Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

ViUaisaiok Vlépt 1933 december 13., vasárnap Készülődés a kultúrversenyre Népitáncosok próbazajától hangos a kultúrház magyteh- me. A közelgő kultúrverseny!- re készül a saükadi Cukorgyár tánccsoportja. A 16 tagból álló tánccsoport a »Drágszéli tánc«, ot és a »Csenged. csárdásat próbálja. Az együttes már az utolsó simításokat végzi a tán­cokon. Az idei kultúrvcrsemyen is legalább olyan eredményt akarnak elérni, mint tavaly. Az elmúlt évben a »Maglódi pá­rosat mutatták be Budapesten s megérdemelt sikert arattak. A csoport tagjai valameny- nyien gyári dolgozók, akik a termelésben is megállják he­lyüket. A mai próbának vé­gére érlek s indulnának haza, amikor egy autó áll meg akut- túrház kapuja előtt. Vendégek érkeztek. Az autóból Sebestyén elvtárs, a SZOT megyei elnö­ke és Deák elvtárs, az ÉDOSZ területi kultúr vezetője száll ki. A kultúrcsoport tagjai szeretet­tel fogadták a szakszervezeti elvtársakat. Az öröm később még nagyobb lett, amikor meg­tudták, hogy a SZOT a tánc­csoportot a múltévi knltúrver- senyen elért eredménylei jutal­mául elismerő oklevéllel és 99 méter ruhaanyaggal ajándékoz­ta meg. Az együttes tagjai meghatót­VETÉLKEDÉS NAGYSZÉNÁSON a gyermekek művelődéséért Az elmúlt évben Nagyszéná­son egyes szülők nemigen en­gedték gyermekeiket iskolába. Ilyen, meg olyan «halaszthatat­lan» munkára hivatkoztak, amit «csak» gyermekeik segítségével tudtak elvégezni. Év végén aztán a 786 tanuló mindegyikére 24 nap, azaz a vasárnapokat leszá­mítva egy teljes hónap hiányzás jutott. Ilyen magas hiányzás! át­lag nem volt az egész járásban. Az új tanév kezdete óta eredmé­nyesebb munkát végeztek. 3,5 hiányzási nap jut 1—1 tanulóra. De ennek is története van. nélkül A szarvasi állami gazdaság irodaajtaját legtöbb esetben zár­ra találja, aki arra vetődik. Félreértés ne essék: nem azért, hogy mindig irodán kívül lenne dolga Smicth Mihály igazgató elvtárs­nak. (A nyomdát arra kérem, hogy a »c«-t ki ne hagyják a név­ből, mert eiiéikül bizonyos zamattól fosztják meg s az igazgató elvtárs ezt nem" szereti.) Azért zárják be, mert nem akarják, hogy »kis piszlícsáré ügyekkel« zavarják munkájukat. Szóval a gazdaság vezetői szeretnek »elmélyülni a feladatok­ban«. Makai elvtárs személyzeti előadó űgyamnyfira elmélyült, hogyi több, mint félesztendős »személyügyek intézése« alatt sok dolgozó nem is találkozott vele, helyesebben nem is ismeri. Na, de ne túlozzuk el a dolgot, néha-néha azért az igazgatói szoba ajtajában néni fordítják rá a kulcsot. Hogy elfelejtik-e, vagy valami más történik, azt nem tudjuk. De ez nem is fon­tos. Fontos, hogy belül lehet kerülni, ahol Smicth elvtárs szé­kel. Azaz, iiogy belül lehet kerülni, de még könnyebben ki... Hogyan? Hát úgy, hogy egyik-másik dolgozó megfeledkezik a »jő nevelésről« és nem kopogtat. Sőt! A sapkáját sem veszi le és úgy adja elő, azaz adna elő »mondókájátc. Mert... mert Smicth (kérem, vigyázzanak a »c«-re!) igazgató elvtárs a rend, a pontosság embere. Mi sem természetesebb, hogy az ilyen »be­tolakodók i felháborítj ák: V — Hát mi ez, istálló?! Kopogjanak, aztán jöjjenek be! — ta­nítja a dolgozókat a rendre. Mert íriszen mi lenne más célja, csak a »nevelés«. Úgy bizony! S meg is gondolja, aki egyszer mán megkapta a »leckét«, másodszor hogyan menjen be, balkézzel-e, vagy jobbkézzel kopogjon. Mert minden részlet ilyen rövid »neve­tői« órákba nem fér bele. Mindegy, kipenderülsz, sapkádat a hónod alá gyűröd és valahogy kopogtatsz. Ennyi az egész. És ott állsz a »fő-fő« szín© előtt. így állt ott egyszer ifj. Vavrek Pálné is (akit népi államunk anyasági érdemrenddel tüntetett ki) Zsuzsi lánya ügyében, hogy az első negyedévre járó kenyérfej adagját adja ki a gazdaság. Az Igazgató elvtars valami oknál fogva nem akarta kiadni, de Vav- rekné nem tágított. S egyszer csak a »vita hevében« klpenderítel- ték az igazgatói szobából. ! — Ne vitatkozzon! Menjen a... — hangzottak utána a »kí­sérő« szavak. Ügyié, a nevelésnek is vannak különböző formái. Ez is bizo­nyos szakaszokhoz van kötve, mint annak a néhány dolgozónak kenyérfejadagja, akinek nem adták ki: Hát... kérem... határidős volt a dolog, fel kellett küldeni... és nem tudtunk minden dolgo­zóval beszélni. Dehát szóljanak, mondják el és meglesz. Íme — elmondták. És nem is sipkagyűrve. . (Cserei) = EGY HÉT LEVELEI = tan köszönték meg a szerető gondoskodást, ebből is látják, hogy fáradságos munkájuk el­ismerésre talál. ígéretet teltek: a csoport még lelkesebben dol­gozik, hogy minél jobban ki­vegye részét szocialista kultú­ránk fejlesztéséből. Késő este van már, amikor elbúcsúznak a vendégektől s mindenki azzal a jóleső érzés­sel megy haza, hogy nem hiá­ba dolgoztak eddig. De nem elégednek meg az eddigi sike­rekkel, hanem kemény mun­kával még jobb eredményeket igyekeznek a jövőben elérni. Kállai Gyula kuítúi'felelős. „Fenyőfavásári* A Békésmegyei Vendéglá­tóipari Tröszt irányítása alá tartozó Vendéglátóipari Vál­lalatok december 1»-tői kiál­lításszerű fenyőünnepi vásá­rokat rendeznek, ahol a dol­gozók beszerezhetik ajándék­szükségleteiket, az ízléses ajándékcsomagokat. A Ven­déglátó Vállalatok már he­tekkel előbb felkészültek a vásárokra, sajátkészítésű ajándékcsomagokkal és előre feldíszített fenyőfákkal áll­nak a dolgozók rendelkezé­sére. Közel 10 mázsa sza­loncukrot már elkészítettek, a következő napokban to­vábbi 15 mázsa szaloncukor gyártásával biztosítják a vá­sárló közönség szükségletei­nek kielégítését. A kiállítás- szerű vásárt Békéscsabán a »Kishajó«-ban, Gyulán az »Otthon« étteremben, Oros­házán [»eilig az »Alföld« kü­lön termében rendezik meg, ahol mindennap reggel 8 órától a késő esti órákig vá­sárolhatják meg a dolgozók az ajándékcsomagokat és a feldíszített fenyőfákat. ♦*«*»**.»♦*♦*♦»♦♦»»♦»•»♦»»**»*♦*»»**♦*♦*»♦>• a szorgos kőművesek keze alatt. Helyenként már csaknem elérte a fal a szükséges magasságot. A történet kiindulópontja — akármilyen hihetetlenül hangzik is — az ófalusi, vagyis a külte­rületi óvoda. Ez az óvoda ez év elején mindössz»e egy Ids tan­teremből állt. Alig fért el benne 40 gyermek, holott legalább még 40 gyermeket szerettek volna óvodába járatni az ófalusi szü­lők. A szülők aztán jöttek-men- tek, új óvodaberendezést ajánl - tak fel, csak hogy a tanács még egy termet és még egv óvónőt biztosítson számukra. Meg is lett minden, talán még szebben, mint ahogy eltervezték. Az ófalusiakra felfigyeltek az újfalusiak Az iskolai szülői munkaközös­ség tagjai ezt látva, gondolkozni kezdtek: Miért kell a gyermekek egyrészének délután járni isko­lába és télen sötétbe hazajönni? ök sem «rosszabbak», mint az óvodások szülei. Ök is tudnak építeni tantermet, ha összefog­nak. Csak az volt a kérdés, hogy miből? Pénzt kaptak ugyan, de csak két tanteremhez vaíót. Ne­kik azonban Szerkesztőségünkbe az elmúlt héten 110 levét érkezett megyénk munkás-paraszt le­velezőitől. Igen eredményes munkát végeztek ter­melőszövetkezeti levelezőink. Többek kö­zött például Móricz István, Pusztaszőlös- ről hírül adta, hogy az «Előre» termelő­szövetkezetben befejeződött a zárszám­adás. Hajdú Györgyné, a gábortelepi »Petőfi»» tsz tagja az elmúlt héten írta első levelét szerkesztőségünknek. Közölte, hogy szeretne levelezője lenni a lapnak ás megírta azt Is, Nagy Imre elvtárs be­széde után úgy határoztak a férjével, iogy kilépnek a csoportból. Amikor azonban elérkezett a zárszámadás, akkor jöttek rá arra, hogy mégis csak érdeme­sebb a termelőszövetkezetben dolgozni «Érkeztek be olyan levelek is, melyben ár­iét adtak hírt levelezőink, hogy befejez­ték a mélyszántást, készítettek silótakar- mányt az állatok részéi-e és már készül net a télt hónapokra. A beérkezett leve­lek közül harmincat lapunkban is közöl lünk. A panaszos leveleket kivizsgáljuk és az elintézésről levélíróinkat értesítjük. Czemi levelezőink kevésbbé értek cl olyan jó eredményt, mint termelőszövet­kezeti levelezőink. Egyáltalán nem írtak arról, hogyan sikerül teljesíteniök a IV- negyedévi tervet és milyen módszerekkel dolgoznak. Pedig tény az, hogy üzemi dolgozóink érnek el jő eredményeket, hi szán ezt bizonyítja Mikus Sándor, a Me­herényi Szövőgyár műszaki vezetőjének levele is. * Az elmúlt héten Sebestyén Mátyás, sar- kadkeresztúri «Kossuth» tszcs tagja küld­te be a legtartalmasabb levelet. Szerkesz tőségünk Ganyejzer, «Folyó a sivatag­ban» című könyvvel jutalmazza meg. Megdicsérjük: Kocsis József elvtársat, aki értékes levelet küldött be arról, hogy a battonyai Földművesszövetkezetben ho­gyan sikerült a taggyűlés. Nagy Julianna, békésszentandrási út­törő pajtást, aki közölte levziáben, hogy az iskolában kiszélesítik a »Gyere velem» mozgalmat. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság gépműhelyének dolgozói még jú­liusban megkezdték egy hajó építését, befejezését pedig decem­ber 31-re vállalták. A 21 méter hosszú, 50 tonnás nvasdereglyei műhely munkálatait a napokban befejezték. Demeter Antal és Pá­linkás István lakatosok, valamint Ficzere István, Varga Károly Ficzere Imre hegesztők a ma­gyar labdarugók londoni sikeré­nek örömére az 50 tonnás hajót illat-Három x-nak nevezték el. A Az ő óvodás gyermekeik szá­mára is csak egy terem és egy óvónő volt. Nosza rajta, köves­sük a jópéldát! Rendezvényekét tartottak, gyűjtögettek, akár a hangyák, hogy egy teremmel bő­vítsék az óvodát. Faanyagot, fes­téket és egyéb szükséges dolgokat vásároltak. Klinkó János asztalos társadalmi munkában aztán csil­logó új berendezést készített az új óvodaterembe. négy tanteremre volt szükségük, hogy végre mind a 19 tanulócso­port délelőtt tanulhasson. Széjjel néztek hát a község területén és tégla, épületanyag után kutattak. Találtak is használatlan épületet. Már csak a társadalmi erők meg­szervezése volt hátra. A nevelők felosztották egymás között az utcákat és ellátogattak a szülőkhöz. Litauszki János, Nagy Lászlóné, Held Anna és a többiek megmagyarázták, hogy milyen hátrányos tantermek hiá­nyában a tanítás, hogy több osz­tálynak nem tudnak tanulószobát biztosítani a délutánosok miatt, s hogy a délutánosok azok is, akik három-négy kilométerről tanyáról járnak be, sötétben kénytelennek hazamenni stl>., süt. mi — ígérték a emelkedik az iskola fala náson olyanok is, mint Opauszld Mihály szülei. A VI osztályos Opauszki Mihály szeptemberben egyszerűen «eltűnt» a faluból. Szülei tudták, hogy beállt a Bu­dai Elemgyárba vízbordónak, de a világért sem árulták volna ei. Kómar Béla is «megunta» a ta­nulást, s ahelyett, bogy szülei megértetnék vele, hogy saját ma­nch árt, fel akarják mentetni a VI. osztályos fiúkat az iskolába- járás kötelessége alól. Ebből is látható, milyen nagy feladat vár a nagyszénást neve­lőkre. De ahogy a szülök segít- trepjjatu öjsaiöuisrp uoÁjt jOApSya nagy építkezést végre tudnak hajtani, úgy sikeresen leküzdik a hiányzást is és a tavalyinál jobb tanulmányi eredményt érnek el a tanulóiknál. Kukk Imna Segítünk gépállomás dolgozói, a termelő­szövetkezetek tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok, A «Le­nin» tsz tagjai aztán 14 ezer, a gépállomás dolgozói 5 ezer, Ár­vái Jánosné, Bodzsár Mihály, Mercsák György, Öze Mátyás és Faragó János 500—500 téglát szállítottak el. A társadalmi munkában felajánlott 34 fu­varral Lajosszénásról és más­honnan az építkezés színhelyére hordták az összes szükséges anya­got. Mintegy 18 szülő a fel- és lerakodásnál, az alapgödör kiásá­sánál segített. S ma jog03 büsz-» keséggel mondogatják: ilyen nagy iskola talán az országban sem épül a szülők segítségével, mint a mienk. Mert már épül, szemlátomást A közös munka, az állandó csa­ládlátogatás, a felvilágosító szó nagy kihatással van a szülőkre és a gyermekekre egyaránt. A VII. fiú-osztály 45 tanulójából a múlt héten egy sem, a héten csak egy hiányzott betegség miatt. Hiányzásmentes volt az V. vegyes osztály. S csökken a hiányzás a többi osztályokban is. A nevelők egy része minden reg­gel háromnegyed nyolcig kerék­párral ellátogat azokhoz a ta­közei 100 mázsa vasból készült j nulókhoz, akiket az osztály hajón — a békési kikötőbe való hiányzás ellen küzdő úttörő-bri- szállílása után — még kormány. J gádja előző nap nem tudott «be- flükét és személyzeti fülkét ké- hozni». Kemény a küzdelem. t szítenek. | Sajnos, akadnak még Nagyszé­előadás a pusztán! Már ettől is Az Igazgató elvtárs gondosko- Kultűra Cl UllSZtÚtl átforrósodik a szív. Pedig ez csak dott arról, is, hogy a táncosok *■ egy kis része a Petőfi-pnsztán láncruhát kapjanak, hogy az öt­Nem is túranélküli nek nevezték lönösen abban az időben, amikor színjátszó- és tánccsoport alakult, újságot és folyóiratot hord ki na- segítséget tud nyújtani, hogy a még gróf Wenckhciin Sándor bi- máris tehetséges kultúrmunkások ponta a postás s az itt lakó 43 könyvtár köteteit a tél folyamán torolta. Ha a pusztán lakó esc- tűntek fel a dolgozók sorai közül, család közül 20-nak biztosan van ne csak R. Szabó Sárika tehe- lédek emberi szóra, mozira, ze- A műsoros-estek alkalmával kicsi- már rádiója. nesz, Kondor Jolán és még htt­nére, szórakozásra szomjaztak, ha nek bizonyait a terem. Hát még .— Még ebben az évben minden szonöten, hanem minél többen kissé feledni akarták sanyarú éle. akkor, mikor a gazdaság 1952 munkásszállásba vezetékes rádiót olvassák. De ez főképpen a DISZ tűk búját-baját, hét kilométert novemberében keskeayfilinvetítő- szerelünk — festi élesebbre a cs a MEDOSZ feladata. S az is, kellett gyalogolniok Csorvásra. gépet vásárolt... A növekvő igé. rádióhallgatás képét Benjámin hogy házi sakk-, ping pong- és De ne feszegessük fel a rég- nyék sürgetésére az idén egy új József elvtárs, a gazdaság igazga- ökölvívó-versenyt, röplabda és múlt idők emlékeit. Időzzünk in- kultúrterem épült 80 ezer forint tója, akiről megtudjuk, hogy futballcsapatot szervezzenek. Fel- kább a jelenlegi életnél, kultú- költséggel. Ez is megtelik min. egyik legnagyobb híve és elősegí- szerelés elég bőven áll rendelke- ránál. Az 1950. évnél kezdjük a dig, ha a gazdaság kultúrcso- tője a pusztán a kultúra fejlesz- zésükre, csalt éppen az hiányzott történetet, mert akitor alakult ál- portja szerepel, vagy mikor he- tűsének. Ö is ösztönözte a tehe- eddig, aki törődött volna ilyes- lami gazdaság, akkor szökött lenként kétszer filmet vetítenek, neszeket, Behán Ilonát, Szilágyi mivel. De, hogy ezután még job­szárba és azóta terebélyesedik a Az elmúlt vasárnap is 160-am szó- Sándort, Jancsik Istvánt és raj- ban törődnek a kultúra fejlesz­kultúra Petőfi-Pusztán. rongtak a teremben, mikor a tűk kívül még tizennégyet: vegye- tűsével, a sporttal, arra biztosíték A fiatal gazdaságnak sok la- szovjet állattenyésztésről készült nek részt az állattenyésztési szak- az újjáalakult 54 tagú DlSZ-szer- kás- és gazdasági épület-problé- filmet vetítették. Zsúfolásig meg- tanfolyamom. Részt is vesznek, vezet, biztosíték az igazgató elv- mát kellett megoldania. Mégsem telt a terem akkor is, amikor a s hogy nem kis eredménnyel, társ segítsége és az, hogy a párt­feledkeztek meg arról, hogy a Szigligeti Színház művessel ven- azt matatja az, hogy 6.4-ről 8.3 szervezet vezetősége is felistner­növekvő jólét együtt jár a kultú- dégszerepeltek literre emelték a naponta kifejt te a kultúra és a sport fejfeszté­rális igényeiket. 1951-ben ezért Kultúrműsor, mozi és színházi tej istállóátlagát. sörnek fontosságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom