Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-22 / 18. szám

2 UiUai&aMlc Hifit 1955 január 22., gzombat Amiről limit volttá szabad írni“ 99 Az üzem falán kék felírásé tábla adja hírül, hogy a Gyulai Ilarisnyagyár »Béke-gyár«. A fa­lai között duruzsoló gépek mel­lett szorgoskezű édesanyák, fia­tal, derűsmesolyú lányok és fér­fiak dolgosak. \ gépek zakatolása együtt dob­ban a munkás szivekkel. És ez így is van. Ezt érzi Nagy Fe- í'encné 1. is, aki idestova 31 éve dolgozik a gyárban. Arcán nyugodtság ül, keze finom ér­zéssel helyezi az anyagot a gép­be és ami meglepő, mert ilyet nem sokat lát az ember, min­den legyártott darabot megnéz. — Miért teszi ezt? — fordulok hozzá a nézelődés után. — Meg kell arról győződili, hogv mit csinál a gép és az prop. felelőse. Azon­ban az vél kés dolog lenne. A hallgatással nem segíte­nénk. hogy a felszabadulási versenyre tett felajánlások va­lóra váljanak és minden dol­gozó jó minőségű árut ter­meljen cs többet keressen. Inkább erről kellene beszélni a kommunistáknak, a népnevelők­nek. Erről, de nem mennek nép­nevelő-értekezletre. A legutób­bin is csak hatan jelentek meg, pedig az alapszervezet 70 nép­nevelőt tart nyilván. így rend­szeres felvilágosító munka nincs is az üzemben. A párt és szakszervezet gyön­ge munkája miatt sikkadt el a tavaly beindult. »minőségi őrjá­rat«-mozgalom, de. eléggé elha­nyagolt a munkamódszerátadás is. A pórt- és DISZ-szervezet se­gítségét, a népnevelők hasznos tanácsát, a tapasztaltabb dolgo­zók. a sztahanovisták munka­módszerátadását sok fiatal dol­gozó nélkülözi az üzemben, örül- hibameites darabnak, s nem tűri | [K> ennek Patornai Erzsébet* fia­ember. így meg lehet akadá­lyozni a gyártási hibát, — adja meg Nagyné a választ. Ahogy nézem, ezek a mozdulatok többet mondanak. Mondják azt is, hogy a munkás gyönyörkö­dik a gép és az ember közös al­kotásában, örül minden ép maga körül a barátja a gépnek. A módszere, ahogy dolgozik es alul vau es kévés a keresete, munkáját e 'enőrzi, megszíflelen- j Szinte vadlóan mondja, hogy 7 dő példa annál is inkább, mert j hónap óta a nyolcadik helyen — ehhez külön szakértelem — j ----------------------­m int mondja — nem kell, ha­nem szív és lélek. De erről egy szót se, sekiuek. Az én módsze­rein, hogy minden legyártott da­rabot megnézek, nincs a nor­mába felvéve, s lenne mit hall- galni, ha megtudják egyesek. —- A hallgatásról próbál meggyőzni Molesán elvtársnő is a pártszer­selc’tct, ura es tál munkás is. Az ő teljesítmé­nye még jóval a 100 százalékon dolgozik, e emiatt gyenge a tel­jesítménye. Az új, fiatal mun­kásoknak eddig ez volt itt a sorsa. E miatt bosszankodik Cé- gényi Istvánná pártbizaími is. Kardos asszony a javából. De nemcsak a szája, hanem a keze is szaporán jár, nem hiába sztaha­novista. A műszaki vezetésre van nagy panasza. S mint mondja — ha egyszer felidegesítik, az asz­talra csap a sok indokol atlaií gépcsere miatt. Elő hát vele! Ne rejtse véka alá a hibákat Tsrvéítversiü rendeíeta községfejiesztési hozzájárulásról, minisztertanácsi határozat a községfejlesztési alap létesítéséről egyetlen kommunista, egyet­len dolgozó sem a Harisnya­gyárban! Ne nézze, ne hall­A Magjai’ Közlöny január 20-11 házási köreiből megtakarított számában megjelent .a Nép- eszközöket, valamint a lakosság köztársaság Elnöki Tauácsá- j önkéntes hozzájárulását foglalja gassa el, mert ez csak meleg­ágya lehel a további hibák­nak. Ne szégyeljék terjeszteni a kom­munisták a jól bevált módszert. Ne nyugodjanak meg ha az első kezdeményezések nem vezetnek sikerre, hanem töretlen akarattal neveljék, s jó példájukkal ragad­ják magukkal a többi dolgozó­kat. Segítsék őket úgy, hogy a felszabadulási versenyben az üzem minden dolgozója eleget tudjon tenni a vállalásnak. —Deák— Ús'insüomp a Jangcén A Kínai Népköztársaságban. Vucsang és - Hankou között nemrégiben forgalomba helyez­tek egy 1760 brottoregiszter- tonnás óriáskompot. A komp, , A békési járási ügyészség va­amely egyszerre 16 megrakott ^ É ítőifKSZ vojí elnöke, tehervonatot tud szállítani, a | lNagy Zaignlond> a KSZ asztalos- Peking-Hankou és Kanton- j részlegének volt vezetője és B. Hankou útvonalakon biztosítja Kovács László, a KSZ volt építő- az összeköttetést, amíg az új mestere ellen, összejátszva, saját Jangce-híd 1957-re elkészül. i hasznukra, 21.600 forinttal ká­Egyétes a Sarkadi Kendergyár Január 16-án ünnepelték a Sar- kadt Kendergyár dolgozói a gyár fennállásának első évét. Ezen a napon kapta meg Dor- mány János brigádja a sztaha­novista oklevelet. Három hóna­pig a brigád tagjai szorgalmasan dolgoztak és sikerült nekik tar­tani a sztahanovista szintét. Ezen az ünnepi napon 200—200 forint jutalomban is részesüllek. A brigád tagjai: Eiíó Dorottya, Bol­dog Ilona, Vásári Jánosáé, Tusi Mária, Hévész Erzsébet, Lázár Erzsébet és Szépiaki Lajos szta­hanovisták. A brigád tagjai meg­fogadták, hogy ezután nagyobb gondot fordítanak a minőségre és seiejtmentes árut készítenek. Sikkasztottak, csaltak •— osztozkodtak roeították meg a KSZ-t. A tagság kijátszásával 10.000 forint terve­zési díjat csaltak ki maguknak. A KSZ nevében építési anyagot vettek, amit dupla áron értéke­sítettek és a nyereségen megosz­toztak. Az építkezések alkalmá- ; vai cserép- és faanyagot sík­nak 1955. évi 4. számú törvény­erejű rendelete a községfejlesz­tési hozzájárulásról és a Minisz­tertanács 1010/1955: (1. 20.) szá­mú határom!» a községfejesz- tési a!.ap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értel­mében a községi tanácsok a köz- ségpoülikai tervükben megállapí­tott feladatok megvalósítására, az állam által rendelkezésre bo­csátott eszközök kiegészítésére évenként községfejlesztési hozzá­járulást vethetnek ki. A hozzá­járulás mértékét és a kivetés alapját a községi tanács álla- pítja meg. A hozzájárulás mér­tékét, a kivetés alapját, a terv­bevett feladatok szükségességét előzetesen falugyűléseken, kisgyű- léseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községfejlesztési hozzájárulás mértéke nem ha­ladhatja jneg a házadé, illetve a ló után megállapítható adótétel nélkül számított általános jöve­delemadó évi összegének 10 szá­zalékát, illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövedelemadó fi­zetésére nem kötelezettek, háztar­tásonként az évi 100 forintot. A községfejlesztési hozzájárulást a tanács határozata alapján a köz­ségi végrehajtó bizottság a pénz- ügyi apparátus segítségével veti ki és szedi be. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a községpolitft- kai tervben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségveté­se, valamint beruházási és. fel­újítási kerete terhére keli meg­valósítani. A tanács költségve­tésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében nem fedezett feladatok megoldására községfej­lesztési alapot keit létesíteni. A községfejlesztési alap lényegében a tanács előirányzaton, illetve terven felüli bevételeit, a beru­magában. A határozat megállapítja, hogy a községfejlesztési alap fedezeti forrásai a következők: a tanácsi vállalatok terven felüti nyeresé­ge, a községpoíitikiai tervben elő­irányzott faládátok megvalósítá­sához fizetett vállalati hozzájá­rulás, az adóprémium dologi ré­sze, a költségvetési előirányza­tokon felüli többletbevétel, a készpénzben jegyzett áilamköi- csönökbőt a tanácsot megillető részesedés, a községfejlesztési hozzájárulás. A fedezeti forrá­sokkal kapcsolatban több intéz­kedést tartalmaz a határozat, így például kimondja, bogy a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének több mint 40 szá­zaléka, az adóprémium 80 száza­léka és a községekben készpénz­ben jegyzett álliamkölcsönökből az eddigi 20 százalékos részese­dés helyett 50 százalék illeti meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabá­lyozza a községfejlesztési hozzá­járulás kivetésének módjait. A községfejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökkel kizá­rólag a tanács rendelkezik. Eze­ket költségvetésen felüli felada­tok, például utak, járdák, kutak építésére és javítására, szociális és kulturális inlézméir ek fel­újítására és javítására; a köztisz­taság fejlesztésére, közutak, nép­fürdők és egyéb egészségügyi in­tézmények'felújítására é* javításá­ra, valamint más, hasonló cél­ra lehet felhasználni. A községfejlesztési alap fel­használásáról a végrehajtó bi­zottság a tanácsnak tartozik évenként beszámolni. A községiéjleszlési a'dp pénz­ügyi lebonyolítását a pénzügymi­niszter az érdekeit miniszterek­kel egyetértésben 1955 január 31-ig szabályozza. kosztoltak el. A terven felül állapítani, hogy azok miért nein Mőszer a használhatatlan kutak vizsgáSására Az országban tízezer használ- és Talajvizsgáló Iroda iaborató- hatatlan artézi cs egyéb kút van. mintában most olyan műszert ké- Mivel a csőkutak aljába nem szííetíek, amivel könnyen és pan- lehet lelátni, nem tudják meg- tosan megállapítható a kutak Válasz „Mi a véleménye erről a Gyulai Járási Tanácsnak?“ című cikkre SOEYMOSl 1MKÉNEK a Bel­ügyminisztériumhoz beadott pa nasza és a Viharsarok Népe em­lített cikke alapján a Megyei Tanács VB. Város- és Község­gazdálkodási Osztálya vizsgálatot indított és a következőket álla­pító Ita meg: »So.yinosi Imre 1954 április 14-én költözött Gyulára édesap­ja lakásába. Édesapjának egy szolra, konyha, kamrás lakása van. Ebben a lakásban összesen kilenc személy élt együtt: Solys mosi Imre szüleivel, feleségével és gyermekeivel. Ugyaneb­ben a házingatlanban lakott Mészár József elvtárs, a Gyulai Városi Tanács VB-elnöke is, aki­nek szintén volt ebben az épü­letijén egy szoba, konyha, kam­rás lakása. A SOK GYEKMEK MIATT bi­zonyos feszültség álff*fenn Soly- mosi Imrének szüleivel és Mé­szár elvtársikkal szemben. Ezért másik lakáshoz" akart jutni. Há­romszor igényelt Solymosi Imre lakást, de egyszer sem kapta meg. A Gyulai Városi Tanács végrehajtó bizottsága Solymosi lakásigénylése ügyében törvény- sértést nem követett el. De Mé­szár elvtársnak az előző intéz­kedése mégis kifogásolható!. Ugyanis saját maga és családja részére olyan lakást biztosított, ahol azelőtt két család lakott. Az ottlévő két család részére tettek ajándékul. »betegsége«. A műszer megmu­tatja: mi a hiba, érdemes-e a kutat helyreállítani. Az új mii- ezer forintba kerül. A Földmérő- I szert márciusban már alkalmazzák, hát és néhány perc múltán már Az endrődí szülőotthonban ott is áll a kapu bejáratánál, nyitja az ajtót, ahol férjére tá­Az endrődi öregtemplom to- beszélget a „kis mamákkal“. A maszkodva áll egy asszony. külön lakásokat kellelt máshol ™nyorája elütötte az éjfélt. A szobában barátságos meleg van, Melléjük lép) karonfogja a fia­adni. Mészár elvtárs pedig a megrongált épület átalakítását csak egy család — saját csa­ládja — részére végeztette el. Mészár elvtársnak a családját tekintve jár egy ilyen lakás. A lakás kijavítása is jogosan tör­tént, mivel meglehetősen elha­nyagolt állapotban volt. Igaz, a város felújításra javasolt házak névjegyzékében ennek a lakásnak a felújítása nem volt benne. Er­kölcsi és anyagi szempontból is erősen kifogásolható ez a fel­újítás, mert nem az eredeti álla­potnak megfelelően hozták rend­be, hanem olyan átalakításokat végezlek, ami lényegesen többe került a megengedettnél.« BÁRMENNYIRE IS jár Mészár elvtársnak ilyen lakás, mégsem volt helyes ilyen körülmények között saját maga érdekét a töb­bi lakásigénylők elé helyezni és a városi javítórészieggel ityen költségű áta’akítást végeztetni. A hosszú huzavona után Soly­mosi Imre kapott lakást. házakban egymásután oltják el a rizskályha ontja a meleget. talasszonyt. — Te vagy az, An- — Na, de ideje, hogy alud- nus — üdvözli. — Gondoltam janak — áll fel Kurilláné és rád, már vártalak. A fiatalasz- betakarja az asszonyokat. Az szony csak bólint és hagyja egymás mellett sorakozó üres magát vezetni. Kurilláné az ágyakra pillant. — Vájjon — asszonyt a szülőszobában fek- nak. Ki tudja, talán éppen gondolja — az éjszaka hátralé- teti le. Az embert hazaküldi. most ad életjelt magáról egy vő részében elfoglalja-e valaki? Megnyugtatja: „Menj csak ha­Lesz-e vendég? Ki tudja? — és za nyugodtan, meglásd, nem az ajtó felé indul. Az asszo- lesz semmi baj HolnaP) azaz nyok kérlelik: „Ne menjen _ pillaQt az órára _ már ma meg, baba nem... megtudod, hogy fiú lesz-e, vagy Mennem kell, lányaim, leány a kis jövevény.“ Az ember elment. Anna fekszik az ágyon, összeszorított ajka, a fájdalom­tól eltorzult arca mutatja, hogy Mielőtt szobájába ér, benyit megy. Lefekszik. De az éjszaka szenyed _ Nem legz semmi a kis szobába is és megnézi a minden neszere felfigyel „és gyerekeket. El-elgy^iyőrködik hallgatózik: nem sír-e fel gyer- az alvó kicsikben. Szereti na- mek? Az anyák szobájából nem gyón ezeket a cseppnyi gyér- hallani-e panaszos jajszót? mekeket úgy, mintha vala- Lassan ő is álomba szende­mennyi az ő unokája lenne. Nőj- rül. Álma nem tart soká. Erős jetek nagyra, legyetek egészsé- kopogásra ébred. Máris fent ronyórája elütötte a hajnal 4 gesek — suttogja és szobájába van, gyorsan szedi magára a ru- órát, boldogan súgja a-» anya ­a villanyt, fújják el a lámpát. Véget ért a tanyázó-est. Az em­berek legtöbbje nyugovóra tért. Csak a szülőotthon egyik abla­kából szűrődik ki a fény. Je­lezve, hogy itt még ébren van­kis emberke. De mégsem. Úgy látszik, ma csendes napjuk van az endrődi szülésznőnek. Lám, özv. Kuril- la Antalné szülésznő a mamák szobájában üldögél. Kedvesen aludjatok jól. A kicsikért ne aggódjatok, vigyázok rájuk baj, — nyugtatja a szülésznő az asszonyt. És készülődik a szülés levezetéséhez, amely per­ceken belül várható. Mire az öreg templom to-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom