Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
1933 december 10., csütörtök Kommunista példamutatás - eredményes zárszámadás A magyarbánhegyesi «Dózsa» mezőgazdasági szövetkezet fennállása óta még ilyen eredménnyel nem zárt, mint az idén. 1952-ben egy munkaegységre 1 kg 76 dkg búza, 31 dkg árpa, 1 kg kukorica és 3 forint jutott. Ez évben pedig búzából: 8 kg 51 dkg; a növénytermesztésben dolgozóknak premizálással 9 kg 51 dkg.- Árpából és kukoricából 3 kg 50 dkg, takarmányrépából 5 kg 20 dkg, cukorból 35 dkg. Pénzből munkaegységenként 7 forint 62 fillér jutott. Több olyan jó eredményt elért család van, mint Hermann Andrásék. Hermann feleségével cgyült fél vagon gabonát keresett. Ugyanígy Marócsik Pál és S te fűnek Pál is, akik szintén feleségükkel dolgoztak. Ezt a jó jövedelmet a tagok jó munkájával, a szovjet módszerek felhasználásával, pártunk és kormányunk intézkedéseivel érték el. Nagy segítséget nyújtott a szövetkezet pártszervezete. A kommunisták: Deres Vazul, Prekop Mihály, Mészáros’ Antal, Pusztai Sándor, Ácsai József — élükön Marócsik elvtárssal — példát mutattak a munkában. Követték is őket sokan a pártonkíyü- liek: Mellűk István, Keresztes Lajos, Tóth Péter, Kovács ‘József, Kovács Bálint, ifj. Kovács Lajos és id. Kovács Lajos. Juhász Kálmán voll 11 holdas és Kovács Illés volt 13 holdas" közép- parasztokat is az elsők között lehel emlegetni. Búzás János MDP titkár, Magyarbánhegyes. _________________________ 1/LUaisawk Vltfit _ A gyár becsülete Az utóbbi időben mind kevesebb baj van a minőséggel az Alföldi Szövőgyárban. Jobban vigyáznak munkaközben az árura és így novemberben 99.1 százalékban termeltek első.osztályú árut. A minőségi ellenőrök minden szövőgépről lekerült anyagot átvizsgálnak, éber szemm el figy elik a hibákat. Szollár Pál elv társ, a «Viharsarok Népe» levelezője is ebben a beosztásban vigyáz arra, hogy selejtes áru ne hagyja el a gyár kapujátKét hibapont Az átnézőasztalon simán fut a »Tallér« és »Robi« nevű anyag- Ahogy nézi az árút, szinte megelevenedik előtte a szövők munkája. Gondolatban meg. is dicséri őket. Ez igen: Budavári Erzsébet DlSZ-fiaíal, Kiss Ferencné elsőosztályú árut gyártottak... De egy pillanat múlva összehúzza a szemét, figyel... Forgatja az árut... Mi következik ezután? Előveszi a naplót és írja: Hőgye Gáborné, két hibapont száltörés miatt. — Na, itt meg Plavecz Györgyné nem dobta be jól a vetü- léket — mondja. — Itt meg egy másik- hiba. Efz a csík a fejtésből származik, vágj’ géphibából, biztosan nem állította le rendesen a szövő a gér pet. így halad végig az anyagon. Aztán sorra jön a többi. Néha nem éppen dicsérő megjegj’zést leüld a szövök felé. Igaz, ezeket a hibás árukat félreteszi és a műszak végén megbeszéli a sző* vökkel. — Nem. kell minden születési hibát észrevenni — mondja Braun Miháíyné, amikor a hibás áruját nézegetik. iVe dolgosa rossz gépen !... — Vigyázni kell szaktársak — csak jó árut kell termelni —' hangzik az oktató szó. — Látod Zsuzsi — mondja Gschwindt Zsuzsanna DlSZ-fia- talnak, — ülj csak ide és figyeld... dupla vetülékes lett az anyagod, biztosan a villa nem állított jól. — A gépem nem jó... — Hja a gépnek baja van, meg kell csináltatni és ne dolgozz rossz gépen. Zsuzsi elfogadja a figyelmeztetést és megígéri, jobban ügyel ezután a minőségre. A jóminőségű áru a gyár becsülete, melynek őrzője a minőségi ellenőr. Ha nem jó az áru, a vevő rosszul jár. Az oktató szó, a hibák kijavítása azután azt eredményezi, hogy az üzemből csak kiváló, minőségű anyagok kerülnek a kereskedelem vérkeringésébe, majd a fogyasztókhoz. Többek közölt a Gschwindt Zsuzsannákhoz, Hőgye Gábornékhoz. Áz anyagok magasan tornyosodnak a raktárban, hirdetve azt, hogy az üzem dolgozói a minőség mellett a mennyiségi tervüket is teljesítik. Novemberben 6300 méter szövetet termeltek terven felül, amiből 1050 ruhát lehet majd készíteni. Nagy Imre ♦ Hiányzásmentes hónap A "gj-omai II. sz. ált. is- | kola Vili. b) osztálya no- I vemberben hiányzásmentcs | hónapot ért el. Az, osztály t igen nagy lelkesedéssel még I szeptemberben megkezdte a ♦ hiányzásmentes hónap eléré- í séért a versenyt. Három hé- I lig nem is volt hiányzás, de | aztán két pajtás hiányzott * betegség miatt, lg)’ aztán el- | vesztettük az első helyet, fokozatosan maradtunk le a versenyben, s a 11. helyire kerültünk. De nem keseredtünk el, hanem újból és újból kezdtük a küzdelmet-Tanulótársainkért való felelősségérzettel dolgoztunk nap mint nap, hogy minden tanuló megjelenjen az iskolában. Ha valamelyik pajtásnak javítás alatt állott a cipője, annak cipőt " adtunk kölcsön. Ha valamelyik tanulónak kicsi testvérkéjével kellett volna otthon maradnia, gondoskodtunk annak elhelyezéséről, hogyi ne mulasszon osztályunk egyetlen tanulója sem. A küzdelem nem volt könnyű, de elértük a kívánt eredményit. Most osztályunk a dicsérettől és elismeréstől fellelkesülve még lendületesebben küzd a további hiányzásmentes hónapokért. Vince Piroska Vili. b) o. tanuló, csapattanácselnök, Gyoma. A szakszervezeti tömegpropaganda jelentősége és feladata Tjártunk Központi Vezetőségének június 27-28-i határozata és az azon alapuló új kormányprogramra nyomán a SZOT II. teljes ülése erősen aláhúzta a nevelő- és felvilágosító munka szükségességét, a dolgozók ilyenirányú szükségleteinek kielégítését, valamint dolgozóink műveltsége emelésének fontosságát. Az építőiparban és egyéb 'zártüzemekben a szakszervezetekre vár az a feladat, hogj’ a dolgozók sokoldalú, magasabb színvonalú kulturális nevelését, szórakozását és általános műveltségük emelését szervezzék és irányítsák. »Csak az a kultúrnevelési munka segíti elő a termelési feladatok megoldását, amelynek segítségével a munkások száz- és százezreit öntudatos dolgozókká neveljük« — mondotta Kristóf elvtárs a SZOT 11. teljes ülésén. Ennek a feladatnak a megoldásában segít a kultúrális nevelő munka egyik része: a tömegpropaganda és ezen belül is az ismeretterjesztő előadások. A propaganda szó maga oktatást, ismeretek terjesztését jelenti, mely lehet írásos, pl.: könyv, újság és lehet szóbeli, pL: előadás, ankét. Én a tömegpropaganda különböző formái közül most az ismeretterjesztő előadásokról szerelnék néhány szót szólni, mert ezen a területen nagy hibák és hiányosságok vannak az építőiparban békésmegyei viszonylatban. Vállalataink egy-két kivétellel csak igen ritkáin, vagy egyáltalán nem fektetnek súlyt ezen előadások megtartására. »Objektiv« nehézségekre hivatkoznak: »dolgozóinkat nem érdeklik az ilyen előadások«, vagy: »igen szélszórlak a munkahelj’eink és nehéz megszervezni egy-egyi előadást«. Ezek persze nem felelnek meg a valóságnak, mert dol- . gozóink szeretnek tanulni, művelődni, csak meg kell találni a helyes formát és olyan előadásokat kell kiválasztani, amelyek érdekesek, színesek és közvetlenül érintik a dolgozókat. Az orosházi 65/2. sz. és a békéscsabai 65/4-es vállalatok nevelési bizottságai mindenkor a dolgozók véleménye alapján igyekeznek megszervezni az előadásokat, ennek eredményeként havonta 4—5 olyan előadást tudnak tartani, amelye 40—50 fő is megjelenik. Nem így van ez a gyulai Útfenntartó Vállalatnál és az utóbbi időben a 65/8. Segédipari Vállalatnál, ahol egyáltalán nem *is próbálnak ilyen előadásokat megrendezni. A z utóbbi két vállalatnál, —de sorolhatnám még tovább is — a hiba ott van, hogy az előadások megtartásánál nem vették figyelembe a dolgozók kívánságait, igényeit, érdeklődési körét, helytelenül, felülről adták ki az előadások témakörét, ennek köszönhető a sikertelenség is. A hibákat azonban ki lehet javítani, ha előadásainkat a jövőben úgy választjuk ki, hogy azok színesek, • érdekesek, sokrétűek és konkrétek legyenek. Azokat mindenkor a dolgozók véleménye alapján válasszuk ki. Az előadásainkat hetenként mindig ugj’anazon a napon, a pontos időt betartva kezdjük el és igyio- kezzünk egy vállalathoz lehetőleg ugyanazt az előadót kérni, hogy dolgozóink megismerjék, megszeressék és bátran vessenek fel olyan kérdéseket; melylek eddig ismeretlenek voltak előttük. A jó munka eléréséhez azonban nem elég csak a mi mun^ künk, ehhez feltétlenül hozzásegíthet bennünket a Termó- szettudományi Társulat is akkor, ha előadóik egy megszervezett előadásra mindenkor ki is jönnek és ott inkább ők várnak a dolgozókra, mint a dolgozók órájuk Az előadásokra komolyan felkészülnek, hogy azok elméleti színvonala is emelkedjék, mert csak ezáltal tudja az ismeretierjesztő munka betölteni feladatát a dolgozók nevelése terén. A kultúrált ember ugyanis többet, jobbat és könnyebben terűid- Dukon Ferenc Ép. Szaksz. Tér. név. fel. Tejeskávé, eagy zacc-keverék? A dolgozók a békéscsabai nép- büffében sokfajta, friss, ízletes ételeket szerelnének .fogyasztani. A tejeskávé is igen keresett, de könnyen elmegy a kedve máskor tejeskávét kérni annak, aki miután kiitta azt, belenéz a bögrébe. Az edény alján felismer- hetetlen, darabos fekete hulladékot lát és ezekután nem csodálkozik, hogy a tejeskávénak nem volt tejeskávé íze. Emellett még nem is meleg, csak éppenhogy langyos. (Megjegyezzük, hogy az árleszállítás elölt 1.80 forint volt egy bögre kávé, most 1.95 forint, amit azzal magyaráznak, hogy nagyobb a bögre. A fogyasztó ezt nem veszi észre.) Műssalii boltok nyílnak január 1-én Gyulán, Szeghalmon és Gyo- mán mezőgazdasági kisgépeket, gazdasági felszereléseket, vas és műszaki cikkeket, növényvédőszereket árusító boltok nyílnak 1954 január elsején. A Gazda-mozgalom eredmény© A békéscsabai Erzsébet-malom dolgozói november havi tervüket 106 százalékra leljesílették. Eredményük eléréséi elősegítette, hogy üzemük zavarmentesen dolgozott. Megindult a versenyszervező munka is. A vállalások konkré- tebbek és ki ériekéi he köb bek. Nyolcvan dolgozóból negyvennégyen kapcsolódtak be a versenybe. A dolgozók eredményiéit naponta értékelik és tudatosítják Az újonnan megválasztott üzemi bizottság több gondot fordít a mozgalmak elterjesztésére. Novemberben az erőtelep dolgozói bekapcsolódva a Gazda-mozga- Jornba, a lehántolt rizshéj tüzelésével 930 mázsa szenet takarítottak meg. SZOVJET ELET Az első naptól kezdve takarékoskodjunk a takarmánnyal! A kolhozok, a gépállomások, a szovhozok és a mezőgazda- sági szervek egyik leglialasztha)- tatlanabb feladata most az állat- tenyésztés gyiorsütemű fejlesztése. A közös állattenyésztés állandóan szakszerű vezetést igénylő mezőgazdasági üzemág. Mégis — a téli istal- lózási időszakban a legnae gyobb az állattenyésztők felelőssége. Ha télen rosszul tartják a teheneket, még tavasszal is rosz- szul fognak tejelni. Ezért kell észszerűen felhasználni a télire gyűjtött takarmánybészletekel. Jól kell tartani a jószágot, de pazarlásnak, tákarmánj'ikámalk nem lehet helj’e. Úgy kell beosztani a rendelkezésre álló takarmányt, hegy fussa tavaszig, amikor már lesz zöld takarmány. Nemsokára kezdődik a tél, die már Tnost kell gondoskodni arról, hogy az állatok jóltápláltak maradjanak tavaszig, ne csokikén jen hozamuk. Ehhez teljes rendet kell teremteni a takarmánygazdálkodásban. ^A Uattenyesztőtelepek vezetői! Úgy osszátok be a téli takar- mánykészletet, hogy a takar- mányadagok biztosítsák a jószág lehető legmagasabb hozamát. Gondoskodjatok róla, hogy megszakítás nélkül folyjék a tákar- mányszállítás az állattenyésztő telepekre, pontosan nyilvántartásba vegyék és hiánytalanul adják át a takarmánykezelőkneik vagy a raktárosoknak a takarmányt. Takarmánykezelők! A takarmány közös vagyon. Óriási érték, f elelősséggel.tartoztok érte! Csak az elnök vagy a könyvelő által aláírt kiutalás alapján, lcmá- zsálva adjatok ki takarmányt Vegyétek elejét minden pazarlásnak, hiánynak, kárnak. Gépállomások szakemberei! Segítsetek a közős gazdaságok vezetőségeinek összeállítani a havi takarmányfelhasználási terveket az egész istállózási időszakra. Ezek a tervek kötelezők, akár bővében van a kolhoz takarmánynak, akár szűkében. A havi takarmányfelhasználási . tervek biztosítják a takarékoskodást és az ellenőrzést. Íj1 llenőrzőbizottságok! Havonta legalább egyszer ellenőrizzétek a takarmányfelhasználási tervek teljesítését. Vezetőségi tagold Az ellenőrzőbizottságok jegyzőkönyvei alapján haladéktalanul tegyetek intézkedéseket minden hiányosság megszüntetésére. Helyes takarmányozás, takar- mánytakarékosság nem lehetséges takarmánvelőkészítés nélkül. Sok kolhozban feletetik az őszi gabonafélék szalmájának jórészét. A szalmát a feletetés előtt szecskázni és fülleszteni kell. Vannak más módszerek I», amelyekkel a szalma ízesíthető, táplálóbbá tehető (meszezés, stb.). A szalma feltárását minden közös gazdaságban meg kell szer- • vezni. A gépállomások szakemberei hassanak oda, hogy ez mindenütt megtörténjék. II elyes takarmányozás, észszerű, takarékos takarmányfelhasználás mindjárt az első naptól kezdve — ez a főfeladat a téli istállózási időszakban. Ahol ennek a követelménynek eleget tesznek, télen is emelni tudják a jószág hozamát,- gyarapítani tudják az állatállományt *
