Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-15 / 12. szám
1 ____________________________________________________ l/iU&isiuak Ízlést A Rákóczi TSZ zsarnoka 1935 január 15., e/ombat A tanácsháza nagyterme lassan benépesedik. Ki-ki elfészke- tödik. Az első sorban az asszonyok üinek, látni, hai- Iíhíi akarnak. Hátrább a férfiak pipa-, meg cigaretta füstbe burkolózva beszélgetnek. A szeghalmi Rákóczi TSZ tagjai jöttek itt össze, az ősz egy vasárnap délutánján, hogy törvényt tegyenek. Ítéletet mondjanak egyévi munka felett és megtárgyalják, hogyan dolgozzanak, a jövőbeli. Meg aztán végképp pontot akarnak tenni a »Mező-ügyre«. Igen, a »Mező-ügyre«, mert . ezt a tagság jórésze már régen firtatja, de még nem történt semmi. S hogy túlessenek rajta, a napirendet ezzel kezdi Erdei Sándor, a tsz fiatal elnökhelyettese: Tudják már a tagtársak, hogy mi itt a helyzet. Mező József nem lehet tagja a szövetkezetnek... Szavazzon a tagság, mi legyen vele. — »Hát, döntsön a tagság« — dünnyőgik orruk alól az emberek. Knlák az, ki kell zárni« nincs közöttünk semmi helye — mormolja maga elé Tóth Lajcsiié, de hangjának kevés az ereje. — Nem lehet azt kizárni — szólja el magát valaki —, mert az elnök megmondta, hogy Mezőnek, meg Kiss Károiynénak, a volt csendőr feleségének a haja szála sem görbülhet meg. így érkeztek el odáig, hogy végre nyíltan állást foglaljanak az »ügyben«. Azaz. még történt va'ami. As ,,utolsó sző jogán“ Mező minden szókérés nélkül rázendített; »Micsoda aljas dolog ez?! Hát lehet így elbánni egy becsületes emberrel? Hát ez a kormányprogram, erről beszélt Nagy Imre, meg Gerő Ernő az országgyűlésen? Majd megy ő a legfelsőbb fórumig és kikeresi az igazát. Jaj annak az embernek, aki a »becsületes« dolgozót jogtalanul zaklatja!« Mindezt egy-, szuszra mondta, s olyan súllyal, hogy dicsőségére vált volna akármelyik szónoknak. Olyan beszéd volt ez, hogy sok emberbe beleszaladt a madzag. A szavazáskor pedig gyengén emelkedtek a karok. Volt, aki tétovázva meglódította a karját, de félúton meggondolta és csendben a tarkóját vakargatta, s újra csak a megszokott hangok hallatszottak: »Hát, döntsön a tagság.« Ez a próbálkozás nem járt eredménnyel — cikázik át a gondolat Gurniai elvtárs agyán, aki a járási tanács tsz-szervezője. De még van egy lehetőség, majd ő életet önt a közgyűlésbe fel is pattá nt a helyéről, s rákezdi: — A párt és kormány nevében üdvözlöm a tagságot és tudtukra adom, hogy az alapszabály előírja: A tsz-nek nem lehetnek tagjai kizsákmányoló és osztályide- gen elemek, így tehát Mezőnek semmi helye a szövetkezetben... — A szavak ugyan nagyok, de ebben a helyzetben ettől sem tett okosabb senki sem. Többre voltak kíváncsiak az emberek. — Hadd mondjak hát én el egykét* dolgot róla. A huszas években kis parcellán kezdett életet Mező ; kocsijára a hosszú úton gyalo- Jözsef. Telt-vett, s gyarapodott j goló kisembereket. Ha közelükbe gazdasága. Számíígaíásai sikerrel jártak, főleg akkor, amikor a Nagyatádi »földreform« során földhöz jutott töviskesi kispa- rasztok nem bírták fizetni a magas adót, a borsos megváltási árat és sorra »szabadultak« meg attól a kis földtől, ami számukra az életet jelentette. Mezőnek a íöldvéfelhez a legjobb alkalma volt, mert mint a község akkori pénztárosa, a legjobban ismerte a megszorult embereket. Így jutott el addig, hogy 27 hold jó földje tett, s az utóbbi években már két jó markos éves cselédet is tartott. 0 a pénztárban a jó fizetéssel, a cselédek megodia- haza hajtották a pénzt a házhoz, s lassan, de biztosan »felkapaszkodott«. De »példás« ember volt, mert hajnalonként ő kelt fel leghamarabb, s »lendületbe« hozta az embereket, felkelt ő, hogy »segítsen« a cselédeknek, s már kora hajnalban morzsolt az istálló padlásán, nehogy sokáig aludjanak az óiban a szatma-priccsen. S mivel így megadatott neki, nem is állt szóba minden emberre), számára a parolázás 50 holdtól felfelé kezdődött. A szegény embert nem kedvelte. Semmi pénzért nem vette volna fel ért, fője közé csapott a két lónak A felszabadulás után k illák- listára került, de hogy, hogy nem, 1952 őszén ő is bekeveredett a szövetkezetbe. A gőgösségből itt sem engedett, még enni sem ült le együvé az emberekkel. Nem szólt se rosszat, se jót, hanem a maga módján válogatott a legjobb területekben, hadd szaporodjon a munkaegysége, s rendetlensége miatt hadd zúgolódjanak a vezetők ellen az emberek. Hadd rágják, marják egymást, amit egyébként a sógor, Boruzs Zsiga néha elősegített. A régi kapzsiság nem veszett ki belőle. Két darab háztáji földje is volt a szövetkezetben. A tagság jogosan zúgolódott az alapszabály megsértése és Mező hun- cirtteikűsége ellen, míg végre határozat született: be kell szállítani a becstelenül szerzett terményeket, a »Mező-ügyet« pedig le keli zárni, azaz ki kell tenni a A legszentebbért AZ OROSHÁZI BÉKEBIZOTTSÁG helyiségeiben január 13-án este hat órai kezdettel a városi békebizottság békegyűlést rendezett, ahol a város békebizottságainak tagjai és tanácstagok vettek részt. A békegyűlés előadója a városi békebizottság titkára volt. Előadásában ismertette a nemzetközi helyzet eseményeit és a Budapesten nemrég megtartott járásivárosi békebizottsági titkárok értekezletén elhangzottakat. Majd az országos békekongresszus összehívása előtti feladatokról beszélt. Többi között arról, hogy Orosháza városnak 200 békeküldötte.lesz, akiket a város területén megrendezendő békeesteken választanak meg. A beszámoló után a dolgozók közösen vitatták meg a tennivalókat. As értekezleten főleg arról beszélték a legtöbbet, hogy az egész várost átfogó, felvilágosító munkát kell végezni. Ezért a közeljövőben Orosházán több mint 80 helyen béke- kisgyűlést és ezenkívül több kerületben békeestet tartanak. A békegyűlések és békeestek megrendezésébe a város tanácstagjait is bevonják. AZ EGYIK DOLGOZÓ hozzászólásában arról beszélt, hogy a második világháború mennyi könnyet, fájdalmat és nyomorúságot okozott számos családnak. Ennek a magyarázatára egy rövidke példát mondott el. Egyik szomszédjának egyetlen egy gyermeke volt, akit a múlt háború ragadott el tőlük és akiről ma sem tudnak semmit. A szülők érzik, hogy fiúk már soha többé vissza nem tér, mégis esténként kimennek az állomásra és epedő szívvel várják, hátha megjön egyetlen gyermekük. Most nemrég ruhát vettek gyermeküknek azzal a gondolattal, hogyha egyszer mégis megjönne, legyen neki mibe felöltözni. Ezen az egy példán ez a békeharcos dolgozó azt akarta bemutatni, hogy ebből valamennyi résztvevő okuljon és a tőle telhető legtöbbet tegyen a legszentebbért — a békéért. Ea-lm. „ Kérünk két belépési nyilatkozatott Az állatállomány jegyző- j tünk és a vezetés sem volt vakönyvi átadását végezték ép- lami jó. Ez káros hatással volt szűrét a szövetkezetből. így ju-ÍPen a medgyesegyházi Morav- minden szövetkezeti tagra. Etottak el erre a közgyűlésre, ahol1 szki Termelőszövetkezetben, miatt sokan kiléptek. Azóta ela tsz elnökhelyettese és a járási amikor belépett az ajtón Mé- telt egy év, s ez az egy eszten- lanács kiküldötte mindenről be- szár Sándor és Gábor Pál. Egye- dő azt bizonyítja: Kormányunk szélt, csak éppen, a viselt dolgairól, »erényeiről«, és »becsületéről« nem. Nem új ügye es a sxövétkeseinek A községi pártbizottság és a tanács sok esetben hozott már határozatot' arról, hogy a Mezőhöz hasonló kulákokat ki kell zárni a szövetkezetből. A határozat azonban nem valósult meg. Mező még ma is tagja a szövetkezetnek. Tagja azért, mert hangjával igen sok becsületes embert lefegyvérzett; tehette is, mert ebben a szövetkezetben nincs pártszervezet, nincs, aki felvilágosítaná az embereket. Nincs, aki felsorolná Mező viselt dolgait, s így csak egy-két ember állt keményen most is a kizárás mellett. Azokat pedig a gyűlés végén egyszerűen lemocskolta és tehetetlennek nevezte. S megy nest a tsz elnökéhez fordultak: segítette a mi termelőszövet- — Elnök elvtárs, kérünk két kezetünket is. Nemhogy gyen- belépési nyilatkozatot. Szeret- gült volna, hanem megerősö- nénk újra tagok lenni a Mo- ' előtt gazdaságilag és szervezeti- ravszki TSZ-ben. i leg. Én mindig figyeltem a szöAz elnök bólint, Mészár Sán- vetkezet munkáját, bevallom, dór tovább folytatja: érdekelt is, hiszen valamikor minden tovább a maga módján. De meddig? Ideje fenne már létrehozni a tsz-bién a pártszervezie-1 _ c- k t látnm h 0 tét. felvenni párttagoknak, tag-1 mil hibát Követtem el au/ ™ 1S szövetkezeti tag voltam* jelűiteknek a becsületes párton-1 ko7 l953-ban knlte^ ’ Hall Láttam’ h0gy a tagság 1954‘ kívülieket. felvenni azokat, akik „ ,.P ... ben több pénzt, terményt kerehelytállnak a munkában, az osz-ga aaaa sz0 esze ie- z ' an~ sett, mit mi, akik egyénileg tályharcban. Nevelni őket to- goztattak sokan: „Most lépje- gazdálkodtunk. Most megmon- vább, hogy ne legyen ilyen »ősz- jtek ki, itt az alkalom, később j őszintén nasvon nehéz táiybékés« hangulat ebben a sző- mar úgy sem tehetitek.“ De azt Ü ^ 0 n "gy0 nehez vetkezetben. Ne tűrje a tsz be- is mondták: „A szövetkezeti * V0 \ ,U?i a, kezdem az egyem csületes tagsága sem tovább, volt kis- és középparasztok, hogy Mező senkiházinak nevezze őket, hanem a párt és tanács segítségévei egy akarattal távolítsák el Mezőt a szövetkezetükből. gazdálkodás megszűnik, hiszen gazdalkodast. Sok volt a kiadá- a kormány csak az egyéni gaz- s°m’ de még nagyobb gondot dákat támogatja.“ Ebben az okozott az igaerő’ mert min* időben a mi termelőszövetkedíg mástól kellett kérni. zetünkben is nagy volt a kilé- j — Megfontolt szándékkal jöt- pési „láz“. Nem értettük meg tünk id^^L'udjuk mind a ket- egymást, csak személyesked- ] ten, hogy a szövetkezetben sok— Ueák— _ __ ^____ .............................................................................................................. kai jobb lesz. Nyugodtan dol.. .--------------------------------------------- --------7------------------------------- gozhatunk, s amit keresünk, m agának? ==■ vicsorgók abból nem kell kiadni. A vezető) Vidám utazás Szatíra. — Irta: Csurka Péter — Mégis magát szidja!... En- gyök sem rá. gém még távollétemben mer szidni. — Én csak azt mondom, hogy Elönt hirtelen a méreg. a kalauz kedves áldott ió em- Fütyül a vonat, nyikorognak lí ám néz és tovább oldó- Ezt ft kell valahogy vezetnem, bér' ’ ’ rékek a kalauz bácsi hivata- " dik. mint a cukor a víz- mert ha így bennem marad, ■ .. ’ Es a kedves, áldott, jo ema lékek, a kalauz bácsi hivatalos arcot vág: — Szabad-Rö- ben. súlyos következményei lehet- . . . , .. .... csöge következik! Viszontlátás- — Ha jól meggondolom, az- nek. A kalapom után nyúlok és P f ] VT ,lK aZ ajt0ban’ ra I _ Kimpiv ért mára is ió ember... Hol száll .am, .wuJ («uu. ’____ bemosolyog, eltolj a az ajtót, . . . bejön. Látom, hogy indigós B ^ barcatomb van a kezeben, hajtogatja a lapokat, kitép egyet és felém nyújtja: ■“ Kérek huszonhárom rint negyven fillért! foAzonmód Kovácsnénak is átra! — Kimegy. ért maga is jó ember... Hol száll nagy erővel földhöz csapom. Kovácsné úgy ül a helyén, hi, Pesten? olyan mosolygósán, mintha — A Keletiben — felelem én bődült helyzetet!... Az ember piktornak ülne modellt, aki a jó- is engesztelődve. gyanútlanul felszáll a vonatra, ságos parasztasszonyt, a megelé- — Én, a Józsefen — mondja egy üres fülkébe, a fene egye gedett asszonyembert akarná sóhajtva. — Most már törhe- meg és... megfesteni. Sóhajt, aztán meg- tern a fejemet, hogy kecmer- -|N ppen rá akarok ugrani a szólal, maga elé révül, hangja gek le ezzel a veszettfene sok J]j kaiapomraj hogy megtapuha, megható: pakkal... Mert, ha a Keletinél posom; mikor Kovácsné meg- nyújt egy lapot: — Milyen helyes emberek szállók ki, ott elvámolják meg fog;ja a kezemet, visszatart, le- _ a magáé nedis elvtársnő vannak ezek között a kalau- a fejemet is... Hej, mert... csak ültet. harminchat » . , , ’. zok között is. Ez is milyen annyit mondok, hogy csmáltas- _ Hiába mérgelődik már lel- jutányosán számítva Jeldrága, aranyos fiatalember! sa meg az orajat, mert késik kem> ezen már úgy ge segít . zem ^ztelettel ez ‘ is anv_ Bánom, hogy egy kis kőttes az meg két hetet is... Minden- inkább azt tegye majd meg, nyira a büntetés mint inkább tésztával meg nem kínáltam! nek az óra oz oka!... Szegény hogy ezeket a csomagokat, ha az előírásoknak megfelelő súlvNa de, ha erre jön, majd behí- Bálintom, biztosan kirohant a a Józsefre érünk, adogassa ki többlet utáni bírság misze vom... két kenyérrel... Ott áll még az ablakon... Ezt igazán meg- ífot — Magú csak ne hívogas- most is biztosan a peronon, ká- teheti.. Látja, a kalauz kedves son! — szólok. — Örüljön, hogy romkodik... Szidja magát... voit) hogy rakta fel a csórna- “ Hogy’ hogy> miszerint? [gy megúszta! Húsz kilogramm- — Engem szid?... Vajon, ki gokat, pedig őt nem is ismetés is sokkal jobb most a szövetkezetben, amióta te vagy az elnök, Nyíri elvtárs. — Szeretném és kérem is a tagságot, vegyen vissza ebbe a nagy családba. ígérem: kitartok a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Elolnap már szeretnék dolgozni. Az a kérésem, ha van rá lehetőség, tegyetek kocsisnak, mert nagyon szeretem a lovakat. Az elnök átnyújtotta a két belépési nyilatkozatot, amit kitöltve adtak vissza. A szövetkezeti dolgozók mindkettőjüket felvették tagnak. Olyan munkát kaptak, amit szívesen végeznek el. Gyebnár Mátyás tsz-szervező, Mezőkovácsháza. — Várhaitó időjárás ma estig: erősen felhős *k!ő, sokfelé eső, havas eső, erős nyugati-északnyugati szél. Enyhe idő. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: tör ki Kovácsné és reszket I O—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet 3—6 fok között. A fűtés alapjául - szolgáló középhőmérséklet: 0—plu«* 3 fok az utas a vonaton... vagy maga? —- Én talán a keresztapja va- (Folyt, köv.) I között nál többet nem vihet magával tuszkolta ki a vonatból?... Én, rém... 013248482323532323232323482348232348532323022348535353485302234848530100534823025323485300730101010100020002000100010001020248910101010201020100020002020102000100005302020202
