Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

1955 január 28.. péntek ViUaizaifrk Héfit * Jó állatállomány — több jövedelem Zenés irodalmi esttel zárul a köny vgyiijtö akció | Az állattenyésztés 1^,"”'; d'aság egyik legfontosabb ága. Kormányunk határozata a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről nagy figyelmet fordít az állat­tenyésztés fejlesztésére. Ennek alapfeltétele a szilárd takar- inánybázis biztosítása. Az állat- tenyésztésben legfontosabb fel­adat a hozam fokozása és az ön­költség csökkentése. A hozam fokozásának egyik je­lentős tényezője: az állatokban rejlő termelőképesség teljes ki­használása. Ezt pedig csak úgy tudjak elérni, ha mindegyiket any- nyi és olyan takarmánnyá! látjuk el, amennyit termelése alapján megérdemel. Ha állatainkat így, a tényleges termelésűk és telje­sítményük figyelembevételével ta- kannányozzuk, akkor ezzel fo­kozzuk a hozamot, gyarapítjuk a hasznot, a gazdaságok jövedel­mét. Akármilyen természetesnek és okszerűnek látszik annak az elv­nek érvényesítése, hogy az álla­tokat érdemük és szükségletük a.apján kell tápláló anyagokkal ellátni, a gyakorlatban az állat- tenyésztők mégis sokszor vétenek e szabály ellen. Vétenek azért is, mert nem gondoskodnak időben megfelelő mennyiségű takarmá­nyokról, vagy helytelenül gaz­dálkodnak a meglevővel. az állat tenvész­i lományukat, hogy azok termékei- i bői azután egész évben pénzel- ! hessenek. | Van olyan termeiőszövetkezé- j tünk is, ahol az állattenyésztést i ráfizetéses üzemágnak tekintik. Így vélekednek a- gyomai Előre j Termelőszövetkezet tagjai is. Ez nagyon helytelen, tudniok kell, hogy állattenyésztés nélkül nem boldogulnak a növénytermesztés­ben sem. Az állattenyésztés te­remti meg a termelőszövetkeze­tek több árutermelésének felté­telét is. Ezzel függ össze az a tény, hogy a fejlett állattenyész­téssel rendelkező termelőszövet­kezetek jövedelme sokkal maga­sabb. Egyik legnagyobb feladatunk Ahol felismerték | tés’ jelentőségét, jövedelmezősé­gét, ott már tavaly is nagyobb gondot fordítottak a takarmá­nyok biztosítására. Például a sar- kadi Dózsa Termelőszövetkezet­ben időben kaszálták le a ta­gok a szénának valót. Gondosan tárolták és most úgy gazdálkod­nak. vele, hogy elég legyen a zöldtakannányozás megkezdéséig. Zárséáiundátskor megállapították, hogy az össz jövedelemnek 83 szá­zaléka az állattenyésztésből ered. Sok hasonló példát hozhatnánk fel megyénk szövetkezeteiből, vagy állami és egyéni gazdasá­gaiból, ahol megbecsülik az ál­latokat, növelik minőségileg ál­a téli hónapokban a meglevő ta­karmányokkal való helyes gaz­dálkodás. Mérjük fel takarmány- készleteinket és kimérve adagol- j juk az állatoknak. Helyes, ha j egyedileg takarmányozunk. Tehe­nészeteinkben a tejtermelés sze­rint adjunk pótabrakot. A sertés­tenyésztésben is lehet egyedileg takarmányozmi, főleg fi-askocák- nál. Többet kell adni a 10— 11, mint az 5—6 malacot szop­tató anyáknak. Ha nem a leg­jobb minőségű takarmányunk van, akkor is tegyük azt ízletessé, keveréssel, pácolással. A takar- j tnányrépa, murokrépa, melasz ! stb.-vei növeljük az állatok ét­rendi hatását, így nem -ökkenj a hozamuk. Termelőszövetkezeteink és ál- j lanti gazdaságaink olyan embe­reket állítsanak az állatok gon­dozására, akik szívveEléíekkel végzik ezt a munkát. Szeretik a jószágokat, tisztántartják őket és férőhelyeiket is. Mindig ponto­san etetnek, fejnék és készítik : et a takarmányt. I A jó átte.éltetéssel megteremt­őjük ezévi tervteljesítésünk alap- I ját. Bánjunk takarékosan a ta- I karmányokkai és gondozzuk lel­kiismeretesen állatainkat, mert csak így lesz több hasznunk. (Medve) Jsírnár 31*én zárul a Megyei Könyv- [tár állal megindított köny vgyiijtö akciók Méltó búcsút készít elő a könyvtár a n.'itíik/ábau bővelkedő két hétnek* ami a tanyák életébe tok örömet '»Itt. A Jókai Színház, a Bálául táuceso- port és szimfóiiikus zenekar, valamin# ú Megyei Könyvtár erős összefogását hozza majd* hogy színházi műsoros-est keretében is segítsenek a könyv gyűjtés munkájának, Ezen az estén a színházj- {jran a műsor hangulata is azt tükröz^ majd; szeretjük népünket* Erkel* Ko­dály, Kaosóh Pongrác müvei, Móra, Jó*- zsef Attila, s bár utolsóként említjük, «le a mindig első Petőfi írásai szóJalnák meg a Jókai Színház művészeinek tolmá­csolásában, Móricz Zsígmond egjyfelvoi- ffiá-sost art «Vő a Balassi Kultnrház köz­ponti színjátszó együttese, Húszba Jenő Verbunkosat adják elő a szimfonikus ze­nekar tagjai. Az összeállított műsor jel- jege jelképesen idézi majd azokat, kik bár testileg nincsenek jelen, de aki!<j kulturális segélyezésére rendezik az estét a könyvtárosok — a tanya dolgozó népét. Ezt a meghívót olvassák ma Békés­csabáit sok háznál, vállalatnál, üzemnél: Meghívó a Megyei Könyvtár folyó hó 3k-én 19 órai kezdettel tartandó zenés Irodalmi tarkaestjére, amelyet a tanyai könyvtárak könyvalapjának megteremtése céljából rendez a Jókai Színházban; Műsor: Petőfi: XIX. század költői című köl­teménye; szavalja: Dairtss Győző* Ka­cs óh: János vitéz című dal játékából rész­letek; előadja: Balassi szimfonikus zenei- kar. Móra: Egy novelláját felolvassa: Al­más! József. Erkel: Bánk bán címűi operájából; Kodály: Hári János című dal­játékából bordalok; énekli: Horváth Géza, Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című költeménye; szavalja: Almftsi Jó­zsef. Bőm: Libbentős csárdás, előadja: Balassi táncegyüttes. József Attila: Ko­pogtatás nélkül, Fiatal asszonyok éneke című versek; szavalja: Stefanjk íré«. (Kacsóh: János vitéz című daljátékéból a francia k irály kisasszony dalát énekli Bajiba! Gabriella. Móricz: Magyarosan; előadja: A Balassi Kultúrotthon színját­szó együttese. Lehár: Va. intermezzo; előadják: Faludi Mária és Szabó Antal, Benjámin László: Petőfi Grúziában; sza- : valja: Bálint Zsuzsanna. Náfrádi: Pánl- . fikázó; előadja: Balassi táncegyüttes. Ve­zényel: LendYai Ferenc, zongorán kísér: Kalmár Péter, rendezők: Földeák ItÓ- j bért és Tordai Géza. Belépődíj egy darab könyv? — ötle­tes do’üg, tagadhatatlan. A Megyei Könyv­tár már nem egyszer meglepte Bcké&F | csaba városának népéig s ez az új gon;- rtgrlat hasonlóan meglepői Ilyen még nem foLt. Tehát» ha könyvet akar a Megye# Könyvtár, akkor item pénzt, hauen# fczounal köny vet kér? — Miért? Nem vá­sárolhatna az est bevételéből könyvek^ a tanyai könyvalap céljaira? — Nemi a köny vtárosok így felelnek erre. — Hadd jhozza el mindenki azt a könyvet, ame­lyet ő szánj, a tanyai dolgozó paraszt­ságnak. Az üzemek könyvtárosai, kul- i túr felelősei szeretettel válogatták össze a tanyai könyvtáraknak szánt könyvmennyl- légct, s most hasonló töprengéssel áll­jak maid a magánosok is könyvszekré­nyeik előtt, azzal, melyik szeretett könyvi­től valljanak meg azért, hogy egy mész- szí tanyán is olvasó emberek üljenefe A lámpa koré. Bizony, nem könnyű dolog könyv­ről lemondani, többet kér a Megyei* Könyvtár, mintha pénzt kérne, hiszen a künyvgyüjtő ember a könyvben bariV-i tót, hozzátartozót Iát, s nehezen válik %-'eg a megszerzett művektől. Ezért mond­hatjuk azt, helyes és szép, hogy a Megyei Könyvtár belépő díj címén könyk- vet kér# s bizony sokan meg is értik 4 [Egyre sűrűbben cseng a telefon, a nevető hangok szólalnak meg a kagyló­ban: »Kérek a 314 előadásra eg|y jó helyet, mert én szép könyvvel fizetek! ám!« Hihetünk benne, hogy az akciót záró végső akkord méltó lezárása lesz e harcos két hétnek, s mind a nézők, ; mind a közreműködő művészek, s az j est szervezői elmondhatják majd, a leg­többet adták ezen az estén, amit az emt# ; berek egymásnak nyújthatnak — baráti ; kézszorítást, mely egy szép elhatározásra I tett pecsétet. A Békéscsabai Ocpállomás befejezte a téli gépjavítást i dm! . • n. mi - melősiöwitfcíístek gépiinek a ja- A Békéscsabai Gépállomás ! vi|fcát< A gépállomás a téli gép­Ibefajczte a téli gépjavítást javítás idején 60.000 forintot és és ni gkt-jeui a hozzátartozó tér- ; 3500 munkaórát takarított meg. Olvasóinkhoz ! Olvasóink többszöri kívánságának teszünk eleget azzal is, hogy február 1-től folytatásos regényt köz­lünk lapunkban. A regény Dér Endre tollából, „El­ső próba“ címen jelenik meg. Témáját az író Békés megyéből merítette. Ezzel kapcsolatban Dér Endre lapunk vasárnapi számában szól majd az olvasókhoz. INNEN^ONNAN A Röntgen- és Orvosi Készülékek Gyára az idén megkezdte a röntgen-autóbuszok üzemszerű gyártását. Januárban három, az év hátralevő időszakában pedig további öt röntgen-autóbuszt szere nek össze a gyár dolgozói. A munkához nagy segítséget nyújtott az Ikarus Gyár, ahol időlren e készültek az első autóbuszok alvázai. A jól összehan­golt munkának köszönhető, hogy a szállítási határidőt meg­előzve, már készen áll az első két röntgen-autóbusz és azokat kedden kiíogásta an minőségben át is adták. A F űlőberendezési Vállalat az új évben tűzhelyek, mosóüs- tök és dobkátyhák gyártását kezdte el. A fekete, tetszetős kivite­lű asztali tűzhelyekből huszouháromezret készítenek. Január vé­gén 500 tűzhelyet adnak át a kereskedelemnek. A vállalat a falusi lakosságnak 16.000 40—100 liter űrtar­talmú mosóüstöt készít, amely szappan-, vagy pálinkafőzésre is kitűnően használható. Az első negyedév végéig 4000 mosóüstön kívül 2000 dobkályha is készül a falusi lakosság részére. A Villamos Kismotorgyárban elkészült egy TD 3-as típusú vil­lanymotoros meghajtású kukoricadaráié mintapéldánya. A kistel­jesítményű daráló elsősorban a kisparaszti gazdaságokban hasz­nálható. A gép óránként — bármilyen apróra — 30—40 kiló kuko­ricát darát meg. Nagy előnye, hogy hálózati áramra kapcsolható, s óránként egy forint értékű villanyáramnál alig fogyaszt többet. Előreláthatólag már az idén megkezdik sorozatgyártását. A da­ráló ára a számítások szerint elég alacsony lesz, s így könnyen megvásárolhatják az egyénileg dolgozó parasztok. HÍREK — Várhatő időjárás ina estig: jjáráfi# fcödös, erősen felhős idő. Több helyen lödszitálás vagy ónos eső, eső, keleten, esetleg hószállingőzás. Mérsékelt délke­leti-keleti saél, a hőmérséklet alig válto­zik. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éj­jel: a Tiszántúlon mínusz 6—mínusz 10 fok között, Miskolcon mínusz liO fok alatt, ‘máshol 0—mínusz 3, legmagasabb uappali hőmérséklet északkeleten mí­nusz 1—mínusz 4, máshol mínusz 1— plusz 2 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhömérséklet 0— plusz 3 fok között. — A Gyulai Vendéglátóipari Vállalat a volt Otthon vendéglő kistermében eszpresszót létesí­tett. — JANUAR 26-án, Gyulán, a várostanyán új olvasókört avattak. A korábban megala­kult szentbenedeki olvasókör­ben megkezdődtek az újonnan alakult kultúrcsoport próbái. A kultúrcsoport Sós György „Pettyes“ című háromfelvoná- sos vígjátékával készül bemu­tatkozásra. — A GERLAI iskolában az el­múlt héten kapcsolták be a vT lányt. Azelőtt gyertyával, lámpá­val világítottak, ha megbeszélés, vagy valamilyen rendezvényt tar totíak esténként. A tantestület munkájáért, mikrofonnal fels — - relt rádiókészüléket is kapod. — BÉKÉSÉN az üzemek é.< ktsz-ek kéthetes békeműsza­kot tartanak, tiltakozásul az imperialisták háborús tervei el­len. — AZ ELMÚLT héten mu­tatta bei az Orosházi Vasipari Vállalat igazgatója, Kasziba elvtárs a gépállomás, állami gazdaság, tszcs és egyéni gaz­dálkodóknak a vetőgépen vég­zett újítását. Egy kapcsolással át lehet kapcsolni a soros ve­tőgépet négyzetesre és fordít­va. Az újítás egy vetőgépen alig 800 forintba kerül. — A DÍVSZ titkársága nyilat­kozatot adott ki, amely hangsú­lyozza: a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 85 millió fiatal nevében magáévá teszi a Béke­világtanács Irodájának határoza­tait. Felszólítja az egész világ ifjúságát, hogy minden erejét vesse latba e határozatok teljes sikerének biztosítására. — GYULA város dolgozói életrehívják ismét az Erkel- dalkört. A párt, tanács és a tö­megszervezetek segítségével olyan együttest igyekeznek ösz- szehozni, amely méltó örököse és folytatója lesz a kiváló ének­kar munkájának. A dalkör ja­nuár 26-án tartotta első össze­jövetelét. (3) VIRTUS írta: Szikora András ■l fiúk és zenészek között, amikor Forgács Laci sértődött, fölényes hangon adta ki a pa­rancsot a kocsmárosné felé: „Hozzon még nekik!“ A kocsmárosné szót foga­dott és még egy üveg bort tett A z idő éjfél felé járhatott, kármentőbe és a petróleum­a fiúk felszedelőzködtek, lámpa kanócán egy félfordula­megitták a búcsúpoharat és tot csavart a fényforrás növe­indultak a faluvégi kocsma fe- lése érdekében. A fiúk helyet- wvl' c,a *“CÍS ° ci zenészeid gIg lé. A vendéglő, mint ilyenkor, foglaltak és azonnal magukhoz _ f , , már csendes volt, csupán a prí- intették a prímást és felkérték , . . ° ’ “ze ^ ® Y más muzsikait szólóban es dup- az ejjeli zeneben való közre- q rj la primisszimóban a sarokban működésre. ^ ... , \ , . , «. ulo konyvugynoknek A banda Ez bizony> nem voit valami zenészek. Fogyott a bor, nőtt a tagjai pedig az asztalok korul aprócska kérdés, mivel a ze- jókedv, éledt a virtus. bóbiskoltak. Amikor a fiúk be- nészek gyakorlatból' ismerték a — No Kálmán! _ fordult a l éptek a kocsmába, a prímás csendrendelet megszegésének prímáshoz Tóth Gyuri — meg- feléjük fordulva, tust húzott, utókövetkezményeit. gondoltad már? Ez a fiúknak üdvözletként, a — Már pedig én innen ki — Nehéz ügy! — elfordult banda tagjainak ébresztőként sem teszem a lábam, ha nincs a banda felé azzal, hogy egy ki­szólt. Erre a kocsmárosné is engedélyetek — jelentette be csit jobban tegyék rá a vonót, előcsoszogott a maga százegy- elhatározását az ismert táj szó- így akart kitérni a válaszadás néhány kilójával. Bement a lássál a prímás. alól. Már-már csaknem a végső­kig feszült a helyzet a fiúk és a zenészek között, amikor nagynehezen megegyeztek. S mint őszi hajnalokon a köd, lassan, húzódozva, egymás után elindultak, a fiúk a szerelem füzétől fűtve, a zenészek pedig a félelem fuvallatától fázva, szerenádot adni Takács Icáék ablaka alá. * rp akács Ica, 16 éves, szőke- * hajú leányka volt. Édes­anyja, mint általában minden anya, boldogan fogadta kisleá­nya udvarióit. Nem így az öreg Takács. A legnagyobb el- lenszewel nézte az ő általa túl korainak talált udvaroltatást. Uton-útfélen hangoztatta is, hogy ő nem fogja tűrni azt, hogy leányának ilyen korán udvaroljanak. Sokat hivatko­zott arra az időre, amikor ő élt ebben a korban. De talán még ezt is lenyelte volna, ha a vénasszonyok szája nem öntött volna olajat abosz- szú tüzére, arra a tűzre, amely Takács bácsi bensőjében ízott. Többek között azt kellett a mi­nap is meghallania, hogy a le­ányának való udvarlás csak ürügy, mert inkább a hálánál jóval fiatalabb felesége után érdeklődnek a szóban levő le­gények. Ezt á mende-mondát megerősítette az öregben egy kora nyári eset, amikor tulaj­don kétszemével kellett meg­látnia azt, hogy egy majális al­kalmával a kedves nejét is, csakúgy forgatták, táncoltatták a legények. (Folyt, kőv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom