Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1933 NOVEMBER 23., SZERDA Zárszámadások tapasztalatai Volt uagykereskedóik, árdrágítók mint baromíifelvásárlók IX ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ára 50 fillér A nagy mozgósító erő A párt, hazánk építésének vezetőereje, rendíthetetlenül követi a lenini-sztálini elveket. Pártunk és a dolgozó tömegek megbont­hatatlan kapcsolata arr^ épül, hogy a párt szervezi és mozgósítja a dolgozókat a jobb élet, a magasabb anyagi és kulturális szín­vonal elérésére, a szocializmus felépítésére. A nép lálja, hogy vágyait és akaratát a párt politikája testesíti meg, ezért bizalom­mal követi és aktívan támogatja ezt a politikát.. A Központi Vezetőség június 27—28~i ülése feltárta az építő munkánkban elkövetett hibákat és olyan gazdaságpolitikát dolgo­zott ki, amellyel még biztosabb alapra helyezte a szocializmus épí­tését. Október 31-én a KV értékelte a június óta végzett mun­kát — messzemenően figyelembevette a szocialista társadalmi rend gazdasági alaptörvényét: az építéssel párhuzamosan szüntelenül gondoskodni kell a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek lehető legteljesebb kielégítéséről. Ennek érdekében állan­dóan növelni keli a termelést és mindenekelőtt az egész me­zőgazdaság — tsz és egyéni gazdaságok terméshozamát. A néptö- nvegek javát szolgáló intézkedések végrehajtásában elsődleges sze­rep jut páriszer.czeteinkre. Megyénkben a kommunisták a taggyűléseken közösen be­szélik meg a KV október 31-i határozatát. A megtartott kibővített aktívaülések tapasztalatainak felhasználásával, a megtartandó tag­gyűlések állomásai a KV határozatának végrehajtására. A taggyűlés eredményességéhez járul hozzá a jó titkári be­számoló. Még mindig gyakori, hogy a titkár elvtársak maguk ké­szítik el a beszámolót és az netn a pártvezelőség egészének kol­lektív munkája. A taggyűlés színvonalát emeli, ha a titkári be- számoló jól elemzi a Központi Vezetőség határozatának szellemé« ben a helyi eredményeket és hibákat• Mindig, de most különösen szükség vari arra, hogy vitázók legyenek ezek a taggyűlések. A pártbizalmi elvtársak úgy járulhatnak ehhez hozzá, ha idejé­ben felhívják a tagság figyelmét a taggyűlés napirendi pont­jára és a tagság jól felkészül, hozzászólásaival, javaslataival, bí­rálatával segíti a helyi pártszervezet munkáját. Az elmúlt havi párti a «gyűlések a tagság hiányos megjelenésének következtében nem tiég harcosak, legtöbb, helyen passzívak voltak, A párt politikáját megérteni és annak megvalósulásáért harcolni: szép és kitüntető feladat. Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk gazdaságpolitikáját megmagyarázzuk és megvalósítsuk, a népnevelőmunka színvona­lát kell emelni. A taggyűléseken kikristályosodik a helyijeendő és a kommunisták harcoljanak elsősorban annak megvalósításáért. \ pártnak megkülönböztetett figyelmet kell szentelnie a dol­gozóktól jövő bírálat meghallgatására és megszívlelésére. A párt politikájának végrehajtását a tömegek saját tapasztalataikon el­lenőrzik. Bírálatuk jelzi, ha a párt politikáját valaki eltorzítja, meghamisítja,'vagy nem hajtja végre. A dolgozók bírálata aktivi­tásuk jele is, azt mutatja, hogy a párt és az ország ügyét saját ügyüknek tekintik Éppen ezért az alulról jövő bírálatot bátorí­tani, serkenteni kell. Az aktíva-üléseken. résztvett elvtársak zöme élt a bírálat fegyverével. A már megtartott taggyűlések legtöbbje a bírálat, önbírálat szellemében zajlott le. Most a taggyűlése­ken minden kommunista érezze kötelességének, hogy éljen a Szer­vezeti Szabályzatban biztosított jogával, bírálja azokat a párttago­kat — tekintet nélkül beosztásukra, — akik mulasztásokat kö­vetnek el. A. pártdemokrácia azt is megkívánja, hogy minden kommu­nista dolgozzék tevékenyen a pórt és kormányhatározatnak végre­hajtásán.0 Minden párttagnak legyen pártmegbizatása. A párttag­ság aktivizálása egyik fontos feltétele annak, hogy a párt a tö­megeket kellően bevonhassa a termelésbe és társadalmi tevékeny­ségbe. Pártunk belső életének megjavítása velejárója a Központi Ve­zetőség határozata megvalósításának. Különösen falusi pártszer­vezeteinknek kell megnyitni az egyénileg dolgozó parasztok előtt a párt kapuit. Ha a kommunisták állandóan a tömegek között él­nek, észreveszik, hogy most az őszi munka idején is nap, mint nap újabb hősök, párttagnak és tagjelöltnek alkalmas dolgozó pa­rasztok tűnnek ki. A taggyűlések akkor töltik be hivatásukat, ha mozgósító erővel bírnak a soronlevő feladatok elvégzésére. Az őszi mező- gazdasági munka; vetés, mélyszántás mielőbbi befejezése, része a párthatározat és a kormányprogramul végrehajtásának. Népűnk életszínvonalának emelkedését csak akkor tudjuk biztosítani, ha népgazdaságunk minden ágában, mindenekelőtt a mezőgazdaság­ban megalapozzuk a terméshozam növelését, üzemekben sikeresen fejezzük be éves tervünket. A kommunistáknak, mint élvonalbeli harcosoknak, feladata erre mozgósítani, ennek érdekében, a párt és a tömegek közötti kapcsolatot megszilárdítani. Gondosan kell gazdálkodnunk, be kell tartani az állami, és munkafegyelmet, szüntelenül növelni kell termelésünket. Ezeket a feladatokat úgy oldhatjuk meg, ha a pártszervezetek minden dolgozót mozgósítanak a KV határozat alapján a korín ányprog- íamm megvalósítására. Pártszervezeteinknek bőséges alkalmuk nyílik arra, hogy önállóan, alkotó módon oldják meg feladatai­kat, ehhez nyújtson segítséget a jól előkészített, színvonalas tag­gyűlés. Gyorsítsuk a még hátralévő őszi munkák ütemét A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Osztálya jelenti: Nem »ok választ el bennünket attól, hogy a szeghalmi, a sar- kadi, valamint a mezőkovácsházi járás után a többi járás is és ezzel egész megyénk befejezze a vetést. Amilyen jól halad az utóbbi időben a kenyérgabona vetése, hasonló lendülettel kell végezni a még hátralévő munkákat: az istállótrágyázást ca a mélyszán­tást. E tekintetben valamennyi járásunkban még sok a tenni­való. Tanácsaink munkáján mú­lik az, hogy megyénk ezeknél a munkáknál is — különösen az is­tállótrágyázásnál, melyben az utolsók között vagyunk — az el­sők közé küzdje fel magát. Az alábbiakban közöljük járá­saink sorrendjét a november 20-5 állapotnak megfelelően: Őszi búzarctíMbeii; 1. Szeghalmi járás 2. Sarkad! Járás 3. Mezőkovácsházi j 4. Orosházi járás 5. Szarvasi járás 6. Békési járás 7. Békéscsaba 8. Gyulai járás 9. Gyomai járás Isláilálrágyfizá-ban; 1. Szarvasi járás 2. Orosházi járás“ 3. Sarkadi járás 4. Mezőkovácsházi j 5> Gyulai járás 6. Békési Járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás 9. Békéscsaba Tavasziak alá végzett szántásban: 1. Gyomai járás 2. Szeghalmi járás 3. Sarkadi járás 4. Szarvasi járás 5- Orosházi járás 6. Békési járás 7. Békéscsaba 8. Mezőkovácaházi j. 9. Gyulai járás Fokozzák továbbra is a munka lendületét a malomipar dolgozói az éves terv sikeréért A békésmegyei Malomipari Egyesülés dolgozói nagy lendü­lettel harcolnak éves tervük si­keres befejezéséért. Ez annál in­kább is fontos, mivel októberi1 tervüket is csak 74,2 százalékra teljesítették. A tótkomlós! malom dolgozói harcolnak a leglelke­sebben.■ Az őrlő-brigád novem­beri vállalását már (a második tíz napban túlteljesítette. 19C9 forint helyett 2405 forint érté­ket termeltek. Krska Pál és Bar- tyik András brigádja 101,5 száza­lékos lisztkiaknázást ért el. La- posnyik Máidon be- és kimérő munkája mellett, állandóan fog­lalkozik szak társaival, jelenleg is két új dolgozót tanít, hogy megismertesse velük a szakma fogásait. Az erőtelep dolgozói a Gazda-mozgalomba bekapcso­lódva jó eredményeket érnek el. Szén helyett a kazánban kátrányt tüzelnek és így ebben a hónap­ban 28 mázsa szemet takarítot­tak meg. Ezzel anyagtakarékos­sági vállalásukat 393 forint he­lyett 1005 forintra teljesítették. Hasonló eredményt érnek el az orosházi hengermalom dol­gozói is. Jó munkájuk bizonyít­ja, hogy az élüzem második he­lyezettje leli a vállalat. Az őrlő üzemrész dolgozói 103 százalé­kos vállalásukat már 105 száza­lékra teljesítették- Horváth Jó­zsef hengerőr, Kovács Józscfué szitaőr, Szilágyi Péter koperos 105,7 százalékot teljesített. A le­zsákoló brigád 115 százalékos vállalását 119,5 százalékra telje­sítene. A gyulai malomban az erőte­lep dolgozói a Gazda-mozgalom­ba bekapcsolódva rizshéj tüze­léssel 170 mázsa szenet takarí­tottak meg november hónapban Ez követendő példa úgy * bé­késcsabai Erzsébet, mint a dé- vaványai malom részére, annál is inkább, mert mindkét üzem­nél nagy mennyiségben van. tá­rod rizshéj. Csupán hozzá kéjt nyúlni és máris nagymennyisé­gű szenet tudnak megtakarítani a népgazdaságnak, A terv teljesítésben elmaradt a* egyesülés többi malma, például az Erzsébet malom, a fűzesgyar- mati malom. Javítani kell a po­litikai nevelőmunkát és a szak- szervezeti munkál ezekben, ez üzemekben, hogy’ teljesíteni tud­ják éves tervüket Az ég^ctő-brigádolí munkájától függ, liogy sí Téglagyári Egyesülés hogyan teljesíti ezévi tersét SZOBIT A CIPŐ az égetési terv teljesítésénél a Békésmegyei Tég­lagyári Egyesülésnél, közeledik az év vége és bizony gyengén áll vele. November 20-ig az Egye­sülés csak 87 százalékra teljesí­tetté éves tervét. Legjobban a gyulai telep húzza vissza, ahól csak 50.2 százalékra teljesítették előirányzatukat. Ha nagyon igye­keznek a gy ulai téglagyár '•dolgo­zói, a napi tervek teljesítése mel­lett még egy millióval csökkent­hetik égetési tervlemaradásukat. Az égető brigádok vegyenek pél­dát a nyersgyártókról, Ludvig és Kneifet Márton brigádjairól, melyek jó munkája nagyiban hoz­zájárult ahhoz, hogy, a vállalat 118.7 százalékra teljesítette ezévi nyersgyártási tervét. Igyekezniük kell, az égető brigádoknak, mert november második dekádjában sem teljesítették tervüket. Hiba, hogy az égetők és a berakok nem dolgoznak össze, ügy néz ki a berakás, mintha villával szór­nák be a téglát a kemencébe. Így nem tud előrehaladni ren­desen a tűz, AZ EGYESÜLÉS TÖBBI te­lepe az égetési tervteljesítéssel már sokkal jobban áll. Orosháza 1. Téglagyár november 20-ig 99.5 százalékra teljesítette ezévi ége­tési tervét. Tehát csak fél szá­zalék hiányzik, hogy éves ter­vüknek eleget tegyenek, A dolgo­zók hősies munkát végeztek, a berakók, az égetők és a kihor­dó k mindenkor megbeszélték, a munkával kapcsolatos problémá­kat. Ez segítette őket ahhoz, hogy amikor még júliusban 439 ezer téglával adósak vollak, —,..ma ebből a lemaradásból csak j l'£ ezer tégla hiányzik. Nagyon szé­pen dolgoztak és dolgoznak ma is az éves terv teljesítése érde­kében. Az orosházi II-es Tégla­gyár 90, a mezőberényi I-es Tég­lagyár 90.5 százalékra teljesítette ezévi égetési tervét. Az orosházi 11-es Téglagyár égetőinek jó mun­káját bizonyítja, hogy októberben országos viszonylatban harmadi­kok lettek az égetési versenyben. Megkezdődött a téli szakoktatás a Isz-ekben A mezőgazdasági ter­melés növelése szüksé­gessé teszi, hogy a szö­vetkezed dolgozók ta­nuljanak, képezzék ma­gukat, elsajátítsák azo­kat az agro- és too- technikai módszereket, melyeknek ismeretében növelni lehet a növény­termesztés és álíatte- nyészlés terméshozamát. Megyénk termelőszövet­kezeteiben ezért már az elmúlt évben megkez­dődtek a hároméves mesterképző tanfolya­mok. Az első évet hu­szonhat termelőszövet­kezetben 744 tsz-tag eredményesen végezte cl. Az újabb tanfolyamok szervezése betekkel ez­előtt indult meg. A me­gye legnagyobb, növény­termesztésijén és állatte­nyésztésben élenjáró ter­melőszövetkezeteiben 30 hároméves tanfolyamot alakítottak. A termelő­szövetkezeti dolgozók tudásszomját bizonyítja, hogy már az első he­tekben 287 jelentkező volt. A növénytermesz­tés és állattenyésztés is­mereteinek elsajátítása mellett igen nagy az ér­deklődés a zöldségter­mesztés és öntözéses gazdálkodás iránt. Az utóbbiból a tervezett tanfolyamok számát hat­tal kellett növelni. A mesterképző tanfo­lyamok ezen a héten kezdődtek meg a me­gyében. Már az első napi foglalkozásokon nagy érdeklődés nyilvánult meg. A gyulai t Petőfi» tsz állattenyésztési tan­folyamát például tizen­hatan hallgatták meg. A mesterképző tanfolya­mokon a téli hónapok estéin 96 órán át megis­merkednek a hallgatók a világ leghaladóbb me­zőgazdaságának tudo­mányával: a szovjet ag- robiológiával, agro- át zootcchni kával. A tanfolyamokon a* előadásokat a tanácsok, gépállomások legjobb szakemberei tartják.. A tavaszi munkák megin­dulásakor a hallgatók különféle termelési fel­adatokat kapnak, me­lyeket a tanfolyamok előadóinak segítségével a munkaterületeken olda­nak meg. Ezenkívül kí­sérleti tan- és állami gazdaságokban ismer­kednek meg a már al­kalmazott es bevált ter­melési módszerekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom