Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-26 / 277. szám
ViUaisawlc Hifit 1853 nov?mlMvr 2fi csütörtök si politikáját; támaszkodj a szegény parasztságra, teremts tartós szövetséget a középparasztparasztok állatállománya. Hét hónap alatt a tehénállomány körülbelül kétezer darabbal, a sertésállomány közel nyolcezer darabbal, a juhállományunk is több mint kétezer darabbal növekedett. De sokkal több gondot fordítottak a dolgozó parasztok kisgépéit beszerzésére is. A múlt év azonos azonban figyelembe kell venni azokat a mélyreható változásokat, amelyek a fordulat éve óta falun a gazdasági és társadalmi viszonyokban, a parasztság összetételében bekövetkeztek. A földosztás következtében megváltozott a dolgozó parasztság összetétele: Azelőtt sokkal több volt az életképtelen törpebirtokos, aki nemhogy! a városnak tudott gabonát eladni, hanem saját szükségleteit sem termelte meg. A földosztás után bizonyos ikö- zépparasztosodásn állott be- A falu osztályrétegeződése más volt 194S-ig: szegény parasztság, középparasztság és kulákság. A szövetkezetek megalakulásával létrejött legszilárdabb támaszunk, a szövet'..ezeli parasztság. Tehát nem három, hanem négy réteget kell számontartanunk. Így a lenini hármas jelszó a mi viszonyainkban a megváltozott összetételeknek megfelelően: támaszkodj a szövetkezeti parasztságra és szegényparasztságra, szövetkezz a középparaszlsággal és harcolj a sösorbán, milyen gyorsan tinijeik kulákság elleni Mit jelent a szövetkezeti parasztságra való támaszkodás? Az uhum legfontosabb bázisa | zetek megvédéséért folyó harcban sággal, harcolj a kulák ellen. Ez' időszakában összesen 49 ezer 200 a jelszó érvényes fejlődésünk mai forintot fordítottak mezőgazdaszakaszán is, alkalmazásánál j sági kisgépek és felszerelések vaKONZULTÁCIÓ A lenini hármas jelszó néhány kérdése A mezőgazdaság népgazdasá-, emelni népünk jólétét. Amikor. dot fordítanak a lermésercdmé- gunk egyik lő ága. Ebből követ- erről beszélünk, figyelembe kell nyék növelésére, — hiszen csök- kczik az, hogy különös gondot! venni, hogy hazánkban van szó- kent a beadásuk, a megmaradó fordít pártunk az egész mezőgaz-j cialista gazdaság, ennek két for-' terméssel pedig szabadon rendel- daság terméshozamának emelé- \ mája: állami és szövet cezeti gazda-j keznek. Tehát érdemes magasabb sc.'e. súg. Még van széles kisárutermelő j terméseredményekre törekedni. A Mezőgazdaságunk fejlődése az• gazdaság és kulákgazdaság. A' termelési biztonság fokozódását utó Iái i években elmaradt azok-! munkásosztály politikáját az | mutatja az a lény, hogy melót a követelményektől, amelyle- egész dolgozó nép politikáját úgy ggénkben is növekedett a dolgozó két a túlzottan iparosodó ország, \ érvényesítheti a szocializmus ja- népünk szükségletei állítottak elé. vára, ha következetesen a lenini Az ország kenyerének biztosítása I hármas jelszó alapján dolgozik, alapvető kérdés. Emellett fontos, Pártunk a fordulat éve után a hogy a mezőgazdaság minden {lenini hármas jelszó szelágában emelkedjék a termésho- lemében dolgozta ki faluzam, mert a begyűjtött mennyiség, valamint a parasztság által piacra vitt áruvá vált gabona képezi a városi dolgozó nép ellátásának, iparunk fejlődésének alapját. Lsak egyet ragadjunk ki a parasztság által termeitekből; a kenyérgabonát. Országos viszonylatban az egg főre eső fogyasztás 1951-ben több, mint 25 százalékkal és még az igen gyenge termésű 1952-es évben is kerek 13 százalékkal haladta meg a re- kordlermésíí 1938-as év egy főre eső fogyasztását. Nőtt a fogyasztás, a termelés viszont nincs megfelelő arányban vele. Ha csak azt nézzük meg, hogy kl> 900 ezer fővel több a városi lakosság, mint 1938-ban volt, láthatjuk, hogyan válik egyre szükségesebbé mezőgazdaságunk elmaradásának megszüntetése, a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztése, mint ahogy azt a KV október 31-i határozata is megállapítja. Ez igen fontos feladat, melynek megoldása növeli a munkásosztály és a dolgozó piarasztság köz- oet'en érdeklődését — mélyíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, mint a proletárdiktatúra alapját. Ennek a feladatnak megoldásától függ elnövelik igazán a középparasztok j esetben önké.iycskedlek, maguk már az átmenet szakaszán is — a szocialista szektor, emellett a szövetkezeti gazdaság. A dolgozó parasztok 20—25 százaléka társas gazdálkodást, folytat. De a korábbi túlzott szövetkezeti fejlesztés miatt szövetkezeteink nem voltak elég erősek és szilárdak ahhoz, hogy még ennek az arányinak is megfelelően termeljenek — így a munkásosztálynak e támasza nem volt elég erős. Az állam sokoldalú segítsége, gazdaságpolitikai intézkedései megadják az alapot ahhoz, hogy jó politikai munkával egyre erősebbé, egységesebbé, szilárdabbá tegyük. Ha erősek és szilárdak a mi termelőszövetkezeteink, akkor a fejlettebb módszerekkel megismerkedő kisárutermelők egyre inkább a nagyüzemi gazdálkodás felé haladnak.- A szövetkezet példáját a kisparaszti gazdaság is megkezdi, illetve folytatja a fejlett agrotechnika használatát és saját tapasztalatuk és a környezet példája alapján fel kell, hogy ismerjék a nagyüzemi termelésben rejlő fokozott lehetőséget, a nagyobb jövedelmezőséget. A nagyi- üzemi gazdálkodás pedig biztosíték arra, hogy több élelmet juttasson a falu a városnak. A szövetkezetekben még sok a tennivaló. Helyenként külön választják a szövetkezetbe belépett volt középparasztokat és szegényparasztokat. Ez helytelen. Egy közös gazdaság tulajdonosai, egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak. A munkásosztály legszilárdabb támasza a szövetkezeti parasztság, ami azt is jelenti, hogy az a középparaszt, aki belépett a tsz-be, szilárdabb támasza a munkásosztálynak, mint az a szegényparaszt, amelyik még kívülálló. Ez a termelőszövetkeis megmutatkozott. Pártszervezeteinknek elmélyült politikai fel- világosító munkát kell végezt- niök. szövetkezeten belül a közép? parasztellenes hangulat leküzdésére. Fel kell használják a középparasztok szaktudását és mind erőteljesebben vonják be őket a vezetésbe. Ha megbecsüli a szövetkezetbe lépett középparasztot a bentlévő valamennyi tag, az csak a szövetkezet javára, egész építésünk javára szolgál. A munkásosztály változatlanul támaszkodik a szegér.yparasztságra. Most is szép számmal vannak törpe és kisbirtokos paraszti gazdaságok, melyeknek tulajdonosai osztálylielyizetüknül fogva megbízható szövetségesek. A lenini hármas jelszó másik része: Tartós szövetség a középparasztsággal Az egyénileg gazdálkodó parasztok legnagyobb része megyénkben is a középparasztság. Ebből az következik, hogy a gabonaprobléma megoldása nem kismértékben függ attól, hogyan termelnek a középparaszti gazdaságok. Pártszervezeteinknek nem szabad szemelől téveszteni, hogy az egész mezőgazdaság terméshozamának növeléséről van szó — beleértve a középparasztok gazdaságát is. Pártunk parasztpolitikáját sérti meg, aki a középparasztságot nem különbözteti meg a kuláktól, vagy éppen gátolja annak termelési kedvét. A KV júniusi határozata az elkövetett hibák kijavítását szolgálja. A terhek kisebbítése, a különböző kedvezmények növelik a parasztság termelési kedvét. Mindennek már érezhető hatásai is vannak. A dolgozó parasztok fokozott gonsárlására. Ebben az évben október 31-ig ennek csaknem a dupláját, 84 ezer 732 forintot fordítottak kisgépek vásárlására. A megnövekedett termelési kedvet bizonyítják a tartalékföldek hasznosításának adatai is. Ezerötszázötvenkét egyénileg dolgozó paraszt kérte vissza korábban otthagyott földjét. Kisha- szonbérbe pedig 15.710 dolgozó paraszt kért több mint 40 ezer hold földet. i A gazdasági intézkedések akkor. lesznek hatásosak és akkor bizalmát, a munkásosztály vezetése iránt — és általában népi demokráciánk iránt, — ha együtt járnak á munkás-paraszt Szövetség politikai erősítésével. Az állam és a középparasztság közötti jóviszony biztosításában elsőrendű szerep jut tanácsainknak. El kovác ,o t lendiszabályokkal a »kulákság elleni harc« címén gazdaságától, földjétől megfosztották, tehát nem hagyták gazdálkodni. Ebből adódott az is, hogy a ku- lákgazdaságok földjei megmunká- latlanok maradtak, ami károsan hatolt ki a mezőgazdaság tér* sösorbán a törvényesség betar- j meiésére. Mindennek megszünte- tásával, ami azt is jelenti, hogy j lése természetesen nem jelenti a középparasztsággal való szövetség csak akkor lehet szilárd, ha a lenini hármas jelszó valameny- nyi követelményeit teljesítjük. Nálunk azonban elég gyakori, hogy a középparasztokat jogtalanul zaklatják, háborgatják. Tanácsaink nem egy ízben a kutaknak szánt korlátozási rendszabályokkal a középparasztokat súlytják. A kulákság elleni harcot is a lenini hármas jelszó egészének alapján kell folytatni. A középparasztsággal meg kell értetni, hogy érdeke a munkásosztállyal való szoros szövetség és ugyanakkor a kulákság korlátozása. A kulákság korlátozásában pedig a kulákság elleni harc megszán* letését. Jelenti azt, hogy lankadatlan éberséggel őrködjünk, hogy kártevő munkát ne végezhessen, de a túlzó módszereket meg kell szüntetni. A kulákkor- Játozást úgy kell folytatni, hogy általában ne tegye lehetetlenné gazdálkodásukat. Mivel a kulák- nak még van annyi befolyása, hogy helyienként ideig-óráig maga után vonja a dolgozó parasztság bizonyos részét, — a kulákság elleni harcot nem lehet elválasztani a dolgozó parasztság politikai felvilágosításáért folyó harctólKormányunk programmja, a Központi Vezetőség júniusi cs októberi határozatai legfontosabb szilárdan kell támaszkodnunk á ■ feladattá teszik a dolgozó népünk szövetkezeti- és szegényparaszt- j anyagi és kulturális ielemelkedé- ságra. 1 j sének meggyorsítását. Ennek fő Hogyan nézeti ki nálunk ed- láncszeme a mezőgazdasági térdig a kulákkorlátozás? A kulák- j rne’.és nagyarányú fejlesztése, s ságot korlátozó politikánk álcsú- ezzel együtt a munkás-paraszt szott a likvidálás oldalára. Eb- szövetség erősítése, a lenini bárben nagyrésze van a mi tanácsainknak, állami szerveinknek. Sok inas jelszó helyes alkalmazása. Rocskár JánosA Béke Vílágfanács ülésszakának november 24-í esti ülése Bernal professzor beszéde j (Lengyelország) adta meg a szót. | tömegpusztító fegyverfaj la elülBecs. (TASZSZ) A Eéke-Világ- tanács ülésszakának november 24-i esti ülésén felolvasták Bernal professzor (Anglia) beszédét, aki nem tudott résztvenui az ülésszak munkájában. Az utóbbi idők eseményeinek eredményeképpen, — mutatott rá Bernal professzor — jelentősen megnőttek a leszerelés elérésére irányuló munkánk sikerének lehetőségei. Egyre több és több különböző politikai meggyőződésű ember ismeri fel a jelenlegi fegyverkezési hajsza pusztító következményeit. A mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk ezeket az embereket, cselekvési jelszavakat adjunk nekik, amelyeknek megfelelőien velünk együtl követeljék majd a határozott leszerelést. L. Infeld felszólalása Az ülésen elnöklő Eugenie Colion ezután Leopold Infeldnek Inefld rámutatott arra, hogy j lását csakis jóindulátú légkörben mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió rendelkezik hidrogénfegyverrel. Infeld professzor rávilágított arra, hogy az a tömböm bll ”éS "tf hídrogénbomba, valamint a lobbi lefolyó tárgyalások, mindenki számára elfogadható megegyezés útján lehet elérni. Elérkezett az idő, amikor meggyőzően rá kell világítani a népek előtt, hogy a béke létük alapfeltétele. A ^ T3. Dobretsberger pVófcsszor felszólalása Dobretsberger professzor (Ausztria) beszédében azzal a veszéllyel foglalkozott, amellyel Nyugat-Németország újrafelfegy- verzése fenyegeti Ausztriát. Nyugat-Németország vezetői — mondotta — nyíltan hangoztatják támadó céljaikat. Annak a szándékuknak adnak kifejezést, hogy újból megszá’liák Ausztriát. Országunkban — folytatta Dobretsberger — elhangzanak olyan beszédek, amelyek célja a Nyu- gat-Németországgal való Schluss» előkészítése. «anFlorica Mezincescu felszólalása Florica Mezinöescu asszony (Románia) kiemelte, hogy a nagyhatalmak közötti tárgyalások nemcsak lehetségesek, hanem minded kilátás megvan sikerességükre is, ha kivétel nélkül valamennyi nagyhatalom résztvesz bennük és ha e tárgyalások középpontjában a legfőbb probléma áll majd, nevezetesen a nemzetközi feszültség enyhítését célzó eszközök megtalálása. KÉT VILÁG — KÉT KÖLTSÉGVETÉS A Kommunista Párt és a szovjet kormány rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére. Ezt a nagy célt tükrözi a szovjet állam költségvetése is ■ 1953-ban a Szovjetunió a népgazdaságba, a szociális és kulturális szükségletek kielégítésére 322.3 milliárd rubelt fektet be. Ez az összeg a Szovjetunió 1953. évi költségvetésének több mint a fele. A honvédelmi kiadások az állami költségvetésnek 20.8 százalékát teszik ki. ■ A szovjet állam költségvetésében a bevételek 1953-ban 37.5 milliárd rubellel voltak magasabbak a kiadásoknál. A Szovjetunió költség- vetése bevételeinek legnagyobb része a szocialista gazdaság jövedelmeiből ered. Ebben az évben ez az összeg meghaladja az állami költségvetés összes bevételeinek négyötödét. A háború óta a Szovjetunióban hatszor szállították le a közszükségleti cikkek árait. 1947-től 1952-ig a hús ára például több mint a felére, a kenyéré 60 százalékkal csökkent. A Szovjetunió óriási összegeket költ lakóházépítkezésekre. Ebben az évben az állam lakásépítkezésre 25 százalékkal többet irányozott elő, mint az elmúlt esztendőben. A kapitalista országokban a költségvetés a nép kizsákmányolásának eszköze. A nagyarányú fegyverkezési hajsza következtében ezekben az országokban egyre fokozódik a dolgozók elszegényedése és nyomora. ■ Az Egyesült Államokban az összes költségvetési kiadásoknak több mint 70 százalékát fordítják katonai célokra. Angliában és Francia- országban az 1952—53-ns költségvetési évben csaknem kétszer akkora összeget fordítottak hadikiadásokra, mint a háborúelőtti 1937—38-as évben. A kapitalista országokban a költségvetés bevételeit főleg a lakosságtól behajtott adók képezik. Az Egyesült Államokban a lakosságra kivetett közvetlen adók az 1952—53-a9 költség- vetési évben 12-szer magasabbak voltak, mint az 1937—38-as költségvetési évben. ■ Franciaországban 1952 végén a kiskereskedelmi árak szintje több mint 200 százalékkal volt magasabb, mint 1947-ben. Ez idő alatt a hús ára 88 százalékkal, a kenyéré több mint 100 százalékkal emelkedett. ■ Az 1952—53-as költségvetési évben az Egye« sült Államok lakásépítkezésekre a költségvetésnek mindössze 0.75 százalékát irányozta elő, vagyis csaknem 120-szor kevesebbet, mint a hadikiadásokra.
