Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

VihattsaiaU VLipt 1955 január 7., péníek Szerkesztői ízesetek GYOMA: 1954 december 27-én egy gyomai dolgozó névtelen le­vélt küldött Bartolák Mihály­nak, a Szeghalmi 1 öldművesszö- vetkezelek Járási Központja el­nökének. A panaszos tewfet k4- vizsgálták és a levélben leírt pa­naszok jogosak voltak. A névte­len levélíró sok segítséget nyúj­tóit .eveiével a Kddmüvesszövet- kyzelck Járási Központjának. Ír­jon levsetel máskai' is, de nevét is írja a á, hogy a kivizsgálás eredményét azonnal közölni fuck ják KOVÁCS KÁROLY, KUNAGO- TA: Meiegágyi ablakrámákat le­bet igénye ni. Írjon levelét a Me- zőkováesházi Járási Tanácshoz és közölje, hogy mennyire van szüksége. A Járási Tanács in­tézkedik és Budapestről egyene­sen a .alvása címére küldik le a meegágyi ablakrámákat. A péírzt akkor fizeti ki, amikor az áru megérkezik. A Gazdasági Vasutak átszervezésével a Békéscsabái' Gazdasági Vasutak Igazgatósága (Békéscsaba, Sztálin út 81.) meg­szűnt. Helye.te a volt székhelyen, Gazdasági Vasutak Békéscsabai Yana!főnöksége (Algyő, Szegvár, Csorvás, Gyula, Sarkad, Szegr ha.om gazdasági vasútra kiter­jedő hatáskörrel) és Gazdasági Vasutak Mezőhegyesi Vonalfő­nöksége (Csanádpaiota, Mezőhe­gyes, Kattanva, Dombiratos gaz­dasági vasútra kiterjedő hatás­körrel) létesült. A Gazdasági Vasutak igazgató­sága Budapest, VII., Dob utca 73. szám alatt székel. A felszabadul«» 10. évfordulójának méltó megünnepléséért A békéscsabai István-malom A békéscsabai István-malom dolgozóinak felajánlása: 1. Tervtéljesítés: Az I. negyedévben ter­melési tervünket 0,2 százalékkal túlteljesít­jük. 2. Önköltségcsökkentés: Fajlagos alap­anyagnélküli önköltségünket egy százalékkal csökkentjük 141536 forint értékben. 3. Termelékenység növelése: Termelé- kenysékünket, műszaki intézkedésekkel, 2 szá­zalékkal növeljük. 4. Minőség: A gabona megfelelő, gondos előkészítésével és az őrlésvezetésnél a legna­gyobb körültekintéssel elérjük gyártmányaink kifogástalan minőségét. 5. Munkavédelem: A balesetek 10 százalék­kal való csökkenté ét vállaljuk. 6. Patronázs-mozgalom: A békéscsabai Haladás TSZ-nek politikai, műszaki és admi­nisztrációs segítséget adunk. Versenyre hívjuk a Malomipari Igazgató­sághoz tartozó, közvetlen vállalatok dolgozóit. A Budapesti Harisnyagyár gyulai telepe Dévity Elvira ÜB-elnökhelyettes közlése szerint, a Budapesti Harisnyagyár gyulai te­lepének dolgozói a következő felajánlást tet­ték: Termelési tervünket 0,4 százalékkal túl­teljesítjük. Ezt munkamódszerátadással érjük el. A 100 százaléktól alacsonyabb teljesítést elért dolgozók számát április 4-re 12 száza­lékkal csökkentjük. A munkaverseny kiszé­lesítésével, a verseny helyes értékelésével az üzemátlag százalékot 115,3 százalékról 118 százalékra növeljük. Üzemünk tervszerűség! százalékát 96-ra növeljük. Tűtörésiinket csökkentjük. Eddig 1000 pár harisnya elkészítésénél 52 darabot törtönk el, ezt 49-re csökkentjük. 1,5 százalékos ener­gia megtakarítást érünk el, rendszeres taka­rékossággal. Az előírt 88 százalékos minőséget az első negyedévben 89 százalékra teljesítjük a javí­tás szakszerűségének emelésével, és a terv­szerűbb karbantartással. Vállalásainkat az egyéni és párosverse­nyek jobb megszervezésével, a munkafegye­lem megszilárdításával kívánjuk elérni. Uj mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyvki­adó kiadásában több új mező­gazdasági szakkönyv jelent meg. A „Trágyázás és műtrágyá­zás“ című szakkönyv Kreybég Lajos, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, tanításai alapján ismerteti a helyes istállótrágya- kezelést, így a többi között a trágyaerjesztést és érlelési, to­vábbá a szervestrágyázás és a műtrágyázás legjobb módsze­reit, A gyakorlati szakemberek számára készült könyv — mint azt a szerzők: Nizsalovszky Jó­zsef, Szondy György és Jócilc Lajos hangsúlyozzák — nem recepteket kíván adni, hanem irányelveket. A keltetőállomások dolgozói számára készült Belce László és Lacza Béla „Baromfikeltetés“ című könyve. A napokban jelent meg má­sodik kiadásban Mohúesi Má­tyás „őszibaracktermesztés“ című, népszerű munkája is. Az átdolgozott és bővített könyv több színes képet és rajzot kö­zöl a különböző őszibarack faj­tákról. Szorgalmas munka a gépállomások és az állami gazdaságok javítóműhelyeiben 1 gosan 47.3 százalékra teljesítet­ték gépjavítási tervüket, s ez Ezen a télen sokkal jobb kö­rülmények között dolgoznak a gépállomások, s az állami gaz- I csaknem kétszerese az elmúlt daságok gépjavítói, mint az el- ! év hasonló időszakában elért — SZEKERES SÁNDOR, a n e- mu^ években. A fűtött, tágas százaléknak. A gépjavítási vér­zőbe renyi 1. típusú Micsurin TSZÍ gépműhelyekben szép eredmé- seny legjobbja Veszprém, Haj­latja már teljesítette ezévi ser- nyék születnek. dú és Pest megye, elmaradt ví­tésí eaJását. A gépállomások eddig orszá- szont Somogy, Csongrád és Ko­márom megye. Az előző évekhez viszonyít­va, jól haladnak a gépjavítások az állami gazdaságokban is. Akkor már késő lesz Imikor az utasok tolják az autóbuszt... % békéscsabai helyi autó- I nincsen ablakmelegítő és nem buszjárat gépkocsivezetője, Sal- ! látni jól az utat. Ebből könnyen lai Dezső, a január 5-re virra- származik baleset is. dó éjszakát nem a puha ágy­ban, hanem a javítóműhelyben töltötte. Kocsiját javítgatta, hogy szerdán, a piaci napon, amikor több az utas, mint más napokon, a kocsi kisebb hibák miatt ne essen ki a forgalom­ból. Talán nem lesz semmi hi­ba — gondolta, amikor reggel megkezdte a szolgálatot. Nem úgy történt. Néhány forduló után, a Kinizsi utcai megálló­nál leállt a kocsi a gyenge akku­mulátor miatt, és az uta­sok, körülbelül negyvenen le­hettek, kiszálltak és a nagy hó­ban tolták a kocsit néhány mé­tert. azonban mégsem akart beindulni. A gépkocsivezetőnek telefonon kellett segítséget kér­ni az Autóközlekedési Vállalat­tól. Az utasok zúgolódtak, szid­ták a vállalatot és várták a ko­csit, amely 20 perc múltán meg is érkezett. Meghúzta az autóbuszt, amely ilyen módon beindult. A vállalatvezetőség, a gépkocsivezetők bemondása Az autóbusz utasainak volt más megjegyezni valójuk is. És pedig, a gépkocsi kere­kein nincs kapaszkodó lánc. Te­gyen meg hát az Autóközleke­dési Vállalat mindent annak ér­dekében, hogy a kocsikat ellássa a fontos és szükséges alkatré­szekkel. — KÉTSZÁZ tin széles bútor­szövetet Lcszítwndk a Kőszegi Textilművekben. A nagy obb méret lehetővé teszi, hogy a kárpitosok hulladékmentesen használhassák a szövetet. — A Békéscsabai Téglagyárban Kovács Gyula, a gyermek kultúr- csoport vezetője elhatározta^ hogy január végén farsangi gyer­mekműsort rendez. A megye egynéhány járá­sában — a sarkadi, a szeg­halmi és az orosházi járásban — jól halad a rostkender szerződtetése. Annak ellené­re, hogy Zsadányban az el­múlt nyáron csak közepes volt a termés, a község dol­gozó parasztjai annyira meg­kedvelték a kenderterme­lést, hogy a tanácsházán sor­ba álltak a szerződtetést végző Szilágyi István szobá­ja előtt, csakhogy ki ne ma­radjanak. Hasonló érdeklő­dés tapasztalható Pusztaföld­váron, Kardoskúton és Bé- késsámsonban. Sajnos, a rostkenderter- melésre legalkalmasabb ré­szen, a mezőkovácsházi já­rásban nem szerződnek. A termelők itt várakozó állás­pontra helyezkedve, halogat­ják a szerződéskötést. „Rá­érünk még — mondják. — Eljönnek még (t. i. a szer- ződtetők) a vetéskor is.“ Pedig tévednek, ha erre vár­nak, mert akkor már késő lesz. A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat­hoz tartozó megyékben ugyanis — Békés megyét ki­véve — már teljesítették, sőt, túlteljesítették a szerződéskö­tési előirányzatot. Ezáltal globálisan már lekötötték a tervezett területet és napo­kon belül várható, hogy a szerződtetést a vállalat vég­érvényesen leállítja. Becsüljük meg megyénk értékeit Békés megye kulturális éle­tének vezetői és a különböző művészeti ágak képviselői megbeszélést tartottak január 4-én a békéscsabai Balassi Kul- túrotthonban. A megbeszélésen megvitatták Békés megye kul­turális fejlődését előirányzó kétéves tervjavaslatot. A vitaindító, rövid beszámo­lót Horváth László, a megyei népművelési osztály vezetője tartotta. Elmondotta, hogy az elmúlt tíz év alatt megkezdő­dött és mind erőteljesebben ha­alapján tudja, hogy rossz az lad Békés megye dolgozó né­akkumulátor. Meddig és mire várnak? Vagy talán ehelyett jobb megoldásnak tartják azt, ha egy másik kocsit tartanak készenlétben, amelyet ilyen al­kalomkor kiküldenek a város­ba, hogy meghúzza a buszt. Van más hiba is — mond­ta Sallai elvtárs. — Beköszön­tött a téli időjárás, a hóesés, a szél az ablaküvegre hordja a havat, és odafagyasztja, ami igen nagy veszélyt jelent, mert pének kulturális felemelkedé­se. A felszabadulás után az országban Békésen avattuk az első kultúrottiiont, azóta a me­gyében 60 kultúrház működik. Könyvtári hálózatunk megye- szerte kiépült és a Megyei Könyvtár jó munkáját dicséri, hogy vezetője, Lipták Pál az első Kossuth-díjas könyvtáros. Nagy eredmény, hogy az or­szág nyolcadik vidéki állandó színházát Békés megye, Bé­késcsaba kapta. A megye kul- túrcsoportjai az országos ver­senyeken is kiváló helyezést értek el. Horváth elvtárs azután át­tért a célkitűzések ismertetésé­re. — A fő tennivaló kétirá­nyú — mondotta — és mind­kettő a párt általános politikai hány vonalához kapcsolódó. Az egyik a tartalmi, az eszmei­politikai nevelés kérdése. A tartalmi vonatkozású kérdés magasabb művészeti kivitele­zést kíván, mely a helyes elvi irányítás következtében létesül­het és valósulhat meg. A má­sik kérdés a kultúra tömeg- mozgalmának kiszélesítése, a kultúra demokratizálásának szelemében, vagyis hogy a szé­les tömegek alkotói és élvezői legyenek a kultúra áldásainak. — Legfőbb feladatunk a nép­művelési munkában is biztosí­— NAGYOBB mennyiségű gyermek- és női líóesizma, hóci­pő, valamint sok rádió és 27 Pan­nónia motorkerékpár érkezeit megyénk üzleteibe. közösségét és irodalmi köröket kell létrehozni és a működé-- sükhöz szükséges feltételeket biztosítani. Ez lehetőséget adna megyénk íróinak, költőinek ké­pességeik kifejtésére, szocialis­ta építésünk kérdéseinek, me­gyei hagyományainknak, nép­meséinknek irodalmi értékű feldolgozására. Szükséges folyó­irat kiadása, mely biztosítja a széles nyilvánosságot, kapcso­latot teremtve író és olvasó kö­zött. Arra is van lehetőség, hogy drámairodalmunk Békés megyei író művével gyarapod­jék, hiszen a Jókai Színház eb­ben is a legnagyobb készséggel segít íróinknak. Az olvasómozgalomban leg­fontosabb a paraszti rétegekhez szóló agitáció, szépirodalmi és szakmai könyvek terén egy­aránt. Itt a minél gyorsabb cse­lekvésen van a hangsúly. Nem­csak a könyvek ajánlása a fon­tos, hanem az olvasott művek fölötti vita ankétszerű megbe­széléseken, főként üzemekben. A könyvtármunkában további fejlődést a helyes káderpolitika és az anyagi természetű (főleg helyiség) ügyek megoldása tani az ideológiai tisztaságot és a harcot tovább folytatni, kü­lönösen a kispolgári megnyilvá­nulások ellen. Eszmei zavarnak adhatunk helyet, ha ezt nem szor­galmazzuk, mert egyesek azt hiszik, hogy az új szakaszban mindent szabad és most csak a szórakozás a fontos. Mi akar­juk és fokozottabban elősegít­jük dolgozóink szórakozási le­hetőségeit, de nem kispolgári, hamis nézetekkel fertőzött szó­rakozást akarunk. Ezután a népfront szerepé­ről beszélt a kulturális mun­kában, majd a kultúrotthonok és az olvasókörök viszonyánál megállapította, hogy jó kultúr- munkájával mindkettő nagy segítője a szocializmus építésé­nek falun. Ezután részletesen ismertette az egyes kulturális területekkel és művészeti ágak­kal kapcsolatos terveket. Irodalomi képzőművészet, színház Az irodalommal foglalkozva kés megyében és ezen a hely- . utalt arra, hogy ez a terület zeten sürgősen változtatni kell. bizony el volt hanyagolva Bé- A Békés megyei írók munka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom