Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
2 ViUatsaiaU hé\\t 1955 január 30., vasárnap A Köxponíi KtaimKÍlküi Hivatal jelenít íik 11 épgii waI a hú g1 i t**w teljesítéiéről évi A népgazdaság fejlődését, vala- pitfil a dolgozók anyagi, ée- U*Uu- rális helyzetének alakulását 1954- lien a kővetkező adatok jellemzik: Ipar A s.ocia'i-.ta ipar az 1954. évi telje». tanúd esi tervet 101.4 szá- j za'ékia teljesítette. , Az egyes minisztériumok éves («í vüket a következőképpen teljes (lelték: a« 1954 évi termelési terv teljesítése százalékban: k'.-há- és Gépipari Minisztérium 100.3 Szénbányászati Minisztérium 97.5 Vegyipari- és Energiaügyi Ministerium 99.6 könny, ipari Minisztérium 101.9 l l 'iniszeripari Minisztérium 103.81 ; ezer iparengedélyt adtak ki és ! iereiitősen javult a lakosság épí- tőanyageilátása. A lakosság 1954- ben 314 millió téglát vásárolt (az előző évinek tizennégj-szere- sét), 116.000 tonna mtszet (az előző évinek több mint kétszereséi), 87.000 tonna oementet (az előző éviitek közel ötszörösét}. A lakásépítkezések — foként a vidéki magáfílakásépítkezések — üteme 19o4-Ben meggyorsult. 1954-ben összesen közel 30.000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer úi lakás építése van folyamatban. Magánerőből kélszerannyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. i pílésügyi Minisztérium ipa. vállalatai 93.2 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 105.7 G szág.s Erdészeit Főigazgatóság iparvállalatai 97.9 Á helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 1 3.2 száza éfcra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A s oria ista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal (érméit többet, mint 1953-' au, ezen be'öl a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkeze ek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkal, az é e'miszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-han. . t A legfontosabb iparcikk termelése 1954-ben 1953-hoz képest a kö étkezőképpen alakult: az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékában: e,én 103.4 kőolaj 143.9 mar im»eél 95.9 hengereltaeél 97 gőzmozdony 114.5 te’.erfelvonó 115.9 borona 620.2 tárcsás talajművelőgép 250 traktoroké 171 ni í rogénműtrágy a 109.6 fősz fo rműtrágya 103 cement 89.3 ege ett tégla 83.8 íkei ékpár 127.7 motorkerékpár 102.4 varrógép 116.1 pamulszövet 108.4 gyapjúszövet 134 kötöttáru 132.8 cipő 124.6 férfiöltöny142.4 sör 118 szalámik 107 étolaj, ételzsír 112.1 vaj 116 szappan 120.3 éi'e ipari készítmények 139.8 Beruházások—építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően je'entősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások ís építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az. év folyamán többMezőgazdaság A párt- és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a be- j adási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési fehé- í le’ek, megjavult a műtrágyával, a növényvédős erekkel, mezőgaz- j dasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 403 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazda- j ság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a | tartalékterületeket hasznosították^ nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állat- I tenyésztés, megnövekedett a pi- j aci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggá- tolta a jobb termelési eredmé- | nyék elérését. A gabonaneműek [ termésátlaga kisebb volt, minti 1 ^953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 j százalékkal termett kevesebb. A | kukorica, burgonya és cukorré- I pa holdankinti átlagtermése, ; nagyrészt a gondosabb növény- j ápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedőit vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953- ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte | el a multévit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy katasztrális holdra jutó mütrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954 őszi mezőgazdaságii munkákat a parasztság az előző évinét általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy tíz százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást is a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt; 1954 őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaáilomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a baromfi- állomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954- ben mmd a begyűjtőit, mind a piacra hozott baromfi mennyisé- | séggel. Az egyénileg gazdálkodó (»árasztok részére végzett munka megnövekedett. A mezőgazdasági növényi, és állati termékek begyűjtése nem lia'.adt megfelelően. A beszolgáltatás! fegyelem terén komoly laKözlekedés 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállításnál O.b százalékkal, a hajószállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítőié-1 nye 7.3 százalékkal haladta meg j az előző évi színvonalat. 1954-ben vasúton körülbelül j zaság van. l£f az állam a- térim* aybegj-ű.jtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a termény-begyűjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem. teljesítette. —hírközlés ugyanannyi, villamoson alig'valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti adásait. Áruforgalom Az állami és szövetkezeti kis-1 termékekből 57 százalékkal, sör- kereskedelem az 1954. évi áru- | bőt 19 százalékkal többet adott forgalmi tervét teljesítette és j el a kiskereskedelem, mint 1953- 1954-ben — változatlan áron szá-! ban. Húsból, zsírból, rizsből, to- mítva — 21 százalékkal nagyobb jásból és néhány más cikkből forgalmat bonyolított le, műit még nem tudták* a növekvő ke1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé aa állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet váresletet megfelelően kielégíteni;. A lakosság iparéikkeliátás.i az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnöveke- dett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jóminőségű sárolt, mint az előző évben, más I szövetekből és cipőkből, egyes cikkekből viszont jelentősen nőtt j konfekcióárukból, bútorból, tűza vásárlás. Így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari helyből, vas- és műszaki cib- kekbői, stb. A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954-ben mintegy tizenhat zerre! volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökken t, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116 ezerrel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9,750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2,435.000 fő volt, huszonötezerrel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és« alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult e nyugdíjasok ellátása Az év má sodik felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal. HOL TEREM A JÓ HEGEDŰ ? írta: Wanda Melcer ge lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953-ban. Nagyobb volt az áilatsűrftség is. Gyarapodott 1954-ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-gyel szentben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954- ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állatni gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal, tojásból 6.1 százalékkal, gyapjúból 28.5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízottsertéssel és 34:000 hízott- marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. Öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953- ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év foLyamán elkészült a Tiszalökii Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna mintegy 70 kilométeres, szakasza. 1954-ben az előző éveiméi nagyobb ütemű volt a mezőigazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorekét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobo gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több, mint kétszerannyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel ezelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítLengyelországszerte élénk visszhangot keltett a kulturális és művészetügyi minisztérium pályázata a legjobb hangszer készítésére. A Tátra-hegység lejtőin élnek a goráiok, akik közül többen foglalkoznak hegedűk készítésével. Az egyik ismerősöm, Jozef Gdula lakodalmakba jár hegedülni, s hangszerét saját maga csinálja. Ma a Zakopanéi faipari technikumban tanul, szakképzett hangszerkészítő lesz belőle. Elhatároztam, hogy ellátogatok a technikumba. A gyaiupadok között egy középkorú, barátságos ember fogad. Andrzef Bodnarz oktatja itt a fiatalokat a hegedűkészi- tés mesterségére. Muzsikus és hegedűkészítő egy személyben. A fiatalok »nagyapónak« hívják, nem is annyira koi-a, mint inkább ezüstös, őszes haja miatt. Megkérdezem, honnan veszik a fát a hegedűkhöz? — Nem olyan egyszerű a dolog — mondja —, mint ahogy a kívülállók hiszik. A húros hangszer készítésénél a legfontosabb a különböző faanyagok helyes kiválasztása. Bizony, jónéhány fajta kell ahhoz, hogy csak egyetlen egy Ids törékeny hegedű elkészüljön. A fedelet lehet jegenyefából is készíteni, de mégis legjobb anyag erre a célra a lucfenyő, vagy a szu- rokfenyő. A legalkalmasabb az a fenyő, amely meddő talajban, a kopár hegyek csúcsán nő. A szemem elé tart egy jól kidolgozott fedelet, s tovább magyaráz. — Egy nagyon ügyes kislány, Jadzia Lisovvna készítette. Mindent alá is ír, amit ő készít. O dolgozik itt a legjobban a fiatalok között. Tessék jól megné zi: e-t a fedőlapot. — Behatóan vizsgálom, furcsa fa ez. Csaknem hófenér, szinte káprázik az ember szeme, ha sokáig nézegeti. Az ere- zése nagyon sűrű és évgyűrűi csaknem párhuzamosak. igen, az évgyűrűk a legfontosabbak, mindnyájan tudjuk, hogy az évgyűrűk a fa életkorát mutatják. Minden évgyűrű egy esztendőt jelent. Az a fontos, hogy az évgyűrűk miniéi közelebb legyenek egymáshoz. Minél lassabban nő a fa, annál közelebb vannak egymáshoz az évgyűrűk. Természetes, hogy a fák meddő, szik. ás, hegyi talajban a sziklabéroe- ken nőnek a leglassabban. — A fának száraznak kell lennie — folytatja magyarázatát Bodnarz mester. — Hét esztendeig kell feküdnie az ilyen fának. Nem minden tanulónknak adunk a kezébe mindjárt ilyen fát. Kár volna, ha elrontaná. Eleinte tölgyfán tanulnak a fiatalok. A fedőlapot lucfenyőből kell készíteni, az oldalakat és a hegedű aljái jávorfából, köröskörül mahagóni ereszt s. lehet alkalmazni, de ez már csak amolyan dísz. A közepébe hársfa bordácskák kel etiek, puhafából, csak éppen, hogy merevítsék, erősítsék az egész hangszert.
