Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
1955 január 23.. vasárnap 3 gabonafélék ápolásának legjobb eszköze Hozzászólás Bacsa Pál elvlárs, „Helyes növényápolással — minél több termést“ című cikkéhez-------------------------------------------------------------------------— Az első dolog, ami: figyelembe kell venni a gabonák tavaszi ápolásánál, az igen változó nappali és éjszakai hőmérsékletingadozás miatti felfagyás. Természetesen ez jobban azoknak a gabonáját veszélyezteti, akik az 1954-es rendkívül kedvező őszt nem használták ki megfelelően és nem vetettek idejében. A kellő időben vetett őszi kalászosokat korántsem fenyegeti olyan fagy veszély, mint a későn vetett s éppen ezért nehezen bokrosodó gabonákat. A felfagyás általánosan ismert ellenszere a hengerezés. I nt kitavaszodik, meg lehet! i ani és szükségszerűen j mindaddig ismételni, amíg nem tudjuk összetömöríteni a meglazult, felfagyott felső talajréteget. A Bacsa elvtárs által említett boronálást én nem javasolom. A borona ugyanis a meglazult gabonát még jobban megbolygatja, sok esetben még ki is tépi. Ehelyett sokkal célszerűbb a rotációs (köznéven küllős) kapa használata. Ez a szerszám, ha jól használjuk, a legjobb növényápolási eszközünk. A küllőskapát mindig csak olyan mélyen járassuk, amilyen mélyen még nem okoz kárt, nem tépi a növényt. Később, amikor a | növényzetünk erősebb lesz, akkor már mélyebben is járathatjuk, hogy szinte minden tövet külön-külön megkapáljon, megszellőztessen. here — ápolását is, ami a sar- jadást nagyban elősegíti. Amennyiben cf gyomosodás már olyan mérvű, hogy rotációs kapával nem tudjuk a gabonák között levő gyomokat kiirtani, fogasuljunk. A gyomosodásról beszélve feltétlenül szóba kell hoznunk a vegyszeres gyomirtást. Tapasztalatom, hogy a Dicopur használatával jó eredményt érhetünk el. A takarékosság elvét természetesen szem előtt kell tartanunk. A vegyszert lehetőleg csak ott használjuk, ahol sok a gaz, A gabonák tavaszi ápolásának szerves része a fejtrágyázás. Véleményem az, hogy az idén nem szabad sok nitrogént használni. Jobban arra ügyeljünk, hogy a bulyán fejlődő növényt valamilyen formában megvédj ük a korai, vagy a közvetlen aratáselőtti megdőléstől. Az elmondottak alapján az elkövetkező tavaszon foszfortartalmú műtrágyával fejtrágyázzunk. Lehetőség szerint, szerves anyaggal szemcsézett foszfáttal. De ügyeljünk arra, hogy a kiszórt műtrágyát feltétlenül beledolgozzuk a talajba. A küllőskapával ezt is jól elvégezhetjük. Többéves kisérlet után a múlt gazdasági évben mi a nitrogén fejtrágyát hígított trágyalével helyettesítettük. Az eredmény csodálatos volt — a viszonylag gyenge termés ellenére is, 14 mázsát adott holdMi a gazdaságunkban már évek óta küllőskapával végezzük, nemcsak gabonáink, de évelőink — a lucerna és a lóIdőjárásjelentés Várható időjárás ma estig: jobbára borult, párás, helyenként ködös idő, többleté, elsősorban délen és nyugaton havazás, később havas eső. Élénk délkeleti, idéli szél. A hideg mérséklődik. Várható legalacson}rabb hőmérséklet ma éjjel: északkeleten mínusz 8—mínusz 11, máshol mínusz 4— mínusz 7, legmagasabb nappali hőmérséklet délen és nyugaton (mínusz 1—plusz 2, máshol mínusz 2—mí- Ipnsz 5 fok között. ja. Ezt az eljárást az idén is javasolom, különösen azoknak, akiknek rossz elővetemény után került földbe a búzája, vagy ha a talaj nitrogénben nagyon szegény. Főként ezeket tartottam «zükségesnek elmondani. De az a nézetem, hogy a gabonák ápolásának nincs sablonos eljárása. Az mindig függ a helytől és az időtől. Nicsovics György, az Örménykúti ÁG szakvezető agronómusa, ViUaisawU Héfit Mi késsül a dohányból? Irta: V. Jeroscsev A közelmúltban megláttogat- tuk a dohány és mahorka tanulmányozásával foglalkozó krasznodari összszövetségi tudományos kutatóintézetet. Gleb Mihajlovics Pszarjev igazgató beszámolt arról a * munkáról, amelyet a dohány és mahorka terméshozamának növelése érdekében az intézet kollektívája, s az ország különböző részein elhelyezett 17 kísérleti állomás végez, — Most azonban beszélgessünk arról, mire is használják a dohányt és mahorkát. Közismert dolog, hogy javarészt elfüstölik. De ez még távolról sem minden. Gleb Mihajlovics rombusz- alakú kristályokkal színültig megtöltött palackot vett elő a szekrényből és egy csomag mahorka mellé állította az asztalra. — Citromsav — mutatott az üvegre. — Savanyúcukor, kan- diszcukor, gyümölcskaramell, limonádé készítésére használják. Ezenkívül a vegyészeiben, gyógyászatban, fényképészetben és a nyomdafesték gyártásánál is alkalmazzák. A harmincas években külföldről hozattak a citromsavat. Ez a citromból előállított termék azonban igen sokba került. Intézetünk tudósai a már elhunyt Alekszandr Alekszand- rovics Smuk vezetésével a citromsav előállítására új nyersanyagot találtak. Kiderült, hogy a száraz mahorkalevélben lényegesen több a citromsav. mint a citromban. Az előállítási kísérleteket először laboratóriumban, majd az intézetünkben elhelyezett üzemrészlegben végeztük. Ismeretes, hogy a mahorka- levét 3—5 százalék nikotint tartalmaz. Ez az erős méreg petróleum, vagy benzin segítségével könnyen kivonható. Ugyanabból a nyersanyagból citromsavat és nikotint is sikerült előállítanunk. A nikotint sok mindenre használják. Különleges preparátumokat készítenek belőle a mezőgazdasági kártevők ellen. A növényeket gyakran ellepi a levéltetű. Irtásukhoz nagy segítséget nyújtanak a nikoti- iLOS készítmények. Egyes nikotinkészítményeket a gyógyászatban is felhasználnak bizonyos betegségek leküzdésére. A dohánylevélből az élelmiszeripar számára pektint készítenek, a cellulózéban rendkívül gazdag dohányszárat pedig papírgyártásra használják fel. Az igazgató két lombikot mutatott. Az egyikben apró, sötétbarna mahorkamagi, a másikban pedig olajszerű folyadék volt. — A dohánymag 35 százalék olajat tartalmaz — jegyezte meg Pszarjev. — Ugyanannyit, mint a lenmag és többet, mint a kender- és napraforgómag. A magvakból előállított szagtalan olajat szappanfőzésre, olaj- kence készítésére, stb. használjak. A földalatti város A kaukázusi üdülőkbe utazó moszkvaiaknak bizonyára eszükbe sem jut, hogy a Konsztantyi- ii'O'vka - Amvroszijév- lta szakaszon egy földalatti város felett robog velük a vonat, ahol fényárban úszó központi negyedek, meg sötét mellékutcácskák, zsákutcák is találhatók. A földalatti város főutcáin villamosok haladnak. Az utcakereszteződéseknél fényjelzőkészülékek irányítják a közlekedést. E földiaJiatti város utcáit a 300—400 méter mélyen levő bányavágatok képezik. A földalatti központokból ugyanolyan széles és magas vágatok húzóidnak — olykor 10—15 kilométer hosszúságban —• a fejtőhelyekhez, mint a moszkvai metro vonalai. Ha a Donyec-mo- dence térképén megjelölnénk a földalatti bányavágatokat, bizony, igen sűrű útvonalhálózatot kapnánk. A hatalmas kiterjedésű Donycc- medencében nehezen találunk olyan helye', ahol nem húzódnak földalatti folyosók. A Donyec-medence központjában — Sztaéi- noban — sokan nem is sejtik, hogy például a központi áruház alaft a föld mélyében a »Centralno- zavodszkája« hánya kombájnjai fejtik a szenet, s hogy a városi kultúrpark alatt húzódnak a 11-es bánya frontjai. Kiszámították, hogy a sztalinoi területen a hányavágatok hosz- sza eléri a 4000 kilométert. HÍREK — A BÉKÉSCSABÁI Sütőipari Válla atnál Bor Ferenc dagasztó és Erdős Imre kemenccnmnkás a liszt felhasználásánál O.ts százalékos megtakarítást ért el. Kiváló minőségű, selejtmentes munkát végeztek. Ezért a termelési értekezleten a dolgozók ja- mslatára megkapták a sztahanovista címet. — Rövidesen megnyitják Nagyváradon Ady Endre múzeummá átalakított lakóházát, ahol élete jelentős részét töltötte a költő. A ház előtt létesített parkban szobrot emelnek Ady Endrének. — DR. RUCZ LÁSZLÓ, a Békéscsabai Vérellátó Állomás vezetője az elmúlt napokban a véradás jelentőségéről tartott előadást a békéscsabai Vörös Október TSZ-ben. Az előadás után tizenöten jelentkeztek véradásra. Köztük a 69 éves Lipták bácsi is. aki elmondta, hogy' négy héttel ezelőtt vérátömlesztéssel mentették mag a leányát a szülészeten. — A KTSZÖV január 15-ig megkapta az 1955. I. negyedévi fakiutalásának 31 százalékát. Ez a faanyag 250 komplett hálészo- babútor elkészítéséhez elegendő. — Kondoroson a tanácsválasztás óta a lakosság társadalmi munkával mintegy 700 méteren épített új járdát. — AZ IDEI sportidény: e Nagj - szénáson felépül a sportöítöz'í. Ezzel teljesül a szénási sport- kedvelők vágya. — Ismeretlen Ady cikkekre, levelekre és fényképekre bukkantak az Irodalomtörténeti Társaság Ady munkaközösségének kutatói. A cikk, amely nyomtatásban sehol sem jelent meg. 1908- ban íródott és az arisztokráciát majmoló úrhatnám pesti polgárságot leplezi le. Bírósági híreit A hattonyiai járásbíróság Hajdú János battonyai lakost hathó'- napi börtönbüntetésre ítélte. A nevezett a Szegedi kcnderioiió- gyárban dolgozott és az ott: kapott vattás melegítő kabátot 4 5 niap múlva Baltonván 80 forintért eladta és az árát eii.Ua. * A battonyai járásbíróság Szabolcsi József pitvarost lakost. 8 hónapi börtönre ítélte. Szabolcsi ittas állapotban a Mezőhegyes si Méntelepen megjelent és zavarta a gazdaság dolgozóinak munkáját. Amikor a rendőrőrsre bevitték, ott nekitámadt az egyik rendőrnek. „Otthon csak A munkahelyem vidéken van, távol Endrődtői. Ezért csak ritkán szoktam hazautazni. Egy-egy ilyen utazás előtt valósággal lázban vagyok. Mit vigyek magammal, hogy ne legyen nagy csomagom, de abban mégis minden benne legyen, ami otthon kell. Nagyon szeretem Endrődöt, hiszen gyermekéveim és szüleim kötnek oda. Hosszú, izgalmas várakozás után leugrok a mozgó vonat lépcsőjéről a gyomai állomáson és kitáguló mellkassal szívom be, a mozdony füstjétől még kesernyés, otthoni levegőt. Éjfél elmúlt, gyalog vágok neki a több mint négykilométeres útnak. Lábam alatt vidáman szörcsög a jó fekete end- rődi föld. Csúszkálva haladok a sáros betonúton, észre sem veszem a bőröndöm terhét. A „határnál“ nevetve fütyül füaliidni lehet“ lembe a hideg decemberi szél. Az út szélén fehér tábla villan elő, rajta fekete betűkkel: Endrőd — itthon vagyok. Még aznap délután sietve, fürkésző szemekkel nézve az emberek arcát, felmentem a mozihoz. Ünnep van, ilyenkor többen hazajönnek, szemem előtt máris feltűnik több ismerős arc. Ezekkel együtt jártam iskolába, most ők is hazajöttek az ünnepekre. Kit közelebb, kit távolabb köt le a munkahelye Endrődtől. Hogy megváltozott a világ: az egyikből katonatiszt lett — főhadnagy, a másik gépész- mérnök Pesten, sok közülük egyetemi hallgató. Ki gondolta volna ezt még akkor, elemista korunkban, mikor még ott gomboztunk a tornaterem udvarán. Mos! ismét együtt va- gyunk.Ezt a találkozást is, úgy, mint a többit, meg kell ünnepelni. „Irány a Dombszög“ jelszóval elindultunk. Még egy idegen sem téveszthetné el az utat, olyan éktelen üvöltés csap ki a párás ablakok mögül. Odaérve, az ajtó kicsapódik — és zsupsz, kiesik rajta egy alig 16 éves gyerek. Elnyúlik a járdán, alig bír felkelni, utána még hárman kitámolyognak az ajtón. Borzalmasan káromkodva átölelik elesett cimborájukat és bortól rekedt hangon, énekelve a négy fiatal eltűnik a sötétben. Bemegyünk — odabent a tömeg úgy elnyelt bennünket, mint tó a dobott kavicsot. Egy ülőhelyet sem lehetett látni. Jó félórai várakozás után megkaptuk a kért italt, gyorsan lenyeltük és összetaposott lábakkal elhagytuk a helyiséget. A kultúrházban bál van, gyerünk oda, legalább már táncoljunk egyet, ha itthon vagyunk — döntöttük el a kérdést. A kultúrházban az alábbi kép fogadott, vagy még roszszabb. Mint olajos hordóban a heringek, úgy össze voltak tapadva az emberek. Bár csak este 9 óra volt, de a terembe bejutni, kész lehetetlenség lett volna. Nem volt mit tenni, lementünk az utcára, még egy darabig sétálgattunk, majd elköszöntünk egymástól és hazamentünk. Még egy hétig voltam idehaza, ez alatt több ismerősömmel beszéltem, volt iskolatársaimmal, endrődi fiatalokkal. Elmondták, hogy itthon nem sok szórakozási lehetőségük van. Amint a beszédjükből kivettem, bizony a fiatalok jó része a kocsmákba jár, ahol isznak, duhajkodnak, verekednek. Hogyan működhet itt a DíSZ-szervezet ? Kérdéseimre felvilágosítottak, hogy a DISZ-élet bizony rosszul megy Endrődön. A fiatalok nem járnak a DISZ-be és ennek meg is van az oka. Ha megnézzük a kultúrház helyiségeit. valóban nem valami otthonos látványt nyújt a betört ablakú, fűtetlen pingpongterem, vagy olvasó- és sakkszoba. Kultúréletük úgyszólván nincs, színdarabot már fél éve nem adtak elő, pedig hely és idő van rá. Több fiúval és lánnyal beszéltem, kivétel nélkül azt állították, hogy nem érdemes hazajönni. Itthon olyan szürke, unalmas minden, itt csak aludni lehet, ezért pedig nem érdemes hazajönni — és igazuk van. A falu élete megváltozott a kormányprogram óta. Ezt láttam én is az új Csepel motorkerékpárokon, új ruhákon, rádiókon, melyeket Endrődön is vettek maguknak az emberek. Nem igaz, hogy nem lenne pénz a kultúrház törött ablakait megcsináltatni, szebb, otthonosabb, melegebb helyiségeket adni az endrődi fiataloknak. Olyan ne- iyiségeket, ahol valóban jól érzik magukat, úgy mennek oda, mintha haza mennének és nem kocsmákban, bor mellett keresik a szórakozásukat. Szmola László
