Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
\JLUaisaialt Hc\\t 1955 február 1., kedd Nem rejtik véka alá a tanultakat A tűzőgépek y.s.iuivu « kalapácsok csattogása elült, a kötények, munkaruhák a szegre kerülnek s az üzem munkatermeiben kialszik a fény. Csak a pártszervezet helyiségéből szűrődik ki világosság, ahol Serbán Sándor, a Gyulai Bőripari KSZ munkása, az SZKJ2 I. évfolyam propagandistája a kongresszusi jegyzőkönyvet lapozgatja, kissé idegesen várja a hallgatókat. Szorongató érzései vannak és nem indok nélkül, mert a múlt foglalkozáson is sokan hiányoztak. A hosszú asztal mögötti lóca lassan telik, az oktatásba bevont elvtársaknak mindössze fele van itt. Az óra is túljutott a négyen, tovább nem várnak, megkezdődik a foglalkozás. Az új szakasz politikájának megvalósítása során elért eredményekről — e politika végrehajtását fékező hibákról és helytelen nézetekről, valamint a feladatokról van most szó. A felszólalók szép sorjában elmondják az eddigi eredményeket. Azonban Debreceni elvtárs fejében más gondolatok keringenek, elő is hozakodik vele: Vájjon, a parasztságnak nyújtott kedvezmény nem vezet-e oda, hogy a parasztág egyrésze kulákká válhat? Mert d már jónéhány parasztot .ismer, akinek az utóbbi évhen nagyon sokat fejlődött a gazdasága, kocája nem is egy van, hanem öt-hat, meg aztán házat is sokan vásárolnak. — Bár csak lenne már ennyi minden parasztgazdaságban, s a tsz- ek is rendelkeznének még jobb és több állatállománnyal — szól közbe egy másik elvtárs. — Legalább végképp meg lenne oldva' az ország olcsóbb, több zsírral és hússal való ellátása. ( Az idén Gyulán is több élelmiszert kapott a lakosság, mint tavaly, s ha lesz bőségesen, akkor számolhatnak majd árleszállítással. Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE, Békéscsaba. Teli gépjavításunkat a mai nappal (január 31.) befejeztük. Gyulavári Gépállomás. — Ez uiég deg távoli do— veszi át a szót K. Szabó elvtárs. — Inkább a mi bérünket kellene emelni s a vásárlóerőnket összhangba hozni a parasztságéval. — Ez sem helyes megoldás — fűzi a szót egy másik elvtárs —, amíg nincs megfelelő árualap,, hiába emelnéd a béreket, abból csak vásárlási verseny lenne, a munka termelékenysége pedig nem emelkedne. A parasztságot kell segíteni, hogy jobbat, többet és olcsóbban termeljen, csak úgy lesz olcsóbb és több élelem, olcsóbb, jobb nyersanyag az üzemeknek. E mellett hasonló feladatai vannak az üzemi munkásoknak, fokozni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget és minőségi munkát végezni. E közös összefogás hozhat csak eredményeket. — Milyen hibák akadályozzák a mi üzemünkben az új szakasz politikájának megvalósulását? — adja meg az újabb kérdést Serbán elvtárs. — A munkaverseny... — vágja rá az asztal végén ülő Fekete Imréné. — Iiát ez, hogy lehet? — szakítja félbe beszédét a propagandista. — Úgy, hogy, ami nálunk megy, az minden, csak nem munkaverseny. Miért nincs a mi üzemünkben sztahanovista? Mert nem értékelik az embert semmire. Sok olyan dolgozó van pedig, aki a sztahanovista szintet elérte, de kifürkészhetetlen okok miatt nem lettek kitüntetve. Mondd csak panaszaidat valamelyik kiküldöttnek. ígéret az van, de cselekedet kevés. Emiatt sok elvtárs belefáradt a munkába, de amiatt is, hogy az értekezleteken vagy taggyűlésen még kevés embernek adtak igazat s a kritikát nem igen tűrő légkör miatt csak hallgatás van a rendezvényeken. Mint leslett dunnából a toll, úgy fakadtak fel a keserűségek, s mindazok a problémák, amelyek az üzemben akadályozzák az új szakasz politika megvalósulását. A vita végén megfogadták, hogy nem hallgatnak tovább, s a legközelebbi taggyűlésen megmondják, mit tanultak a kongreszszus. anyagából. Értésükre adják a vezetőknek és a tagságnak, az üzem minden dolgozójának mit kell tenni, hogy a kongresszus határozata való- j sággá váljon. — Deák — Köszönífük lapunk olvasóit Ma. február elsején ünnep!i az ország a magyar sajtó napját. Ez akalsuimal a Viharsarok Népe szerkesztősége és kiadóima a!a munkatársai köszöntik a lap olvasóit, levelezőit, tudó- silóit, cikkíróit, állami és gazdasági szervek sajtófelelőseit, a lap kézbesítőit. s mindazokat, akik eő'-gíik, hogy a Megyei l’árt- bizotiság lapja minél több Kaliberhez jusson el. akik dősegátüí, hogy a párt szavát minél többen hallják. Molotov elvtárs beszélgetése amerikai újságírókkal Moszkva (TASZSZ). A liéiföi Pravda közölte annak a készé Ige- lésnek a szövegét, amelyet V. M. Mo'olov, a Szovjetunió küliígymi- \ nisztere 1955 január 29-én foly- I látott a jelenleg Moszkvában tartózkodó VV. H. Hearst és Kingsbury Smith amerikai újságírők- Ical. A beszélgetés elején Hearst közölte, hogy most elsőlzben jár a Szovjetunióban és igen örül annak, hogy lehelövé vált ez az utazás, továbbá an- | nak. hogy megismerheti az országot. Kiemelte, mennyire kellemes meglepetés volt számára mindenütt az a baráti magatartás, amelyet a szovjet emberek tanúsítanak iránta és kísérői iránt. Ennek alapján azt kell remélnie, hogy lényegesen megjavulhatnak, majd pedig tovább javulhatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcso- I tatok, ami mindkét országnak és az egész világnak érdeke lenne. V. M. Mololov megjegyezte, hogy a jelenlegi szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítása feltétlenül kívánatos. Ami pedig a szovjet embereknek az amerikaiak I iránti magatartását illeti, az niln- j dig barátságos volt. j Hearst közülié, hogy erről meg- . győződött. \ Hearst ezután engedélyt kért i V. 1/ Mololovlól, hogy a tnos- ! tani nemzetközi helyzetre vonat. ! kozó kérdéseket intézhessen hozzá. A Távol-Keletre vonatkozó valamennyi, őket érdeklő kérdés után megköszönik Molotov válaszait, majd Ilearst engedélyt kér Molotov tói arra, hogy az európai ügyekre vonatkozó néhány kérdést intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondta, hogy G. M. Malenkov miniszterelnök az amerikai néphez intézett és egy amerikai televíziós vállalat által közvetített újévi üzenetében Közölte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségnek az a fő o k a, hogy amerikai katonai támaszpontok hálózatát létesítik a Szovjetunió' és a vele kapcsolatban levő államok körül. Avégett, hogy a fegyveres erők fokozatos csökkentésével meginduljanak a leszereléshez vezető úton, továbbá az egymás mellett élés számára kedvező helyzet megteremtése érdekében, hajlandó lesz e a szovjet kormány még mielőtt Ausztriával megkötik a békeszerződést, felszámolni a maga ausztriai megszállási övezetében levő katonai és légi támaszpontjait, azzal a feltétellel, hogy a nyugati hatalmak hasonlóképpen járnak el a maguk övezetében. Hearst kérte, Molotov vegye tekintetbe, hogy ezt a kérdést szintén mint újságíró teszi fel. Molotov azt vá’aszoha, hagy itt két kérdésről van szó'. Az első Ausztriára, a másik pedig a Szovjetunió körül létesített amerikai katonai támaszpontokra vonatkozik. Az Egyesült Államok közelében sem katonai, sem egyéb szovjet támaszpont nincs Ami az osztrák kérdést illeti, t szemben és a szovjet határok ő, Molotov feltételezi, hogy közeiében létesített támaszpon- llearst eléggé jói ismeri a Szov- tokkal fenyegeti a Szovjetuniót. jetunio nézetét. Ami a Szovjetunió és a népi demokraekus országok körül, létesített amerikai katonai támaszpontok kérdését illeti, ez a kérdés valóban bonyodalmakat okoz az. egész nemzetközi helyzetben, mert e támaszpontok arról ta- nuskodnak, hogy a felek egyike — nevezetesen az Egyesült Államok — barátságtalan álláspontot foglal el a Szovjetunióval: Az ilyen helyzet nem segítheti elő a nemzetközi feszültség enyhülését, s nem könnyítheti meg a megoldást a fegyverzet csökkentése kérdésében, pedig ez széles körök érdeke minden országban. Természetesen a Szovjetunió határai közelében levő amerikai katonai támaszpontok kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek akadályozzák több I más kérdés és nemcsak az oszt-! rák kérdés rendezését, minthogy e támaszpontok létrehozása arról tanúskodik, hogy amíg a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megjavítására törekszik, addig az Egy e- sült Államok részéről ezzel ellenkező törekvés figyelhető meg. Az Egyesült Államok közelében sem katonai, sem egyéb szovjet támaszpont nincs. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, kiderül, hogy biztonsága szempontjából elengedhetetlen számára támaszpontok fenntaitása például a Szovjetunióval határos Norvégiában, Törökországban, amely szintén határos a Szovjetunióval, sőt, kisfáján Pakisztáni aa is, nem is szólva Európa és Ázsia más vidékeiről. . Az is kiderül, hogy biztonságának szavatolása szempontjából Tajvanra is szüksége van az| Egyesült Államoknak. Iía ilyen szélesen értelmezik az Egyesült Államok biztonságát, akkor akár azt is állíthatják, hogy biztonsága szempontjából valamennyi ál lamban támaszpontokra van szí k- sége. Az ilyen tervek aligha találhatnak rokonszenvre és, megértésre olyan népeknél, amelyek tudják, mi az a szuverenitás, függetlenség, tudják, mit jelentenek a nemzetközi jogok és érdekek. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ö és Hearst tüzetesen megmagyarázhatná azokat az okötet, amelyek miatt az Egyesült Államok kormánya és népe- úgy véli, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése megfelel biztonsági érdekeinek és az egyetemes béke ügyének. 0 és Ilearst azonban attól tart, hogy ha .elindulnak ezen az úton, akkori dialektikus vitába sodródnak Molotovval és meggyőződésük, hogy nem állhatják meg a he Ivüket ve’e szemben. Ezenkívül minthogy már túlságosan igány- bevelték Molotov idejét, elnézést kérnek és köszönet ükéi fejezik ki a nekik szentelt időért és figyelemért. Befejezésül Hearst köszön tét mondott Molotovnak azért, hogy fogadta őket és azért, hogy Molotov annyi időt szentelt kérdései nek megválaszolására. , . kér nyakkendőt kötött. A lánvok, her, halványkék baliruhamak colm akart a bál királynője- „„ A , „ . J . , , . J . 1 asszonyok szövet-, karton-, vagy ami érthető is... Es ő sebem ruhában, blúzban és szokllll!lllilllll!!H!ll!i!l!ilifflilllll|||il||||!i|||||||||||||||j|!|i||||||||||||jj||i|||i||||||;||^ A LÁZAS készülődés a leg- Ä ^ duhajkodásba és más kilengésbe magasabb fokot talán az el- ?8 I II121-fiel I 21 flSiUtSSI M IS It SB l’*OÍ t llOIK !»$t IS Csapna át. És a ruhakérdés is he- múlt hét végén érte el a békés- be en oldó kút meg. Munkásliuk, csabai fiataloknál. Ugyanis a gét, többek között Takács Zsig- coló-párokkal a terem közepe, rálynő kedves címére. A férfi leányok, diákok, papák, mamák békéscsabai Balassi Bálint Kul- mond rendőr Jantyik Mária Színpompásan keveredett a ifjúság szavazatával úgy dön- a legszebb, ki.iszlított, kivasalt túrotthon — a népművelési és téglagyári dolgozóval, Kojnok Balassi-lányok fehér-piros szót- tött, hogy a 183-as: Valastyán ünnepki ruhájukat vettek fel; ki más szervek segítségével — Mihály kőműves Medovarszky tes ruháinak egyszerű szépsé- Ilona II. gimnazista, első bá- karna’ ki sötetszür e, sötét e -« január 29-én minta-bálat rende- Marikával a Ruhagyárból; Búj- ge, az első bálozók és nyitó- lozó. Ezután minden fiataléin- va£N sötétdrapp zakót. Hissen zett. Este 9-kor már megteltek dosó Sándor Nyíri Erzsébettel, keringőt táncolok rózsaszín, fe- bér — csak fiatal (?) — tán- 'ait "igéhez minden fi at a cm a táncteret körülfogó székso- mindketten diákok; Fekete dórok és az egyszerűen, ízlésesen zsef, a MÁV-tól, testvérével, és más, főleg sötét ünnepi ru- vei dekorált zenekari pódiumon Fekete Icával. A közönség nagy háknak a sokaságával. boldogan táncolt mindenkivel... nyában szépek, ízlésesek voltak, helyet foglalt a kultúrotthon tapsa között táncoltak ki a te- Éjfélkor nagyszerű élmény- ami szintén érthető... A kultúrotthon tánczenekara szozenekara. Rövid megnyitó után rémből a keringőző-párok. ben volt része a bálozó kő- A MINTA-BAL megrendezése lánczenét játszik: hozzájárul! Ború Miklós, Csokonai „Do- A NYITÓ KERINGŐT köve- zönségnek. Az első bálozók be- }ie]ves kezdeményezés volt. Ilyen a kitűzött cél eléréséhez. A hangrottyájából“ a külföldi tánco- t3en, az első bálozók bemutat- mutatták a francia négyest. Ez színvonalas, a bál szépségeit, kel- erősítő berendezés azonban jakat majmolok ostorozását és ták, hogyan lehet és kell a mo- a társas tánc kevésbé ismert femes, üdítő, vidám hangulatát vitásra szorul. A tizennégy tagi a magyar tánc szépségét mél- dern táncokat ízlésesen és szé- nálunk, de finom bájával, egy- 'égig biztosító táncos-rendezvény rendezőgárda nein volt tisztában tató részletet adott elő. Ezt kö- pen táncolni. Két új magyar szerűségével, változatosságával régen nem volt a megyében. Be- feladatával, így nem látta el lövette a Balassi-tánccsoport társas táncot is bemutattak:- a igen nagy tetszést aratott. Az bizonyosodott, bogy a modern ánylalanul feladatát.^ Volt bizo1840-es évekből való ünnepi „pesti sétát“ és a „röpít”. A kö- utolsó részbe a közönség is be- tanc°kat is lehet fagyon változa- nyos zsúfoltság a táncteremben, magyar nyitó tánca. zönség tapssal jutalmazta a be- kapcsolódott. fosán — de ízlésesen táncolni. És ami a m a oi ott, ogy to Ezután a nyitó-keringőre vo- mutatót. Még egy kedves epizódja volt n€.mzetl a fS;,rdíf., 18 me.ShlV0‘ a,líak kl jmmt. i '4. w -r-^i r | ,. , ,,, . « ,, sokszor láncollak ezen a balon mu szabad lelt volna. A minlahűlt be tizenkét táncoio-par. Elérkezett az ideje az alta- a bálnak: a balkirálynovalasz- _ gzívvel gzere!ettel. Az is ■ ba| előkészítésében, rendezésében Munkásfiatalok, diakok suhan- lanos tanénak, amikor a zene- tas. Hiszen minden leány szép, zolást nvert, hogy reggelig lehet nagy és eredeményes munkái tak korbe a termen és mutat- kar rázendített a csárdásra, kedves, és jó táncos; ki hát szórakozni anélkül, hogy a jó- végeztek: Nyíri Lajos és Nyíri ták be a keringő igazi szépsé- Pillanatok alatt megtelt tán- mégis a legméltóbb a bálki- kedv tú’menne a jóízlés határán, Laiosné tánctanítók. S. I.
