Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
1955 január 16.. vasárnap Tizennégyezer pár kesztyű terven feiül Szorgalmasan dolgoznak. a kisipari szövetkezetbe tömörült mezőltovácsházi lányok és asszonyok. A szép, ízléses, norvég- mintájú kesztyűk külföldön is dicsőségei: szereznek a magyar háziipamak. Tavaly közel 14.000 pár kesztyűt kötöttek tervet* felöl, s így nagyban hozzájárultak az export-terv teljesítésébe«. Több lány és asszony az otthoni munkák elvégzése mellett havonta 7—800 forintot keresett kesztyű- kötéssel. A szövetkezetben kesztyűk kötése mellett seprűkötéssel is foglalkoznak. így a mezőkovácsházi járásban jól megtevmő ti ok feldolgozásával is többen munkához jutnak. A múlt évben 25.400 darab seprőt készítettek terven felül. A mezőkovácsházi seprő sok városba jutott el, például Debrecenbe, Szegedre, Pécsre, Győrbe és más vidéki városba. Tavaly óta lényegesen emelkedett a dolgozók száma: 120-ról 183 főre. Idén még a tavalyinál is jobb eredmények elérésére van kilátás, ha a munkához szükséges fonalat és más egyéb anyagot idejében megkapja a szövetkezet. ViUc-is-awk Hép-t •............F ebruár ÍO-re megjavítják a gépeket A Dobozi Gépállomás november hónapban lemaradt gépjavítási tervének teljesítésével. A beütemezett erőgépek és munkagépek egynémelyükéhez hozzá sem fogtak. A jó munkaszervezés és a felvilágosító munka segített a dolgon. Decemberben olyan lendülettel indult be a javítás* hogy a hónap végére a dolgozók törlesztették összes adósságukat. De nem csökkent a dolgozók lendülete az újévben sem. S ezekben a napokban már büszkén újságoljak, hogy a ‘gépjavítás oroszlánrészén túl vannak. Hatodikén az utolsó erőgép is bedü- börgött a javítóműhelybe. Ennek a javítását is befejezik a hónap végére. Februárra csak a munkagépek maradnak... — Ha csak valami közbe nem jön, február 10-re készek leszünk a javítással — bizonygatja Salamon István elvtárs, a gépállomás párttitkára. A dolgozók igyekezetén — ha az továbbra is olyan lesz, mint mostanában — nem múlik. Hiszen a javítóműhelyben itt olyanok tevékenykednek, mint Sar- kadi Sándor, Kiss András, Vozár Mihály, akik őszi idény tervüket 150—200 százalékra teljesítették, s éves tervüket is jóval felül a száz százalékon. Ezek, akárcsak kint a földeken, a javításnál is, becsülettel állják meg helyüket. A TYŰ es az Orosházi Museum január 24. és február 28. között »Múzeumi hétfők« címmel tudományos e'őadássoroza- iot rendez az orosházi Járási Kultúrotthonban a következő sorrendben: Január 24.: Ur. Zalotai Elemér muzeológus: »Orosháza közgyekének é ele a város alapítása előtt, a régészeti leletek tükrében.« Január 31.: Szimenidesz Lajos vezérőrnagy, a történelem tudományok kandidátusa: »Oroshá- és környéke a középkorban«. február 7.: Dr. Lökő Gábor m úzeumv ezető: »A gyulai vár Alföldünk legértékesebb műemléke.« lebruár 14.: Nagy Gyula múzeumvezető: »A harmadik Orosháza aiapíiása és élete.« f ebruár 21.: Dr. Dénes György egyetemi tanár; »Orosháza a sza- b^$gjp)^ idején és a következő évtizedekben.« február 2b.: Dr. fekete Zoltán egyetemi tanár: »A talajerő- gazdálkodás kérdései Orosházán«. • ——ni —— A x MSZT hírei Január 19-én az MSZT orosházi szervezete az orosházi Bar- nevál kultúrtermében előadást ndez a szovjet egészségügyről. * Jatiuár 20-án Gerendáson Pa- tay Mihály megyei főállattenyésztő élménybeszámolót tart a szovjet mezőgazdasági össz- ezövetségi kiállításról. A gyulai MÁV MSZT szervezetének minden tagja kiváltotta már az 1955-ös tagsági igazolványát. A Mezőberényi Cipész KSZ a több áruért Hazánk felszabadításának tizedik évfordulójára a Mezőberényi Cipész Kisipari Szövetkezet ! 39 dolgozója lelkes felajánlást lett. A szövetkezet dolgozói 1955 első negyedévére 1650 pár női szandált vállaltak terven felül, Urelyre már a szállítási szerződést meg is kötötték az illetékes vállalattal. üzemünknek 11 sztahanovistája van. Vállalták, hogy munkamódszereiket átadják töm) dolgozónak és hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára ksz-ünkben a sztahanovisták létszáma 15 főre emelkedik. Vállaljuk, hogy a minőséget megjavítjuk, az önköltséget csökkentjük, a helyi és hulladékanyag felhasználása mellett, azon leszünk, hogy minél több és jobb cipőt adjunk dolgozó népünknek és ezzel a vállalással fejezzük ki tiltakozásunkát a nyugatnémet fegyverkezés ellen. Mi nem akarjuk a háborút! Békében akarunk élni és a többtermeléssel akarjuk növelni az árualapot, nxert csak ezáltal emelkedik életszínvonalunk. Mi, szövetkezeti dolgozók a júniusi úton óhajtunk haladni, éppen ezért a versenymozgalmat állandósítottuk. A dolgozóit nevében: Rózsavölgyi Márton, a Mezőberényi Cipész KSZ-elnöke Dobosi különlegességek Doboz községben a helyi népfront-bizottság, a tanáccsal karöltve, kisgyűléseken ismertette azokat a feladatokat, melyek megoldását a népfront a közeljövőben tervbe vette, többek között orvosi rendelő létesítése Gerlén, daráló felállítása, stb. A kisgyűléseken számos hozzászólási javaslat hangzott ' el, melyeket közös néven „dobozi különlegességeknek” nevezhetnénk, bár lehet, hogy ilyen esetek máshol is előfordultak már. Sok panasz merült fel a földművesszövetkezettel kapcsolatban. A lakosság többször kérte már, hogy létesítsen a föld- szöv. fióküzletet a Petőfi, fllet- j ve a Rákóczi utcában. Illetékes szerv részéről el is hangzott már ígéret, de még mindig nem fogtak hozzá az ígéret megvalósításához. Nem tudják a doboziak, vájjon mi akadálya van annak, hogy megkapják a két boltot? Panaszkodtak a földszöv. főüzletének dolgozói is. Ugyanis ők rendszeresen túlóráznak •— ingyen. Hetenként hétfőn és csütörtökön kapnak árut, s ilyenkor este hattól kilencig bent dolgoznak. Az ügyvezető szerint ez kötelességük! Igazi dobozi különlegesség, hogy nincs a községben gyufa! Ugyanis a dohányt a csabai Kisker-től kapják, a gyufát pedig a gyulaitól — ámde a gyulai Kisker, elfelejt nekik gyufát adni. Dobozon kezdenek I visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a tüzet nem hagyták ; kialudni, mert a tűysinálás sok bajjal járt... i Dobozi specialitás még az is, I hogy a péküzem egészségileg alkalmatlan vizet használ a kenyérsütéshez, mindössze azért, mert a gyulai kenyérgyár nem képes egy lajtot adni a dobozi péküzemnek, melynek segítségével jó vizet tudnának hozni a kenyérsütéshez... Fájó kérdése a lakosságnak az autóbuszközlekedés. Gyakran előfordul, hogy zsúfoltság miatt a kórházba igyekvő asszonyok, gyerekek se férnek fel a buszra, vagy, ha igen, akkor valakinek le kell szállnia. Az autóbusz a postánál, hídnál már rendszerint alig áll meg, emiatt is sok a panasz. A helyi szervek kérése az, hogy valamiképp orvosolják ezt a hibát az illetékesek, állítsanak be na- gyob autóbuszt, vagy még egy kocsit. Szerkesztői üzenetek BAKÓ MÁTYÁS, MEZŐHEGYES: Levelében nem írta meg pontos címét, így levélben nem tudunk válaszolni. Tavaszát kivizsgáltuk és megtudtuk; pár héttel ezelőtt kapott a mezöhegytsi Szabadság mozi 1200 forintot arra, hogy a székeket lerögzítsék. KUUCHO IMRE, ENUROD: Kérésük jogos. A nyolcórai munkaidőhöz félórái fizetett ebédidő jár. Ezt biztosítani kell a vállalatnak. GYERMEKVÉDŐ OTTHON, GYULA: Azt tanácsoljuk, írjanak levelet Ozdra, Kazincbarcikára, Miskolcra és azokba a városokba, ahol jelenleg építőipari tanulófelvétel van. Békés megyében csak akkor lesz beiskoláztatás, ha a felsorolt városokban nem lesz meg a létszám. Jelentkezési lapot ott kapnak, ahol felveszik a gyermekeket az iskolába. HÍREK — TU HAS/ TALNE szarvasi háziasszony felajánlást telt a március 8-i nemzetközi nőnap tiszteletére. Vállalta, hogy ebben az évben 100 darab csibét nevel. — A szeghalmi kisipari szövetkezetek dolgozói és a magán- kisiparosok vágya teljesült. Az elmúlt hetekben székházat avattak, A helyiségben helyet kapott a Szabadságharcos Szövetség és a Falusi Sportkör is. Tervük ázzanak létre. — A BUDAPESTI Gyöngy- gombgyárló Vállalat tavaszi meglepetésként egy igen ízléses gyöngyházcsat készítését kezdte meg, amelyet indonéziai tengericsigahéjból állítanak elő. A gyöngyházcsatokat. márciusban hozzák forgalomba. — A BÉKÉSCSABAI Huliagyár kuitúrcsoportja január 29-éré, az üzem fennállása ötéves évfordu Jójának megünneplésére készül színes műsorral. — A JÁRÁSI kultúrotthon vezetőjének segítségévet a mezőkovácsházi MN ŐSZ gazdasszony- tieört indít a helyi gimnázium leánytanulói részére. — BALOGH ISTVÁN sarkad keresztúri egyénileg dolgozó pa raszt versenyre hívta gazdatár sait. Vállalta, hogy a három törzskönyvezett tehenétől ehb.-r az évben 9300 liter tejet fej. — Az Angol Munkáspárt Saffron-Walden-i szervezete he- dinghami tagozatának valamenv- nyi munkatársa kilépett a munkáspártból, hogy ezzel tiltakozzék a párt vezetőségének a nyugatnémetországi remilitarizálást tá-_ mogató politikája ellen. A tagozat elnöke és titkára belépett a Kommunista Pártba. — OLÁH ISTVÁN, Herbert György és Szíjjártó Mihály szeghalmi dolgozó parasztok iné' egészevi sertésbeadásukat teljesítették. Követendő Tóth Márton dolgozó paraszt példája is. .egészévi baromfibeadását rendezte.-A KŰRÖSLAÜANY1 MNDS2- ben befejeződött a szabás-varrás tanfolyam. Január 16-án tartják a záróvizsgát, s utána táncmulatságot rendeznek. — A BÉKÉS MEGYEI szakszervezetek között folyó egyéni takarékossági versenyben a postás szakszervezet jár élen. Az elmúlt évben ugyanis 941 postás dolgozó 727.000 forintot helyezett el betétkönyvben. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének tagjai 826 új betétkönyvet váltottak 587.945 forint értékben. így győződött meg \ikora György Még 1951-ben tagja lett Nikora György a gerendást Viharsarok Termelőszövetkezetnek. Igaz, akkor még 1. típusú volt a tsz. 1952 őszén sok vita után a tagok úgy határoztak, hogy átalakítják a szövetkezetei 111. típusúra. Nikora bácsi ifem ellenkezett — hiszen az ö gondolata is az volt — és továbbra is tagja maradt a tsz-nek. Dolgozott becsületesen ő is, meg a felesége is. Szerette a termelőszövetkezetet, érezte, hogy sokkal jobban él, mint a múltban. Sokszor eszébe jutott, hogy a múltban — mint megannyi hozzá hasonló — mindennel foglalkozott és mégis csak azt látta, hogy napról-napra rongyosabb ■ a ruhája és az ennivaló körül sincs minden rendben. De hiába volt bármennyire is meggyőződve a közös gazdálkodás előnyeiről, mégis volt egy »mellék« gondolata, amit nem mondott el senkinek — esetleg odahaza az asszonynak. Legalább is Nikora bácsi úgy gondolta, hogy ő nem beszélt erről senkinek, így aztán nem is tud róla senki. De bizony tévedett. Ezt az úgynevezett »mellék« gondolatát még azl. típusú tsz-be lépése óta tartogatja magában — amit csak a múlt év zárszámadása óta nem titkol. Nikora bácsi amikor tagja lett a tsz-nek, kivett két hold főidet megegyezés formájában, amit egészen tavaly őszig »titokban« munkáit. Nehéz volt, bizony, eleget tenni a tsz-ben is és ezen kívül még két hold földet megmunkálni. A két hold: föld szántása, vetése, ekekapázása és a termény hazahordása sok pénzbe került. A tsz-től nem mert a föld munkálásához igaerőt vagy más segítséget kérni, mert tudta, hogy ő nem jó úton jár, tudta, hogy neki, mint 111. típusú tsz-tagnak külön gazdálkodni nem szabadna. No meg azért nem kért segítséget, mert ő a két hold földet »titokban« munkálta. Mindezt azzal a gondolattal csinálta, hogy hátha a tsz-ben nem tudnak majd megélni. Ha mégis keveset kapna a munkaegységre, akkor csak jólenne az a kevés tartalék is, ami a két hold föld terméséből megmarad. Már 1953-ban is szépen kaptak mindenből Nikoráék, de még mindig úgy gondolták, hogy csak megtartják a két hold földet. így is történt. A Nikora bácsi titka a termelő- szövetkezet vezetői előtt nem volt titok, de a szövetkezet tagjai is beszélgettek erről. Tudott mindenki Nikora bácsi földjéről, de nem szóltak neki, hogyták, és közben figyelték, hogy vájjon, mikor elégeli meg. A múlt év őszén a zárszámadás még be sem fejeződött, már tudta Nikora bácsi, hogy mennyi mindent kap munkaegységére. Elkezdte mondogatni — mintha a többiek nem is tudnának róla —, hogy nem munkálja tovább a két hold földet, mert csak ráfizetett. Nem egyszer a tsz-ben megkeresett járandóságából is pótolni kellett a föld munká- lását. Bevallotta végül azt is, hogy nem volt helyes a közös vagyon mellett más földet is munkálnia. De a legmeggyőzőbb, amiért lemondott a földről, mégis csak az volt, hogy a 614 munkaegység után — amit feleségével közösen szereztek — sok mindent kaptak. Ez évben munkaegységük után kaptak 27 mázsa kenyér- gabonát, 4 malacot, 5 és fél mázsa takarmányrépát, több mint 2 mázsa szénát, 19 mázsa szalmát, 17 kilogram babot, 26 mázsa tengeriszárat, 98 kiló cukrot, 3 és fél mázsa burgonyát. Ezen kívül olajat, szappant, paradicsomot, csöves paprikát és 9225 forint készpénzt. Ha mindezt készpénzre átszámoljuk, több mint 25 ezer forint. Ez az, ami Nikoráé- kat valóban meggyőzte, hogy leadják a földet. rr Ősz óta már Nikora bácsi is úgy vélekszik, hogy kár volt eddig is a földdel kínlódni. Nem is kellene neki soha többé semilyen föld a tsz földjén kívül. De hozzáteszi f — A termelőszövetkezetet soha nem hagynám ott, hiszen azóta élek emberi életet, amióta a tsz-ben dolgozom. Balkus Imre
