Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
3 1953 december 23., péntek \ZiUaisa*4U Héfie Dolgozó parasztok az új begyűjtési rendeletről Megyénk dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel és általános helyesléssel fogadta az új begyűjtési rendeletet. Már a rendelet megjelenésekor tisztába akartaié lenni annak minden részletével. Békéscsabán, a «Haladás» és a «Micsurin» termelőszövetkezetek tagjai csoportosan ha'lgatták meg a rendeletről szóló rádióközvetítést. Szarvason a pártbizottságtól kérték a dolgozó parasztok, hogy küldjenek ki hozzájuk előadót, hogy elmagyarázza a begyűjtés új rendszerét. ■ «Le sem tagadhatjuk, hogy a párt és a kormány mennyire segít bennünket» — mondja Pálinkás Vince békésszentandrási dolgozó paraszt. «Ilyen kedvezményes beadás még nem volt. Ez nagyobb eredmények elérésére ösztönöz bennünket, mert ha több is a termés, vagy ha több ál klót is tartunk, a beadás ugyanaz marad.» ■ Dolgozó parasztjaink különösen azt helyeslik, hogy a vetőmag biztosítása megelőzi a beszolgáltatást. «Most már látjuk azt, hogy az állam ténylegesen megteremti számunkra a biztonságos gazdálkodás feltételeit» — vélekedik Ladányi Sándor mező; gyáni középparaszt. ■ Többek között a körösladányi «Uj Élet» termelőszövetkezet tagjai is kiszámolták már, hogy' a beadás csökkentésével mennyivel növekszik jövedelmük. Számításuk eredménye, hogy csupán búzából 250 mázsával kell kevesebbet beadni, mint eddig. A különböző beadási cikkekre kapott kedvezmények mintegy 124 ezer forintot tesznek ki évente. ■ Egyes termelőszövetkezetekben az új begyűjtési rendelet megjelenése után javult a munkafegyelem, nőtt a munkában résztvevők száma, A békéscsabai «Kossuth» és «Béke» termelőszövetkezetekben olyan tagok is rész (vesznek a munkában az is- tállótrágyázásnál, akik eddig nem dolgoztak. «Most már mi is látjuk értelmét, hogy szorgalmazzuk ezt a munkát» — mondják magyarázatul. Hegsdüs György 13 holdas űjkígyósi középparaszt nyilatkozata a párt és a kormány mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatáról 711 új, 1806 régi tag lépett be ez év őszén megyénk termelő- szövetkezeteibe >— ügy gondolom, nem gazdálkodtam eddig sem rosszul a földemen. Négyzetesen vetett, négyszer mcgkapált kukoricám ezévben is 40 mázsát adott holdanként, búzatermés-átlagom 13 mázsán felüli volt. Megadtam a földnek, ami járt, ami az erőmből kitelt. A tavaszi kultúrnövények alá 30 centiméter mélyen végeztettem a mélyszántást a gépállomás gépeivel, évenként földem egynegyed részére holdanként 150 mázsa istállótrágyát hordtam ki, pedig egy részét a trágyának pénzért szereztem be. A párt- és kormányhatározat Sok javaslatot, tanácsot hozoljt nekem is. A műtrágya használatától például eddig idegenkedtem, mivel nem ismertem, milyen tartalmú műtrágya szükséges a földemre. Most már a mezőgazda- sági szakemberek, kívánságomra az én földemet is megvizsgálják, a mázsánként ötven forintos műtrágyát beszerezhetem. Nagy segítség az is, hogy a vetőmag-* akciót kiszélesítik, lehetővé válik ezáltal, hogy az egyéni dolgozó parasztok is fajtiszta búza- és egyéb nemesített gabonamag- vakat vessenek. Az ipari növény termelésénél is megszűnt az a visszásság, amit én magam is éreztem. Nekem is nagyobb területen kellett évente cukorrépát termelni, a bevétel egyharmadát elvitte a fuvar- költség, mivel az átvevőhelyig 8 kilométerre "kellett szállítanom. Nincs akadálya most már, hogy visszatérjek a ricinus-termelésre, amely' a szomszédomnak is ebben az évben holdanként négyezer forintot jövedelmezett. Ezenkívül főnövényként termelni fogom a fehér mustárt. Többéves tapaszta- talatom, hogy ez igen kifizetődik a földemen, ezenkívül korán lekerülő növények utánmá- sodnövényként pillangósokat vet- i ve, nitrogénnel gazdagítja a j talajt. Községünkben is elhanyagolt volt a legelőgazdálkodás. A legeltetési bizottság útmutatást kapott a határozatban a munka megjavítására, meg lesz a lehetőség a legelők fásítására, trágyázására, nem szorulnak be az állatok már szeptemberben, nem kell azokat az évnek nagyobb ré- j Szén Istállózni, zsákból etetni hanem a szabadban lehetnek. Úgy érzem, a párt és a kor- j mány határozata nem csak az én, j hanem valamennyi középparaszt társam részére megvalósítható, j Örülünk annak, hogy a vezetőink j felismerték a hibákat, amelyeket évek során a föld termőerejének fokozása terén és a mezőgazdasági termelésben elkövettünk. Adva lesz a lehetőség most már arra, hogy valamennyien többet hozzunk ki a földből. Nekem is, mint egyénnek, de mint a tanács és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjának jó módszert, segítséget ad a határozat községünk további fejlesztésére. Békés megye termelőszövetkezetei az őszi betakarítási, szántás-vetési munkákban tovább erősödtek. Ez év őszén a megye szövetkezeteinek tagjai 711 új belépővel szaporodtak. A* i[varba eltávozottak közül is egyre többen jönnek vissza és jelentik be szándékukat, hogy újra a szövetkezetben akarnak dolgozni. Az orosházi járás szövetkezeteiben 27, a gyulai járás szövetkezeteiben 15 iparbői visszajött tag kezdte meg újra a munkát. A nagyszénás! Dózsa tsz-bo 12 tag jött vissza az iparból, hozzá is kezdtek a munkához, összesen eddig már 565 munkaegységet szereztek. Donibegyházán Csordás István, Faludi János és még három, iparba távozott, társa döntött újra a szövetkezet mellett. Ezév őszén egyes szövetkezed tagok, nem ismerve fel a kormány segítségét, az ellenség szavára hallgatva, kiléptek a szövetkezetekből. Ezek között is egyre szaporodik azoknak a száma, akik újra a szövetkezet mellett határoznak. Az utóbbi hetekben 1306 kilépett tag lépett újra visz- sza a közös gazdálkodásba. azóta. Dicsérj« tettét az, hogy' 1948-ban ő is egyike volt annak a 14 gyermekorvosnak, akiket a kormány' Franciaország fővárosába küldött négyhónapos tanfolyamra. A tanfolyamon 14 ország legkiválóbb gyermekorvosai vettek részt. Utána Belgiumban, Hollandiában és Angliában meglátogattak több gyermekvédő intézetet. Sokat tanult, s főképpen sokat tapasztalt. Módjában volt párhuzamot vonni a Magyarországon kibontakozásnak induló új élet és a régi, a kapitalizmusból ismert gyakorlat között. Bár leginkább igen modem gyermekvédő-intézetet mutogattak mindegyik országban. De ezek kirakatszeröen hatottak. A valóságot mindennél hívebben tükrözte az, amit az utcákon láttak, hogy' nem minden gyermekről egyforma a gondoskodás. Masabb itt a mi hazánkban ... A 150 ágyas gyulai gyermekkórház évi költségvetése 1 millió 692 ezer forint. Ezenkívül évente hatalmas beruházási összegeket kapnak és korlátlan mennyiségfi drágábbnál-drágább életmentő gyógyszereket. Nemrég érkezett egy 400 ezer forint értékű új röntgenkészülék. Az elmúlt hetekben cserélték ki a kórtermekből a vaskályhákat, kívülről fűthető hatalmas cserépkályhákkal, 35 ezer forint költséggel. A mosoda mellé új vasalórészleg épült 86 ezer forint költséggel. S most kultúrotthon és ebédlőterem készül a!z 5 orvos és a 70 személyzet részére. Inkább előadó és ía- nulóteremnek lehetnek azt nevezni. Dr. Boross Gáborné minden bizonnyal azzá teszi. Ö is tanít állandóan. Nem követelőzik, hogy mindenki képezze magát, hanem rávezeti őket. Azoknak az óráknak jórészét, amit a kórházon kívül tölt el, inkább tanulásnak lehet nevezni. A pihenést nála csak az alvás jelenti és az, mikor néha leül a rádió mellé zenét hallgatni. Néha egy kis baráti beszélgetésre összeül dr. Zétény és dr. Gyarmati főorvosokkal és azok feleségeivel, de akkor is mindjárt a kórházra, a gyermekekre terelődik a szó. Á legtöbb idejét azonban magyar, szovjet, francia és német orvosi művek tanulmányozásával tölti. Mikor ideje megengedi, napközben gyakran behívja a négy beosztott orvost az irodába. — Nézzétek milyen érdeke« dolgot találtam a szakiroda- lomban. Vitassuk, meg, mit tudunk hasznosítani belőle intézetünkben ... Dr. Kovács Sándorné és dr. Haraszti Mária nagyon hálásak ezekért a vitákért és sok mindenért, amit dr. Boross Gá- bornétól hallanak. Mindketten fiatal orvosok még, alig másfél éve végeztek. Sokat jelentenek ezek a szakmai viták dr. Mány Flóra és dr. Zsig- mond Ernőnek is, ak'ik a tanultakat lelkiismeretesen hasznosítják a gyermekek gyógykezelésénél is, de ugy’is, hogy tanítanak* Vizsgára készítenek elő több ápolónőt az intézeten belül. Rövid szemlélődés után bárki megállapíthatja, hogy a dr. Boross Gáborné vezetése alatt levő gyulai gyermek kórházban eleven valósággá vált az, hogy legfőbb érték az ember. Kukk Imre. Mennyivel csökken 1954-ben a hűsbeadás? Számos helyen azt állítja az ellenség, hogy az új begyűjtési rendelet szerint nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett a húsbeadási kötelezettség. Mi ezzel szemben az igazság? Az, hogy a húsbeadás mind a termelőszövetkezeteknél, mind ac egyénileg dolgozó parasztoknál csökken. Akik a húsbeadás emelkedéséről beszélnek, rosszul számolnak. Ugyanis az 1953. évi második félévi húsbeadást hasonlítják össze az 1954. évi, de egészévi húsbeadással, ahelyett, hogy az 1953. évi első félévit is beszámítanák. Helyes számítás szerint 1953-ban, egész évben, az egyéni dolgozó parasztoknak — baromfi-, tojás-, sertés- és szarvasmar* habeadásukat húskg-ban álszámítva — 24.40 húskg-ot bell bead* niok. 1954-ben azonban csak 16.50 húskg-ot. Részletezzük; Egyéni dolgozó parasztok kát. holdanként! húsbeadása 1953-ban t Sertésbeadás: I. félém az 1952. évi 2. sz. tőrv. r. alapján 7.00 kg Sertésbeadás: II. félévre az 1952. évi 26. sz. törv. r.alapján: 8.80 kg Vágómarhabeadás: I. félévre az 1952. évi 2. sz. tőrv. r.alapján: 1.65 kg Vágómarhabeadás: II. félévre az 1952. évi 26. sz. törv.r.alapján: 3.80 kg Baromfibeadás egész évre: az 1952. évi 26.sz. törv.r.alapján: 2.50 kg Tojásbeadás egész évre az 1952. évi 26.sz. törv.r.alapján: 2.50 kg Összesen: 26.25 H Ez húskg-baai 24.40 húskg 1954-bent Sertésbeadás egész évre Baromfibeadás egész évre« Tojásbeadás egész évre | Szabadválasztású hősbe* '*■ adás egész évre összesen« 8.60 liűskilógramm 1.50 húskilógramm 1.50 húskilógramm 4.90 húskjlógramm 16.50 húskilógramm 1953. évi holdanként! hús beadás: 24.40 húskg 1954. évi holdanként! hús beadást 16.50 húskg Csökkentés 7.90 húskg A Uz-ek és a III-w típusú tszcs-k beadási kötelezettsége 1953-ban húskg-ban átszámítva 18.50 húskg kát. holdanként Eb* zel szemben 1954-ben 9 húskg a holdankénti húsbeadás. Részletezve: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek kát. holdankénti búsbeadása 1953-ban i Seriésbeadás. I. félém az 1952- évi 2. sz. tőrv r. szerint: 7.00 kg Vágómarhabeadás: I. félévre az 1952. évi 2.&z. törv. r. szerint: 1.85kg Sertés- és vágómarhabeadás: II. félévre az 1952. évi 23. sz. tőrv. r. szerint: 7.70 kg Baromfibeadás egész évret az 1952. évi 26. sz. törv. r.szerfalt: 1.50 kg Tojásbeadás egésw évre az 1952. évi 26. sz. tőrv. r. szerint: 1.10 kg Ez húskg-bant összesen: 19.15 kg 18.50 liús,kg 1954-ben i Sertésbeadás egész évre: Boromfibeadás egész évre« Tojásbeadá* egész évre: Szabadválasztású húsbeadás 5.00 hűskílőgranVm 0.70 húskilógramm 0.50 húskilógramm 2.80 húskilógramm Összesen: 9.00 húskilógramm 1958. évi holdankénti hús beadás: 18.50 húskilógramm 1954. évi holdankénti húsbeadás: 9.00 húskilógramm Húsbeadás csökkenése: 9.50 húskilógramm' Ae I-es és H m típusú tszcs-k kát. holdankénti húsbeadása 1954-ben t 1953- ban egész ővr* húsból, baromfiból, tojásból annyi a bel« adásuk, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak: 24.40 húskilógramm 1954- ben pedig: sertésbeadúsub: • 8.00 húskilógramm baromfibeadásuki 1.50 húskilógramm tojásbeadásuk: 1.50 húskilógramm Szahadválasrtású húsbeadásuk: 4.50 húskilógramm összes húsbeadásuk: 15.50 húskilógramm A beadás csökkenése; 8.90 húskilógramm Mindezeken kívül figyelembe kel venni, hogy a húsbeadás azáltal is csökken, hogy a legelő, kert (gyümölcsös), szőlő után nincs beadás.
