Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Áss év utolsó Mapiait is lói hasraáHák ki űz Orosházi Sepr>' k '3tő Vállalat dől- o ói Gyoreiista a Harmadik Békekölcsön december 27-i húzásáról J l#5i DECEMBER 28., IIÉTFő Ara SO fitter IX. ÉVFOLYAM, m. SZÁM Nélkülözhetetlen erő Nemrégiben jelent meg az új begyűjtési rendelet, most leg­utóbb pedig párt- és minisztertanácsi határozat a mezőgazda- tagi termelés fejlesztéséről. A dolgozó parasztok bizakodnak, ter- vtqfOfeack, számolgatnak. Egyszóval olyan a légkör, hogy igen kedvező talajra talál mos't a népnevelő munka, a felvilágosító szó. Igaz: jól elkészített talaj nélkül a földeken sincs jó termés, — de akkor sincs, ha az ilyen talajba vetett maggal, vagy kikelt cövénykével mitsem törődne a gazda aratásig. Már jövő évi termésünk nem kis mértékben függ attől is, hogy a népnevelők mennyire vesznek részt a dolgozó parasztok most folyó számítgatásaiban, tervezgetéseiben, mennyire lelkesítik őket mindazok elvégzésére, amelyek közvetlenül, vagy később el­végzendők. A begyűjtési rendelet — ha valaki csak egyszer is elolvassa — már önmaga agitál, hiszen kitűnik belőle, hogy jelentősen csök­ken a beadási kötelezettség, ezzel pedig növekszik a szabadpiacra kerülő mezőgazdasági cikkek mennyisége. Káros lenne azonban ebben népnevelőinknek megnyugodniok, hiszen még sok a tisztáz­nivaló. Sokan nem ismerik például az ipari növények szerződéses termelésénél elérhető beadási kedvezményeket. A jó népnevelő kör­bevéve a ceruzát, segít számolni a dolgozó parasztoknak. Meg­mutatja, hogy a fonállá rendelkezéseket jól felhasználva, ho­gyan Ijermelhet többet, hogyan tehet gzert több jövedelemre. Csak jó, erős fundamentumra építhetünk jó házat. A begyűjtési rendelet teljes megmagyarázása az a fundamentum, amelyre a többtermelés épül. A dolgozó paraszt csak akkor fog igazán érdeklődni ar új agrotechnikai és állattenyésztési módszerek iránt, ha világosan látja az új begyűjtési rendszerben számára rejlő lehetőségeket. Szint« forintra és a termény kilogrammjára ki lelvet számítani azt a többletjövedelmet, amelyet az új rendelkezések, megfelelő munka és szorgalom mellett minden dolgozó paraszt számára lehetővé tesznek. Csakis ilyen módon lehet eredményesen megmagyarázni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatban megje­lölt módszerek jelentőségéi. 'Ugyanis a tervbevett hatalmas állami segítség arra épül, hogy a dolgozó parasztok alkalmazzák is az új termelési módszereket és saját erejükből is mindent elkö­vetnek a termelés növeléséért. A népnevelőimül ka a párt szavának továbbítása, magyarázása nem önmagáért a beszélgetésért van, tehát nem »szalmacséplési. Célja, hogy minél hatékonyabban, minél előbb cselekvésre ra­gadja el a dolgozókat. A begyűjtési rendelet, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megmagyarázásának eredmé­nyét legbiztosabban és legkézzelfoghatóbban az mutatja, ha a dolgozók már most tesznek is a többtermelésért. Kell-e tavaszig várniok emiatt a mezőgazdasági dolgozóknak? Nem, mert kerül tennivaló most is. Megyénkben még igen sók trágya vár kihor­dásra. Egyéni dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink sem javítottak ki minden állati szerszámot, nem szedtek rendbe min­den mezőgazdasági eszközt. Vannak számosán olyanok, akiknek mindez még eszükbe sem jutott — vagy pedig addig húzzák- halasztják, míg végül szükségük lesz rá. A háromszori fejes, a* egyedi takarmányozás bevezetését sem kell nyárra halasztani, meg lehet már most kezdeni. Ezeken kívül számos mostani tennivalót lehetne megnevezni. A nevelőmunka közben ezek felszínre kerülnek, ugyanakkor rengeteg kisebb-nagyobb javaslat is. A népnevelő nemcsak a párt szavát közli a tömegekkel — a tömegek szavát is a párttal. Nem kerüli el a figyelmét semmi és nem hagyja elveszni a legki­sebb javaslatot sem. Összegyűjti a dolgozók panaszait, bírálatait, legszemélyesebb problémáit. Minden alkalmas eszközt megragad a javaslatok megvalósításáért, a sérelmek orvoslásáért. Ha hely­ben nem boldogul, akkor a felsőbb szervekhez, a megyei és köz­ponti sajtóhoz fordul segítségért — de kivívja a dolgozók igazát a közömbös vezetőkkel szemben. Tettekkel is megmutatja a dol­gozóknak, hogy mellettük áll. így érdemli ki bizalmukat, s el is él i, hogy nagyobb dolgokban is figyelembe veszik szavát. A jó népnevelő nemcsak tanácsadója, de harcostársa is a dolgozó pa­rasztnak .Az ilyen ember jó horcosa a pártnak, népének. A párt felső szervei, a kormány megteszi a magáét — most mjtunk, az ország dolgozóin, a párttagokon a sor, hogy e lvégez- »tik: ami reánk vár. Népnevelőink tömegeket mozgósító szava, feard kiállása ebben nélkülözhetetlen erő. DRÁGA KINCSÜNK Á GYERMEK Államunk nagy gondot fordít gyermekeinkre születésük első percétől, de még előbb is. Me­gyénkben Szeghalmon, Dévává- nyán, Gyomán és Endrődön de­cember 31-ig két ággyal és annak teljes felszerelésével bővítik a szülőotthont. H A gyulai kórház bölcsődéje 12 ezer forint értékben gyermekru­hákat, takarókat és játékfelsze­relést kapott. ♦ 44 gyermek befogadóképességű területi bölcsőde épül, félmillió forint beruházással és 150 ezer forintos felszerelési költséggel Orosházán az 1954-es évben. 200 ezer forint beruházással 20 gyermek befogadóképességű idénybölcsőde épül a közeli hó­napokban Méhkeréken is. A böl­csőde 50 ezer forintos felszere­lést kap. ♦ A jövő gazdasági évben az ecsegfalvi édesanyáknak is telje­sül a vágyuk, mert a községben új bölcsődét építenék 20 gyermek részére, 200 ezer forint költség­gel .50 ezer forintot a bölcsöd® felszerelésére kapnak. a Az 1954-es évben a békési és a dévaváuyai szülőotthont egy oldalépülettel bővítik, 200 ezer forintos költséggel; ♦ A dobozi, vésztői és a med- gyesegyházi édesanyák is nyu­godtan dolgozhatnak már a jövő évben, mert gyerekeikre gondo­san ügyelnek a bölcsődében. Mind a hár om községben egy-egy épületet alakítanak át bölcsődé­nek egyenként 50 ezer forintos költséggel, ugyanakkor 50 ezer forint értékű felszereléssel is el­látják mind a három bölcsődét. ■ A jövő évben félmillió forint költséggel új ártézikútat kap a békéscsabai kórház. Több juf" a szabadpiacra Hegedűs György, dombegyliázi 10 holdas középparaszt, őrömmel olvasta a december 13-án meg­jelent új begyűjtési rendeletet. Kiszámította, hogy a jövő évben 333 kilogrammal kevesebb búzát, 30 kilogrammal kevesebb sertést, 6 kilogrammal kevesebb vágó­marhát, 128 lilénél kevesebb te­jet és 9 kiló 50 deka-baromfival kevesebbet kell neki beadnia. Eay- nyivel több jut a szabadpiac*«. A körösladányi gépállomás büszkeségei NANASI SÁNDOR G. 35-ös erő­gépével éves tervét 131 százalékra teljesítette. Mint párttag, igye­kezett egész éven át munkáját jól elvégezni és példamutatóan dolgozni. Nemrégiben vett részt a traktoros iskolán és az ott szerzett tapasztalatait munkájá­ban is hasznosítja. Nánási elv­társ napi keresete 48.53 forint. TöTÍÍ JÓZSEF, tagja a körösla­dányi »Dózsa« tsz-nek, Éves ter­vét 158 százalékra teljesítette. Nemcsak a terv teljesítéséért küzd a mindennapi munkája el­végzése mellett, hanem a minő­ségért is. Ez év elején végezte! el a traktoros technikai mini­mumot és énnek alapján dolgozik most gépével együtt. VINC2E ISTVÁN, a körösladá­nyi *Uj Barázda« tsz tagja. U3-as erőgépével sikerült éves tervét 182 százalékra teljesíteni. Az őszi vetési valamint a talajmunkák során jö minőségi munkát végzett. Vincze István a gép­állomás egyik legjobb dolgozó­ja. Napi keresete 41.68 Ft TÓTH TERÉZIA traktorista lány. A körösladányi »Uj Élet« tsz területén dolgozott az őszi mun­kák elvégzésénél. Bár nem tagja a tsz-nek, de mint DISZ-fiatal, úgy dolgozott, hogy a munkája kifogástalan legyen. Gépét jól ki­használja, úgy szervezi meg mun­káját, hogy minél kevesebb le­gyen a műszaki kiesése, őszi ter­vét 133 százalékra teljesítette. TALPALÓ JULIA, a gépállomás egyik legfiatalabb női tráktoris- tája. fiatal kora ellenére kiváló eredményt ért eL Éves tervét 192 százalékra, őszi tervét 176 százalékra teljesítette november 30-ig. Talpaló Julia tagja a DISZ szervezetnek, és mint nő, jó mun­kájával akarja bebizonyítani, hogy a nők is megállják helyü­ket a termelésben, MA MUNKÁCSY-EST IIÍJ KÉSES A IS ÁM A Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége békésmegyei munkacsoportja a békéscsabai városi tanács népművelési osz­tályával karöltve, a Képzőművé­szeti Hét keretében ma, decem­ber 28-án délután 5 órai kezdet­tel a Zeneiskola nagytermé« ben Munkácsy Mihály-estet rém diez. A nagy mester életérők munkásságáról tart vetítettképes, előadást Telepi Katalin előadó. Belépődíj nincs. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom