Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
6 1955 január 1., »somfait Képek a Román Mépköztársaság életéből \? új íanév első napján. Vége az előadásnak, s a leányok vídá- • man térnek haza. Fiatal fiúk és leányok táncba mennek. Piiindul Bargaiiloi község fiataljai szívesen járják a »liorát« Doina áhítattal figyeli Petronela játékát az iskola gyakorlóterme ben. »Én is fogok így játszani!« — sugározzák szemei. A méhkeréki együttes román népi táncot mutat be K román dolgozók is szabadon fejleszthetik ma már hazánkban kultúrájukat. Megyénk romáuiakta községei közül az egyik legjobb Kullúrcsoportof Méhkeréken találjuk. Vidám nótassóvai Vlagyovits István gyulai katolikus plébános írja szerkesztőségünknek, hogy tanúja volt, amikor a megyei tanács elnöke, Dióssi elvtárs látogatást tett a közelmúltban a gyulai Ady Endre utcai gyermekotthonban. Dióssi elvtárs szaloncukrot vitt a gyermekeknek és elmondta nekik, milyen volt az élet a régi gyermek- menhelyeken, például az aradiban, melynek valamikor ő is lakója volt. A menhelyi gyerekek akkoriban megbélyegzésül piros harisnyában jártak. Az Ady Endre utcai gyermekotthon kis lakói hálás szívvel gondolnak a nép államára, mely ne- k:k is más, megváltozott, egyre szépülő életet biztosít, igazi szülőként gondoskodva neveltetésükről. __ i/iUaitaifiU hifii __ — A békéscsabai Sportfogadási Osztály, azaz a »Totózó« az 1954-es évben nyeremény címén 492.528 forintot, vigaszdíjként pedig 95.292 forintot fizetett ki. A párt- ós a kormány határozat megvalósításúnak egyik fontos pontja .a lakosság jobb és több közszükségleti cikkekkel Való ellátása. A vásárló közönség igényeinek nap- rót-napra való jóra) kielégítése. Ezek az elvek vezérlik a Eüzesgyarmati löktművesszö- vetkezet dolgozóit. Jó munkájuk eredményeképpen napról- mapra szilárdul a dolgozók és a szövetkezet kapcsolata. S egyre inkább magáénak érzi a lakosság a szövetkezetét. Ennek egyik példája, hogy ebben a<£ évben a szövetkezet dolgozióii 846 tagot szerveztek be. A tagtoborzásban a ruházati bolt vezet. ahol a dolgozók 343, s köztük Szőke János egymaga 182 tagot hozott be A szövetkezetbe. A falu dolgozói egyre inkább tátják: valóban van értelme, hogy tagok legyenek, van azért, mert forintjukkal segítik maguk és a község áruellátását, s e mellett a rész-visszafizetésnél a vásárlás arányában részesednék. Ez éviven is mintegy 89 ezer forint rész-visszafizetést eszközöl ez a szövetkezet, s less olyan tag, aki 300 forinton felül kap vásárlási visszatéri- lést. Az 1954 évben is sokat fejlődött ez a szövetkezet As új tagok részjegy befizetéséből, 35.000 forintos beruházással a sárosszlgetí részen új üzletet létesítettek, ezenkívül a Bucsai úton egy másik üzlettel, s még két italbolttal és egy jó áruellátást biztosító zöldség-üzlettel gazdagították a szövetkezetei. A jobb hús- és zsirellálas érdekében hizlaldát állítottak be, ahol 86 darab serlés hízik, s biztosítja, hogy legyen tavasszal és a nyár folyamán rendszeresen bús és zsír a községben. A dolgozók jó munkájának eredménye elismeréséül a szövetkezet negyven dolgozói részesít jutalomban. Szilveszlerkor jvedig derűs kedvvel, vidám nótaszóval búcsúztak a sikeres évtől. —/>— Könyvtáraink az új év küszöbén Év vége, új év jötte — ez minden évben, a zárszámadások, a mérlegkészítések időszaka, az új tervek születésének napjai. A vállalatok, intézmények között a békéscsabai Megyei Könyvtár is visszapillantást vetett az eddig elvégzett munkára, értékelte az 1954-es év során elért eredményeket, elkövetett hibákat, hogy ennek alapján készíthessen reálisabb. az erőket jobban kiaknázó tervet 1953. évre. December 28-án nem olvasókkal, hanem könyvtárosokkal telt meg a könyvtár olvasóterme, hogy itt vitassák meg megyénk könyvtárosai a jól bevált könyvtárosi módszereket, s elvessék a rosszakat, elavultakat. Lipták Pál, a Megyei Könyvtár vezetője fartőit beszámolót, s arról beszélt, hogyan erősödött meg megyénk könyvtári hálózata az elmúlt évben. Ez a széleskörű hálózat megyénk minden községébe eljuttatta már régebben a könyvet, megerősödése nem is a népkönyvtárak számszerű növekedésében van, hanem a munka mélyreható, nevelő jellegében. mely az utóbbi idők eredményeként jelentkezett: A számszerű eredmények nem lebecsülendők, hiszen könyvtári apparátusunk nagy, megyénk területén 139 állami tulajdont képviselő könyvtár működik, ebből egy megyei, 5 járási, 13 függetlenített községi és 122 nem kiemelt , falusi népkönyvtár. Ez utóbbi könyvtárakban társadalmi munkások látják el a kölcsönzési munkát, a könyvtár- hálózatban negyvenegy függetlenített könyvtáros dolgozik. Ezek a nagy számok azonban nem lennének jelentősek, ha nem járulna hozzá az egyre emelkedő kölcsönzési eredmény. A fejlődés azonban nem egyenletes, mig a békési népkönyvtár és az orosházi járási könyvtár, állandóan emelkedő kölcsönzési forgalmat ér el, a kondorosi népkönyvtár munkája minimális eredményt is alig biztosít. V annak beszédes számadatok, melyek a könyvtári munkát megmutatják. Nem lehet lebecsülnünk azt a tényt, hogy jelenleg Békés megyében 137.000 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. E könyvmennyiségből a jelenleg nyilvántartott 28.000 olvasó 658.000 kölcsönzést bonyolított le 1954-ben. Ez havonta 55.000 könyv kikölcsönzését jelenti. A beszámoló következő részében a könyvtári propagandamunkáról esett szó. Elmondotta Lipták elvtárs, hogy az év utolsó hónapjainak eredményeképpen több sikeres könyvtári rendezvény zajlott le. Ennek magyarázata részben az, hogy a témák változatosak, s számolnak a közönség igényeivel. Békésen a közeli napokban rendezte meg a könytár a magyar lírai költészet bemutatását célzó „Szeressünk, nevessünk“ c, irodalmi előadást, melyet szinte megrendelés alapján állítottak össze a Megyei Könyvtár munkatársai. Nem szabad persze szem elől téveszteni azt sem, hogy az előző évek szívós munkája révén jutottunk el idáig, hogy a könyvtárral szemben ilyen igények felmerülnek. / propagandamunka azonban még szintén hagy kívánnivalókat maga után, hiszen a megye lakosságának csupán csekély hányada veszi igénybe könyvtárainkat, s ezen belül kevésre tehető a paraszti olvasók száma, annak ellenére, hogy megyénk túlnyomórészt paraszti lakosságú A jövő év egyik legfontosabb feladata tehát az lesz, hogy a községek könyvtárait vonzóvá tegyük, a paraszti olvasók számát fokozzuk. Az előbbi feladat teljesítése részben a tanácsok révén várható, az utóbbi pedig az által oldható meg, hogy az újjászülető olvasókörök munkájához a könyvtárak támogatást nyújtanak. Az elhangzott beszámolót hozzászólások követték. A legtöbb felszólaló szavaiból kicsendült, hogy a könyvtárosi munkát igazi szeretettel végzik, s hogy a falu kültu rális életében elfoglalt helyüket fontosnak tartják. Ökrös István geszti pedagógus, könyvtáros például elmondotta, hogy sokféle funkciója között (iskolaigazgató-tanító, népművelési ügyvezető, Hazafias Népfront elnök) egyik legjobban szeretett munkaköre a könyvtárosi s örömmel végzi már négy éve ezt a szép munkát. Öröm számára, mert szeme előtt fejlődnek az emberek, azok, akik pár éve még idegenkedtek az olvasástól, vagy az új, a „kommunista könyvektől“, ma már örömmel veszik igénybe könyvtárát, s rendszeresen olvasnak. Hasonló, lelkes hangon szolalt fel a zsadány-fancsikapusztai könyvtáros, Novák Ernő is, valamint Tobai Sándor, a sarkadi V—II. kerület könyvtárosa. Panasz is hangzott. Értetlenség a tanács részéről, bürokratikus huzavonák, de nem a panasz hangja volt az uralkodó. Hiszen nem ijedős emberek gyűltek itt össze, hanem a megyei könytári élet törzskara. Patzauer János, Bulyovszki János, meg a többiek évek hosszú sora óta dolgoznak e területen,, s szá mos nehéz helyzetben kellett kiállniok könyvtáruk érdekében. A sok értekezlet káros. Vannak azonban olyan időszakok és helyzetek, mikor az együttes megbeszélés, a problémák' őszinte feltárása sokat segíthet s a további munka megjavításának biztosítéka lesz. Ilyen építő tanácskozás zajlott le december 28-án a Megyei Könyvtárban. Bizakodással tekinthetünk a jövő év felé: könyvtáraink képesek lesznek a rájuk váró feladatok sikeres megoldására. SZABAD OLGA, a Megyei Könyvtár dolgozója.
