Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

1955 FEBRUÁR 19., SZOMBAT Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 42. SZÁM r--------------------------------­U f élei születik Fehérháton Ipari versenymozgalmunk néhány hete V_______________________J V ilág proletárjai egyes« I»etek! Szükséges és hasznos a cukorrépa termelése Mindennapi létünk, megélhetésünk el sem képzelhető cu­kor nélkül. Cukor kell a sütéshez, főzéshez — ételeink leg­többjébe. Meg sokminden máshoz. Ki tagadná meg például gyermekétől az erőt, egészséget adó cukorkát, csokoládét? A beteg felgyógyulását is sok esetben a cukor segíti elő. E fontos szerepénél fogva érthető, ha évről-évre nő fel­szabadult hazánk dolgozóinak a cukor iránti igénye. Ezzel az igénnyel eddig többé-kevésbé lépést is tartott a kielégítés, cukorgyáraink termelése. Megyénk két cukorgyára — a sar.ka- di és a mezőhegy esi — a múlt évben már több mint két­szeresét gyártotta önkorból a háborúelőtti mennyiségnek. A többtermeléssel fokozottabb mértékben tudjuk kielégíteni az évtizedek óta híressé vált cukorexportunkat. S a több cu­korért több gépet, nyersanyagot és mást kapunk cserébe külföldről, amire nagy szüksége van iparunknak, s egész nép­gazdaságunknak. De a cukor előállítása nemcsak a cukorgyárakon mú­lik, hanem — és elsősorban — mezőgazdaságunk dolgo­zóin. Ha nincs, aki a cukorrépát megtermelje, nem dolgoz­hatnak a gyárak — nem lesz cukor. Valahogyan ezt kellene megérteniük termelőszövetkezeteink tagjainak és dolgozó pa­rasztjainknak, amikor arról van szó, hogy kössenek-e szer­ződést cukorrépa termelésére. A Sarkadi Cukorgyár 62 és a Mezőhegyesi Cukorgyár nem sokkal több, mint 80 százalékos termeltetési tervteljesítése sajnos, azt bizonyítja, hogy számos szövetkezeti és magángazdaságban másoktól várják csupán a nélkülözhetetlen cukor előteremtését, ők maguk pedig mit sem tesznek érte. Pedig népgazdasági jelentőségén kívül még egyéb haszna is van a cukorrépa alapanyaga termelésének — a cukorrépát előnyös feltételek mellett termeltetik meg és veszik át a cukor­gyárak. A nagy átvételi ár, a cukor juttatás, a 'kedvező pre­mizálás, a beszolgáltatási mentesség és egyéb azt bizonyítja, hogy érdemes cukorrépát termelni. Ezt eddig' már számos termelőszövetkezet és egyéni termelő felismerte. A végegy­házi Szabadság TSZ tagjai évről-éYre busás bevételt kap­nak csupán a prémiumból. Az orosházi Szabadság TSZ Rag­jai a múlt évben 200.000 forintnál is többet és csaknem 150 . mázsa cukrot kaptak a 40 hold termése után. De Roszkos Pál tótkomlós!, forró József medgyesegyházi és f elegyi And­rás békéscsabai dolgozó parasztokat sem lehet eltéríteni a cu­korrépa termelésétől. »Nem mindenütt terem egyformán a cukorrépa« — pa­naszkodnak sokan, amikor azt magyarázzák, hogy miért nem tartják érdemesnek a termelését. Ez igaz. Még egyazon dű­lőben sem azonos minőségű a föld, ha azt nem egyformán, s főleg ha nem jól művelik. Aki nem jól szántott, nem kellően trágyázott földbe vet, az ne is számítson haszonra. Nem­csak a cukorrépa, de más növény termelésénél sem. De aki megfelelően előkészített talajba veti és gondosan műveli cukorrépáját, annak fáradozása nem lesz hiábavaló. S hasz­na nemcsak közvetlen, de közvetett is lesz. Mint kiváló elő- vetemény, földjében jól teremnek a kalászosok. A búza 2—3 mázsával is többet ad cukorrépa után vetve. Meg kell adni a módját, s akkor a cukorrépa min­denütt jobban jövedelmez, mint bármi más. S ha ezt egyné­mely helyen nem értik meg a dolgozó parasztok, ott a taná­csok feladata, hogy megmagyarázzák. Bizony gatás ul mond­ják el azt is, hogy a cukorrépa művelése nem igényel sok­kal több munkát, mint a kukoricáé, vagy egyéb növényé. A haszon ennek ellenére összehasonlíthatatlam. Az igazat megvallva egyik-másik községi tanácsunk nem tartja kötelességének a szerződtetés szorgalmazását. A békési és a mezőberényi tanácsnak kisebb gondja is nagyobb an­nál, hogy a cukorrépa termeltetését előmozdítsa. Ez meg is látszik községükön — e tekintetben a legelmaradottabbak me­gyénkben. Pártszervezeteink kísérjék figyelemmel a tanácsok ilyen irányú munkáját is és adott esetben értessék meg velük, hogy nemtörődömségük milyen károkat okoz. Tegyék szív­ügyükké a falvak kommunistái, hogy a rövidesen beköszöntő tavaszi napokon az előirányzott téridét teljes egészén vessék a cukorrépát. „Felszabadulási Veisenyhíradá“ Orosházán Uj, rajzos, fényképes híradó jelent meg Orosházán február 11-én a »Ludas Mátyi« tábla mel­lett. Dekádonként számol majd be a város ipari üzemeinek fel- szabadulási verseny ereuményci- rői, tapasztalatairól, említésre méltó mozzanatairól. A Vas- és Kályhái pari Válla­lat öntödéjében legfontosabb a selejt csökkentése. A híradó tá­jékoztatása szerint az öntők ja­nuári selejtszázaléka a követke­ző volt: Veres Tibor: 0, Lantos János: 0,4, Bodnár József: 1,6, Drobnyik János: 2,6, Kovács László: 3, Nagy Pál: 3, Széles Károly: 3,3, Baranyai József: 3,4, Éliás József: 4,6, Szula Já­nos: 5. »Példamutató verseny felelős« cím alatt ezt olvashatjuk az j Orosházi Szabóipari Szövetkezet- j ről: »A dolgozók konkrét, jól ér­tékelhető felajánlásokat tettek, mintegy 78.640 forint értékben. A verseny élénk, eredményei so­kat ígérnék. Kiemelkedik párat­lan szorgalmával és minőségi munkájával a szövetkezet ver­senyfelelőse, aki normáját állan­dóan 220 százalék fölött telje­síti«. A Bőripari Szövetkezet hal. a Vasipari Szövetkezet öt januári élenjáró dolgozójának nevét és százalékát ismerteti a »Eélsza- badulási Verseny híradó«. Megál­lapítja, hogy a verseny szervezés­ben és teljesítésben a Vasipari Szövetkezet jár az élen. Elismerésre és követésre méltó az új orosházi verseny tábla meg-1 jelentelése, valamint az a lelke- j sedés és tevékenység, amellyel t Eeldmann József elvtárs — a vá- i rosi tanács ipari osztályának ve­zető előadója — a híradó anya­gát megszerzi és szerkeszti. T. O. — AZ OROSHÁZI Vas- és Fémipari KTSZ-ben Horváth Károly vállalta, hogy negyed­éves tervét március 28-ra befe­jezi. Jelenleg 190 százalékra teljesítette vállalását. Az clsü primői'-S/tálEílináiiy A gyulai Erkel Ferenc TSZ \ tagjai a felszabadulási verseny- j ben többek között azt is vál­lalták, hogy elsők lesznek a friss tavaszi primőrök szállítá­sában. Az első primőrszállít­mányt — mintegy ezer fej ta­vaszi salátát — pénteken reg­gel küldték el a fővárosba. A j további folyamatos szállítást 26-án kezdik meg. S azután minden héten küldenek, ösz- szesen 30 ezer fej salátát Buda­pestre. A tsz szorgalmas kerté­szei a február 20-i határidő előtt már elvetették a karalá­bé-, káposzta-magvakat is, amelyek már kikeltek. Tizen kilencezer fej saláta A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka TSZ melegágyaiban is szépen fejlődik a primőráru. Négyszáz üveg alatt zöldéi a saláta, körülbelül 19 ezer fej. Harminckét üveg alatt retek, hatvannégy üveg alatt papri­ka és négyszáz üveg alatt pe­dig uborka-növénykék dísz­lenek. Ezekből a melegágyi nö­vényekből nemsokára szép ősz- szeget vételeznek be a szövet­kezet tagjai. Február 25-én kezdik meg az első szállításo­kat. Háromezer fej salátát és 600 csomó korai retket kül­denek a város lakóinak. Kéri í erenc kertész, dicsére­tet érdemel lelkiismeretes mun­kájáért. Dolgozótársaival együtt, Király Jánossal, Er- dődi Andrásnéval és a többiek­kel a leghidegebb téli napokon j is a melegágyak körül szorgos­kodtak, hogy a gyenge nö- ! vény kéket megóvják a hidegtől. Huss vagon rafia érkezett Madagaszkárból Ebben az évben idejében gon­doskodnak a szőlőtermeléshez szükséges rafiáról. Húsz vagon rafia már megérkezett Ma­dagaszkárból és ezt a Monim­pex Külkereskedelmi Vállalat át is adta az elosztószerv' K- nek. Tavaszra újabb rafiaszái- lítmányt várnak. Lengyel Jenő sztahanovista 260 százalékot ért el A Tótkomlósi Szabó KSZ teljes termelése a lakosság szükségletének kielégítését szolgálja. A szövetkezet saját üzletet is nyitott, hogy még szorosab kapcsolatot teremtsen a vásárlóközönséggel. A szövet­kezet vezetője Lénárt Gyula, a helyiipar kiváló dolgozója. Jó szövetkezeti vezető, kiváló munkájáért kapta ezt a kitün­tetést. Mint a KISZÖV veze­tőségének tagja, tudomást szer­zett arról, hogy a gyermekru- házati cikkekben hiány mutat­kozik. Ezért vállalta, hogy nagymennyiségű gyermekruhá­zati cikkeket gyártanak. Janu­j árban az átlagkereset a szö­vetkezetben 1134 forint voll. A felszabadulási verseny, ame,y- j be a dolgozók csaknem vala­mennyien bekapcsolódtak, meg­hozta az eredményt. Csak­nem 600 fiúruhát, 100 nőiru- hát készítettek. Február első tíz- napjában a verseny lendülete tovább növekedett. Lengyel ! Jenő sztahanovista 260 százalé­kot teljesített, ugyanakkor há­rom dolgozót patronál, akik­ből sztahanovistát akar ne­velni. Juhász Mihály 203,6, Ka­rasz János 184 százalékot ért I el ugyanebben az időben. „Megálljuk helyünket“ Nálunk, a Mezőhegyesi' Ken- d'ergyárban j-anuár első napjaiban nagyon szépen indult meg a ter­melés. Igaz, az első dekádban az időjárás is kedvező volt, s úgy gondoltuk, hogy könnyen j eleget teszünk kötelezettségünk- j nek. De a második dekád első nap­jaiban már láttuk a nehézsége­ket. Több volt az esőzés, rossz v.olt a kender minősége, így adó­dott az, hogy a hónap végére sem tudtuk teljesíteni tervünket. Ösz- szehívtunk egy aktívaértekezle­tet, amelyen valókat, hogy miképpen tudjuk megteremteni a dolgozók jobb anyaggal való ellátását. Az 1954. évben egy új kó’ró- szárítót kaptunk, amely telje­sen üzemképes állapotban volt, de még műszakilag használatra nem volt átadva. A gyár vezető­sége megtette a megfelelő intéz­kedéseket, hogy a kúrószárítót sürgősen üzenvbehe'yczzük Sokan nagy reményeket fűztek a kőró- szárító használatához, amelynek segítségével nem lesznek nehézsé­geink az idő viszontagságaival. Akadtak azonban olyanok is, akik nem sok reményt fűztek hozzá. Mondogatták többen, hogy nem sokat ér az egész. Ez a gondo­lat felmerült a művezetők között is. Ez érthető is, hiszen új do­log, nem dolgoztak vele, nem ismerték. Üzembehelyezés után megváltozott a vélemény; mindenki meggyőződött arról, hogy a szárító folyamatos nyújt a törököknek, diósoknak, üzemeltetése nagy segítséget Ahhoz, hogy negyedéves ter­a kommunisták és pártonkívüliek legjobbjai és a művezetők vettek részt. Megbeszéltük részletesen a termi­vünket túlteljesítsük, a pártszer­vezet népnevelőinek és az üzemi bizottság aktívaháló'zatának jobb politikai felvilágosító munkát kell végeznie. Nem szabad előfor­dulnia annak, hogy a dolgozók ne ismerjék mindennap vállalásuk teljesítésének eredményeit. Jj el­használjuk erre a célra a han­gos híradót és a szemléltető agi­táció t is felfrissítjük, mert csak akkor tudjuk eredményesen mun­kánkat elvégezni, ha a dolgozó­kat érdekeltté tesszük. Januári tervünket nem telje­sítettük. Annál nagyobb lendü­lettel és lelkesedéssel végezzük most munkánkat. Bebizonyítjuk azt, hogy a felszabadulási mun- kaversenyben, a többi üzemekhez hasonlóan méltóképpen meg­álljuk helyünket és jobb mun­kánkkal ünnepeljük április 4-ét. Huszár József párt titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom