetesen kivétel is akad, mint Cikkely Eszter, aki kitűnő hegedűszakos, de egyéb iskola tanulmányaiban igen gyengék eredményei. Az ilyen tanulóknál a szülők és a tanárok segítsége fokozottan szükséges. A zeneiskolában jelenleg körülbelül százhúsz a kiváló zenei tehetségű tanulók száma. Ez a szám még nagyobb lehetne, ha bizonyos körülmények nem nehezítenék a zenei tanulást. Nehézséget okoz például a tanulóknak a gyakorlás. Ugyanis körülbelül kétszáz tanulónak nincs hangszere, a zeneiskola és az egyéb iskolák hangszerein gyakorolnak. Ezek a gyakorlási lehetőségek nincsenek mindig biztosítva, mert egyes szervek nem látják ennek fontosságát. A másik nehézség, hogy egyes jó zeneiskolai tanulókat különféle rendezvényeken sűrűn szerepeltetnek zeneszámokkal, — főleg olyanokkal, amelyek nem illenek bele zenei tanulmányaikba. De az sem ritka eset, hogy zeneiskolai órára erős tornafoglal- ! lcozásról kifáradva, kifulladva mennek a tanulók, amikor természetesen nem tudnak megfe- : lelően számot adni zenei tanulmányaikról. | A Békéscsabai Állami Zeneiskola jónevű intézmény. Mint ilyen, igyekszik feladatának megfelelni: felkutatni és kiemelni a kiváló zenei tehetségeket, hogy a zenekultúra továbbfejlesztéséhez a maga erejével is hozzájáruljon; továbbá a zeneileg művelt közönség kinevelésével kulturális életünk színvonalát emelni. Erre a legfőbb biztosíték a tizenhéttagú kiváló képzettségű tanári kar művészet szeretete, pedagógiai tudása, gyakorlata. Lelkes, áldozatos munkájuk iránt azonban sokkal több érdeklődést kell tanusítaniok és támogatást adniok az illetékes népművelési és oktatási szerveknek- mint eddig tették. Üljenek ösz- sze megbeszélésre az oktatási osztály, a népművelési osztály, az iskolák és a zeneiskola képviselői és tisztázzák az itt felsorolt és fel nem sorolt problémákat. Ennek legfőbb hasz- | na tükröződni fog majd az j ifjúság második félévi jobb ta- , nulmányi eredményeiben. „Csak műveletlen ember lép müveit területre!“ A gyulai népfront-bizottság a napokban ülést tartott, melyeit olyan dolgozók is resztvettek, akik nem tagjai ugyan a népfront-bizottságnak, de munkájukkal és jó javaslataikkal már eddig is sokat tettek a mozgalom sikeréért. Az ülésen az eddig végzett munkáról adtak számot, majd megvitatták a népfrontbizottság féléves munkaprogramját. A sok jó elgondolás között szerepel — többek között — a mezőgazdasági szakpropaganda kiszélesítése. Ezeket a mezőgazdasági szakelőadásokat a mezőgazdasági szakiskola és technikum tanárai és az állami gazdaság agronómusai tartják tsz-ekben és olvasókörökben. Az előadás-sorozatot a Petőfi TSZ-ben már meg is kezdték és a jövő héten a többi helyen is beindul. . A felszabadulási versenyt az egyénileg dolgozó parasztok között a népfront-bizottság és az olvasókörök nipflfaal szervezik, így már versenyre is hívta a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésre, a többtermelésre Pálinkás János, a 48-as kör elnöke Góg Mihályt, a szentbencdeki olvasókör elnökét. Az elnökök példáját az olvasókörök tagjai is követik. Szerepel a munkaprogramban Szilágyi István javaslata is, mely szerint széleskörű társadalmi akciót indítanak a város egyes fátlan területeinek és a dűlőutaknak fásítására. Kulturális téren nagy tervek vannak március 15 és április 4. megünneplésére. Március 15-én leplezik le Petőfi mellszobrát, ugyancsak március 15-én mutatja: be az Erkel Gimnázium tanulóifjúsága a »Bánk Bán«-t. Április 4-re ,a városi múzeum kibővíti Gyula várostörténeti kiállítását a felszabadulás óta eltelt tíz év várostörténeti anyagával. Az iskolák szakköri kiállítások rendezésével készülnek április 4-re. A népfront-bizottság megvitatta és elfogadta az Erkel-hónap műsorát és az Erkel- szoba rendbehozásának tervét. A békemozgalomba Is aktívan bekapcsolódik a népfrontbizottság azáltal, hogy a béke bizottsággal közösen, békeestet tartanak városban és tanyán egyaránt. A város rendezésére, szépítésére szép tervei vannak a népfront-bizottságnak: a város utcáinak, tereinek, parkjainak tisztaságára, növényeinek, virágjainak, gyepszőnjegének megóvására tisztasági és szépítészeti mozgalmat indít »Csak műveletlen ember lép művelt területre!« jelszóval. A gyulai népfront-bizottság tagjai a társadalmi munka különféle területeire való bekapcsolódásukat határozták el. Ezáltal még eredményesebb lesz munkájuk, mert mindenki abban vész tevőlegesen részt, amelyikhez legjobban ért, és a közösségnek a legtöbbet tudja ebben adni. llllllllllllllillllllllllllliilülllllilllllllllllHlllllllillllll ll!llllll)IIIIIIIIIIIIIi!lllllllillllllll!llillllllllllllUllllllllilllllllill!illlllllllIIIIIIIIIIIililillll!lllilillilllilllllllUiM A felszabadulás óta megváltozóit közlekedésünk is. Eldugott falvak, ahol azelőtt nem is láttak gépjárműveket, autóbusz- és teherautójáratokkal kapcsolódtak be gazdasági vérkeringésünkbe. Üzemi munkások, termelőszövetkezeti és egyéni dolgozók az élet megszépítése és az életszínvonal emelkedése következtében egyre-másra vásárolják a motorkerékpárokat és veszik igénybe a közutakat. A járművek számának emelkedése mellett meg kelt említenünk azt is, hogy ezeket a jármüveket a felszabadulás előtt a magáuosok csak időszakonként vették Igénybe. .Ma a közlekedési eszközök szocialista építésünket szolgálják és egy-egy jármű sokkal nagyobb mértékben van igénybe véve, mint a felszabadulás előtt. A közlekedési balesetek ilyen körülmények között emelkedést mutatnának, ha a gépkocsivezetők nem éreznének felelősséget a rájuk bízott járművekért, és a törvény nem biztosítana részükre széleskörű jogokat. Sajnos, azonban, egyes gépjárművezetők sok esetben felelőtlenek és nem élnek a törvény által biztosított jogukkal. Előfordul, hogy egyes igazgatók és vállalatvezetők olyan utasításokat adnak a gépkocsivezetőknek, amelyek ellentétesek a Közlekedésrendészeti Szabályokkal. A A gépkocsivezető felelőssége és jogai gépkocsivezetők érvelésére ilyenkor azt válaszolják, hogy »Ne törődjön vele, én vállalom a felelősséget!« Ezek a vezetők igen gyakran kétségbe vonják, hogy a gépkocsivezetőnek joga van az ilyen rendelkezések felett egyáltalán vitázni is. Le kell szögezni: a gépkocsivezetőnek, ha a kormánykerék mellé ültetik, olyan jogokat adtak kezébe, amilyeneket például a pilóta kap, amikor reülőgép- pel felszáll a levegőbe. Er. a jog abból áll, hogy a gépkocsivezető minden tekintetben és bárkivel szemben is érvényesítheti a gépjármüvek üzembentar- 'tásával és a közlekedés rendjével kapcsolatos rendeletek és határozatok előírásait. Ez a jog ugyanakkor kötelességet is jelent. Meg kell érteni mindenkinek, hogy minden szabálytalanságért, amely a gépkocsivezető által vezetett gépkocsin történik, anyagilag és büntetőjogilag egyaránt a gépkocsivezetőt terheli a felelősség. A gépkocsivezető szabálysértés, vagy baleset esetén nem hivatkozhatik felettesei erőszakos fenyegetéseire, helytelen utasításokra, mert ez nem mentesíti őt a felelősség alól. Hiába akarja tehát akár az igazgató, vagy üzemvezető a felelősséget vállalni azért a szabálytalanságért, amelyre a gépkocsivezetőt igyekszik rábírni. Meg kell tagadni minden olyan utasítást, amely a személy- és vagyonbiztonságot, különösen a társadalmi tulajdont veszélyezteti. A vállalatvezetők és igazgatók gyakran gazdasági érdekekre hivatkozva, elodázzák a gépjárművek javítását és a gépjárművezetőt kényszerítik arra, hogy rossz, a KRESZ szabályainak meg nem felelői, s a forgalom biztonságát veszélyeztető járművel közlekedjenek. Az ilyen utasításoknak nem szabad eleget tenni. Meg kell szigorítani azoknak a gazdasági vezetőknek a felelősségrevonását, akik nem látják be, hogy az egy-egy ilyen út elhalasztásából eredő bármiféle kellemetlenségnél sokkal nagyobb kárt jelent a hibás gépkocsik okozta esetleges baleset. Igen sok baleset történik azért is, m^rt a gépjárművezető elvégzett munkája után nem kap elég pihenő időt. Számos helyen napokig is szolgálatban tartanak gépkocsivezetőket, és úgyszólván alvási lehetőséget'sem adnak nekik. Az ilyen cselekedet a munkások pihenési jogának egyik legdurvább megsértése és nem egyéb, mint a dolgozók pihenésre vonatkozó elemi jogainak semmibevétele. Sajnálatos, hogy egyes gépjárművezetők örömmel vállalnak ilyen megerőltető feladatokat, és nem gondolnak arra, hogy a többletjövedelem mellett, elalvás- ból és fizikai fáradságból eredően, minden percben közlekedési baleset okozói lehetnek. Súlyos baleseti veszélyt rejt magában az is, amikor a gépkocsivezetővel nehéz rakodási munkálatokat végeztetnek. Igaz, hogy ezzel lehetővé válik, hogy egy rakodómunkással kevesebbet foglalkoztassanak. Ez az előny azonban eltörpül az ebből eredő esetleges hátrányos következmények mellett. A gépkocsivezetőnek felelősségteljes munkájához nemcsak szellemi frisseségre, nyugodt idegzetre van szüksége, hanem teljes fizikai erejére is. A közlekedési balesetek elleni küzdelem országunkban élő minden becsületes dolgozónak elemi kötelessége. Ezen a téren fokozottabb feladatok várnak a vállalatok és szervek igazgatóira és üzemvezetőire, akik a termelés tervszerűsége mellett felelősek a birtokukban lévő társadalmi tulajdonért is. Ne adjanak tehát olyan utasításokat a gépjárművezetőknek, amelyekből esetleg közlekedési baleset is származhat. A gépjárművezetők ugyanakkor éljenek jogaikkal és erezzenek felelősséget azért a munkáért, amit el kell végezniök. Ha az igazgató és gép- járművezető — mint emberek is — közelebb kerülnek egymáshoz és posztjukon tűlük telhetőkig végrehajtják pártunk évkorra árnyunk által hozott határosatokat, úgy megyénk területén is csökkenni fognak a közlekedési balesetek, vidámabb* lesz a gépjárművezetők élete és köny- nyebb lesz munkájuk. Cs». B.
