Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

1955 január 4., ke id l/iUais-aialt Plép6 * Fokozzuk télen is a tojáshozamot A baiomtileny.esztes fő jövedelmi forrása a tojásterme­lés. Ennek fokozását többféle módon érhetjük el. Alapfelté­tel a jó és célszerű takarmá­nyozás, a megfelelő egyedek kiválasztása és a jó elhelyezés. Minden tenyésztőnek büszkesé­gé, ha tyúkjai sok tojást tojnak télen is. Ezért korán, március —április hónapokban keltes­sünk, hogy ezek a csibék már szeptember és október hónap­ban szépen kifejlődve megkezd­hessék a tojástermelést. A kellő meleg, szárai, vilá­gos, szellőztethető, jólmérete­zett ól ugyancsak a téli tojás­hozam biztosítéka. Ha hidegebb ólak állnak rendelkezésünkre, azok falainak északi oldalát burkoljuk be télen tengeriszár­ral, náddal, sassal, vagy zsúp­pal. Az ablakokat tartsuk tisz­tán, hogy a világosság és nap­fény minél kevesebb veszte­séggel jusson állatainkhoz. Az ólakat mindég rendszeresen ta­karítsuk, főleg télen, amikor tyúkjaink legtöbbet bent tar­tózkodnak és így jobban is be- j szennyezik azt. Almozásra he­lyes porföldet, vagy homokot használni. A tojófészkekbe te- yünk szénát, vagy tavaszi szal­mát. Háromhónapos korban a j ércéket válogassuk külön a kakasoktól, így nagyobb gondot fordíthatunk a jércék takarmá­nyozására. Fehérjében gazdag takarmányt adjunk nekik, hogy j elegendő tápláló anyagot gyűjt- | hessenek, melyet azután a to- j jástermelésre használnak fel. A J jércék takarmánya szemes és keverék legyen. A keverékbe megfelelő mennyiségű hal-, j vagy húslisztet tegyünk. Na­ponta háromszor etessünk, 10 —12 deka takarmányt egye­denként. A lágy eleségbe a jércék öt­hónapos korától 20—25 száza­lék állati eredetű fehérjét te­gyünk, ugyancsak keverjünk bele takarmánymeszet is meg­felelő arányban. Az eleséget megfelelő melegvízzel keverjük és hogy az étrendi hatás na­gyobb legyen, főtt burgonyát is adjunk állatainknak. A zöldtakarmányhiányt sárga-, vagy takarmányrépával pótoljuk. Vigyázzunk, nehogy fagyos legyen a répa. A csí­ráztatott gabonamagvak eteté­se is növeli a tojáshozamot, emeli a tojás termelékenységét. Öthónapos kor után válogossuk ki a jércéket és amelyek a to- vábbtenyésztés követelményei­nek megfelelnek, ezek képez­zék a jó tojóállomány alapját. A jó tojástermelés nélkülözhe­tetlen feltétele az is, hogy tyúkállományunk egészséges legyen. Új könyvek Az új év első napjaiban több, szé.es érdeklődésre számot tartó szépirodalmi és ismeretterjesztő mű kerül forgalomba. Bálint György, a harmincas évek nagyi- tehetségű publicistája »Szavak felkelése« című kötele a fasiz­mus előtörése elleni írások gyűj­teménye. Megjelennek Gábor An­dor novellái, nagyrészt az 1930-as — A Nagyszénás! Földmíívit»- !ÖveŰí«B“í kiscsákói fióküzleté­in mindenféle árut vásárolhat­nak a dtítgozók. Nem kell most -ár 8 kilométerre ■ryalognhiiak a kiscsákóiskoak, ha vásárolni aka-nak. évek tenné éltől, napvilágot lát Egon Ervin Kisch, a híres, vi­lágjáró újságíró Kalandozások öt világrészben« című riport- gyűjteménye, l’ándi l’át »Vitale és kritikák« című kötete és Tei- telbeim chilei író »A pampák éne­ke« című regénye. Madarász Emii költői működésének félév- százados évfordulójával esik egy­be Given év« című versesköteté­nek megjelenése. líé'-Amerikába vezeti el az olvasót Alfredo Va­rela »Sötét folyó« című regénye. Romáin Holland halálának tize­dik évfordulója alkalmából je­lenik meg a nagy7 francia író »Ca'as Brengnen« című regénye. Zsemlye, likőr, cigaretta Az új esztendőben élelmiszer- iparunk tovább fokozza termelé­sét. Az első évnegyedben kereken negyvenmillió péksüteménnyel, 46 vagon téliszalámival, 18.000 hektód!« r sörrel, hatmillió liter tejjel és nyolc vagon sajttal két­szít többet a lakosságnak, mint 1954 hasonló időszakéban. Édes­iparunk is többet ad, mint eddig. Cukorkaféiékből 95 vagonnal, keksz- és ostyás áruiról pedig 47 vagonnal többet küldenek az üzletekbe, mint egy évvel ez­előtt. Szeszesitalból 20.000 hektó- literre!, likőrfélékből pedig 32.000 hektióiiterrel kap többet a lakosság Dohányiparunk hárommillió ci­garettával növeli termelését, a kozmetikai cikkeiből pedig 10 százalékkal gyártanak többet, mint 1954 első negyedében. A dolgozók jobb filmellátásáért A TANÁCSOK megnövekedett felelőssége és jogköre eb­ben az évben jótékonyan érezteti majd hatását a dolgozók filmellátásában is. A Megyei Moziüzemi Vállalat feladatai megoldásához a múltban nem mindig kapta meg a megfe­lelő segítséget. Tekintettel arra, hogy a film nagy szerepet tölt be a kulturális nevei őmunkában, s mert viszonylag ez a legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető kulturális le­hetőség a tömegek számára, a Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága a MOKÉP munkáját a jövőben sokkal hathatósab­ban kívánja támogatni, mint az eddig történt. Tanácsaink 1955-ben továbbfejlesztik a műsorpolitikai bi­zottságok munkáját. A mozilátogatásban anyagilag is jobban érdekeltebb lesz a MOKÉP. Jelentős fejlődést biztosít a mo­ziüzemeltetésben a gépészkáderek és moziüzemvezetők 1955- ben bekövetkező szakmai oktatása. Fontos feladata lesz a Megyei Tanács Népművelési Osztályának, hogy az 1955-ös év­ben szélesebb körben tovább vigye és jobban megszervezze a mezőgazdasági filmakciókat, megfelelő ütemtervet készít­sen a mezőgazdasági tárgyú filmek igénybevételére. A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága megállapítot­ta, hogy az ifjúság nem jut hozzá elegendő mértékben, meg­felelő filmekhez. Ugyancsak gyenge a tanyai, és villannyal nem rendelkező dolgozók film ellátottsága. A vándor- és kör­zeti mozik nem tudják az igényeket kielégíteni Járművek biztosításával, jó tervezéssel, jószervező és irányító munkával, minden adottság kihasználásával kíván ezen a Megyei Tanács Népművelési Osztálya változtatni. 1955-ÖS ÉV FILMESEMÉNYEI közül ki kell emelnünk a január 13-val kezdődő lengyel filmhetet, a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében lebonyolításra kerülő Szovjet Film Ünnepét, valamint a felszabadulásunk 10. évforduló­jával kapcsolatos filmünnepségeket. Az 1955-ös évben 27 üj film kerül bemutatásra, közte három magyar, hét szovjet, ki­lenc népi demokratikus és hat nyugati film. Felújításra kerül egy 1948 előtt készült magyar film is, a ,,Beszterce ostroma“. Az I. negyedévben kerül bemutatásra, 16 éven felülieknek, a „Hirosima gyermekei“ című, nagy béke dokumentfilm. ÖSSZEFOGLALVA az eddigieket: a Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a jövőben sokkal nagyobb segítséget kíván adni a Megyei Moziüzemi Vállalatnak, hogy az elkövetkező időszakban a film is még hatha tósabhan szolgálhassa az új szakasz feladatainak megvalósítását, a dolgozók kulturális igé­nyeinek kielégítését. t BOKA JÓZSEF, Megyei Tanács Népművelési Osztály. 3 HÍREK IDŐ JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás ma estig: felhős, el­sősorban keleten ködös idő. Többfelé, főként délen havazással. Mérsékelt ke­leti-délkeleti szél. A hideg idő tovább tart. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éj­jel: északkeleten minusz 10—mínusz 13, máshol mínusz 5—minusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet: északkeleten mí­nusz 5—minusz 8, máshol 0—minusz 3 fok között. j A fűtés alapjául szolgáló középhőmér­séklet mínusz 1—minusz 4 fok között lesz. — TOMPA SÁNDOR orosházi dolgozót az elmúlt hetekben, nagy szerencse érte, 11-es Totó-talá­latért 29 ezer forintot fizettek ki neki. — NAGY SIKEHUEL mutatták be »A born című népszínmű­vet a Csabacsüdi Falusi Sport­kör tagjai. A kétezer forintos be­vételből a sportkör felszerelé­sét egészítik ki. — »Debrecen 1944—1954« cím­mel riportfilmet készítettek p országgyűlés december 21 -i ülé­séről. — A KISCSAKOx MSZT-szer- vezet szilveszteri vacsorát ren­dezett a kultúrházhan, ahol i tanyai dolgozó parasztok réggé r szórakoztak. — E Z E UK &T SZÁZ nyugtán'- metországi fiatal Stuttgartban nagyszabású tömcggyűlésen ti - takozott Nyugat-Német ország f-‘i- fegyverzése ellen. — BÉKÉSSAMSONBAN Fark Antal trafikos első alkalommá próbált szerencsét a Totón. Ki­lences találatot ért el és 225 fo­rintot 'kapott. — Megindult a forgalom . főváros leghosszabb — 9.5 ki­lométeres — trolibusz-vonal»» Az új vonalon 40 új IKARUt kocsi bonyolítja le a forgalmai. — KASZNAlt MIHÁLY puszin szöllősi hatholdas dolgozó pa­raszt adósság nélkül kezdte mi n az újévet. Már erre az évre tel­jesítette tojás- és baromfibea­dását. — A Kisiparosok Országos Szu- badszervezete a legújabb rende­letek, jogszabályok tanulmányo­zására és árkalkuláció ismerte­tésére az ország területén össze­sen 216 tanfolyamot indított, a- melyeken csaknem 8000 kisipa­ros ismerkedik meg a hasznos tudnivalókkal. Te se engedd, kisfiam 1 sziréna szaggatott hangja ^ .félelmetesen üvöltött bele az éjszakába, i'eirázta az álomba dermedt várost... 1945 január... Az asszony felugrott az ágyról. — Uramisten — röppent ajká­ról a suttogó, rémült fohász, s kapkodó mozdulatokkal vetette vállára nagykendőjét. A másik —ágyban alvó gyermekét az urá­tól maradt nagykabáttal takarta be, szorosan testéhez ölelte, úgy futott ki a magaásta óvóhelyre, a kert végébe... A tintátoké te égen óriási, fehér fényű világító- gyertyák gyúlta'k, a fasiszta re­pülők motorrobaja idegtépőén rengett a téli éjszakában. A hó- * lepellel takart háztető, a kert va­kítóan vérié vissza a világító­gyertyák fényét. Az asszony, s karján az alvó kisfiú árnyéka furcsán — feketén nyúlt elő­re a havon. Reszkető kézzel lök­te be az óvóhely összetákolt aj­taját. A fiúcska felébredt, át­ölelte anyja váüá't. Reszketett, — fázott, félt. — Anyu... anyukám... — Ne félj, ne félj, kisfiam — suttogta vissza az asszony és még szorosabban vonta keblére a gyermeket. Háhajolt a piciny arcra, s amikor megcsóikolta, megérezte a gyermek remegését. ‘Igen — suhant át rajta a gon­dolat — kellene még egy takaró. A tél kegyetlen, hideg, kegyetlen, mint a háború... Múltak a per­cek, a fiúcska elszunnyadt any­ja ölében. Ekkor az asszony óva­tosan telette a vastag alomra... Elmegy a takaróért... felállt, s kilépett az ajtón. Az égbolton újabb világító-gyertyák gyúltak. Az asszony futott a házba, be a szobába, felkapta az egyik ta­karót, s fordult kifelé... n orzaimas, idegtépő vijjo- ^ gássat zuhant le az első bomba. Robbanás... S a fasiszták első bombája közvetlenül a kertben robbant, betemette a kertvégi óvóhelyet. Az asszonyt másnap hajnalban a szomszédok találták meg a kézzel léiig kikapart óvóhely fö­lött, félig halotton, megőszült haj­jal, arcára fagyott könnyekkel... Mire teljesen meggyógyult, vé­ge volt a háborúnak. S akkor azt mondta: — Ne legyen soha többé há­ború !... 9 KJ agy pelyhekben hull a hó. Hogy csillognak, ragyog­nak a pelyhek a lámpák fényé­ben, mint megannyi gyémánt­kristály... Milyen gyönyörű ez a békés, téli est. 1955 január... A játékbolt ajtajához egyszerre ér oda. két asszony. Az egyik, az öregebb, akinek sötét kendője alól Tehéren csillan elő a haja, egy kisfiú kezét fogja. A szom­széd fiacskáját, akinél elkésett a Télapó. A másik, a fiatalabb asszony, ugyanekkora fiúcskát vezet. — Tessék néni — szólal meg a fiatalabb, mosolyog és utat en­ged az ajtóhoz. A néni megköszöni a figyel­mességet, s a fiúcska kezét ma­gához vonva, belép a boltba. A kisfiú szeme az öröm ragyogásá­val telik meg, a száz meg ezer játék láttán. Már nyújtja is a kezét az építő-játék után. — Azt! A néni mosolyog és bólint: — Jó. — Ezt a traktort is szeretném... A néni újra mosolyog és újra bólint: — Jó, azt is... — Es ezt is szeretném, ezt a repülőt... a z asszony arcáról hirtelen ” iehervad a mosoly, szeme összehúzódik. ■ S csak nézi-nézi a kis, fából fabrikált, kékszárnyú repülőgé­pet. Szeme lassan megtelik köny- nyel. Megingatja fejét s köny­1 nye végigfutott ráncos arcán. — Nem, gyermekem, azt nem vesszük meg. A kisfiú csak néz a könnyező asszonyra és nem érti,"miért sír, de azt látja, hogy az a kisfiú, akivel az ajtóban találkoztak, re­pülőgépet is kapott az édesany­jától.... Es mondja: — hálod, néni, az a kisfiú kap repülőt, s a mamája nem sír. — Nem... ne... — tör ki aka­ratlanul a tiltakozás az asszony- bői, s arra kapja tekintetét, a- rnerre a fiúcska mutat. A fiatal asszonyka rájuk néz és közelebb lép. Hallott mindent. — Ne sírjon, néni — mondja, s egyik kezét az asszony vállá­ra teszi, a másikkal a kisfiú ar­cát simogatja végig. az asszony talán fel sem ^ fogja a vigasztaló szavak értelmét, csak a repülőt nézi. — Nem, nem veszek neked re­pülőt — suttogja, s hull a köny- nye. — Nem akarom... A re­pülő csúnya játék... Játsz te csak az építőkockával, a traktorral. Az szép, az jó... A repülővel hábo­rúsdit játszanál... Az pedig rossz játék, nagyon rossz... Ne ta­nuld... A fiatalasszony nem tudja, de megérzi az őszhajú asszony sut­togó szavaiból a tíz év előtti tra­gédiát. Csendesen szólal meg: — Látja, néni, az én kisfiam is kapott építőjátékot, traktort... Es megvettem neki ezt a kis repülőt is. Hogy miért? — A fia­talasszony arcán halvány mo­soly suhan át. —"Tudja, kedves néni, van nekünk a szomszé­dunkban egy rosszcsont fiú. Van neki egy repülőgépe és ami­kor átjön hozzánk, mindig fi­togtatja, mutogatja, kérkedik ve­le. Az én kisfiam pedig akár­milyen szépet épít az építőkoc­káiból, ez a rosszcsont azzal a vacak repülővel mindjárt óssze- borftja. No, mondtam magamban, ha már a Télapó nem is ho­zott, majd veszek én a kis­fiamnak repülőt. Most meg is vettem. Most már neki is van. Igaz, kisfiam? — S a fiatalasz- szony szeretettel simogatja meg a kisfiú fejét. * A gyerek szeme okosan vii­” tan. — Igen, anyukám — mondja, aztán hozzáteszi: —Ne félj, nem is engedem, hogyösz- szeborítsa a házacskáimat. Az őszhajú asszony már nem sír, nem hull a könnye. Valamit kimondatlanul is meg­értett a gyermekek játékából. Könnypárás szemében fény vil­lan. Nem szól semmit, csak meg­fordul, a pulthoz lép, levesz on­nan egy kis kékszárnyú repülőt, s a kisfiúnak nyújtja. — Tessék... És... te se engedd, kisfiam I Dér Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom