Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-03 / 258. szám

1933 norm bér 3.. kedd ViUaisaiídt Héfte Miért maradt le Doboz község a búza vetéssel? Az őszi termények betakarítása tekintetében Doboz község pél­dás munkát végzett. Nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyé­nileg gazdálkodó parasztok is vé­gezlek már a kukoricatöréssel, a napraforgó és a cukorrépa szedésével. Az egész határban nem látni már kintkagyolt kukori­caszárat, uapraforgószárat is csak itt-ott. Csak az egyes cukorrépa­táblákon még oítlévő kupacok, meg a fehér pontokkal teleszórt barna gyapotföldek hirdetik,hogy még teljesen nem fejeződött be a betakarítás nagy munkája. A község azonban nem dicse­kedhet hasonló eredménnyel a búzavetésnél. Szombaton estig mindössze 86 százalékig teljesítették az előirányzatot Ezen belül a termelőszövetkeze­tek végezlek jobb munkát, me­lyek a batáridő napjáig csaknem 100 százalékig tellek eleget a mi­nisztertanács határozatának. A le­maradás főként az egyénileg gaz­dálkodók munkájánál mutatkozik s a község együttes eredményét is ez vetette vissza. — Szeptember végén leállítot­ták a cukorrépa szállítását — vélekednek egyesek — s az majd­nem három hétig tartott. Azután meg a föld is száraz volt. Ezért maradtunk le a vetéssel. Kétségtelen, bizonyos mérték­ben indok a cukorrépa hordá­sának késleltetése, ez azonban csak egyes helyeken, mert hi­szen nem minden répaföldbe és főként nemcsak a répa helyére vetnek búzát Doboz község .ha­tárában sem. «Száraz volt a folds — a má­sik érvelés. Szabó Gábornak nem volt száraz? . Persze, hogy nem. 0 még szeptemberben elvetette a búzáját, nyomban az ősziárpa, meg a takarmánykeverék után­zóidéi is szépen az egész ve­tése, úgy, hogy az árvájáról: aj­káról nem marad el a dicséret: «Ez igen. Ez azután munka.» Kommunista példamutatással járt elől Cs. Szatmári István, a VI-os pártalapszervezct titkára. Majd egy hónappal ezelőtt ki­kelt már a búzája. — Nem mernék kimenni a dol­gozó parasztok közé, ha nem az elsők között vetettem volna el — mondja büszke öntudattal. De így van ő mindennel. Minden­ben élenjár. Jó pár nevet felsorolhatnánk még, akik jóval a határidő elölt végeztek a vetéssel. Azonban le­maradók is szép számmal vannak. A vetések elhúzódásának tulaj- donképeni oka mégis az volt, hogy a helyi tanács, de maga a községi pártbizottság is csak ké­Téli holmit nyáron végy f Vagy van más megoldás is...? Augusztus vége felé járt az idő, amikor először szóba ke­rült nálunk a mackó vásárlás. Úgy jutott eszembe, hogy új nyári ruhámhoz vásároltam gombokat■ Tele volt az üzlet polca szép sötétkék, bordó, meg barna mackókkal. Kellene az in kisebbik lányomnak is egy, — na, de hát ráérünk még. Mire >bejönnekc a hűvös napok, legalább két hónap. Minek álljon addig a mackó a szekrényben? Veszünk valami mást a pénzen. így gondol­koztam én is, érthető, hiszen akkor még nem tudtam, hogy kályhacsövet és általában a téli holmikat legjobb nyáron vá­sárolni. Most már tudom, mert hetek óla járom az üzleteket, hogy hároméves kislányomnak mackót kapjak. Most már azt sem bánnám, ha nem bolyhos, hanem kötött volna, s színben sem »tátogatnák, csak lenne, üe hát mackó helyett csak Ígéreteket ka­pok: Aliét végén tessék talán megnézni.... Csütörtökre várunk ismét árut — 13-e után lessék benézni hozzánk... Elmentem csütörtökön, elmentem hétvégén, benéztem lö-e után is, dehál mackó, az nem volt. Hiába járom az üzleteket, s kissé irigyen gondolok azokra az »előrelátón, mamákra, akik már a nyáron beszerezték a mackókat. Mindenesetre megfo­gadtam, hogy decemberben megveszem a nyári napozókat, s lövőre már júliusba biztosítom a téli holmit. Persze, tenne egy másik megoldás is. Körültekintő, a dol­gozók igényé t figyelembe vevő árueloszlás. Es talán ez lenne a helyesebb! ' 2- E.-né. A FÉMGIL'JTÉS HÍ KEI Újból beindult megyénkben is a fémgyűjtés, hogy a hullá­dé': anyagok összegyűjtése után az ócskavasból új traktorok, gé­pek készülhessenek, fiataljainkat, DISZ-istáinkat és úttörőinket, akik napi munkájuk, tanulásuk után elindulnak a hulladékokat összegyűjteni, segítsék munkájukban a háziasszonyok azzal, hogy a háztájon található vas-, fém- és egyéb hulladékot átadják. Gon­doljanak arra, hogy ezekből újabb háztartási cikkek készülnek. Gondoljanak arra, hogy egyetlen vagon vashulladékból ezer kályhacsövet lehet készítem. A vas, fém, papír, rongy, toll gyűjtése mellett mintegy 70 féle anyagot gyűjtenek a fiatalok. Az elmúlt pénteken tüntették ki azokat, akik a vasgyűjtő hónap beindulása előtt is szép munkát végeztek' a fémgyűjtésben. Tokai Károly úttörővezető 270 mázsa vas, 18 mázsa fém gyűj­tését szervezte meg Sarkadon. Galhács István, a gyulai tanító­képző gyakorlóiskola fiatalja 11 mázsa vasat és 35 kilógramm fémet gyűjtött, Hankó György, a békéscsabai 111-as számú ál­talános iskola úttörője 28 mázsa vasat és 30 kilógramm, fémet gyűjtött. Horváth András, a gyomai 11-es számú iskola úttö­rője 30 múzsa vasat és 30 kilogramm fémet gyűjtött. Jó mun­kájukért »Kiváló fcmgyüjtő«-jelvényt kaptak és emellett 300—300 forint készpénzjutalmat. sün eszmélt rá arra, hogy a mun­kákat nem lehet a véletlenre bíz­ni, hogy a búzavetés határidőre való elvégzéséért is harcolni kell. A határidő előtt két héttel a község még csak 15 százalékra teljesítene a búzavetést. — Ez így nem mehet tovább, hiszen így nagyon lemaradunk a tervteljcsítésscl — mondották ak-1 kor a vezetők. Összevont állandóbizoltsági ülést tartottak, melyre meghívták az élenjáró dolgozó parasztokat is. Versenyt indítottak a dűlők között, hogy melyik veti el ha­marább a búzát. Megindult a munka. Azok, akik már elvetet­tek és fogattal rendelkeznek, men­tek segíteni a többiek­nek. E. Szabó Elek 10 holdas középparaszt az elsők között ve­tette el búzáját. Azóta már má­soknak is elvetett, közel 16 hol­dat. A segítségadásban példát mu­tat Puskás Mihály dolgozó pa­raszt, aki a fogattal nem rendel­kezőknek már másfél héttel ez­előtt 14 holdat vetett el s e munkából azóta is rendszeresen kiveszi a részét. — A lemaradás bizony a mi rossz munkánknak tudható be — vallja be Medvegy elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára, — mert ha kezdettől fogva ilyen munkát végeztünk volna, úgy a határ­időre 100 százalékig eleget tet­tünk volna a búzavetésnek. Ha a határidőre már nem is, de ked’d- re (a határidő után három nap­pal) befejezzük a vetést. ígéretüket bizonyára teljesí­tik- A lemaradók a vasárnapot is kihasználták A határban mindenfelé látni szántó-vető embereket. Akiknek lova nincs, vagy a fogatok nem győzik, azok teheneket fognak he az eke, vagy a vetőgép elé. így veti a búzáját Megyeri Mi­hály is. — Kissé restellem, hogy ha­táridőre nem végeztem el, de egy­napos eltolódással csak befeje­zem a búzavetést — mondja. Bizonyára hasonló érzéssel dol­gozónak a többiek is, akik sze­retnék, ha ezek a késő őszi rö­vid napok most kissé megnyúl­nának. Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba Kaszaper község dolgozói örömmel jelentik, hogy tengeribeadási kötelezettségüket október 30-án száz százalékig teljesítették. Községi Tanács. Gyapot-szüret Békés megyében A hidasháti állami gazdaság hatszázholdas gyapottábláján na ponta több mint ötszázan szedik a bő termést, öten vannak már a gyapotszedők közül, akik a szovjet kétkezes szedési módszer­rel tíz mázsánál többet szedtek le. Újabban Barta Erzsébet és Barta Júlia érték el a »Gyapotszedő mester« szintet. Itt dol­gozik, ebben a gazdaságban Hajdú Júlia, az ország legjobb gyapotszedője, akinek összteljesítménye péntek estig 2475 kg A^ A A felsőnyomási állami gazdaságban négyszáz mázsa gyapotot szedtek le eddig. Naponta 250-en, 300-an lepik el a gazdaság héíszázholdas gyapottábláját. Nagy Júlia, Udvardi Eszter, Vári Sándor szedési átlaga 50 kg-on felül ván. A ♦ A Jól halad a fehérarany betakarítása a tótkomlósi »Alkot­mány« tsz-beu. A termelőszövetkezet tagjainak feleségei, család­jai re átvállalnak a gyapot betakarítási munkájából, szinte í kovadással égyidőben leszedik a hő termést, a 90 holdas táb­lán. Így akarják biztosítani a magasabb jövedelmet, ekjét venni annak, bog}* az esetleges kedvezőtlen időjárás kárt te­gyen a gyapotlermésben. A ♦ A 1 Az orosházi »Dózsa« ísz-ben, Domokos Katalin, a hidas háti állami gazdaság gyapotszedője mutatta be a szovjet két­kezes szedési módszert. Alkalmazásával már az első nap emel­kedett a termelőszövetkezet asszonyainak gynpotszedési átlaga Többen lesznek, akik elnyerik a szövetkezetben a i Gyapot sze­dés mestere« címet. A ♦ A A békéscsabai »Vörös Október« tsz-ben a patronáló békés csabai Pamutszövő dolgozói segítik a gyapotszedést. Műszak után naponta 40—50 dolgozó megy ki a tennelőszövetkezet gya­potföldjére, résztvesznek a munkában, hogy mielőbb a mag­tárba kerüljön a gazdag termés. A ♦ A A végegyházi »Szabadság« tsz-ben négy és felmázsás termést ad holdanként a gyapot. Megérte, hogy a vetésnél, növényápo­lásnál betartották az agrotechnikai eljárásokat. Meg is tesz most- mindent a tsz tagsága, hogy időben és jó minőségben takarít­sák be gyapottermésüket. A ♦ A A csabaszabadi »Béke« és »Szikra« tsz-eknek, a békéscsabai leánygimnázium tanulói segítenek a gyapotszedésben. Dolgozni akarnak vasárnap is, hogy közösen, a lsz-ek tagságával, minél hamarabb leszüreteljék a fehéraranyat. Állandóan fejlődik KTSZ-ünk A békési Lakáskarbantartó KTSZ egy éve alakult. Azóta állandóan növekedik a taglét­szám. A kormányprogramul meg­jelenése óta újabb 20 fővel emel­kedett lészámunk. Ma már 90-cn dolgozunk együtt. Tagjaink kö­zött nincs egyetlen dolgozó sem, aki 100 százalék alatt teljesítené normáját és így keresetükkel is meg vannak elégedve. Mindez azt mutatja, hogy a kisiparosság a termelőszövetkezetekben látja boldogulásának megvalósulását. Szövetkezetünk új telephelyet ka­pott ebben az évben. Az építke­zésekre és gépesítésekre 85 ezer forintot fordítottunk. így korsze­rű, egészséges mosdó és zuha­nyozó biztosítja szövetkezeti tag­jaink munkaidő utáni tisztálko­dását. 1(1. Bodorik István szövetkezeti titkár: /WWAVVWVVAAíV^AVVWVWWVIAeAíVVVíWWVVVWWWWVV'AVVWWVWeeAV: A köröstarcsai j Beken termelőszövetkezet tag­sága csoportgyülésre jött össze az elmúlt hét egyik napján a közsé­gi kultúrotlhonbcn. A tsz-tagok meggondolt clhatái'Ozással készültek a közgyűlésre. Komoly dologról volt szó. Sze­mélyenként kellett dön- teniök, hogy a nagyüze_ mi gazdálkodást választ­ják-e, vagy nem. Dön­töttek is- Számbavetiék, mit tettek addig, amíg elértek oda, ahol most tartanak. így aztán olyan vélemények ala­kultak ki: — Most lépjek ki a csoportból, amikor él­vezhetem a közös mun-, kánk gyümölcsét? Nem számítva azt, hogy kor­mányunk rendelete és a különböző fa&tvezmé- nyek nagymértékben ysuuM a hozzájárulnak életszín­vonalam emeléséhezi. Később sor került ar­ra is, hogy minden cso- porttag aláírásával meg­pecsételje elhatározá­sát- Derűs arccal írta alá nevét idős Somogyi elvtárs, aki idős kora ellenére 233 munka, egységet teljesített ebben az évben. Meg is kér deztc tőle a szövetkezet elnöke: — No bátyúm, tovább­ra is csoporilag maiad? — Már hogyne ma­radnék — volt a hatá­rozott válasz. A gondta­lan életet csak nem do­bom el magamtól öreg­ségemre. Eddig is sok mindent kaptam a cső. porttól munkaegysége­im után, most meg alig vártuk mi csoporttagok, hogy vége legyen ennek az értekezletnek s utána kioszthassuk munkaegy­ségenként az egy kiló krumplit, a 12 deka cuk­rát és a féldeci pálin­kát. En meg is vagyok elégedve a keresetem­mel. Persze sohasem né­zem azt, hogy mikor van délután 4 óra, ha­nem kora reggeltől késő estig dolgozom. Az a hiba, hogy nem minden tsz-tag dolgozott így ná­lunk. Bizony voltak olyanok, mint Makai György, aki 20 hold földdel lépett a cso­portba és egész évben csak 160 munkaegységet teljesített. Ennyi mun­kaegységgel bizony nem lehet 20 hold földet megművelni. A köröstarcsai Bé­kéi. tsz becsületes tag­jai Somogyi elvtárssai együtt jó úton halad- nak-- Olyan dolgozók vannak a csoportban, akik szívükön viselik a közös gazdálkodás min­den problémáját. Az ed- dig megjelent párt- és kormányhatározatok, rendeletek még több segítséget adnak ahhoz, hogy a jövő gazdasági évben a »Békéi tsz az ezévinél sokkal jobb terméseredményt tudjon elérni• A termelőszövet­kezet tagsága nyugodtan dolgozhat, mert az az út, amelyen elindullak — biztos út. BALKUS IMRE járási sajtószervezc. Békés

Next

/
Oldalképek
Tartalom