Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

1955 január 30.. vasárnap Az orosházi Járási Párt-VB ja­nuár 26-i kibővített aktívaérte- kezlctén foglalkoztak a megver lap agitációs munkájával. Éliás elvtárs, az ágit. prop, osztály ve­zetője, de a párt-VB többi tagja is lelkesen kezdte meg a feladat Levelet kaptunk a Szovjetunióból Még a téli szünet előtt szü- 1 lönösen a Nemzeti dal, és for- letett meg az ötlet: baráti leve- radalmi költeményei. Gyakran lezést kellene kezdeni egy, a mi hallgatjuk zeneszerzőiteknek: iskolánkhoz hasonló, régi múlt- , Lehárnak, Erkelnek alkotásait, tai rendelkező szovjet iskolá- I Műveik nagy közkedveltségnek val. Az elhatározást nemsokára örvendenek a szovjet hallgatók tett követte. A IV. b) osztály j körében. Nagyon tetszenek ío- „orosz zsenijei“ kedves, meleg- | vábbá filmalkotásaitok közül a hangú levelet írtak, és aztán kíváncsian várták a folytatást. —„ , „------ „ A válasz nem is késett so- mek.“ íveset. Ennek alapja* káig. A szünidő utolsó napjai-j Ezután kuion leírjak az ^ \án , kSzség icí,joWj nép. nak egyikén a postai kézbesítő iskola korszerű, gazdag felsze- - - ...................... é rdekes, lapos csomaggal jelent relését és elmondják azt is, mi- meg a kopácsolástól zajos, vei szórakoznak, hogy tanul- mészportól ködös iskolában 1 nak, milyen iskolájukban a (már megkezdődtek ugyanis a komszomol-munka. Az utolsó korszerűsítő, szépítő munkála- sorokban pedig őszinte barát- tok). A csomagban egy vörös ságuknak és segíteniakarásuk­Pártszervezetek, népnevelők, sajtófelelősök9 postások a megyei lapért ViUaiMuak Vlfyt _________________________ dő dik az agiíációs munka. Kernéi-1 sikereket kívánunk az orosházi jSk, hogy a lelkes előkészítő munka után az egész járás terü­letén eredményes munkát vé­geznek a lapterjesztésben. A Já­rási Párt-VB instruktorai közül a legjobb munkát Bakos elviárs vé­tón „Mágnás Miska“, „Állami Áru- végrehajtását. Kidolgozták az gezte, aki Kardoskúton a párt­áit. ház" Civil a pályán“ c. fii- agitációs tervet és annak szerve- szervezet segítségével, a népne- ' ■ í »éti felépítését. Ennek alapján velők bevonásával hét előfizetőt bársonyba kötött album volt, | nak adnak kifejezést, amit a és felbontásakor borítékba zart í legjobban alátámaszt az a gyö- levél hullott ki belőle. A levél | nyörű kivitelezésű, nagyrészt a moszkvai 91. számú leány­iskola X. a) osztályának vála­szát hozta el a mi levelünkre. A lányok elmondják a levél­ben, hogy iskolájuk szintén ré­gen — 1812 óta — fennáll. Büszkén emlékeznek rá, hogy Moszkva egyik legforradal­mibb kerületében, a Vörös Presznyén tanulnak, azon a he­lyen, ahol a forradalmi mun­kásság rohamot indított a rot­hadt cári rendszer ellen. A ke­rületnek azonban irodalmi ha­gyományai is vannak. Gogoly életének utolsó éveit itt töltöt­te. Sok ideig tartózkodott a ke­rületben Puskin és Maxim Gor­kij is. Sőt, az iskola olyan je­les tanulókat tud felmutatni hajdani diákjai között, mint például Majakovszkij. képekkel telt album, amit leve­lükhöz mellékeltek. Az album gazdag képanyaggal mutatja meg a szocializmus országának bolgod, derűs életét. A lapokon egymás után gyönyörködhe­tünk a Metróban, a szebbnél- szebb színházakban, a gigan­tikus épületekben, a nyugodt, boldog szovjet emberekben, a szovjet életben. A barátságos válasz nagy visszhangot keltett az egész is­kolában. A IV. b), az összes tanulók bevonásával, most egy hasonló, az egész országot bemutató képsorozat összegyűj­tésével foglalkozik. Ezenkívül képet küldenek iskolánkról, annak életéről is és a moszkvai lányok kívánságára egy részle- | tes levélben akarják bemutat­Különös büszkeséggel olvas- ni hazánk történelmi és kultu­suk a következő sorokat: „Min­ket ugyancsak szerfelett - érde­kel a ti irodalmatok és- művé­szetetek. Nagyon tetszenék ne­künk Petőfi Sándor versei, kü­rális fejlődését. Skaliczki József, a békéscsabai 100 éves fiú­gimnázium tanulója. li, hogy pénzét hiánytalanul meg­kap!. •!. J.-né, Mczőkovácsháza: A könyveket megkaptuk, kérésé­nek eleget teszünk, örülünk, hogy támogatta e nagyszerű kezdemé­nyezést. Ha lehet, közölje velünk a címét is. Kiss Ferenc, Gyula: Nem kö­zölte pontos címét, így választ nem tudunk írni. Azt tanácsol­Szerkeszfői üzenet Kiss Lajos, Dévaványa: Kö- juk, írja he észrevételét az ot- szöniük értesítését, melyben köz- tani panaszkönyvbe és akkor az illetékesek intézkednek. MNDSZ, Nagygyanté: Kérték, hogy a sajtóban is közöljük le­velüket. A levelükben általánosan írtak az asszonyok munkájáról. Szeretnénk, ha közölnék ve­lünk: tettekben, hogyan bizo­nyítják be az asszonyok mind­azt, amiről az anyák gyűlésén beszéltek. Várjuk a választ. nevelőinek, a lap régi olvasóinak levelezőinek bevonásával niegkez­Építöipari tanulónak lehet jelentkezni Az MTH építőipari tanulóin­tézeteiben 1955 március elsejé­től kezdődően kőműves, ács, gyűjtött. * Várszegi József békéscsabai postáskézbesítő megértette a me­gyei lap terjesztésének fontossá­gát, kilenc dolgozóhoz juttatta el a Viharsarok Népéi. Követen­dő példa ez a többi postai kézbe­sítőnek. ■K A Muronyi Állami Gazdaság tetőfedő, épületburkoló, festő- j blankai üzemegységének veze- mázoló és műköves szakmában ; tője, Zentai elvtárs is résztvesz indul tanulóképzés. sajtóíelelősöknek, népnevelőknek. * A békési sütőüzem vezetője, Perdi József elvtárs 12 új elő­fizetővel gazdagította a Vihar­sarok Népe olvasótáborát. 9 A gyulai Városi Párt-VB ja­nuár 28-áu a sajtófrlelősök és a legjobb népnevelők részére ér­tekezletet tartott, ahol beindí­totta a Viharsarok Népe terjesz­tését. Nyúl Ferenc egyénileg dol­gozó paraszt felszólaló ában ar­ra kertié a szerkesztőséget, hegy a lap nagyobb segítséget nyújt­son az egyénileg dolgozó parasz­tok munkájához. — Azt javas­lom — mondotta — gondcskod- jo-n a szerkesztőség arról is. hogy a gazdakörökben is megtaláljuk a megye dolgozóinak lapját, a a párt megyei lapjának tér- í Viharsarok Népét. A kőműves, ács és a festő- ] jesztésében. Vállalta, hogy feb­mázoló szakmában a tanulóidő ruár 5-ig 20 előfizetővel növeli a Viharsarok Népe olvasótábo­rát. Jó munkát kívánunk Zentai elvtársnak; r Az orosházi párta! apszerveze- teknél is megkezdték a sajtó terjesztését. Az eddigi eredménye a varos területén negyven új ol­vasó. A sajtóíelelősök számos he­lyen — igen helyesen — az új olvasók beszervezésével összekö­tötték a lap cikkeinek ismerteté­sét is. A legjobban dolgoztak a tatalom, a Földszöv, a Jászöv nép­nevelői. Már az első napokban 20 előfizetőt gyűjtöttek. További két év, a tetőfedő, az épület­burkoló és a műköves szakmá­ban egy év. A kétéves tanulóidejű szak­mákra 15—17 éves, az egyéves tanulóidejű szakmákra pedig 16—18 éves, fizikailag erős, leg­alább hét általános iskolát vég­zett fiatalok jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet a járási ta­nácsok m uukaerügazdá 1 kodási irodáiban, ahol a jelentkezőkről jelentkezési lapot töltenek ki, »- melyhez az alábbi iratokat kell beszerezni. a; születési anyakönyvi kivo­natot; b) legmagasabb iskolai vég­zettséget tanúsító iskolai bizo­nyítványt; C) a jelentkező jó egészségi állapotát - tanúsító orvosi bizo­nyítványt, az úgynevezett előze­tes szűrővizsgálatról. A jelentkezők felvételét a me­gye székhelyén felvételi bizott­ság dönti el, amelyről a jelent­kezőket idejében értesítik. A tanulók tanulóotthonban kapnak elhelyezést, valamint téli és nyári munkaruhát, bakan­csot, s előmenetelük szerinti óra­bér díjazásban részesülnek. Hasznos volt ez az értekezlet. Hiba, hogy a posta vezetői, a liirlapcsoport dolgozói rém jelen­tek meg. Nem ilyen munkát szoktak végezni a gyulai postá­sok. Már többször bebizonyítot­ták, hogy tudnak jól és eredmé­nyesen dolgozni. A Mezőberénvi Pamutszövőben Berta elvtárs aktívaértekezlelet hívott össze, s így indította be a szervezési munkát. A lap lel­kes agitátorai, a népnevelők mindjárt megkezdték a szerve­zési. Frájer elvtársnő végez leg jobb munkát, aki az első napok ban hét \ iharsaink Népére gyűj­tött előfizetőt. Dolgoznak a tanácstagok Jagri György, a tanácstag is ellátja utcai kút környékét — VÉSZTŐN nemrégen meg­alakult a gazdakör. Elnöknek Marhás József ötholdas dolgo­zó parasztot választották meg. A gazdakörbe a fiatalok is ellá­togatnak. A tsz-beli és az egyéni­leg dolgozó parasztfiatalok elha­tározták, hogy közösen műsoros előadást rendeznek. 34-es körzet megvá 1 Osztott Első ten­feladatát, tanácstag- nivalója az ja. Másfél hold föl- hogy' a hagyatádi­dön gazdálkodik, adóját már egész év­re rendezte. A be­te’epi kút környékét rendbehozza. Beszélt Csete Sándor, Farkas három tanácstag se­volt, gítségével kilégláz- ták, s így iíiostmár nem kell sárban ta­posni a Dózsa György utcai dolgo­zóknak. A tanácsta­gok tervbe vették, hogy 600 méter jár­dát raknak le. a Dó­adási kötelezettség János, Csizmadia Fe- pontos teljesítéséért renc egyéni gazdák- házát 1952-ben bé- kai, akik társadalmi keházzá avatták, munkában vittek Jagri György már a egy-egy kocsi sala- ,, tanácsválasztás előtt kot a kút környéké- Z8a Gy-orgy utcában is aktívan kivette ré- nek feltöltésére. Az- P .f , méter faj­tán kért a Városi Ta- ‘««l*1?1“' hdememe nácstól egy embert és es alalollenek. Mind bői. A választókéra- közösen hozzáláttak a neS} tanácstag pel­let dolgozói szeretik, a vízlevezető esator- damutató munkát megbecsülik, ezért nák tisztításához. Az végez, jól yálasztot- is választották meg utcák feltöltéséhez tak a 34-es körzet 1000 köbméter rom- törmeléket vittek ki. A Dózsa György szét a választási munka előkészületei­tanácstagnak. De nemcsak élenjáró dolgozó, hanem, mint dolgozói. Vetró János, Orosháza. l*éterbol ember lesz világ rendje, ha havazott, ol- bal csatornát húztak, s most az jüket. A zsibongó gyerekhad el­vadni is kell. egyik sárból gátat épít a víz elé. tűnt az iskola ajtaja mögött, az I» eért a telepre. A vasút el- A másik nagy marék havat vesz erdész egyedül maradt. Még ' fordul, elengedi a kis lo- fel és hógolyóvá gyúrja, persze egyet-kettőt lépett, tán éppen az vat, az úgyis eltalál az istálló- a vizes hóból alig marad vala- emlékek diktálták lépéseit. Az­jól tudja hoz, hiszen odáig vezet a sínpár, mi, ennek tevével is szaporodik tán megtorpant, visszafordult, ra­utas egy darabig nézegette afá- hogy néhány méterre előtte vál- ott meg majd akad, aki gond- a Ids folyócska. gyogó, széles mosollyal arcán el­kat, aztán mintha megszokta voi- tó van, s azon csak lépésben jät viselje, ügy ugrik le a kocsi- Az erdész egy pillanatra meg- indult a kapu felé.' na a zúzmarát, csak előre né- szabad keresztülhaladni, sőt most fői, hogy térdig süllyed a hóba, áll a gyerekek mellett, de azok Tempósan lépkedett; egv-ket­zett, vagy tán nem is, csak úgy hirtelen lehajtott fejjel még azt egyet-kettőt lép, kiér a gyalog- mit sem törődve vele, mái- ak- tő, egy-kettő.. A hókupac mellett tartotta a fejét, mint aki a tá- is megnézi, szabad-e az út? útra, elindul hazafelé. korára magasították a gátat, hogy hirtelen megállt, mert követke­volba kémlelne. Mintha azt les- Merre áll a váltó? Amikor ke* A telep közepén ott áll az is- tenyérnyi kis tavacska keletke- yjj lépéssel a kis tócsába lő­né, nem jön-e szembe valami. resztülhalad, hát újra porosz- kola. Valamikor kastély volt. zett- He ez mind kevés, most pett volna. Körgát — gondolta A bajsza deres. Pedig fiatal, káini kezd. Majd a másik vál- Csak néhány esztendeje, hogy m^r körül is gátolják a tavat, hirtelen. — Aprócska körgát. Alig harminckettő. Erdész. Nyolc tónál ismét lelassul. A gazda nem lóréznak be a faluba min- Mélyül a víz, mélyül. Tovább in- Earn, vízduzzasztó lett, s tán erő­éve itt él a fák, a lombok kö- mit sem törődve ezzel, újra kö- den reggel az apróságok. Az is- Hűl, a tanító már ott áll előtte. mfi is épült volna rá, de vé«e zött. Sokszor naponta megteszi rüitekint. Szeme előtt most egy kola nagy udvarán gyereksereg Kezetfognak, s aztán nem tudni, jett a szünetnek, s a gyermeki ezt az utat. Megszokhatta volna nagy-nagy tisztás terül szét. Bal- zsibong. Apróbbak, nagyobbak miért, mindketten mélyen hall- képzeletet az iskola padjai elszólí­\ kisvasút bekanyarodott az nem lehet nem dúdolni, nem " erdőbe. A ló egykedvűen ííityörészni. poroszkált a kiskocsi előtt. Az A kis ló baktat, otthon, a régi iskolája udvarán. dig új. Csendjében mindig hall hó kalapot viselnek, némelyik majd hogy a tanítót meglátja, nítónak. valami muzsikálót, szíyhezszólót, bokréta helyett füstölgő ké- be is lép a kapun. Az udvarban lAét szót sem váltanak és Akkortájt még nem volt kerítés, s ha susogni kezd, vagy bőm- ményt is tűzött a kalapja mellé, már itt-ott sár van, hiszen leta- **■ vége a szünetnek. Talán szünetekben mindig leszaladtak bölni vihar idején, hát ő mindig A füst egyenesen fölfelé száll, possák az el nem sepert havat a csak éppen gondolatuk találko- a Szilákhoz télen csúszkálni, nyá­megérti ezt a furcsa zenét. Sőt, meg se rezzen a levegő. Csak a gyerekek, az utakról nagy ku- zott. Ilyenkor verőfényes téli na- ron meg mennyi-mennyi érde­néha maga is dúdolni kezd, mert nap sziporkázik, ostromolva a pacokba összehányt hó pedig le- pokon a szép idő beszél az em- kességet rejtett az a patakocska, úgy van ezzel az ember, hogyha havat. Itt-ott bizony, a hosszú vet eresztve, lassan zsugorodik, bér helyett. Egyidősek, de nem Minden gyereknek külön-külön egyszer felragyog a téli nap és jéggyémántok észrevétlenül, de Néhány apró gyerek az egyik együtt gyerekeskedtek, s mégis volt egy saját kis gödre a víz sziporkázva visszaverődik a mii- olvadni kezdenek. Az erdész mit ilyen hókupac lábánál erősen fog- a gyerekkor emléke az, mely mellett, ahol csak ő nézhette üó kristályú hótakaróról, hát sem törődik ezzel, hiszen ez a laiatoskodik. Egy kis fadarab- most szótlanná tette mindkettő- meg, vájjon, nem fészkeltek-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom