Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

1935 január 29., szombat

3

Vikai&awU 1/ltyt

Verseny az ötösökért

„Biztosabb, mint a földimogyoró"

HÍREK

Városunk jelszabadulásának 10 éves évfordulóján versenyt indítottunk az 5-ös feleletekért, a fegyelmezett magatartásáért és a hiányzásmentes hetekért. Az ötösökért folyó versenyben Pa- róczai VI. o., Kaszács, Kővári

V. o. és Kovács Márta. Vili. o. pajtások járnak élen. Még egyetlen egy négyes feleletük sem volt. Ezek az élenjáró tanulók segítik a gyengébbeket. Kovács Márta pajtás segítségével Lipták Ilona, aki negyedévkor közepes tanuló volt, most a jeles általános osztályzathoz közeledik. Tuska Judit Vili. osztályos pajtás úgy segíti Guba Ilona pajtást, hogy elégséges osztályzatát oroszból jórendűre javítja, pedig Guba pajtás tanyáról jött és nem tanult orosz nyelvet.

Vannak még hibák is. A VIII. a) osztályban a leggyengébb a tanulmányi fegyelem. Bízunk abban, hogy az iskola és az úttörő csapat munkája segítséget ad

ahhoz, hogy a pajtások gondosabban tanuljanak,

Jó az úttörők munkája az V, a), a VI, b) és a Vili, b) osztályos pajtásoknál, ők már az ősszel is fizikai munkát végeztek, kivették részüket a gyapotszedésből, A kollektív munka — különösen a Vili. b) o.-ban — ösz- szekovácsoltá a pajtásokat, A gyapotpénzt és az osztály által rendezett műsoros előadások bevételét takarékbélyegre váltották be, hogy megtekinthessék hazánk fővárosát, Budapestet. Segítséget nyújt munkánkhoz az a kapcsolat is, amit a szovjet pajtásokkal építünk ki levél útján. Közlik velünk jó tapasztalataikat és ez sok segítséget ad. Sok érdekes és tanulságos dolgot mond el Palyik pajtás, aki a múlt nyáron a Szovjetunióban járt.

OTTLECZ ANNA a békéscsabai V. sz. ált. leányisk. Vili. b) osztály rajtanácselnöke.

Gyula város nyugati kapuja nem szép látvánnyal fogadja az érkezőket. A hídfő jobboldalán van egy 1.50x2 méter alapterületű, csőszkunyhómak mondható deszkáit ó dé. Először trafik volt, később kibővült, ^italbolt ésbüf- fé' lett, a helyiség, bővítése nélErre is gondolni kell

kül. A napokban odavarázsoltak egy szárazföldi uszálybárkát, minden jelzés nélkül. Lehetséges, hogy a jó-forgalmú italboltot és büffét akarják kibővíteni. De aki ezt csinálta, gondolt-e egyáltalán szép városunk fejlődésére. Wiszl Adóm. Gyula

M az Idei tervkészítés a mezökevácsházi járás szövetkezeteiben

Medgyesegvházán gyengén halad a cukorrépa szerződtetése. Sokkal gyengébben, mint bárhol másutt a megyében. Hogy miért? — azt még a verebek is csiripelik a községben — a földimogyoró miatt!

— Busásan fizet, munka meg alig van vele — adják a magyarázatát a medgyesegyházi dolgozó parasztok.

Az esti összejöveteleken, de még akkor is, ha már két ember ■ összetalálkozik az utcán, a furcsa időjárásról váltott egy-két szó után, mindjárt a földimogyoró a beszéd tárgya.

— Hallottad, mit kapott Csutora Balázs az egy hold mogyorója után? Bolond legyek, ha az idén nem vetek én is vagy másfelet ... De bánom, hogy tavaly csak 400 négyszögöl mogyoróm volt. Na, az idén utána pótolom ... — Ilyen és ehhez hasonló mondatok váltogatják egymást. S gunyoros mosollyal jegyzik meg, ha a »szegény« szerződtetők szó- bakerülnek:

— Nekünk ezután magyarázhatják, hogy termeljünk culcor! répát!

Persze Medgyesegyházán sem | ejtett mindenkit rabul a amo- , jgyoróléz«. Dia »bámulatbaejtő«, hogy éppen a tekintélyes, a józan gondolkodásukról ismert emberek azok, akiknek »sehogy- sem érthető a magatartása«.

Sokan meglepődtek, amikor a Béke utcában lakó Forró Józsefről megtudták, hogy egy hold cukorrépa termelésére kötött szerződést a Mezőbe gyesi Cukorgyárral.

— Vájjon mi lett az öreggel?* >— Beszéltek egymás között a »mogyoró termelők«, míg végre akadtak oly anok, akik bátorságot szerezve, valami ürüggyel felkeres — Jóska bátyám, csak nincs haragban a mogyoróval?

— Miért lennék— volt rá a felelet.

— Hogy érdemesebbnek tartja a cukorrépa termelését.

— De mennyire, hogy érdemesebbnek, mert az biztosabb.

S az öreg egy kis magyarázkodásba kezdett, hogy megértesse a maga igazát.

— A múlt évben is termeltem cukorrépát. Ké-százkilencvenki- lenc mázsát adott az 1600 négyszögöl. Ezért pénzben — a prémiummal együtt — 6756 forint 60 fillért, cukorból pedig 597 kg 20 dekát kaptam a gyártól. Az állatok részére kedvezményes áron 896 kiló szérazszeletet és 149. kiló melaszt vásároltam.

— Meg vagyok vele elégedve. Persze, azt is tudom, hogy másoknak a mogyoró többet jövedelmezett — folytatta mondó- káját. — De hogy az idén is többet jövedelmez-e? — az még kérdés. — Majd így folytatta:

— Amiből több van, az olcsóbb. Tavaly még kevés volt a mogyoró, ezért szépen kaptak érte. De az idén már sok lesz belőle. Hiszen nálunk már csaknem mindenki földimogyorót akar termelni.

— Én az idén is megkapom azt, amit tavaly kaptam a cukorrépáért. Vagy lehet hogy többet is, ka nagyobb lesz a termés. Azt hiszem, mostmár érthető, hogy a eukorrépatermelés jövedelme biztosabb, mint a földi- mogyoróé — fejezte be magyarázatát Forró József.

Hogy többen kétkednek még most is ebben a beszédben — nem vitás. De akik előtt még nem világos ez a magyarázat, azok is megértik majd ősszel, a terménybetakarítás után. B. L.

— Váriialé Időjárás ma estig: továbbra is párás, ködös, felhős idő, többféle iködszitálás, ónos eső, mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északkeleten minusz 10—mínusz f3, máshol általában minusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet: északon O—minusz 3, délen 0—plusz 3 fok „között. A fíités. alapjául szolgáló várható középhőmérséklet: horsod-Aliauj-Zemplén, Szaholcs-Szalmár és Hajdu-Bihar megyében minusz 1—mínusz 4, máshol 0— plusz 3 fok között.

— »LISZT FERENC és az orosz zene« címmel tanulmány jelent meg a Magyar-Szovjet Társaság kiadásában.

— Ősi magyar balladák előadására készül a dobozi népi együttes. Az apáról-fiúra szálló hagyományok több részletét a híres dobozi népi együttes örökítette meg. A »Dobozi lakodalmas«, a »Falusi vasárnap délután«, a »Dinnyecsőszség« című gyűjtésekből álló műsorukat, a többszázéves dobozi népdalokat, táncokat, meséket, regéket sokfelé nagy sikerrel mutatták be.

— NAGYSZÉNÁSON a lm tusi Sportkör nemrég alakult ökölm- vó szakosztálya vasárnap délután nagy közönség előtt jót sikerült bemutatót (ártott, orosházi ökölvívók szereplésével.

— A SARKADI területi DISZ- ifjiíság 60 tagú kultúrcgyüttes alakítását vállalta. Azt is elhatározta, hogy 100 új tagot szervez.

— Vámos Sándor köröstarcsai hatholdas dolgozó paraszt április 4-e tiszteletére teljesítette egészévi hízottsertésbeadasát.

— A BÉKÉSSÁMSONI Vegyes KSZ-ben az elmúlt év eredményei alapján 5000 forint nyeremény-rés « elést fizettek ki a tagoknak.

.ték és megkérdezték tőle:

Pali bácsi hallgaléfa

Teune^cszövetkezeteink az idén nagyobb gonddal készítették terveiket. Figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a takarmányalapot, növeljék a talajerőt és alkalmazzák a fejlett agrotech- <ikát.

A mezőkováesházi járás termelőszövetkezetei közül különösen dicséretre méltó ajjg^végegyházi Szabadság, a mezőhegyes! Törekvő, a József Attila, a nagykamarás! Ságvári és a dombegyházi Petőfi TSZ tervkészítése. Ezek a Bzöve kezetek

nagy gondot fordítottak arra, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés összhangban legyen.

A termelőszövetkezetek általáa főbb munkák elvégzésének határidejét már most megha- tározzták.

A nagyobb jövedelemért fokozzák az ipari növények termelését. Csak rostkenderből 50 holdra kötöttek szerződést. S azt is elhatározták, hogy 60 berksirej kocát vásárolnak, hogy fejlesszék a sertésállományt.

A József Attila példáját számos tsz követhetné. Különösen a nagykamarást Visinszkij, ahol a terv bizony nem jól készült el. Alacsonyan tervezték a termésátlagokat, s az nem ösztönzi a tagságot a jobb munkára.

Gyebnár Mátyás, a Mezőkovácsházi Járási Tanács tsz-szervezője.

Madarász Fali bácsit a Vörös Gsillag TSZ tagját még a gyerekek is ismerik Mezöberényben. Fali bácsi nagyon szeret moziba járni és amit ott lát, azt mindig elmeséli, elmondja. A filmet a tsz tagjaival ezután közösen is megvitatja. Azt lehet mondani, minden előadást, minden filmet megnéz.

Fali bácsi eleinte nem volt kibékülve a magyarra szinkronizált filmekkel és a magyar filmekkel. Nagyot hallés bizony, ilyenkor csak a képeket, a játékot látta,

de nem értette, miről szól. A felesége magvarázta el neki hazamenet és otthon, hogy mi is volt a film tartahna. Fali bácsi ezért nem csüggedt, továbbra is eljárt a moziba. A Vörös Csillag TSZ-ben a filmfelelőssel együtt szorgalmasan szervezte a tagságot a filmek látogatására. A szervezésben igen. jó eredményt ért el. . f elfigyelt erre a Moziüzemi Vállalat vezetősége és a dolgozók is. Elhatározták: a jó munkáért megjutalmazzák Fali bácsit. Találgatták, mivel

is jutalmazzák, mire' lenne szüksége. Abe- iovszki János elvtársnak, a moziüzem gépészének jó ötlete támadt. Fali bácsinak arra van szüksége, hogy ne csak lássa a filmet, hanem hallja is. Tehát az lesz a legnagyobb ajándék, ha ezután nemcsak látja, de hallja is, megértse a film tartalmát.

Abelovszki elvtárs munkához látott. Egy nézőtéri székhez vezetéket szerelt, a vezeték végéhez csatlakozót, úgynevezett konnektort. Ha

Fali bácsi beül ebbe a székbe, egy fejhallgatót tesz a fülére és tisztán hallhatja a játék hangkíséretét.

Volt nagy öröm, amikor Fali bácsi először tette fejére a hallgatót. Nem csak az ő arca derült mosolyra, amikor tökéletesen hallott mindent, hanem a moziüzem valamennyi dolgozójáé is. Fali bácsi azóta még szívesebben jár a moziba. De a hallgatót nemcsak ő, hanem más is használhatja.

ban előrelátóan gondoskodtak az évközbeni pénzelőiegosztásról. Egyrészt az ipari növények szerződése után járó művelési előlegből, másrészt az állattenyésztés hozamából. Megszűnt végre az a helytelen nézet, hogy a szövetkezet év elején csak úgy juthat pénzhez, ha az egyébként szükséges tenyészállatokat értékesíti.

A tervkészítésről beszélve érdemes szóvátenni a mezőhegyest József Attila TSZ-t, amelyről még nemrégen így beszéltek a járásban: »Ha tovább is igy végzi munkáját, nemsokára úgy emlegetjük: ez is volt.« A szövetkezeinek nem volt irányítója. Laza volt a munkafegyelem, hiányzott a tervszerű munka. A civakodás miatt a termés jó részét a gaz vitte el.

ősszel, a szövetkezet becsületesek bjci már megsokalták ezt. összefoglak és rendet teremtettek. Uj vezetőség került a régi helyébe.

A megváltozott élet a tervezésen is meglátszik. Figyelemreméltó, hogy

**»*#» %*^ *»*»*» %**¥**» »fr»»* kV»* *<»»**«» V^M**»*^«*^ Vt#* *»*»»*»

Mire felenged a fagy.

KÖD BORÍTJA a tájat. Sűrű, szürkésfehér, januárvéjgí köd. Egyre hömpölygő áradata a gépállomást sem kerüli el. S közelről is úgy tűnik fel, mintha az épületek, meg a szabadban elhelyezett gépek végtelen távol lennének...

A telet érezteti minden; a csonttá fagyott föld, a zuzmarás fák — de legjobban a vastag kabát alá is belopakodó csípős hideg»S vájjon meddig tart még?«

— ötlik az ember agyába a gondolat. Mire most itt, mintha ezt válaszolná a Tótkomlósi Gépállomás képe: »Már nem sokáig«.

— A műhelyek kiszűrődő zaja, a már kijavított és szépen felsorakoztatott traktorok, ekék, kul- tivátorok, vetőgépek, egy kellemesebb évszak — a tavasz közelségét jelzik.

Mi másért is lenne olyan szorgos a munka, ha nem azért, hogy pár hét múlva megkezdődhessen a gépi munka a határban. S nem szabad, hogy panasz legyen a traktorokra, az ekékre, ezért kell kijavítani azokat, mégpedig kifogástalanul.

— Ezzel nem lesz baj — mondja büszke önérzettel a gépállomás főgépésze, Méhes Bálint elvtárs. S lelkesen magyarázza, hogy eddig minden dekádban teljesítetlek a javítási tervet. Ez a magyarázata annak, hogy január 20-ra a gépek 80 százalékát kijavították.

— MÉGPEDIG nem is akárhogyan — fűzi hozzá Szenczi János elvtárs, a főgépész magyarázkodásához. — Ha a gyorsaságban nem is mi vagyunk az elsők a járásban, de a minőségi munkában igen. — Ezt ő tapasztalatból tudja. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a Járási Tanács komplex-brigádjának tagjaként — mint műszaki tanácsadó — az orosházi járás valamennyi gépállomásán és állami gazdaságában megnézte a gépjavítást.

»A minőség, majd a munka során dől el« — mondhatná valaki. Erre ez a gépállomásiak válasza: »Nálunk nem új keletű a minőségi munka«. — Tavaly sem vallottak szégyent a javítással. Egy traktor sem mondta fel a szolgálatot kinn a földeken. S mert a gépek mindegyikét becsülettel szedték rendbe a nagyjavításkor, a későbbi alkatrész- pótlásoknál 131.000 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak.

A dicsekvésbe azért egy kis önvád is vegyül.

— Az igazat megvallva, ugyanilyen minőséggel többet is elvégezhettünk volna — ismeri be Cs. Kiss Ferenc elvtárs, a gépállomás igazgatója. — Csakhát... — s szóbakerülnek a hibák. Mindenekelőtt a legsúlyosabb: *

nemkielégítő munkafegyelem. Amiért naponta 12—15 dolgozó is hiányzott igazolatlanul a munkából.

ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között tartották meg az aktíva-értekezletet a multhét csütörtökén. Hogy ez nem volt eredménytelen, az már a jelenlegi javítási munkáknál is tapasztalható. Az értekezlet óta eltel egy hét alatt többet csináltak, mint addig bármikor, egy hét alatt. De nem is hiányzott senki, csak ha indokoltan nem.

A mégjobb munkát az is elősegítette, hogy a gépállomás dolgozói vállalást teltek április 4-e tiszteletére. Február 10-re Ígérték az összes gépek kijavítását. Nagy Ígéret, de igyekezetük biztosíték arra, hogy teljesítik is.

Mire felenged a fagy, a Tótkomlósi Gépállomás traktorai már a határban lesznek. Megkezdik a szántást, vetést-