Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-18 / 14. szám
2 \JlUü\s.auk. Hépt 1935 január 18., ke'ki Járja iisik clöl st koiisinugiisták Egy are a nézőseregből Tíz év nem nagy idő egy kaversennyel évfordulóinkat, 1 célokért folyó versenyben lenemzet életében, de történelmi szabadságunk születésnapját és gyenek követendők a kommu- jelentőségű tény akkor, ha élni mindent, ami tiszteletreméltó nisták. Legyen a felszabadulási tud a szabadsággal és a fejlő- emlékezésre késztet, vagy elő- I verseny a kommunisták leg- dés lehetőségeivel. Mi továbbra készítője a jövőnek, hogy min- bensőbb ügye. is akarunk élni ezzel a lehető- dig könnyebb és szebb legyen ; A pártszervezetek, a dolgozók séggel, ezt a napi harcaink a a holnapunk. Versennyel kő- azt várják el a kommunistákmunka frontján igazolják. A mindennap harcai teszik edzetté, erőssé, gazdaggá országunkat. és a haza minden polgárát. A harc éla j kommunistákat gondolkoztatta el. A pártszervezetek voltaic szöntötte népünk a párt kong- ‘ tói, hogy ők maguk mutassa resszusát és köszönti most fel- nak példát — elsősorban ezt, szabadulásunk tizedik évfordu- ! de azt is, hogy türelmes, sziláját. Nem kis dolog ez, hiszen vós felvilágosító szóval segít- tízéves jubileumára készül az senek, értessék meg: a munka-1 vonalbeli katonái a kommunis- 0rsz£g az igaz hazafi, aki sze- versenyben való részvétel minták, az ő példamutatásukat ; re^j hazáját, az támogatja ezt den honpolgár hazafias felada- vetik a pártonkívüli dolgozó a népünket felemelő, nagy moz- ta. Szabad hazánk tizedik szü- is. Rájuk számít az ország ak- gaima): Tetésnapját, népünk legnagyobb kor, amikor nagy feladatot ce N k „ ü munkaver- történelmi győzelmét a terme- megoldani, de bennük nem is ínemc-aK egyszerű mumcaver , . minden eddiuit túkzúrlehet csalatkozni. Már nagyon senyről, a kommunisták példa- , munkagyőzelmekkel sokszor beigazolódott az a 1 mutatásáról, helytállásáról be- n,yal° , , munkagyőzelmekkel mondás hogy a kommunisták ! szélünk most. De arról is, hogy !akarJuk fogjuk is ünnepelni, mondás, nogy a Kommunista« ^ 10«x'!Ezt igazolják az* eddig elért szavára építeni lehet, mint a a népünkét felemelő 1955-os lere(jménvek is kősziklára. Pártunk, dolgozó né- j gazdasági évet sikerrel akarjuk j pünk felszabadulásunk tíz- : befejezni. Ennek bevezető és j Az RM felhívás elsősorban a éves évfordulójára indított ; nagyon jelentős szakasza munkaversenyben is elvárja, J felszabadulási verseny. Meg j hogy a kommunisták foglalják kell dolgoznunk a sikerért ész- azok, amelyek üzemekben kiel kijelölt helyüket — az el- szel, sok ötlettel, a tartalékok pattantották ezt a szikrát. A ső helyet. Legyenek a munka- ' kihasználásával — és szívvel, kommunisták javaslatára csatverseny motorjai. ; Ebben az ötletességben, oda- lakoznak nap-nap után ehhez a Népünk azért ünnepli mun- j adásban, a szép, reális lelkesítő (dicső kezdeményezéshez. Egyes _______________________________ üzemek, melyek elsők között v oltak az első dekád értékeléséinél, beigazolták, hogy reálisan, j erejükhöz mérten vállaltak és ; teljesítik is a felajánlásaikat. A legtöbb helyen — helyesen — 'mennyiségre, minőségre és az ! önköltségcsökkentésre tettek bizonyítja, hogy a Szov- jvállalást.. A Mezőhegyesi Kenjetunió teljes komolysággal lő-,dergyár az első dekád felaján- rekszik a nemzetközi légkör meg-1 lást 104 százalékra teljesítette, javítására. [De személyenként is a komMint az amerikai és külföldi munisták azok, akik túlteljesí- hirügynökségek jelentéséből ki-1tik vállalásaikat, hogy ezzel is tűnik a szovjet kormánynak a ligazolják j hazaszeretetüket, nemet kérdéskén kiadott nyilat- . ... , ■ ’ kozata az Egyesült Államok kor- nePunk lrantl hűsegüket. Ez A szovjet kormánynak a német kérdésről közzétett nyilatkozatának visszhangja jet kormány kész a szabad ossz- j német válasziások nemzetközi ellenőrzéséről tárgyalni, világosan A német közvé emény nagy érdeklődést tanúsít a szovjet kormány nyilatkozata iránt. Vasárnap valamennyi nyugatnémetországi lap és rádióállomás vezető helyen ismertette a Szovjetunió kormányának a német kérdéssel kapcsolatban közzétett nyilatkozatát. Számos lap címben hangsúlyozta, hogy a szovjet nyilatkozat, ha megszívlelik, döntő fordulatot hozhat a német kérdés békés megoldása és a nemzetközi feszültség csökkentése terén. A nyugatnémetországi pártok vezetői rádió- és sajtónyilatkozatokban mondtak véleményt a Szovjetunió új kezdeményezéséről. Az Associated Press bonni tudósítójának jelentése szerint fritz Heine, a Német Szociáldemokrata Párt sajtó- és propagandaszolgálatának vezetője rámutatott, hogy a szovjet kormány nyilatkozata újból bebizonyítja, hogy a nyugati hatalmaknak a Nyugat-Németország újraíell'egy- verzéséről szóló egyezmény ratifikálása előtt kell tárgyalni az oroszokkal. OUenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette: — Az a tény, hogy a szovmányköreiben nyilvánvaló aggodalmat keltett, mert attól tartanak, hogy a nyilatkozat nagy hatással lesz a nyugateurópai közvéleményre. A Sunday Times angol lap diplomáciai szemleírója azt írja, hogy »a Szovjetunió megpróbálja megakadályozni a Nyugat-Németország újrafelfegy- verzését aláíró párizsi egyezmény ele megvalósítását, ezért minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy valóban szabad össznémet választásokat javasoljon.« Tartalma alapján megítélve — folytatja a szemleíró — »a nyilatkozat eléggé eltér a múlt év februárjában tartott berlini értekezlet zsákutcájától ahhoz, hogy csábító legyen a németek számára...« a kommunista jellemvonás,. Ez bontakozik ki most a nagy mozgalom, a tízéves jubileumra való készülődés időszakában. Mi okozta a norvég kormány femomtását ? Oslo. (TASZSZ) Oscar Torp norvég miniszterelnök január 14-én a norvég királynak benyújtotta kormánya lemondását. Mint a sajtókommentárok rátnuKisötétült a uézőtér, Fodor néni a székek támláját fogva botorkál a helyére. Közben már oda-oda tapad tekintete a színpadra, ahol javában ropják a táncot a Balassi Bálint kuli úrcsoport tagjai. Hatvanöt éves Fodor néni. Hosszú idő, sok rossz és kevés szép emlékkel. Most leüt a helyére, egy mély lélegzetet \ esz, aztán fészkelődik egy kicsit, kissé jobbra dől, mert az előtte ülőtől csak így láthatta a színpadot. Keskeny ajka alig észrevehetően megnyílik, ügy láis/ik ilyenkor elfelejt parancsolni rakoncátlan szájizmainak. Igaz, ő máskor sem sokat ad arra, hogy kicsinek lássák a száját. Nem is ráncosodott meg a környéke, mint sok más öregasszonynak. Mert úgy van azzal az asz- szonynép, hogy szűkre zárja a száját már fiatalkorában, félve attól, hogy nemcsak az líra, hanem mások is nagyszájúnak tartják. Ettől aztán, mire megöregszik, bizony ráncos lesz a szája környéke. Fodor Jánosné egy-egy kedves jelenetnél el-elmosolyodik. Úgy mondja: olyan szépek ezek a gyerekek, hogyha tizenhatéves lehetnék, magam is közéjük állnék... Táncoltunk mi azelőtt is, bál is volt. Nyáron az utat döngölték le a legények, télen pedig itt, a kultúrház helyén volt egy légi kocsma, annak a termében. Persze akkor még nem volt ilyen közel a kukára. Nem. sokat törődtek azzal, hogy a szórakozásnak is legyen helye ... Nagyot hallgat. Közben talán éppen kis unokája sorsán töri a fejét. Tizennyolc éves most, szépen hegedül. Meghívták a kulfiírcsoportba is. Vájjon elvállalja-e? Jó lenne, ha elvállalná, mert akkor esténként néha el lehetne kísérni és elnézni azt, amint a gyerekek színdarabot próbálnak, táncolni tanullak; Titokban talán egynek-kettőnek régen elfelejtett tánclépéscket is megmutatna Fodor néni. Erről ugyan nem beszél, csak azt jegyzi meg: tán nem is szeretné annyira ezeket a táncokat, ha valamikor ő maga nem táncolta volna. Kérlelni kellene, biztos hajlana a szóra, mert aki ennyire szereti a kultúrát, hogy egyetlen előadásról sem marad el, az talán titokban büszke is lenne array ha az ő tánclépései t viszontlátná a színpadon a fiataloktól. Kendője görcsét kicsit megszorítja... Elmúlt a szünet, hát felkészül, hogy újra gyönyörködjék a műsor második felében. Kicsit kiegyenesíti a derekát is. Messzi ül a színpadtól, ezért hát kénytelen vele. Mert ha már táncolnak a gyerekek, hát táncos lábukat is érdemes jól megnézni. Talán gondolatban öesze-összeméri az emlékekkel a látottakat. Visszapereg az élet, s meglátja magát, mint fiatalasszonyt, vagy fiatal lányt. Mert: bizony ez is meg-megtörténik. Nemcsak a gyermekekben latja viszont magát az öreg ember, hanem képzeletben, sőt sokszor álmában is. Megtölti melegséggel az ilyen emlékezés a szívet, Jav van az, a gondolat finom szárnyalton meg-megrezzenti a szív húrjait. S ettől, meg az emlékektől sokszor még a szemünk környéke is megmelegszik. Sőt néha egy-egy rakoncátlan könnycseppet is ki kell törölni onnan. Így van ezzel Fodor néni is. Most vette elő éppen a zsebkendőjét, hogy észrevétlenül, emlékezetének bizonyítékait eltüntesse szeme sarkából. Vége van a műsornak. „Nagyon szép volt. Valahogy elfelejtette a hatvanöt évet, legalább is ezt bizonyítja az a fürge járás, ahogy Fodof''líéftU elfnattl hazafelé. a"“u Szabó. A német népnek választania keli, milyen úton akar továbbhaladni Moszkva. (TASZSZ) A Prav- jnek kell eldöntenie és a többi da hétfői száma vezércikkében ! államnak az a feladata, hogy ,.A német népnek választania I elősegítse, hogy Németország kell, milyen úton akar tovább- szilárdan a békeszerető, de- haladni“ címmel — többek kő- mokratikus fejlődés útjára lép- zött a következőket írja: ijen. Ilyenformán a német nép A német kérdéssel kapcsolat- ! kétféle úton haladhat. Az egyik ban minap közzétett szovjet út Németország egységének kormánynyilatkozat igen nagy- helyreállításához és az összes jelentőségű az európai népek európai államokhoz fűződő történelme szempontjából. A normális kapcsolatainak helytatnak, Torp kormányának le mondását az a növekvő elege- ] szovjet kormány úgy vélekedik, reállításához vezet. Ez az út kidetlenség okozta, amely kül- és hogy az egységes Németország zárja azt, hogy Németország belpolitikájával szemben az or- jövő államrendjének kér- bármelyik része más államok ezágban megnyilvánult. dését magának a német nép- ellen irányuló katonai csopoi— Tosulások tagja legyen és legllllil!1lll]l!liillilll!lllilllllllll!l!illllll!ií!lll!Hllilil!li lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllHllllllfflIIBHIHBIBIIIIIHiBIIIIHIIHIimilllWlllllllll !llilllliíiilllllSIIIIIIIIIIIIII!llll!lllllllll!lllilll!llií!ilHI1illl jobban úgy biztosítható, ha Nets) Vidám utazás Szatíra. — Irta: Csurka Péter nála apró... Ne bámulj, ha zess! A kalauz elveszi a pénzt. fi- mer visszamenni Bálint a ke- metország. résztvesz az európai nyérért... Egyél szívem, kisrendszeruram! elvtárs?... háború előkészítéseinek terveibe való bevonásához vezet. A a német nép túlnyomó többsége mcs°lyog elutasítja az új, reménytelen jkollektív biztonsági :ben. — Köszönöm a MÁV névé- — Mért kellett ezt a hatvan A másik út — amelyre a páAzt már nem tudtam meg, Bálint, ha hasra estél... De azt ben!... Ne haragudjanak, bár a forintot kifizetni? — fortyan rizsi egyezmények taszítják — hogy mi volt, mert akkor cső- mondd meg, ha már így volt, jelszó az, hogy minden támo- ki a kérdés Kovácsból... Németország kettészakítottsága da történt. Feltűnt az ajtóban akkor hol csavarogtál eddig?... gatást meg kell adni a dolgozó , Ez is jól van így!... Ha fel- rögzítésének, a nyugat-németaz ember, Kovács. Zsák a vál- — Hol?... Ne félj, ha nálam parasztságnak, hogy a tér- adjuk ekpreksz az árut, akkor országi militarizmus feltámaszlán. Mögötte egy idegen ka- van a jegy, nem látsz Pestig... ményfeleslegét (irtózatosat hu- ;s fizetünk ennyit, ugye, kalauz fásának útja. Ez az út az új lauz, Kovácsné lehull a padra. De a kalauz elvtárs elkísért nyorít felém...), a lehető leg— Bálint, Bálint, eláll a lé- ide, azt hiszi, hogy jegy nélkül“^ óbban értékesíthesse, mégsem lekzefem!... Hogy kerülsz ide?... utazom!... Na, hocci a jegyet, nézhetünk el bizonyos dolgok Szaladtál a vonat után? hadd nyugodjon meg! felett... — Eszed tokja, hogy képze- Et lőkerül a jegy, a kalauz — Na, ne papoljon már, ha led azt el, hogy szaladtam a vo- “ lyukaszt, tiszteleg, visz- egyék!... vat után?... Észnél vagy? szamegy a szakaszára. Jön a Bontott csomag van az ölé— Akkor hogy érted el a vo- hazai kalauz, nagyot nevet: ben. Sült csirke, tészta, szalonnatot, azt beszéld, mert mind- — Maga volt hát az, aki el- na, kenyér. járt elájulok... vágódott a vonatinduláskor?... — Egyék maga is, alispány ^ bennem a neheztelés, mint a nép számára. — Úgy, hogy anyád már Na, akkor nincs már semmi úr! — nevet rám. — Nincs már márciusi fagy, ha ráfekszik a ; a szovjet kormány részéről, majdnem az állomásnál tartott baj... semmi baj, az isten akarta így, naP> mint most rám Kovácsné a német kérdés rendezésével a zsákkal... De így is éppen- — Fizess hatvan forintot, Bá- hogy magát kérdezzem meg, me^e§ tekintete. Már azt is kapcsolatban tett új javaslatok hogy fel tudtam ugrani az utol- lint, ne tarsd fel az elvtársat, mennyi idő van hátra az indu- sz’n’:e elhatározom, kiszállok a , kétségtelenül erős visszhangra só vagonra... Egyszer hasra is hadd menjen dolgára! — szól lásig, mert, ha a kalauz elvtár- Józsefen és segítek nekik a cső- £s támogatásra találnak a viestem, ahogy szaladtam... harapva Kovácsné. — Az úrét sat kérdezem, megmondja a magokat kivinni a Garayra... : lág minden békeszerető embe— Akkor szerencsésen estél, is mi fizetjük, mert nincsen pontos időt. oszt akkor nem (Vége). I rénél. — Nana, mindjárt írom harmadik cédulát! a kalauz, azzal kimegy. , háborús kalandok útját, ameEsszük a csirkét. Nagy sült- jlyet Németország már többször comb van a kezemben. Nem megpróbált és amely még sú- vagyok éhes, de azért is eszem... I lyosabb szenvedéseken kívül, Megszolgáltam érte... És enged ! semmit sem tartogat a német
