Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-03 / 258. szám
ViUaísúrifiU Hifit 1553 november 3 , keddi SZOVJET ÉLET A konszfantyinovkai gép- és iraktoráliomás üzemi bizottságának munkája A szovjet mezőgazdaság további nagyarányú lejtődé ében döntő szerepet töltenek be a gép- és traktorállomások. A gép- és Irakloráliomások előtt álló nagy feladatok megoldását a szakszervezeteknek elő kell segíteniük! A gépállomásokon már mu a gépkezelők, agronómuso.k és zootech- nikusok nagy serege dolgozik, s ez a sereg egyre nagyobb lesz. Az üzemi bizottságok egyik legfontosabb feladata: hatásos munkaversenyt szervezni a gépállomásokon a jó termelési eredményekért, gondoskodni a dolgozóié továbbképzéséről és továbbjáví- tani az é’ct- és munkaviszonyaikat. A konsztantyinovkai gép- . c's traktor állomás a sztavropoli ha- tárlerület egyik legnagyobb gépállomása. Harminc kombájnjával. 87 traktorjával é; többszáz egyéb mezőgazdasági gépével négy kolhoz 24 ezer hektár földjén végzi el a főbb mezőgazdasági munkákat. A gépállomás üzemi bizottságának tagjai: két agronómus, egy könyvelő, egy mechanikus és egy kombájnvezető. Az üzemi bizottság egyik legfontosabb munkája most az, hogy segít a pártszervezetnek megmagyarázni a nagyjelentőségű határozatokat. Az üzemi bizottság tagjai előadásokat tartanak a műhelyekben, mezei szállásokon és arra törekszenek, hogy minden gépkezelő tisztán lássa feladatait, aktívan vegyen részt a gépállomás munkájának átszervezésében. Gondoskodás a földeken dolgozókról A központi majortól távol dolgozó gépkezelők nem szakadnak el a kollektívától. Rádiókészülék köti össze a mezei szállásokat a központi majorral. Több fehér házikóból áll az 5. számú traktorosbrigád mezei szállása. Az egyik házban van a traktorosok szállása, az ebédlő és a konyha. A szobákban hófehér ágyak, az ablakon virágok, az asztalon a legfrissebb újságok és könyvek. A brigád tagjai nemrégiben elhatározták, hogy fásítják tanyájuk környékét. A gépállomás üzemi bizottságának kérésére a faiskola többszáz csemetét juttatott a brigád számára, amelyet a traktorosok gondosan el is ültettek. Az üzemi bizottság gondoskodik arról, hogy a gépkezelők idejében kapják meg az újságokat, leveleiket, hogy könyvekhez jussanak, s rádióösszeköttetés révén értesüljenek a legfontosabb bel- és külföldi eseményekről. Törődés az ni káderekkel lyen jó volna hát saját erőnkből valamilyen színmüvet bemutatni, hacsak egyfclvonásosat is. Az üzemi bizottság támogatta a javaslatot. A dolgozók szívesen vettek részt a próbákon. A közös fáradozásnak meg is volt az eredménye, .a színjálszócso- port bemutatkozása teljes sikerrel járt. Ugyancsak az üzemi bizottság közreműködésének eredménye az, hogy megszervezték a sportkört, amelynek kötelékébe 70 ember tartozik. Könnyüatiéiikai, lövész és röplabdaszakosztály mű-1 ködik. Több mint ölvenen meg-: szerezték a GTO-jelvcnyt. A gép- és dolgozóinak traktorállomások létszáma óriási arányban növekszik a Szovjetunióban. Ennek következtében nehezebbé válik az üzemi bizott- gok munkája is. Az elkövetkezendő időben jelentős tömegnevelő munkát kell végezniük, hozzá kell szoktatni minden gépkezelőt a társadalmi munkához. A szovjet mezőgazdasági gépkezelők szilárdan eltökélték, hogy becsülettel elvégzik a párt és a kormány által kitűzőit feladatokat. A gép- és traktorállomások kollektívái mindent megtesznek, hogy biztosítsák a szocialista mezőgazdaság további nagyarányú fejlődését, megteremtsék az élelmiszerek bőségét a lakosság számára ér a nyersanyag bőségéi a könnyűipar számára A Magjar Síolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának i hívja a Magyar Dolgozók Pártja» ! Központi Vezetősége 1953 októ- nak III. kongresszusát, bér 31-én kibővített ülést tarj tott, amelyen megtárgyalta aPo- ! liiikai Bizottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról és a párt további feladatairól. A beszámolót Rákongresszusát. A Politikai Bizottság javaslatot terjesztett elő a pártvezetőségek és pártválasztmányok jövő cv elején történő újjáválasztásá- ról. Aes Lajos elvtársnak, a Közkosi Mátyás elvtárs, a Központi ponti Vcíctőség titkárának be- Vczctőség első titkára terjesztette ; s™mojoja k*ovlte,t I elő. Beható vita után a beszámoló alapján a kibővített ülés egyhangúlag határozatot fogadott cl. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1934 áprilisára összeillés a javaslatot elfogadta s a kérdésben megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársat beválasztotta a Politikai Bizottság tagjai sorába. Az Albán Népköztársaság új magyarországi követe átadta megbizóJevelét KERESZTREJTVÉNY Miért lopják a napközik vezetőinek idejét? Adva van egy napközis övödet, például a Rákóczi-telepen. Annak rendje módja szerint a napközinek van egy vezetője, akinek az a feladata, hogy helyesen irányítsa a gyermekekkel való foglalkozást s foglalkozzon ő maga is velük, ellenőrizze az étel- készítési, a jáminűségíi ellátási s beszerezhesse a szűk: égés élelmiszerkészleteket, fűszerféléket. A fentiek jó elvégzésére azonban vajmi kevés ideje marad, mert ideje jórészét elrabolja a bevásárlás, illetve nem is annyira a bevásárlás, mint a bürokrácia■ A llákóczi-1 elepi napközis óvőda hét kilométerre van Orosháza városi tanácsának pénzügyi osztályától, il'etvc annak körzetében lévő üzletektől. Oda-vissza ez 14 km. Akár gyalog, akár vonaton teszi is meg az utat; mindenképpen egy fél napba kerül. A pénzügyi osztályon azonban mii sem törődnek egy félnappal. A itapközioUhonnak szóló kiutalások ütvevése végeit is becitálják a napközi vezetőjét. S ez még kugliján. De vásárolni is csak bent a városban lehet. Es pedig az alábbi tortúrával, ha úgy tetszik kálváriával, magyarul látás-jutással, hetenként kétszer. Amint megérkezik reggel A órára, végigjárja az üzletekei; a fűszerest, a hentest, a zöldségest s mindegyik Helyen számlát állíttat ki a megvásárolandó fűszerről, hentesáruról, zöldségféléről. Ha igyekszik, ezt a műveletet 9 óráig, féltízig elvégzi, vagyis akkorra együtt vannak a számlák. Ezután azokkal «rohant a tanács pénzügyi osztályára, hogy bemutassa, mit szándékozik vásárolni- A bemutatás azonban időbe kerül s ha helyben hagyják, még akkor sincs minden elintézve. At kell menni egy másik szobába csekkért, olt is várakozás, ott is időtöltés, Már féltizenegy és még csak papírok vannak a kezében. Rohanás vissza az üzletbe. Mire mindent kimérnek, az idő déi/elé jár. S a napköziotlhon vezetője hoitfáradt. De még elölte hét kilométer út s kezében a rengeteg cipelnivaló. Ha csak végiggondolja minaezt az ember, már akkor borsózik a hála. Lehet, hogy az orosházi Városi Tanács Pénzügyi Osztályán dolgozóknak, illetve azoknak, akik ezt a bürokratikus szabályt bevezették, nem. Azt nem »kívánjuk«, hogy egyszer is végigcsinálják azt, amit a napköziotlhon vezetője, mert akkor nem maradna idejük ehhez hasonló rendszabályok felállítására. Márpedig, ha a hasonló rendszabályok kivesznének, vereséget szenvedne a bürokrácia. Akkor pedig mi volna?! Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhe- j lyellesc november 2-án fogadta j Piro Koci rendkívüli követ és : meghatalmazott minisztert, az Al- ■ bán Népköztársaság új magyar- országi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél áladáskor Nagy j Dániel és Piro Koci követ beszé- j det mondóit. I A megbízólevél átadásánál jelen volt Berci Andor, a külügyminiszter első helyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Marjai József, a külügyminisztérium protokolíoszlályá- nak vezetője. A megbízólevél átadása után a követ a kíséretében megjelent Koü Shuke lepvetségi másodtitkárt és Anastas Gadeshi kereskedelmi tanácsost bemutatt. Nagy Dánielnek, az Elnöki Tanács elnökhelyettesének. A títoista-rendszer tönkreteszi a jugoszláv ifjúságot Irta: P. A jugoszláv ifjúmunkásokra napról-napra súlyosabban iiehe- j zednek a munkanélküliség követ- ! kezmenyei. Egyedül a múlt év nyarán a szarajevói üzemekből | több mint 300 ifjúmunkást bo- I csatoltak cl. Az utóbbi hónapokban a novk-zadi vállalatokból 554, a szuboticai gyárakból pedig 150 ifjúmunkást küldtek cl. Csak Zágrábban 15 ezer ifjúmunkás lézeng munka nélkül. Az «Omlagyina» című titoista lap 1953 március 15-i száma beismeri, hogy a munkanélküliek 54 százaléka ifjúmunkás. A belgrádi «Avala» és «Duna», a szuboticai «Március Síüzemben, Szarajevóban, Szkopl- jeben, Mariboiban és más jugoszláv városok üzemeiben hónapokon keresztül nem fizetik ki az ifjúmunkások keservesen megkeresett bérét. A gosztivari szőnyegszövő vállalatnál és a nisi rádióüzemnél a munkások hosszú idő óta néni kapják meg teljes fizetésüket. A béke álján A háború útján A konsztantyinovkai gép- és traktorállomás igazgatójánál igen sok volt gépkezelő jelentkezik, hogy vissza akar térni a gépállomásra dolgozni A visszatérőket szívélyesén fogadják és minden feltételt biztosítanak számukra a termelékeny munkához. Gondoskodnak a megfelelő életviszonyok megteremtéséről, elsősorban lakásokról is. Az üzemi bizottság segítségével többen építenek családi házat. A kezdeményezések támogatása Ahmedsin mechanikus javasolta a következőket: — Helyiségünk van hozzá, miA SZIKRA kiadásában gyűjteményes kö'.et jelent meg M. I. Ka liny in cikkei!»)) és beszédeiből. A gyűjtemény M. I. Ka- Itnyinnak a felserdűiő nemzedék kommunába neveléséről és oktatásáról szóló ieofontosabb beszédeit és cikkeit tartalmazza. A kötet az 192.1 és 1945 közötti időszakot öleli fel és három- résziről áll. 1550 1951 1952 / 1953 1954 1955 a NDK áru-forgalma nak emelk ed&se • Az üzemek növekvő termelése több árut, nagyobb választékot jelent a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak. Ugyanakkor a tervek túlteljesítése növeli a keresetet is. Van miből vásárolni. Egyre jobban növekszik az NDK áruforgalma s ehhez nem utolsó sorban hozzájárul az is, hogy' alig néhány hó- j napon belül másodszor csökkentették a fontosabb árucikkek árait, j A tervek teljesítése során egyre nagyobb lesz a bőség a Német j Dcmokralikus Köztársaságban is. Nyugat-Németországban fokozódik a munkanélküliség, nő a dolgozók nyomora. A megszállási! költségek fedezésére egyre na- I gyobb adót vetnek ki a dolgozók- ! ra. Míg 1949-ben a megszálló csapatok ellátása 4 milliárd már- ! kába került, 1953-ra több mint | 9 milliárd márkára nőtt. Bobara e Jugoszláviában mindennapos jelenség, hogy az ifjúmunkások» mik nincs hol lehajtani fejüket, nincs otthonuk és arra kényszerülnek, hogy elhagyott romépületekben. parkokban, pinceodúkban keressenek szállást. Az ifjúmunkásoknak csak egy igen kicsi, elenyésző része kapott helyet az úgynevezett «tauoncotthonok- ban», illetve «'intézetekben». Ezekben azonban szintén elviselhetetlenek az életkörülmény ek. A belgrádi «Nin» című lap ezekről az «otthonokról» a következőket írja: «Egy szobában 36 ágy van. A 36 ágyon 50 tauonc alszik. Rongyos pokrócokkal takaróznak. A tanancok már több mint egy éve nem kaptak ruhaneműt.* Aa otthonokban a «nevelők» még a legembcrtelcnebb eszközöktől sem riadnak vissza. Erről a «Borba* című titoista lap 1953 július 16-i száma így íc: «... a tanoncokat úgy büntetik, ti^gy súlyos desz- kakölegekel kötnek a hátukra és ezzel a teherrel addig kergetik őket, amíg összeesnek...» Az ifjúmunkások botozása és kínzása megszokott jelenség. Hasonló a helyzetük a magad- vállalkozók náf dolgozó ifjúm lakásoknak is. Napi 10—12 órás nel:é: munka után kénytelenek a vállalat tulajdonosának háztarlá- [ sóban is dolgozni. Ezeknek az inasoknak embertelen bánásmódban van részük. Dragulin Zsifko- vics vállalkozó például forró vassal támadt inasáira. Ezek a szerencsétlen tanoncok a legtöbb esetben rné; a jogos bérüket sem kapják meg. Az államkapitalista vállalatok és a magáncégek a minél magasabb profit biztosítása érdekében még a legcsekélyebb védőfelszerelést sem szerzik be. Ez természetesen tömeges baleseíekhoz vezet, amelynek következtében a dolgozók egymás után vesztik cl életüket, vagy válnak örökre nyomorékká. A szkopljei »Nova Ma- kedonia« jelenti, hogy 1952 első felében 500 halálos kimenetelű és 36 ezer súlyos üzemi baleset történt Sziszakon 1952 januárjától- szeptemberig 346 ifjúmunkás közül százat ért baleset. Jugoszláviában ma üzemi balesetekből kifolyólag 400 ezerrel emelkedett a nyomói ékok száma az 1945. évihez viszonyítva, ennek 40 százaléka ifjúmunkás volt.
