Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-04 / 29. szám

r Világ proletárjai elvest! Ijetek "\ A dolgozókkal közösen javítsák ki a hibákat az Orosházi Gépállomáson Ma: Heti rádióműsor V.. AZ M D P BÉKÉSI 4EGYEI pártbíz ott Sí VG A N Á K LÁPJA 1955 FEBRUÁR 4., PÉNTEK Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM 29. SZÁM Fokozzuk békeharcunkat! Újabb nagy harc előtt áll a békét akarók sokszázmiliiós tá­bora. Az imperialisták ismételten megkísérlik érvényre juttatni há­borús törekvéseiket: létrehozzák és felfegyverzik a táinad'ószelile- mü nyugatnémet hadsereget, sőt, kezébe atomfegyvert adnak. Nyíl­tan hangoztatják atomháborúra való készülődésüket. Es mind­ezt a népek akarata ellenére cse­lekszik. A népek -nem akarnak háborút sem nyugaton, sem ke­leten, sem Európában, sem Ázsiá­ban. Megindult hát a tiltakozá­sok áradata. Franciaországban a nép nem szavazta meg a pá­rizsi egyezmények ratifikálását! Minden alkalmat felhasználnak a munkások, parasztok, értelmi­ségiek, tudósok, hogy leleplezzék a nemzetáruló francia kormány amerikabarát és a német ná­cikkal egy tálból cseresznyéid politikáját. Társadalmi, fele keze* i, politikai különbségre való te­kintet nélkül erősödik a fcancia nép tiltakozása hóhérának fel­fegyverzése ellen. Ausztriában, különösen az ipari munkásság körében folyik nagy eredmény­nyel a békealáírás-gyüjtés. Nyu- gat-Németországhan legutóbb kö­zei egymillió dolgozó 24 órás sztrájkkal tiltakozott a náci Wehrmacht felállítása és a né­met ifjúság ágyútölteléknek való felhasználása elleni. De tiltako­zik az olasz, a dán, angol, nor­vég, amerikai nép is a-háborús tervek ellen. A béketábor országainak népei a legteljesebb egységben kiálta­nak »n-emU-et -az imperialisták­nak. Nem engedjük, hogy világ- uralmi törekvésükben és profit­éhségükben feldúlják országun- kat, betörjenek békés életünkbe az elvetemedett -atomkalózok. A magyar nép is békealáírásá­val, munkájával, hazája -erősíté­sével, a békét -akaró népekkel való testvéri összefogással har­col azért, hogy ne rettegés, pusz­tulás, hanem boldog, békés élet, alkotó munka folyjon mindenütt. Szerte az országban megindult a békealáírás-gyüjtés. Tsz-tagok, kisiparosok éppúgy7, mint fiatal munkás,ányok, egy éni dolgozó pa­rasztok, vagy háziasszonyok ház- ról-házra járnak, embertől-em- berig mennek az üzemekben és megmagyarázzák, hogy milyen nagy erő -az egyszerű emberek millióinak békealáírása. Azt is elmondják, hogy az aláírás még nem minden: az egységet, az erőt azzal is kifejezzük, hogy erősít­jük hazánkat, mindenki a mun­kahelyén jobb munkával, a be­adással, a többtermeléssel. A béketábor országainak béke­harcát hatalmas gazdasági erő is alátámasztja. A szovjet és a népi demokratikus népek hazá­juk erősítésében mindent meg­tesznek, hogy váratlan meglepe­tés ne érje őket és az esetleges agresszorokn-ak megfelelő választ­ódjanak adni. Ez a tény bizo­nyára meggondolásra késztet min­den háborús kalandort. De fi­gyelmeztetés az imperialisták szá­mára saját népeik békeharca is, mely7 sztrájkok, tiltakozások, a katonai szolgálat megtagadása és egyéb akciók formájában jut ki­fejezésre. A ny ugati országok be­csületes -embereit lelkesítik a bé­ketábor országainak hatalmas gazdasági és politikai sikerei — és -ezek mind nagy hatással van­nak -a békeharcra. Világosan lát­ják azt is, hogy a Szovjetunió nemcsak beszél -a békéről, hanem tettekkel tesz arról tanúságot. Bebizonyítja, hogy az atomerőt békés célokra is fel lehet hasz­nálni és ebben atomerőművével példát is mutat. A Szovjetunió más baráti -országoknak is át­adja e téren szerzett tapasztala­tait és biztosítja segítségét. Ugyanakkor az imperialisták atombombákat gyártanak és atom­háborúval fenyegetik a világot. A háborús őrületek nem nyug­szanak. Állandóan keresik a le­hetőséget, hot lehetne tűzbe, pusztulásba borítani -egy orszá got, -egy földrészt, vagy -az-egész, világot. Egy pillanatra sem sza­bad csökkenteni bék-eharcunkat, felvilágosító szós7al, tiltakozással, munkával kell védenünk békés életünket. Az Ország-os Réketanács ülése Az Országos Béketanács csü­törtökön délután kibővített ülést tartott. Mihályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes, az Országos Bé­ketanács ai-elnök-e nyitotta meg az ülést, majd Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára tartott beszámolót. A békéért Mi, a dobozi Petőfi Termelő- szövetkezet MNDSZ-asszonyai, csatlakozunk a béke megvédésé­hez. Tiltakozunk Nyugat-Német­ország felfegyverzése ellen. Ne­künk elég volt a háborúból. Min­dent elkövetünk, hogy7 megvéd- jük gyermekeink nyugalmát még akkor is, ha életünket kell fel­áldozni érte. Dolgozunk férje­inkkel együtt vállvetve, hogy na­gyobb terméseredményeket ér­jünk el és ezzel is erősítjük a békét. Vállaltuk, hogy háztáji földje­ink után mindannyian teljesít­jük beadási kötelezettségeinket. Ezenkívül belenként egyszer ösz­szejövünk a tsz helyiségében, ahol felolvasásokat tartunk és különböző ajándékokat készítünk a szovjet asszonyoknak, azoknak, akik elküldték férjeiket, fiaikat hozzánk, hogy7 mi is szabadon él­hessünk. Néhány nap óta igen fontos feladatot végzünk: aláírásokat gyüj tünk Ny ugat-Németország felfegyverzése ellen. Hangos szó­val tiltakozunk a háborús gyúj­togatok újabb vérontása eilen. Tu lajában vagyunk annak, hogy a háborút emberek csinálják, de az emberek meg is tudják akadá­lyozni. Debreceni Andrásné. Doboz. Petőfi TSZ. MNDSZ-élei Békatalálkozó Február 18-án, az MNDSZ fennállásának tízéves évfordu­lóján az MNDSZ megyei elnök­sége béketalálkozót rendez, ahova eljönnek a megye asz- szonyai. Az értekezleten szó lesz a nőmozgalom tízéves fej­lődéséről és arról, hogy milyen feladataik vannak a nőknek a békeharcban. A béketalálkozó­ra lelkesen készülnek megye- szerte az asszonyok. Nagyon várják már, hogy elmondják egymásnak tapasztalataikat. KöszőntjUk Gazsi Endre tanítót A bánkűti Rózsamajori Álla­mi Gazdaságban jól működik az MNDSZ-szervezet kultúr- csoportja. A Boci-boci tarka cí­mű operettet hatszor adták elő. Nagy sikerrel mutatták be „A csikós“ című, háromfelvonásos színművet. A siker eléréséhez hozzájárult Gazsi Endre tanító és felesége. Szívvel-lélekkel ta­nították a szerepet a kultúr- csoport tagjaival. Szívesen fog­lalkoztak a gyermekekkel is. Selejtmentes munka Felszabadulásunk tízéves év­fordulójáról sem feledkeznek meg az asszonyok. Az orosházi Barneválban felajánlásokat tet­tek a nők a minőség megjaví­tására, a selejtmentes munká­ra. Már az első héten szép eredményt értek el. Huszárik Róza 176 százalékra, Hetényi Katalin 167 százalékra teljesí­tette tervét és teljesen selejt­mentes munkát végzett. Keltess több baromfit Mi is dolgozni akarunk Battonyán január 31-én esle, a Községi Pártbizottság javas­latára, az MNDSZ-szervezet helyiségében aktívaértekezletet tartottak az asszonyok. Beszél­tek a nők békeharcáról, a szer­vezet eddigi munkájáról. Több asszony vállalta, hogy rendezi beadását. Az értekezlet utáni napokban házról-házra járva gyűjtötték a békealáírásokat. Azt tervezik, hogy február 10- én szabás-varrás, horgolást l u- folyamot indítanak. Braun Irén vállalta, hogy tanítja az asszo­nyokat. Békésen, a községi MNDSZ- szervezetben öttagú termelési bizottság működik. Felszabadu­lásunk tiszteletére versenyt szerveztek az asszonyok köré­ben: „ki keltet több baromfit?“ Máris vannak eredmények. Do- bainé, egyénileg dolgozó pa­rasztasszony vállalta, hogy március 8-ig négy kotlót ültet.' Keresztesiné tíz kotlót ültet tyúk, liba, kacsatojásra. Egy kotlóalja tojásból ki is keltek a kiscsirkék, az elmúlt héten Keresztesiné már a piacon árulta. Az égszínkék album Orosházán, a város asszonyai vezetőségi ülésen beszélték meg, hogy a szovjet asszonyoknak tíz képből álló képzőművészeti al­bumot küldenek. A képek a tíz év eredményeit ábrázolják. Az album fedőlapja égszínkék lesz, rajta arany betűkkel: „Az oros­házi asszonyok ajándéka.“ Ez az album több mint ezer fo­rintba kerül. Az asszonyok úgy gyűjtik össze a pénzt, hogy bá­lákat, kultúrműsorokat rendez­nek és annak a bevételéből vá­járalják meg a képeket. Békés község egyéni dolgozó parasztjai április 4 előtt Mennyi könnyet, verejtéket hullattak itt is egykor a kubi­kosok, kaskötők, a íöldesurak, kulákok cselédei! A felszaba­dulás új korszakot hozott a község életébe: a szabad, de­rűs élet korszakát. A nép fiai­ból, lányaiból vezetők lettek, a munkás-parasztgyerekek előtt itt is megnyílt a művelődés ka­puja. A járási kultúrházban ma pezsgő élet folyik. Ám, küz­delem is van bőven. A kor­mányprogram előtti munka hi­báival függ össze, hogy állam- polgári kötelezettségüknek egyes dolgozó parasztok csak vontatottan tettek eleget, oly­kor meg sehogy. Még az idén is elég sok hátralékos van a be­adásban. nek a munkálatok tervei. Lesz itt vagy kétheti karos­munka, ásás, földhányás. De i-y kevesebb vízkár éri majd a la­posrészeket, magasabb lesz a terméshozam. Es más, nagy terveik is vannak még. Es ez így helyes. Az új szakasz politiká­ja minden községtől, várostól a helyi erőforrások feltárását Az új tanács lelkesen küzd e hibák felszántó-1 már a következő évi beadás lásáért. Ennek köszönhető pél- j alapjának megteremtéséért is dául az is, hogy T. Nagy Sán- [ küzdenek. A felszabadulás tisz- dor, V., Durkó utcai dolgozó. teletére Békés és Mezőberény paraszt a vele való beszélgetés között párosverseny van kibon- után hozzájárult, hogy sertés- ! takozóban, melyet a két község beadását januárban teljesítse, mezőgazdasági állandó bizottsága az év második fele helyett. De I szorgalmaz. Nem állattartók, hanem állattenyésztők szeretnének lenni — mondja ifj. Gólya László egyénileg dolgozó paraszt, a rosszerdeiek tanácstagja. Nagy bennük a bizakodás, lelkesedés, a termelési kedv. Gólya Lász­lót órákig elhallgatná az em­ber, hogy-mint. szerelnének gaz­dálkodni, s egNes bürokraták hogy veszik el a kedvüket, mikor érdek­lődnek aziránt, hol kaphatnának pl. tenyészállatokat. De nem tud­juk eltitkolni rosszalásunkat afölött sem, hogy Bondár Já­nosnak még mindig nem fizet­te ki a tavalyi jégkárt az Álla­mi Biztosító — pedig Bondár János is, a helyi olvasókör el­nöke, egyike azoknak a hazafi­aknak, akik a nép gyarapodá­sa, művelődése érdekében szor­galmasan tesznek-vesznek kint a tanyavilágban. Maga is négy hízót kötött le szerződésileg az államnak, melyek árából egész­évi adóját ki akarja fizetni. De Békés egyénileg dolgozó parasztjai más területen is bi­zonyságát adják hazafias érzü­letüknek. Egész utcák dolgozó parasztjai tesznek felajánlást (mint például Dió, Meggy, Cse­resznye utcák, stb.j, hogy segít­séget adnak a járdajavításhoz. Mások a rosszerdei, borosgyáni bekötőcsatornák munkálataihoz I készülődnek Most készül- . követeli meg. A békésiek ezt részben az olajgyár kibővítésé­vel (melléktermékek, szappan, glicerin feldogozásával), rész­ben a kosáripar helyi adottsá­gainak kiaknázásával kívánják megoldani. Ilyen gondolatok, ilyen nagy­szerű, hazafias tervek foglal­koztatják, lelkesítik Békés köz­ség kommunistáit, pártonkivüli egy én heg dolgozó parasztjait a felszabadulás tizedik évfordu­lója előtt. A békésiek tudják, hogy ezek a tervek nem válnak maguktól valósággá: csak szí­vós, kemény, kitartó harc árán, minden hazafias erő összefogá­sa árán. Nem véletlen, hogy e napokban épp a község haza­fias erőit összetömöritő nép­front-bizottság készíti azokat a színes, népi motivumú lapo­kat, melyekre az olvasókörök­ben, a járási kultúrházban, a község üzemeiben, termelőszö­vetkezeteiben felírják majd a dolgozók, köztük az egyénileg dolgozó parasztok is, hogy mit vállalnak április 4-e tiszteleté­re. (B. M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom