Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-27 / 22. szám
UíUaisat-űli Héfte 1955 január 27., csütörtök kommunisták más feladatai a szakszervezetekben A Békéscsabai Téglagyár kultúrtermében január 25-én este 5 órai kezdettel kommunista szakszervezeti aktívaérte- : kéziét volt. Resztvettek Békéscsaba város üzemeinek, válla- \ lalainak kommunista szakszervezeti aktívái, ÜB-elnökök, j igazgatók, pártlitkárok. Az értekezlet célja: a szakszervezetekben dolgozó kommunisták figyelmének felhívása a szak- szervezeti munka néhány alapvető kérdésére. Arra, hogy miként valósuljon meg a párt irányító, ellenőrző munkája a szakszervezetekben. Miként dolgozzanak ott a kommunisták. A feladatokról Bíró József elv társ, a Megyei Pártbizottság első titkára beszélt. Bíró József elvtárs előadása A Horthy-elnyomás éveiben a szakszervezetek, különösen a s ak zc \ ezetekbeu do'gozó kom- inun's ák é'e'üket és szahadságu- kti veszélyeztetve küzdöttek, harcol ak a munkásosztály érdekeidet, a ki sikmányolás ellen. Sokszor jiilérekéi't kellett síkraszáll- niok a kapitalistákkal szemben. Emlékezzünk csak vissza a pécsi íz í nbány ászok éhségsztrájkjaira, vagy az építőmunkások nagyarányú sztrájkharcaira, az 1930-as években a vasasok számtalan sztrájk-harcára. A felszabadulás után a szakszervezeti munka is új tartalmat kapott. Különösen felejthetetlenek számunkra a felszabadulás utáni hónapok, évek áldozatos küzdelmei, amikoris a romokban heverő ország vérkeringésének megindításáról, felszabadult hazánk újjáépítéséről volt szó. A fordulat éve után, a munkásosztály harca a több termelésért , még nagyobb lendületet kapott. A szakszervezetek és az Nagy a j>e'erdősége a szakszervezetek munkájának a szocializmus építésében. Az elmúlt években számos pártszervezet, párt- funkcionárius úgy képzelte, hogy a szocializmus építése megvalósítható a tömegek aktivitása, a tömegszervez etek, szakszervezet aktivitása, munkája nélkül is. Ezért ebből a helytelen nézetből fakadt aztán a szakszervezeti m inka V cesülé.e, elhanyagolása. Ebből a helytelen nézetből adódott, hogy a szakszervezeti munkát sok helyen politikamentesen, admiuisztrativ eszközökkel, mechanikusan végezték. Az új szakasz politikájának nv'gva ásítása sora ’i a nehézséget menetközben kell kiküszöNövelni kell az Arra van szükség, hogy az elmúlt év visszaesését ebben az évben állandóan felfelé ívelő javulás kövesse. Az 1955-ös évet fe! kell használnunk arra, hogy megteremtsük a reális előfeltételét a II. ötéves tervnek. De már 1955-ben is emelkedni kell munkásosztályunk, dolgozó népünk éle színvonalának. Ehhez pedig árualapra, megfelelő tarélefezínvonalemel kedés bölnünk. Sokan helytelenül értelmezve az új szakasz politikáját, úgy gondolták, hogy az új szakaszban kevesebbet kell termelni, jobban lehet pazarolni, a munkafegyel- met lazítani, elnézők lehetünk at vezetésben. Hogy az új szakasz j mindezek irtán azt jelenti: le-j bet többet, jobbat, olcsóbbat enni j és ruházkodni. Az új szakasz- J nak ilyen értelmezése aláássa pártunk politikáját, a szocializmus építését. Ezért a leghatározottabban fel kell lépni ez ellen. Az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében mindenekelőtt a termelést kell növelnünk az iparban, mezőgazdaságban egyaránt. ipari termelést balekokra van szükség. Vagyis arra, hogy a kínálat nagyobb le- ■ gyen, mint a kereslet. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha már az első negyedévben, de az egész évben is teljesítjük, sőt túlteljesítjük a tervet, egyszersmind biztosítjuk a minőség állandó javulását. Ebben a nagy munkában nagy szerepük van a szakszervezeteknek. A pártszervezetek és a szakszervezetek kapcsolatáról Számos szakszervezeti funkcionárius, ott dolgozó kommunista úgy gondolja, hogy reá nem vonatkoznak a párthatározatok, így nem is kel! neki különösebb pali ikai. fel ilágcsíró, nevelő munkát kifejtenie a szakszervezetekben. Mélységes tévedés ez. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak nap, mint nap nevelniük kell a körülöttük dolgozó munkásokat, szakszervezeti tagokat. A Békés megyei üzemekben sok helyen a pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a szakszervezetekkel. Beszámoltatják az ÜB-e'nököket. Megismerik a termelésben rejlő problémákat, a munkások szociális, kulturális köiü’ményeit. Segítséget is nyújtanak ezek megoldásához. Ilyen a Békéscsabai Téglagyár, a Kötött á agyár, a Pamutszövő, a Ruhagyár. Számos pártszervezet nem érti tneg a szakszervezeti munka jelentőségét és nem foglalkozik megfelelően a szakszervezetek problémáival. Nem ad megfelelő segítséget a munka megjavításához. Például nem kielégítő a kapcsolat a pártszervezet és az üzemi bizottság között a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol a volt ÜB-elnök, Gye- raj elvtárs és a pártvezetőség nem beszélték meg az üzem előtt álló feladatokat. Ki-ki a maga elgondolása szerint dolgozott, ami nem egy esetben ellentétes intézkedésekhez vezetett. Ebben az üzemben kimondottan csalt a pártszervezet foglalkozott a verseny szervezésével. A párttitkár elvtársim tartotta nyilván a fiókjában, hogy ki milyen felajánlást tett. Igen rossz a kapcsolat a párt- szervezet vezetősége és az üzemi bizottság között az Orosházi Vasipari és Mechanikai Vállalatnál is. A szakszervezetek pártirányítása Még az olyan helyeken is, mint a Békéscsabai Téglagyár, Kötöttárugyár, Pamutszövő, Ruhagyár, ahol ugyan a pártszervezetek foglalkoznak a szakszervezetek munkájával, hibák vannak a szakszervezet irányításában. Ijegtöbb helyen megelégednek azzal, hogy az ü B-elnököt, vagy esetleg egy-két ÜB-tagot beszámoltatnak a végzett munkáról. De a szakszervezetekben dolgozó kommunisták nevelésével, párt- megbizatásukkal, beszámol tatásukkal keveset törődnek. Szakszervezeti munka és pártmegbizatás Ezt a munkát néhány módszerbeli ja\ as'attal szeretném elősegíteni — persze felhasználva é# továbbfejlesztve az eddig bevált jó módszereket. A pártszervezeteknek biztosítaniok kellene, és meg kellene bízniok elsősorban a kommunistákat, hogy' az egyes üzemrészekben megtartott termeié,-i értekezleteken elhangzott bírálatokat, javaslatokat, kezdemé- nvezcseket értékeljék, intézkedéseket követeljenek és foganatosítsanak. A pártszervezetek számoltassák be a megbízott kommunistákat arról, hogy mit tettek ezekben a kérdésekben. Egy másik módszer: számtalanszor előfordul, hogy egy-egy üzemrészben visszaesik a termelés, bajok vannak a minőséggel, rossz a munkafegyelem. Ilyenkor a pártszervezetnek meg kellene bízni a szakszervezetben dolgozó kommunistákat, hogy nézzék meg, nincs-e valami hiba az anyagellátás, a munkások szociális helyzete, munkavédelme, fizetése körül. Egyben megvizsgálják, hogy nem az ellenség bomlaszt-e? Kik azok, akik fékezik a hely«» munkafolyamatot? Az üzem vezetésében dolgozó kommunistákat is megbízza azzal, hogy vizsgálják felül: megtett-e mindent az üzem vezetősége, milyen hibákat követett el? Az ilyen pártínegbizátások után a kommunisták beszámolnak a munkáról, és a pártszervezet ösz- szehívja ebben az üzemrészben dolgozó kommunistákat, dolgozókat is — feltárja a hibákat és mozgósít a hibák kiküszöbölésére. A műn ka verseny lendítője a politikai felvilágosító munka A pártszervezeteknek, minden módon elő kell segíteniük, hogy a szakszervezetek valóban a munkaverseny gazdái legyenek. Elsősorban biztosítaniok kell a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül, hogy a munkásosztály körében állandó politikai felvilágosító munkát végezzenek. A most folyó felszabadulási versenyben a felvilágosító munka középpontjába kell állítani a felszabadulás jelentőségét. Azt, hogy rövid 10 év alatt hazánk behozta évszázados lemaradását, hatalmas ipart teremtett, és széles lehetőség nyílt meg a dolgozók felemelkedése számára. A második ilyen fontos politikai érv, az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében a 111. pártkongresszus, valamint a Központi Vezetőség október 1-i határozatainak tudatosítása. Az, hogy életszínvonalat emelni csak többtermeléssel, a minőség állandó javításával lehet. E felvilágosító munka során rá kell mutatni, hogy az új szakasz politikája a munkásosztály politikája és megmutatni, miért a munkásosztály politikája. Az ilyen érvekkel, a politikai tartalom állandó javításával emelkedik a munkaverseny színvonala, a munkások lelkesebben tesznek felajánlásokat, mert megvilágosodik előttük a cél, amiért versenyfelajánlást tesznek, amiért többet termelnek. E helyett mit tapasztalunk az üzemekben? A vállalásokat sok helyen az irodákban készítik elő, vagy a legtöbb helyen á verseny mechanikus szervezését látjuk. Megkérdezik: akarsz-e a versenyben résztvenui, teszel-e vállalást felszabadulásunk tiszteletére? Ha a dolgozó igent mond, akkor feljegyzik, hogy milyen vállalást tesz és ezzel el van intézve a munkaverseaiy-szervezés. A verseny ilyen szervezése nem viszi előre a több termelést, a minőségi munka megjavítását. A felszabadulási verseny mintaképe legyen a szocialista muiika- verseny szervezésének. A verseny politikai és szervezési munkájának eddig bevált, jó módszerei vannak. Például a Békéscsabai Ruhagyárban a most folyó versenyben a folyosón elhelyezett élenjárók tábláján kiírják a dolgozók vállalását, teljesítését. Ugyanígy teszik a dicsőség-táblán, ahol a kiváló dolgozók fényképeit teszik ki. Ilangoshíradón mindennap hirdetik a legjobb eredményt elérőket. A Békéscsabai Kötöttárugyárban szintén hangoshínadőn, versenytáblán tudatosítják a dolgozók jó eredményeit. Sok dolgozó 150, 160, 180 százalékot teljesít, 100 százalékos minőség mellett. De ez is sablonosam történik. Nem teszik eléggé színessé, nem írják ki például, hogy egy-egy dolgozó hogyan éri el az eredményt. Mit tett a gyengébben teljesítők megsegítésére. De mindez még nem meríti ki a szakszervezet feladatát. A pártszervezetek és szakszervezetek, a kommunisták fő fe'Jadlata az emherrő 1 -emberre menő egyéni meggyőző agitációs munka. Ez legyen a kommunisták legfőbb módszere. A pártszervezeteknek biztosítaniok kell, hogy megfelelő agitációs érveket kapjanak az üzemekben a kommunistáit,1 népnevelők, mert csakis így lesznek képesek agitációs tevékenységet kifejteni. De túl ezen minden jó módszer érvényét veszti, ha nem ellenőrizzük, nem értékeljük rendszeresen a vállalások teljesítését. A pártszervezeteknek igen nagy gondot keli fordítaniok a sztahanovista- és újítómozgalomra. Biztosítaniuk kell az élenjáró munkások, sztahanovisták tapasztalatainak általánosítását. Ebben a munkában széles lehetősége nyílik meg annaik, hogy a pártszervezetek a szakszervezetekben dolgozó kommunistákat konkrét pártmegbízatásokkal lássák el. Nemcsak a kommunistákat, hanem az élenjáró pártonkívüli dolgozókat is meg kell bízniok munkamódszerük és munkatapasztalatuk átadásával. Hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben úgy kell dolgoznunk, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, csökkenjen az önköltség és számos munkás érje el a sztahanovista szintet, tovább szélesedjen az újító- mozgalom. Az élenjáró dolgozókkal, a sztahanovistákkal, újítókkal — ezek közül is elsősorban a kommunistákkal — a párt és szakszervezeteknek állandóan törődniük kell, nevelni, tanítani keli őket. A pártszervezetek biztosítsák a szakszervezetekkel karöltve az ott dolgozó kommunisták, a kommunista sztahanovisták, újítók nevelését, bízzák meg ezeket a kommunistákat egy-egy pártonkívüli nevelésével. A kommunisták a szak- szervezeti tagokat neveljék és tegyék alkalmassá őket arra is, hogy belépjenek pártunk soraiba. A verseny-mozgalomban minden üzem arra törekedjék, hogy 2—3—4—5 százalékkal is csökkenjen az önköltség. Ne nyugodjanak bele a kezdeti eredményekbe, fel kell eleveníteni ismét a múlt évben megalakult önkölt- ségesökkentési brigádok munkáját. Az új szakaszban — mint tudjuk — meglazult a munkafegyelem és még ma sem eléggé szilárd minden egye».. :ferüj£fen. Még mindig bajok vamjuk a tervszerű szabadságolásokkal, sok az igazolatlan ui távolmaradó, az indoko- latlan beteg. Még mindig akadnak üzemek, ahol nagy a kapun belüli munkanélküliség. Ennek különböző okai vannak: többek között az, hogy a szakszervezetben, miközben védik a jogokat, elfeledkeznek a dolgozók kötelessé' geiről. A vezetők, a párt, a szak szervezetek feladata, hogy kiküszöböljék a munkafegyelmet gátló körülményeket. Gondoskodjunk a munkásokról A többtermelésért, a minőségi munka megjavításáért folytatott harcban nagy jelentőséggel bír a munkásvédelem, a munkások szociális, kulturális helyzeténél? állandó megjavítása, a kollektív szerződés betartása felett való rendszeres őrködés. A szakszervezeteknek ez egy igen lényeges feladata. Készíthetünk nn bármilyen terveket, de ha elhanyagoljuk magát az embert, annak anyagi, szociális, kulturális körülményeit, ha nem biztosítjuk megfelelően a munkafeltételeket, a munkavédelemre vonatkozó törvények betartását, akkor a terv csak terv marad. Erről azonban még sokszor megfeledkeznek a szakszervezetek, és a pártszervezetek sem ellenőrzik a szakszervezetek ez- irányú tevékenységét. A múlt évben is növekedett a balesetek száma az üzemekben, nőtt a táppénzesek száma is. Ami a kulturális tevékenységet illeti, itt sincs mididen rendben. Kulturális munka alatt főleg csak tánccsoport, énekkar, színdarab szervezést látnak. De nem törődnek már a csasztuska-brigádok megszervezésével. Még kevesebbet törődnek a kuitúrotthonok tar- | talmi munkájával. Nem nevelik a szakszervezetek eléggé a dolgozókat arra, hogy: újságot, folyóiratot, szépirodalmat, szakirodalmat, marxista könyveket olvassanak, A szakszervezetekben dolgozó kommunisták nem tudatosítják eléggé, hogy a szakszervezetek milyen sokrétű feladatokat végeznek. Hogy a szakszervezetek tevékenysége hogyan segíti elő a munkásosztály anyagi, ku!turá- lis, szociális körülményeinek állandó javítását. Hogy a Szakszervezetek milyen szerepet töltenek he a munkaverseny szervezésében, a szocializmus építésében. ; S ennek hiányában számos munkás —- különösen új munkás —• nem látja a szakszervezet működésének jelentőségét és ezért nem is szívesen fizet szakszervezeti díjat. A szakszervezetekben .dolgozó kommunistáknak kötelességük, hogy mindezt megvilágítsák a munkások előtt. A munkásokat a szakszervezet iránti megbecsülésre, szeretetre neveljék. Szervezzék a munkásokat a szakszervezetekbe, hogy a szakszervezetek valóban az egész munkásosztályt átfogó hatalmas, nagy tömegszervezetekké váljanak.
