Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

l/LUaisawU Hípt 1953 december 29. vasárnap PARTÉLET Módszerünk a kűrmáiRprogramm megvalósításában .Pártunk Központi Vezetőségé­nek június 28-i és. október 314 határozata nagy feladatokat sza­bott'a pártszervezetek, a konnmí- iilslák számára. A Központi Ve­zetőség határozata és a kormány- progranim megjelenése után párt- bizüitsigi ülésen megbeszéltük a tennivalókat. Aklivaülést és nép­nevelőütést tartottunk, ahol is­mertettük a soronlevő feladato­kat. Ismertettük ezeken az ülé­seken, hogy egy-egy kedvezmény mit jelent, a községnek, a .közsé­gen belül egy-egy dolgozó pa­rasztnak, termelőszövetkezetnek cs a termelőszövetkezetek dol­gozóinak mennyivel emelkedik az egy munkaegységre eső jövedel­me. A termelőszövetkezetekben kommunista aktívacsoporlot szer­veztünk, így tudtuk elérni nzly hogy a termelőszövetkezetekből igen kevés dolgozó lépett ki. Agitációs népnevelő-munkánk­kal: el tudtuk érni, azt, hogy le­lepleztük a kulákmesterkedésekel. Ismertették népnevelőink az olyan eseteket, mint például Mihály'Pé­ter kulákét, aki a kormánypro- gratnm megjelenése előtt állan­dóan szegénységére hivatkozott, siránkozott, a programra megjele­nése után pedig 15 ezer forintért kocsit, lovat tudott vásárolni. De nemcsak Mihály Péter, hanem a többi luüák is hirtelen tóöitö- zött. Azt beszélték, most már elérkezett az ő idejük. Népnevelő-munkánk eredmény© az, hogy a falu dolgozó népe egy­kettőre felismerte a kulákok szán­dékát. A párthatározatok és a kor­mányprogramra megjelenése után több gondot fordítottunk a kol­lektív vezetésre is. Pártvezetőségi ink szín vonal asahtílif: ' let­.. UK1: tek, inert közösen beszéljük meg és határozzuk cl, hogyan, mi­lyen formán javítsunk vezetés! módszereinkén. Pártszérveaefemk gazdasági vezetői a kollektív ve­zetés megerősítése óta sokkal jobb munkát végeznek, mint an­nak előtte. Például Pászka Ist- vánne elvtársnő azóta mindig ba­táridőre és 100 százalékos ered­ménnyel elszámol a tagdíjfize­téssel. Ezen a téren azonban még sok javítanivaló van. Előfordul még az, hogy egyes pártbizottsági tagok, mint például Annus Imre elvtárs, többször elmaradnak a párlbizottsági ülésről. Pártunk Közponfi Vezetőségé­nek október 31-i határozata után a kibővített vezetőségi ülésre meghívtuk a tömegszervezetek ve­zetőit is. Ezen az ülésed előtér­be helyeztük a dolgozókról való gondoskodási. Több olyan felszó­lalás hangzott el, amely feltár- I ta azokat a hiányosságokat, a- j melyek a közszükségleti ciikkck- ; lwn mutatkoznak. Például elmon­dották: régóta nem lehet me- szet kapni. Ennek utána intézke­dett a földmüyesszövetkezet ve­zetősége és ma már sokat javult a szövetkezet munkája, áruellá­tása. A dolgozókról való gondosko­dás terén azonbau vannak aka­dályok is. Példán! a földműves- szövelkezet tulajdonában lévő heredaráló nem működik, A dol­gozóknak Orosházára kell eljárni daráltatok A pártbizottság ezzel a problémával is foglalkozott* és javasoltuk, hogy a malomhoz vi­gyék át, mivel ott van hajtóerő és bármikor üzembe tudják he­lyezni. • A malomipar Vezetői ; azonban ennek fontosságát nem j tudják megértein, s így nem ! akarják megengedni azt, hogy a | malom helyi vezetői javaslaton - I kát megvalósítsák. Több esetben tapasztaltuk, hogy a gépállomás traktorai az egyénileg dolgozó parasztok helyett Mákoknak [szántják fel a földet. Felhívtuk a gépállomás figyelmét már iöbb j esetben, hogy a községi tanács mezőgazdasági előadója van hi­vatva elintézni, az egyénileg dol­gozó parasztok szerződését a gép­állomással. Kértük a gépállomás igazgatóságát, hogy ha valaki egyenest a gépállomáshoz mernie szerződést csűiáhii, ne kössenek vele szerződést, hiszen azért megy oda, mert a tanácsnál el­utasítót Iák ezirányú kérelmét. Természetesen a tanács csak a kulákokkal nem köti meg a szó­ban forgó szerződést. A gépállo­más vezetői azonban nem veszik figyelembe kérésünket. Ezért for­dulhat elő az, hogy egyes kispa- rasztok földje szűnta’lan marad, míg a kuiákokét felszántja a gép­állomás. A pártvezelőségválaszíással aka­rok még röviden foglalkozni. Be­széltünk már arról, hogy az elő­készítést nemcsak a púi-Hágókkal, hanem a pirtonkívülickkel is megbeszéljük. Vagyis nemcsak a párttagság véleményei kérjük ki, hogy kikre akarják bízni a veze­tést, hanem kikérjük a párlonkí- vfili dolgozók véleményét is. Kiss Ferenc vi,„a sKßf&W tSWMfPttite-jtigftofe Csanádi» páca Propagandisták tapasztalaté ser éje Nagyon sok függ a tananyag módszertani átadásától... (Hozzászólás Benkő Erzsébet propagandista cikkéhez) cn is mint I Tavaly még | “||g“ . tem reszt a politikai iskola má­sodik évfolyamán. Nagyon sok­szor elgondolkoztam azon, hogy milyen komoly és nagyszerű fel­adatot kapott a mi szeminárium­vezető elvtársnőnk, amikor egy politikai iskola vezetését bízta reá pártunk. gém A téli idő, a fagy lassan a me­legszobába kényszeríti a föld munkásait. A hosszú téli estéken több szó esik a paraszti sorsról, jelenről, jövőről. Korábbi tapasz - talál, hogy papír, ceruza is elő­kerül; osztanak, szoroznak, ter­vezgetnek. — Ruha, cipő kell a gyereknek, meg magúiénak is. Uj hízót kell beállítani, aminek ta­karmány kell, így az egész család érdekelve van a számvetésben, még a szomszédok is segítenek saját tapasztalataikkal. így kere­kedik ki aztán, hogy mennyi is lesz, hozzávetőlegesen a jövede­lem, mire végzik az esztendőt. Sok mindent persze maguk kö­zölt nem tudnak megvitatni, segítség kell. Várják is ezt a se­gítséget; — várják a népnevelő­ket. Zsadányi példát mondok el, ahol a népnevelők állandóan egy területen dolgoznak, ismerik és szeretik őket. Nem egyszer laká­sukra is elmennek a dolgozó pa­rasztok tanácsért és a népnevelő megmagyarázza, viszi a párt sza­vát közéjük. Azonban a népneve­lőnek nem kell csak bevárniuk míg felkeresik, menjen ő, segít­sen. Ezt várják és ezzel bízta meg őket a párt. A legnagyobb hiba éppen itt van. Lanyhult az agitáció, pártszervezeteink nem készítik fel őket, maguktól pedig csak néhányon indulnak lá­togatóba. így van ez «a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelet© az állami begyűjtés többéves rendszeréről» szóló rendelet megmagyarázásá­nál is. Ma olyan erősnek kell érezzék magukat, mint még so­ha. Pártunk helyes politikája olyan agitációs fegyverzettel sze­relte fel tagjait, hogy ha bánni tudnak vele, nyugodtan, felemelt fővel mehetnek a tömegek elé. Egy néhány példa: Az új begyűj­tési rendelet kimondja, hogy: tA mezőgazdasági termelőszövetkeze­teknél a terméaybeadási kötelezettsé­get 25 százalékkal, a sérté«- és marha- beadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromit- és tojásbeadási kötelezett­séget 50 százalékkal, a tejbeadási kö­telezettséget 30 százalékkal, a korbe­adási kötelezettséget 50 százalékkal) — — csökkenti. Ennek megmagya­rázásával késnek pártszervezete­ink. Zsadányban, de másutt sem dolgozták még ki a népnevelők számára, hogy mennyi megtaka­rítást, jövedelmet jelent ez a ter­melőszövetkezet tagságának. Pél­dául a zsadányi 2 „Új Barázda“ III. tipnsú tszcs 220 hold földön gazdálkodik. IV. kát. csoportba tartozik. • | Ezév októberében | is bevont pártunk ebbe a mun­kába: propagandista lettem. Szá­momra megtisztelő ez a feladat, igyekszem is minél jobban elvé­gezni. Tudom, hogy nem köny- nyű, de nagyon szép feladat az, amelyet pártunk a propagandis­ták elé kitűzött. Ahhoz, hogy munkámat jól végezhessem, ko­moly követelményeket állítok magammal szemben is. Lépés- ről-lépésre igyekszem megoldani az oktatással kapcsolatban felme­rülő, legjelentéktelenebbnek lát­szó problémákat is. Iía tudatában vagyunk annak a felelősségnek, melyért pártunknak tartozunk a reánkbízott elvtársak fejlődésé­ért, sokkal jobban megy a munka. előadás vázlatának megadásán kívül hangsúllyal is érzékeltes­sem a feltétlenül lejegyezendő ré­szeket. Ezzel a hallgatók is rá­jönnek a jegyzetelés fontossá- j gára. Á jegyzetelésre a mi sze- j xnináriumunknak nagyobb figyel­met kell fordítani az elkövetke- j zendő időben, mert ezáltal is J lemérhető az elvtársak fejlődése. 1 Nem elegendői Tsak“a fenti követelményeknek megfe­lelni. Nagyon sok függ a tan­anyag módszertani átadásától. Ná­lunk a szemináriumi anyag meg­tárgyalása, megbeszélés formájá­ban történik. Ez oly an feltétele­ket teremt, amelyek eredménye az, hogy az elvtársak felszaba­dultabban beszélnek a szeminá­riumokon. Tapasztalható volt ná­lunk is — és ez általános meg­figyelés —, hogy egyes elvtár­sak az oktatás első idejében, ki­sebbségi érzéssel küzdöttek és ezért nem kapcsolódtak Ire a vi­tákba. A propagandistának meg­értőnek kell lenni velük szemben és az első időben nem helyes al­kalmazni a felszólítást. _ N ekünk, propa­gandistáknak minden esetben alapo­san fel kell készülnünk a fog­lalkozásokra. Ez a további jó munkánk előfeltétele. A köte­lező és javasolt irodalmon kí­vül figyelemmel kísérem a napi politikai eseményeket, az idő­szerű filmeket. Szépirodalmi .könyveket is felhasználók, tój anyag tárgyalásánál. Ezek az ok­tatás anyagát elevenebbé, élén-' kebbé teszik és könnyebben értik meg az elv társak. a té­Hamarosan I ”**?“!**'- ________L ra ke ml nr. A z előadásomban leglényegesebb részeit tárgyalom és felhasználom a rendelkezésre álló helyi problémákat is. IHe­lyesnek tartom azt a módszert — amit a közeljövőben akarunk mi is megvalósítani — hogy' szük­ség esetén szemlétető eszközöket és térképet Ja használunk az any'ag egyes részeinek tárgyalá­sára. Törekszem arra, hogy az ra kerül az i a terv ünk, hogy a szemináriumok I előtt kiselőadásokat tartanak ! egyes elvtársak. Éz elősegíti az ! any ag mélyebb megértését — ez a módszer komoly jelentőséggel bír a jövő propagandistáinak ne- | velősénél is. Általában arra tö- j rekszünk, hogy az elmélet élő kapcsolatban álljon a gyakorlati élet kérdéseivel es feladataival. I • ... ...... * v Tervbevettük — és a kiselőadások megkezdésével egy-egy újságcikknek az ismer­tetését. Ezt önkéntes jelentkezés alapján fogjuk végezni. Meg­szervezzük a mozi látogatásokat is. Mindez nagyon komoly se- [ gítség a propagandista számára, ! mert a tapasztalat szerint egy- j egy, a hallgatóság körében isme­retes filmnek az említése, fel­élénkíti a hallgatókat és inozgé- kony'abbá teszi a szemináriumi életet. Pusch Erzsébet, propagandista, Gyula, Kórház. 1953-ban beadásuk volt: Az új begy üjtési Megtakarítás: rend. sz.: búza 21.714 kg 15-651 kg 6.663 kg árpa-znb 7.122 kg 6-081 kg 1.041 kg kukorica 7.280 kg 6.109 kg 1.(6« kg napraforgó 4.851 kg 3*496 kg t-555 kg burgonya 10.824 kg 7.692 kg 3.132 kg összesen: 51.711 kg 29.62« kg 12.691 kg (Természetesen ezek csak ■ főbb termények számításai-) Hús beadás: serlés 1.968 kg 1.616 kg 58 kg marha 712 kg 339 kg 313 kg baromfi 21« kg 155 kg 54 kg tojás 248 kg 111 kg 137 kg összesen: 2.238 kg 1.675 kg 562 kg Tejbeadás: tej 5.357 liter 4.218 liter 1.139 liter fUI-baa beadása volt: t búza 1.515 tg zab-árpa 499 kg kukorica ss# kg napraforgó 373 kg burgonya 71« kg összesen: 3.711 kg Összes húsbeadás: 132 kg Néhányat 1 ágómarha 53 kg tojás 26.25 kg baromi! 26.25 kg tejbeadás 1.14« liter Az új liegyüjtési rend. sz.: 1.319 kg . 496 kg 606 kg 331 kg __ «08 kg 3.286 kg Megtakarítás: 166 kg 99 kg 71 kg 42 kg H» kg 491 kg Szabadon választott húsesoporl: *3 kg 37 kg koztüük: 5» kg 3 kg 16.56 kg 9.75 kg 16.5e kg 9,75 kg 764 liter 436 liter Ha a beadásnál csökkentett terményt, húst e táblázat szerint pénzre számítjuk át (szabadpiaci árat számolva), a termelőszövet­kezet tagságának 46.050 forint jö­vedelmet jelent. És ha negyvenen dolgoznak állandóan a csoport­ban (egyenlő alapon) minden tag­nak több, mint ezer forint tiszta jövedelmet jelent. Ez növeli a termelőszövetkezeti dolgozók munkakedvét, hiszen saját élet­körülményeik javulásán tapasz­talják, hogy érdemes többet ter­melni: A határozat kimondja: «A2 egyénileg gazdálkodó termelőknél a termény beadási kötelezettséget I#—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25—39 százalékkal, a ba­romfi- és tejbeadási kötelezettséget 48 százalékkal, a tejbeadást kötelezettsé­get mintegy 15—20 százalékkal, a bor- beadási kötelezettséget 25 százalékkal! — csökkenti. Zsadányban Orbán Ambrus 11 kát. holdas középparaszt igen szorgalmas gazda. A beadá- tési rendeletet tanulmányozta, sát rendesen teljesíti időben és Földje a IV. kát. csoportba tar- pontosan. Méginkább nőtt tér- |_ozíjc melési kedve, amikor a begyüj­Orbán Ambrus, ha mindezt —• amennyivel kevesebbet kell be­adni — szabadpiacon értékesíti, akkor (mai áron számolva) 3662 forintot kap érte. Ebből jut ru­házkodásra. Többek között lehet rajta vásárolni: «gy pár gazdacsizmát, ára -483.— Ff, egy pár strapa bőrcsizmát 384«—Ft, egy pár bokszcsizmát 75(1.— Ft, egy pár uoi gumicsizmát 239.54 Ft, egy pár gyermek hócsizmát 138.— Ft, férfi télikabát (fél) 798.—Ft, egy női kabátot (hosszú) 598.— Ft, egy öltöző gyermekruhát 175.— Ft, egy pár bélelt kesztyűt 98.— Ft, összesen: 3.639.50 Ft. Mindez néhány kiragadott pél­da, melyeknek megértetése min­denütt a népnevelők feladata és az ilyen tervezgetés valóban meg­érteti, milyen nagyjelentőségű az új begyűjtési rendelet. Több esz­tendőre tehet számítást a dol­gozó paraszt és úgy növeli jöve­delmét, hogy többet termel, mert a beadási mennyiség nem emel­kedik. Tehát a többtérmelés el­sősorban saját jövedelmét nö­veli. A mezőgazdaságnak nyújtott kedvezmények hatására dolgozó parasztságunk biztosabban érzi lába alatt a talajt, bátrabban fog­ta meg az ekeszarvát: szántott, vetett. Bizton néz a jövőbe. Párt- szervezeteink, a dolgozó parasz­tok biztonságérzetét növelni tud­ják, ha ott élnek a tömegben és nem az ellenség, hanem a kommunisták magyarázzák meg a tennivalókat. Ma — mindinkább, mint bármikor —' érvényesül az a jelszó, hogy «ki á tömegek közé». Roeskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom