Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

1953 december 18., péntek VIUcmoaaU képi 20 generálozott erőgép hagyta el eddig a békéscsabai Gépjavító Vállalat szerelőműhelyét A .békéscsabai Gépjavító Vál-1 Lázas munka folyik a szerelő- lalatlól Békés megye gépállomá- j műhelyekben. A szerelő-brigád sai, állami gazdaságai a téli gép- szétszedi a beérkezett, javításra javítás ideje alatt 160 erőgép g uerálozását várják. A naponta beérkező gépek javítása komoly, felelősségteljes munkát kíván a vállalat vezetőségétől, valameny- nyi dolgozójától. Az üzem a nagy munkára körültekintően felké­szült. Kövezik a vállalat tele­pét, a szerelőcsarnokokat beépí­tett fűtőtestekkel láLlák el, közel félmillió forint értékű beruházás­sal telték jobbá a munkakörül­ményt. A vállalat vezetősége az utóbbi időben többet törődik a dolgozók szociális igényeinek ki­elégítésével. szoruló gépeket. Megállapítják a hibákat, a javításra szoruló al­katrészeket munkautalvánnyal együtt a különféle munkák elvég­zésére szakosított brigádoknak osztják el. Naponta állagban két kijavított erőgép hagyja el a vál­lalat műhelyeit, az ütemtervhez mérten azonban igen lassú a munka. Hiányosság van az anyag- ellátás körül. A vállalat lakatosai, Erős Gyula ifjú-brigádja kiváló munkát végeznek. Bronzperselye­ket, dugattyúkat, szürkeönlvé- nvekből készült alkatrészeket há­zilag készítenek. Rétfai Pál gyár­Többezeréves leletek, magyar szabadságharc- korabeli emlékek a békési múzeumban A BÉKÉSI FOLD évezredes történelmi maradványokat rejt mélyében. A békési gimnázium nyugdíjas tanára, dr. Durkó An­tal, évek szorgataiaB kutatómunkájával és a békési dolgozók, pa­rasztok áldozatkész segítségével több, mint kétezer régiséget gyűj­tött össze a múzeum szántára. Főleg helyi vonatkozású leletek, tár­gyak vannak az összegyűjtött anyagban, melyben több értékes rit­kaság is akad. A képek között ott láthatók a 48-as idők neves békési festő­művészének, Jantyik Mátyásnak a kepei, Békés festőinek alko­tásai, amelyek között ott vannak korunk proletár népi tehetségei­nek, köztük Batizi Lászlónak és Witzig Józsefnek a képei is. A régészeti gyűjteményben a csiszolt kőkorszaktól kezdve a réz-, bronz-, vaskorszak, a népvándorlás, honfoglalás és a legújabb ko­rabeli leletek, tárgyak találhatók. A KETTŐS KÖRÖS medrének oldalából, a povádi kanyarnál évezredekkel ezelőtti tárgyak, edények kerültek napvilágra. A becslések szerint az időszámításunk előtti 3.000—2.500 évből. Ki­derült, hogy a nők többezer évvel ezelőtt sem tagadták meg mi­voltukat: egy hatezer év előtti menyecske pirosítótartójából erre lehet következtetni. A megye történetéből a jobbágyok nyomorúságát mutatják azok a' idÜWCsek az »uradalmi nagyító*«--pincéjének • -MábóV amelyekkel jobbágyiét büntette az »uraság«. Ott vannak azonban azok a kardok és lándzsák is, amelyek a szabadságharc dicső­ségét hirdetik. SZÁZ ÉV történetéről beszélnek a fakiüt újságok: Kossuth Pesti Hírlapjában olvashatjuk a függetlenségi nyilatkozatot, Petőfi verseit. Az 1919-es Pesti Napló a magyar proletárforradalomról ír. Kedves emléke a múzeumnak Arany János sajátkezűig írt hi­vatalos okmánya másodjegyzői korából, négy babérlevél Kossuth ravataláról és Bem tábornok pipája, amellyel a szabadságharcban résztvevő egyik békési lakost tüntette ki hősiességéért a legen­dáshírű hadvezér. Bem megkérdezte: — A pipám, vagy’ medália keilt A veressipkás így válaszolt: — A pipa. Medáliát szerezhetek még, de ilyen pipát nemi Az évtizedekig féltve őrzött pipa aztán a múzeumba került. AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK világháborút járt honvédek kínai, tatár, üzbeg újságokkal s a világ minden tájáról való pénzgyüj- teménnyel gazdagították a múzeumot. Legbecscsebb a néprajzi anyag, amelyben a táplálkozás, foglalkozási ágak, házi munkák, ruházat, gyermekjátékok, mulatság, stb. köréből minden békési jellegzetesség megtalálható. Kétszázszemélyes csigaleves ^ lako­dalmi fazék, Ferenczi János békési fazekasmester remekművei, fü- lemile hangját megszólaltató kiskancsók, Szikszay Sándor mézes- kalácsos mester művészi fafaragásai. A békési gyermekek által készített változatos játékok a fakorcsolyától, csontbikától, glik- kerektől kezdve a bodzafapuskáig, facséplőgépig minden megvan ebben a gyűjteményben. SOKAN AZT SEM tudják már, hogy mi fán terem az a »szusztora«, amellyel a kemencékbe világítottak be a sütéskor a háziasszonyok, vagy mi is az a »pupulyka«, amelyet tojástar- tóuak használtak. Jellegzetes alakja volt Békésnek az öreg Do­mokos citerakészítő mester, akinek citerái szintén láthatók a mú­zeumban. Száz év fejlődését mutatja be egy család életén ke­resztül, nagyapától az unokáig az íróeszközök, világítóeszkö­zök gyűjteménye. Lúdtoll, kalamáris, porzó, a fémtoll és az első írógép, amellyel bizony ma már bajosan tudnánk boldo­gulni. Koppantó, mécses, petróleumlámpa romantikus emlékek, de mi már szívesebben olvasunk és írunk a kryptonégő fényé­nél. Ott van Bódizsné »csodaköve« is, akit 1720 körül boszor­kánykodásért máglyahalálra ítéltek. Százéves »sárcsónakok« em­lékeztetnek arra az időre, amikor még a kövezetlen békési ut­cákon olyan nagy volt a sár ősszel és tavasszal, hogy más jár­művek megrekedtek, ezért csónakokon csúsztatták a terményt. A MEZÖGAZDASAQjJ gyűjteményben az utolsó békési fa­eke mellett már ott van az a virágcsokor, amellyel a berkei if­júság üdvözölte száz évvel később azt a traktort, amely első­nek érkezett a megyébe 1948-ban a gépállomásra. A békési múzeum értékes anyagának jelenlegi elhelyezése nem megfelelő, a járási kultúrotthon két helyiségében van ide­iglenesen összezsúfolva. ígéret hangzott el azonban, hogy Békés egyik történelmi nevezetességét, az »uradalmi nagyházat« műemlékké nyilvánítjálc, amelynek évszázados falai között méltó otthont kap a múzeum. lás-lervező mérnök irányításával most a zsírozók készítésére is berendezkednek. Az alkatrészek felújításával, újak készítésével löbbezer forintot takarít meg a Gépjavító Vállalat s olcsóbbá és gyorsabbá teszi a munkát. A «Vörös Csillag» traktorgyár­nak is többet kell lennie, hogy a házilag elő nem álUtliató al­katrészeket, fogaskerekeket idő­ben küldjék meg. A javításra szoruló gépek ne álljanak heteken át az üzemben, hanem mielőbb visszakerüljenek az állami gaz­daságokba, gépállomásokra, se­gítsék a tavaszi munkál, a nvező- gazdaságot a magasabb termés­eredmények elérésében. Több mint félmillió forint beruházással szebbé teszik a gyulai román diákotthont Néhány éve indult meg Gyulán a románnyelvű bentlakásos általános iskola és gimnázium. A többségében paraszti szárma­zású szülők gyermekei a festői környezetű gyulai vár melletti épületekben kaptak otthont. A múlt században az egyéni ké­nyelemnek megfelelően építették, rendezték be az épületet. A mai követelményeknek nem felel meg; ezért a napokban meg­kezdték az épület átalakítását, vízvezetékkel látják el, fürdőszo­bákat, tanuló-, hálóhelyiségeket, 400 személyes kullúrotthont épí­tenek. Az épületek korszerűsítésére kormányunk 600.000 forintot költ. Az iskola tanulói méltó otthonra találnak a kollégiumban. Lelkiismeretesebben foglalkozzanak orvosaink a betegekkel! l l Készülünk a jövő évre Lakos Pál elvtársat, a Békés­csabai Téglagyár dolgozóját ok­tóber 11-én baleset érte. A men­tők még aznap beszállították a békéscsabai kórházba, A sebé­szeten egy félóráig meg sem kér- ♦ dezték tőle, miért került oda. | Végre megvizsgálták. Három nap t múlva gipszbe tették a bokáját, A Békési Téglagyár dolgo- ; Pár hét után, december 1-én ki- zói 192 ezer nyerstéglát és | írták «ülőmunkára». Lakos Pál 171 ezer égetett téglát gyár- ♦ elvlárs ekkor jelentkezett az üzem tollak előirányzatukon felül, f orvosánál, Dobíz Zoltánnál, aki A 174 ezer égetett tégla 13 | ebben az esetben megállapította, lakóház építéséhez elegendő. | hogy ülőmunkát nem tudnak biz­tosítani számára, de az egészsége is olyan állapotban van, hogy nem tud dolgozni. Ezért iga­zolta munkaképtelenségét. így ke­rült aztán az < ügy» az SZTK ren­delőintézet főorvosához, dr. Far­kas Ernő elvtárshoz, aki elküldte Lakos elvtársat a kórházi főor­voshoz, az visszaküldte a ren­delőintézethez. így ment ez 3 napig, mikor végre táppénzes be­tegnek javasolta a döntőbizottság és nagy huza-vonával visszavet­ték táppénzes betegnek. Akad ilyen bürokratikus «se- a hiba megszűnik. Amíg el- * gítségadás» még néhány orvos­készül, adelig a nyerstéglás I ________________ k ocsikat, bukócsilléket és Már folyamatban van a jö­vőévi termelés előkészítése. A présgépünket beszállítot­tuk a központi javítóműhely­be, ahol megfelelő szerelés­sel biztosítják, hogy a jövő esztendőben sokkal jobb mi nőségű téglát gyártsunk. . 1 I- Nem volt rajta ugyanis sí- í ♦ ina és törőhenger, így csak j » egy csiga keverte a földet, ! I ami miatt az agyag nem lett í ! kellőképpen megtörve, össze- | I szekeverve. Most a síma és a | kevetííhjenger főépítésével ez » nál. Bacsó Lajosnak, a Békés­csabai Téglagyár egyik téglaprés hengermesterének az újját a ko­csiütköző összenyomta. Felkeres­te dr. Dobíz Zoltán üzemi or­vost lakásán, de felesége — aki maga is orvos, azt mondta: «A doktor úrnak fáj a lába, nem tud felkelni», — ezért nem tudja meg­vizsgálni. Utána elment dr. Bél- teki Lajos orvoshoz, aki azzal utasította el: «Nem tartozik hoz­zám». Kénytelen volt felkeresni dr. Győrffi György orvost, mert nagyon fájt a keze. Az is elutasí­totta: «Holnap délelőtt jöjjön, akkor rendelek.» Bacsó Lajost ezekután kórház­ba szállították, ahol sürgős mű­tétet kellett végrehajtani a ke­zén. Foglalkozzanak lelkiismerete­sebben orvosaink a balesetet ért dolgozókkal, nyújtsanak részük­re segítséget, amikor arra szük­ség van. Orvosainknak együtt kell lxarcolniok az öntudatos munká­sokkal, fel kell ismerniük, hogy az egészségvédelem szorosan ösz- szefügg a dolgozók életkörülmé­nyeinek javításával. szárazléglás kocsikat javít­juk. Átvizsgáljuk a sínháló­zatot is, ahol kell, megcsi­náljuk, hogy amikor a ter­melés megindul, zökkenő- mentesen tudjunk dolgozni. Papp Mihály, Békés. | MNDSZ-hírek MNDSZ-szervezet alakult a kondoros! «Micsurin» ísz-ben tizenkilenc taggal. Az asszonyok Hunya Mihálynét választották titkárnak, mert egész nyáron példamu­tatóan végezte munkáját. Ceeszkó Józsefuét Kondoroson, a «Dol­gozók»» tsz-ben választották meg MNDSZ- titkáruak. Az elmúlt héten alakult meg az MNDSZ-szervezet Magyarbánhegyesen a «Dózsa» i termelőszövetkezetben tíz tag­gal. László Sándornét, aki egész éven át jó munkát végzett, az asszonyok egy­hangúlag választották meg titkáruknak. Jegyzettömböt készítenek megtakarított anyagból A Gyulai Nyomda dolgozói ke­ményen küzdöttek azért, hogy éves tervüket idő előtt teljesítsék. Különösen a kéziszedő­osztályon Bálint Zoltán to­vábbá Csamai József gépszedő, a «Libertatea Noastra» című hely­beli román lap gépszedője, vala­mint Hanecker János könyvkötő dolgoztak jól. Jó eredmé­nyeket értek el a nyomda dol­gozói a Gazda-mozgalomban, az utóbbi időben 3 mázsa papírt ta­karítottak meg. Ebben különösen Rózsa Vera DISZ-fiatal és öt társa tüntette ki magát és most a lakosság szükségleteinek kielé­gítésére a megtakarított anyagból noteszeket, jegyzettömböket, dísz­albumokat akarnak gyártani. Meddig várjanak a fizetésükre? Mezőhegyesen, a 14-es Újfaluban f arkas Józsefné és társnői tyúkokat oltottak hét napon keresztül. A községi állatorvosnak jó volt az asszonyok segítsége, de a munkadíjat nem fizette ki. Több, mint egy hónapja halogatja a 721 forint kifizetését, pe­dig Iarkasné majdnem naponta figyelmezteti erre, hogy el ne fe­lejtse. Helyes lenne, ha sürgősen, elintéződne az asszonyok pa­nasza. Békés megye fele lakosságának egész évi szükségletére elegendő cukrot gyártott terven télül a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár Békés megye cukorgyárainak dolgozói kiváló munkával küz­denek azért, hogy minél több cukor jusson a dolgozók asz­talára. Havi tervüket állandóan túlteljesítik, három és fél hó­nap alatt mintegy 620 vagon cukrot gyártottak terven felül. Ez a mennyiség Békés megye több mint fele lakosságának egészévi ellátására elegendő. A sarkadi cukorgyár éves cu­korgyártási terve teljesítésében 97«/o-nál tart. Augusztus végé­től december közepéig a havi tervek túlteljesítésének alapján 27.150 mázsa cukrot készítet­tek terven felül. A kiváló eredmény követ­keztében az élözem mezőhe­gyest cukorgyár dolgszói december 16-án 13 óra 15 perckor örömmel jelentet­ték: az eredeti éves tervük­ben előirányzott cukor- mennyiséget 100 százaléko­san legyártották! A gyár minden dolgozóját magával ragadta a nemes ver­seny heve. Váll váll mellett küzdöttek a terv teljesítéséért. Az élre a diffúziósbrigádok ike­rültek átlagos 118.90/o-os telje­sítményükkel: Poós János, Ko- tormán Imre és Kómár János brigádjai. Szorosan zárkóztak mögéjük a bepárolók, centri­fuga-állomás és beraktározók brigádjai, akik között Szüle István tört az élre 117.2o/«-os teljesítményével.. A lelkes versenyláz még az új munkásváróterem építőit is el­fogta: Puszta Kálmán és Ma­jó Mátyás építőbrigádja előző napi eredményeit túlszárnyal­va még a nagyobb hideg be­állta előtt fel akarja rakni a váróterem falait, amelynek épí­tése a berendezéssel együtt mintegy négyszázezer forintba kerül. A gyár dolgozói most már azon igyekeznek, hogy minél jobb és magasabb legyen az éves terv túlteljesítésének ered­ménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom