Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

!nr,."» FeVuái- 17., csütörtök ViUats.awU Jíéfte 3 — Úttörőélet =­Nekem kitűnő a bizonyítványom Vége a félévnek. Iskolánkban az eredmény nem jó, de nem is rossz. Középúton járunk. Pe­dig a tanulásban nem a közép­utat kell választani, hanem a jó eredményt szerző ösvényt. Nekem kitűnő a bizonyítvá­nyom, igyekszem ezt megtar­tani, segítek tanulótársaimnak is. Hogy jobb legyen iskolánk eredménye, mi, úttörők elha­tároztuk, hogy a gyenge elő­menetelő tanulókat kizárjuk a mozgalomból. Úttörőnek lenni kitüntetés, s ha később jobb eredményt érnek el a tanulás­ban, akkor ismét úttörők lehet­nek. Örülünk a hamis tavaszi idő­nek, most már kint játszhatunk a szabadban. Az úttörő-órákon labdázunk, vagy csoportosan játszunk, de azért nem feled­kezünk meg a kézimunkázás- ról sem. En igen nehezen ta­nultam meg varrni, de most már engedelmeskedik a tű. Sutyinszki Katalin Kétsoprony, Apponyi-földi iskola. KÉSZÜL UMK a Sarkadkeresztúr Ebben a félig románok i a itta községben az őszi szán­tás-vetés befejeztével nem sza­kadt vége a munkának. A lucs­kos, hideg, téli napokon is to­vább folyt az eleven, lüktető élet. Az ekék, fogasok, vetőgépek javítása egyre fokozódott az időjárás jobbrafordulásával. A február eleji, földet szikkasztó, meleg napsütés a határba csal­ta a gazdákat, hogy felszánt­sák az ősszel elmaradt földeket. Az átmenetileg hidegre fordult idő nem téveszti meg a sarkad- keresztúriakat. Nem akarják, hogy a korán beköszöntő ta­vasz — mert az lesz, úgy vé­lik — készületlenül érje őket. Most is 15—20 eke hasítja fagyott barázdákat. szel elég sokan nem vetették el a kötelezően előírt búzát. De ez a község mégis más, mint a,többi; itt — legalább is egy idő óta, mégpedig éppen a tél beköszöntésétől kezdve — gaz­dája van a munkának. Ősszel, a búzavetés végezté­vel nem sokan követték a 17 holdon gazdálkodó Balogh An­leti munkák serkentésével, el­lenőrzésével igyekszik lehetővé tenni, hogy eredményes kez­dete legyen a mezőgazdasági termelésnek, hanem mással is — a dolgozó parasztok kérel­mének elintézésével, a pana­szok orvoslásával. A községben csak kevés gaz­dálkodónak van magtisztító be­dor, a 14 holdas Kónya Ferenc,! rendezése; kettőnek csigatnő- meg a 11 holdas Mike István re. hétnek pedig kalmárrostája, példáját, akik vet ógépei két ad- L&íZ állandó bizottság tagjai A becsületes, kötelesség- gyen tudó parasztokon kívül ha­nyagságra hajlamos, örökké ráérő emberek Sarkadkeresz- túron is vannak, hiszen az ősz­dig nem huzatták be a színbe, amíg becsületesen rendbe nem I hozták. De az újonnan válasz­tott tanács mezőgazdasági ál- j landó bizottsága, ifj. Martyin ( János középparaszttal az élen, arról is gondoskodott, hogy a ! a községben található 21 vetőgép \ torat ls-„ i néhány*hét alatt üzemképes le- Az előző evekben sok baj ezekkel megértették, hogy gé­peiket másnak is adják oda. A napokban megkezdett vető­magtisztításhoz így bárki igénybe veheti a csigatri őröket és a rostákat. Megkaphatják rövidesen a gépállomás szelek­Az előkészületek szorgalma- j zásában az állandó bizottság­nak mindenben nagy segítsé­gére van a termelési bizottság. i Üzenet a körösladányi szülőknek | 1954 őszén j a Szegedi Pe­dagógiai Fő­iskola elvégzése után kerültem Körösladányba. Már kihelye­zésem előtt felhívták egyesek a figyelmem, hogy sok jóra ne számítsak. így vettem át a fel­ső tagozat V. fiúosztályát. Nem egy kisfiút „rossz“ jelzőkkel il­lettek. Gyakorlati tapasztala­tom az év elején még nem volt, de magammal hoztam a főiskoláról Makarenko, a nagy szovjet pedagógus nevelési módszereit. Ennek segítségével kezdtem meg 50 gyermek ne­velését. Munkám közben jöt­tem rá, hogy odahaza, a család­ban még mindig érezhető a polgári nevelési módszer. Sok helyen még ma is ütik-verik a gyerekeket. Így nevelték Körösladányban a kis Szabó Jóskát is. Ez akkor derült ki, amikor egyszer fel­hívtam az édesanyját az isko­lába. Beszélgetésünk célja az volt, hogy megbeszéljük Jóska magaviseletét. Jóska édesany­ja könnyezve korholta fiát, majd azt mondta: „Azért rosszak a gyerekek, mert a ta­nárok is rosszak.“ Megkérdez­tem tőle, hogy miért rosszak ő szerinte a tanárok? — Azért, mert nem verik meg a gyerekeket. Én hányszor megvertem a Jóskát. lehet. De vajon, igaza volt-e Jóska apjának, aki azt mon­dotta feleségének: „Nekem csak két ele­mim van, mégis megélek.“ Sajnos, Körösladányban szülőnek még ma is ez a véle­ménye. Helytelen ez. I Szeptemberben I ket~ha" hétig a kis ötödikes tanulókat mezőgazdasági munkára viszik a szülők, s amikor az iskolába jönnek, alig tudnak valamit megérteni. Házifeladataikat nem tudják elkészíteni, mert az iskolából hazatérve, vár reá­juk a munka. A tanulást elha­nyagolva, így lesz később nem egy gyermek iskolakerülő. Ez­ért elsősorban a szülők felelő­sek volt a csávázással — nem lehe­tett csávázószert kapni. Most vart* belőle elegendő a földmű­vesszövetkezeti boltban. Az ál­landó bizottság a vetőmag pót- , _ í lásáról is gondoskodott. Hatvan A termelési bizottság j mázsa tavaszi búzát, 30 mázsa aktív tagjai most a tavaszi bú- tavaszi árpát szállítanak rövi- za ve*®sft szorgalmazzák. Dű- desen a községbe. Aprómagból lóikét lejárva, állapítják meg, sem lesz hiány: 17 mázsa lucer- ogy ki, mennyi búzát vetett na_) g £s fél mázsa vöröshere-, s az elmaradókkal beszélget-! 210 kiló takarmányrépa- nek a hiány pótlásáról. j több más magot kap Sarkad­A mezőgazdasági állandó bi- keresztúr a dolgozó Peti asztok több zottsáS nemcsak az előkészü-1 igénylése alapján. Megélénkült a munka Ilyen szorgalmasan még nem dolgoztak a mi szövetkezetünk­ben, jobb a munkamegszervezés, kel és bontsuk fel napokra a ter­vet. Így aztán minden tag tud­ja, hogy melyik nap, milyen mint máskor volt. Januárban 20(munkát kell végezni és olyan szerszámot hoz magával. A javas­latot elfogadta az intézőbizottság és aszerint dolgozunk. Persze, azért van nálunk még kát. hold cukorrépa-földünket niegtrágyáztunk és hét hold he­rét fej trágyáztunk. Gallyaztuk az akácfákat, rendbehoztuk az 500 négyszögöl területű akácfaerdőn-: hiba. A tehenészek még most sem két. Most egy tízméteres dohány- j végzik el munkájukat rendesen, pajtát építünk. A tagság azt ja- j Heggel idejében megfejnek, de vasolta, hogy kocsiszínt is kei.e | este már nem. Hat órakor vol- ne építeni, mert a szerszámok na a fejési idő, de már négy Meg kell érteniök, hogy kint vannak az udvaron, veri az órakor fejnek, hogy mielőbb ha- az iskola a gyermekek második ; eső, lepi a hó. Helyes ez a ja- zamenjestek. Beszélgettünk veiitK otthona, ahol nevelik, tanítják j vaslat, el is fogadtuk. Építünk j — elismerték, hogy nem jó a őket. Ha a szülőktől a múlt' e8y 25 méteres kocsiszínt. A leg-1 módszerük. Reméljük, hogy ez­megvonta a tanulás lehetősé­utóbbi intézőbizottsági ülésen ja­geit, legalább ők ne vonják Csabá­ra helyeztek el, de a körösladányi gyerekek sor­sa ezután is érdekel. Nem- 1 csak azért, mert itt kezdtem el — Ez a baj, Szabó néni. ' életem pályáját, hanem azért Bebizonyítottam neki, hogy ™ert ffl év, *}f1 megnia' van itt az osztályomban leg- at. & k°r°Sl?d*T alább 10-12 gyerek, aki alig “',5 emlékszik arra, hogy mikor verték meg otthon és mégis példás magaviseletűek, pedig vasoltani a vezetőségnek: készít- , . síink egy tíznapos tervet, beszél­tneg gyei mekeiktol most, ami- jf,^ m€g a munkacsapat vezet ők kor népi demokráciánk anyagi­lag is biztosítja a tanulást és a művelődéshez való jogot. Fásítási tanfolyam [ Körösladányból 1 Bekés után pontosabban betartják fejési időt. Harsán János brigádvezető, Almáskamarás, Sallai TSZ HÍREK — Várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, sokfelé havazás, délen havas- - eső. Mérsékelt, majd élénk délnyugati- nyugatira forduló szél. Tovább tart a hideg idő. Legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel: délen minusz 1—mínusz 4, északon minusz 4—mínusz 7, helyenként minusz 7 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: délen plusz 1—minusz 2, északon minusz 2—minusz 5 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló közép- hőmérséklet: minusz 1—minusz 4 fok. — A MÚLT ÉVBEN Lengyel- ország vasútvonalain újtipusú. a wroclawi „Pafawag“ vagon­gyárban készült villanymoz­dony jelent meg. Az üzem megkezdte a villanymozdonyok sorozatgyártását. — TÖBB mint 22.000 kuhányi ifjú cs leány kérte, hagy részt- vehessen a szűz- és parlagon ha­gyott földek meghódításában. Krasznodarból a napokban uta­zik az első csoport a vasutak és vasúti hidak építéséhez. — A HÓ VÉGÉN újra ven­dégszerepeinek megyénkben a Rádió ismert művészei: Mari néni és Gergely bácsi és a Rá­dió vidám népi énekkettőse: Bablyák Jenő és Klamerik Ló­ránt. Febr. 26-án Erzsébethe- lyen, 27-én Füzesgyarmaton. 28-án Csorváson, március 1-én Orosházán, 2-án Eleken, 3-án Endrődön, 4-én Szeghalmon. 5-én Békésszentandráson és Kondoroson, 6-án Gerlén és 7- én Békésen adnak műsort. — AZ OROSHÁZI járási Pe­tőfi Kulíúrház tánccsoportja igen nagy érdeklődés mellett mulatta be egész estét betöltő műsorát. A zsúfolásig megtelt színházte­remben egymásután peregtek a számok. A »Dinnyelopás« című tánc jelenetet' a legények és lá­nyok közösen táncolták s szép teljeíiményüket a közönség lel-- kés tapssal jutalmazta. Az egész est sikeréhez hozzájárult a népi- zenekar jó játéka. Komoly mun­kát végzett Hering József, az együttes vezetője. — SZERDÁN délelőtt Bé­késcsabán, a Balassi Kyiltúr- házban ünnepélyes keretek között megalakult a Békés me­gyei írók Munkaközössége. Az alakuló gyűlésen mintegy 25 szépirodalommal foglalkozó dolgozó előtt Horváth László elvtárs, a Megyei Tanács nép­művelési osztályának vezetője ismertette az írói munkaközös­ség célkitűzéseit. Beszédét vita követte, majd a megalakult munkaközösség megválasztotta öttagú vezetőségét, én sem szóltam rájuk egész félév alatt. Szabó néni hallga­tott, majd így szólt: „Az is baj, hogy azt mondtuk otthon a Jóskának: ha rossz leszel, kiveszünk az iskolából?“ Jós­j Eízel a mondattal | ka édesanyja meg is magyaráz­ta, hogy miért rossz a fia. Veréssel gyereket nevelni, és az iskolát megszerettetni nem tanulásért. Amikor elbúcsúz tam tőlük, könnyes volt a sze­mük. Ekkor éreztem életem­ben először, hogy megkaptam tőlük azt, ami egy nevelő szá­mára a legnagyobb ajándék: a gyermekek szeretetét. Én cserébe azt akarom adni, hogy megértessem a körösladányi szülőkkel, ne veréssel neveljek a gyereket, s ne vonják meg tőlük a legfontosabbat: a tu- j dást. i A Gyulai Állami Erdőgazda­ság kétnapos fásítási tan folya­mot tartott a fásítási felelősök­nek a mályvádi erdészkerület­ben. A 41 hallgató közül öt ter­melőszövetkezeti tag volt. Az er­dőgazdaság szakemberei ismer­tették a hallgatókkal a fák és az erdő helyes talajművelését, a szakszerű csemete- és suhángke- zelést, ültetést és az ápolási-vé­delmi munkákat. Segítséget nyúj­tottak ahhoz is, hogy egy-egyi felelős kisebb fásítási tervet is el tudjon készítem. A résztvevők megelégedéssel távoztak a tan­folyamról, sokat tanultak, amit munkájukban jól fel tudnak használni. v Gyarmati Endre, Állami Erdőgazdaság, Gyula. Új módszerrel a készruhák gyártásának megjavításáért — NYÍRSÉGBŐL 20 vagon burgonya érkezett megyénk területére. A burgonyát már j szétosztották. Elsősorban a nap- Salamon György tanár,' közi otthonok és a bölcsődék Békéscsaba. 1 kaptak belőle. Lengyelországban a felszabadu­lás óta jelentősen megnőtt a kon- íekciós ipar termelése. Az utób­bi években egyre javul a kész­ruhák minősége, kivitelezése. Mindamellett sok problémát okoznak a ruhák méretei. Az ipar olyan ruhákat is juttatott a kereskedelemnek, amelyek nem feleltek meg sem a kövér, sem a sovány embereknek. Ennek kö­vetkeztében a raktárakban sok olyan ruha halmozódott fel, a- melyet a kereskedelem nem tu­dott eladni. A szakemberek komolyan fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel, sőt, a tudósok is bekapcsolódtak a megbeszélésekbe. Az antropolú­— SZOMBATON este 7 óra­kor, a Megyei Tanács rendezé­sében, vidám, műsoros jelmez­bál lesz Békéscsabán, az Iroda­ház kultúrtermében. gusok érdekes kezdeményezéssel álltak elő. Azt javasolták, hogy az ország különböző vidékein vizsgálják meg a különböző ko­rú férfiak és nők, valamint gyer­mekek méreteit és az ipar a »mérték-térkép« alapján az eddi­ginél bővebb választékú ruhát gyártson. Hasznosítják e téren a Szovjetunió, valamint Hollandia ezirányú tapasztalatait. Határo­zat is született, amelynek értel­mében két év alatt több mint 300000 személyről vesznek mé­retet. Tíz csoport foglalkozik majd a férfiak, tíz csoport pedig a nők ruhaméreteivel. Kezdetben öt vaj­daság területén hajtják végre a méréseket, később kiterjesztik működésüket az ország egifezte­rületére. Egyidejűleg cipő- és fe­hérneműméretet is készítenek, hogy a cipőgyártó és fehérnemű­gyártó ipar munkáján is javít­sanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom