Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-20 / 272. szám
_______________________________________ VlUai&aioU Hé^eÜnnepi gyűlés a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35-ik évfordulóján 1953 november 20 , péntek A Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35. évfordulója alkalmából november 20-án, 'pénteken 17 órakor ünnepi gyűlést rendez az EFEDOSZ székházában (Sztá- lin-tér 16.) Ünnepi beszédet mond Andics Erzsébet elvtársnő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja Emlékműsor a rádióban a KMP megalakulásának évfordulóján November 20-án van a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 35. évfordulója. Ebből az alkalomból pénteken este 20.40 órakor a Kossuthrádión «Ifjú marad a világ!» címmel zenés irodalmi műsort közvetítenek. A műsor bevezetőjét Gergely Sándor Kossuth-díjas író írta. Biiioux képviseld leleplezte a francia nemzetgyűlésen a burzsoá érdekeket kiszolgáló szocialista vezetőket Párizs. (MTI) A nemzetgyűlés külpolitikai vitájában szerdán felszólalt Francois Billoux képviselő, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, aki élesen elítélte a háborús célokat szolgáló bonni és párizsi szerződéseket, támadta a kormányt, amely tovább folytatja nemzetellenes és népcllenes politikáját s leleplezte Guy Mollet képviselőt, a Francia Szocialista Párt főtitkárát, mint a burzsoázia érdekeinek hűséges kiszolgálóját. «A főtitkár úr — mondotta — hiába akarja megmenteni a bajbajutott burzsoáziát. A szocialista munkások tömegei a kommunistákkal és a többi franciával együtt nem hajlandók hozzájárulni a revansra vágyó németek felfegyverzéséhez. A francia munkásosztály és az egész nép hangos <nem»-et kiált, amikor a burzsoá érdekeket kiszolgáló kormány a háborús szerződések ratifikálására, készül.» Nemzeti viseletben jelentkezett munkára — nem alkalmazták Uj Deliéi. A »New Age« India Kommunista Pártjának hetilapja közli egyik olvasójának levelét. Az olvasó a következőket írja: »Néhány hónappal ezelőtt az Imperial Bank of India ma- darasi fiókjánál jelentkeztem alkalmazás végett. A titkán azt kérdezte tőlem: Hol hagyta a kabátját? (Keralai nemzeti viseletbe voltam öltözve..) Nyugodtan így1 válaszoltam: ez az én nemzeti viseletéin. A mi időjárási viszonyaink csupán ezt az öltözéket engedik meg és nem akarom az európaiakat utánozni. A titkár erre megjegyezte: »Elmehet«. Kijelentették, hogy nem vagytok alkalmas arra, hogy az állást elnyerhessem, jóllehet minden szükséges képzettséggel rendelkezem. Vájjon nem felháborító megsértése ez nemcsak alapvető jogainknak, hanem a nemzeti eszméknek és függetlenségünknek« ? — írja a »New Age« olvasója. Több mint hetvenötezer kötvényt sorsolnak ki törlesztéssel as J. Békekölcsön S-ik sorsolásán Az I. Békekölcsön jövő héten Szegeden megtartandó sorsolásán ötödször jutnak nagyösszegű nyereményekhez azok a kötvénytulajdonosok, akik 1950 őszén lelkesedéssel vettek részt a köl- csönjegyzésben. Az I. Békekölcsön minden egyes sorsolásán sokan nemcsak a befizetett összeget, hanem annál jóval többet nyertek vissza készpénzben is. A most sorrakerülő szegedi sorsoláson — november 26.-29. között — a változatlan összegű, 95.200 darab nyereményen kívül több mint hetvenötezer darab kötvény kerül törlesztéssel kihúAutomata gépsorok a szovjet cukrászati iparban Moszkva. (TASZSZ) A moszkvai, leningrádi, kievi, minszki, tbiliszi és több más városban lévő cukrászati gyárban az utóbbi időben újabb automata gépsorokat állítottak üzembe. Ezekkel az automata gépsorokkal csaknem valamennyi termelési folyamatot automatizálni lehet. Vlagyimir Mihlik, a „Szovjetunió legjobb acélolvasztára“ cím tulajdonosa Dnyepropetrovszk. (TASZSZ) A Szovjet Kohóipari Munkások Szákszervezetének Központi Bizottsága és a Szovjetunió Kohóipari Minisztériuma az 1953. év harmadik negyedében lefolyt, az egész Szovjetuniót átfogó mun- kaverseny eredményeképpen Vlagyimir Mikiiknek, a «Petro v- szkij» gyár acélolvasztárának adományozta a «Szovjetunió legjobb acélolvasztára» címet. Vlagyimir Mihlik brigádja eddig másfélezer tómra acélt termelt terven felül. ROLLMOBIL A vas- és fémiparban gyakran szükség van az anyagok belső szerkezetének vizsgálatára. Ilyen esetben az úgynevezett «fémrönl- gen» mutatja ki a minőségileg «gyanús» fémrészek belső hibáit. Az eddigi minőségvizsgáló-készülékek azonban csak laboratóriumokban voltak használhatók s így a nagyobb fémtárgyak vizsgálata nehézségekbe ütközött. A Röntgen Gyár és az Ikarus közös gyártmánya, az úgynevezett «Rollmobil» mintegy 3.5 méter magas, mozgó szerkezet 250 ezer volt feszültséggel dolgozik s bármilyen nagyságú vasszerkezetről a helyszínen készít röntgenfelvételt. Az újtipusú, mozgó röntgenkészülék, amely már készül, az ipari minőségyizsgák 11 ak fontos eszköze lesz. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A barátság leple alatt A spanyol-amerikai, majd a görög-amerikai egyezmény — mind a kettő amerikai haditengerészeti és légitámaszpontok létesítését teszi lehetővé ezekben az országokban -— újra felhívta n nyugateurópai sajtó figyelmét Washington földközitengeri politikájára. Számos lap megállapítja, hogy az Egyesült Államok fokozza aktivitását ebben a térségben. A «Paris Presse Intran- 6Ígeant» című francia lap arról ír, hogy az amerikai stratégia, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyekbe az «európai hadsereg» összetákolása ütközik, «új irányvonalat» kapott, amint ezt a «Spanyolországgal és Görögországgal kötött egyezmények világosan megmutatják*. A «Figaro» című lap közli, hogy a «Földközi-tenger medencéjére támaszkodó új amerikai stratégiai tervet* dolgoznak ki. Az amerikai politika új terveivel és irányzataival kapcsolatos ci’ujta elmefuttatások többé-ke- vésbbé kétes értékűek, az azonnali kétségtelen és vitathatatlan, hogy az amerikai militaristáit stratégiai pozíciókat kaparintanak kezükbe a Földközi-tenger térségében. A «Dzsumhuriet* című török lap «Angol-amerikai vetélkedés a Földközi-tengeren* című cikkében nemrég így írt: «Amerika erősebb hadiflottát tart a Földközi-tengeren, mint Anglia és Franciaország a e^zel megmutatja, hogy nem szándékozik távozni ebből a térségből, ahol a második világháborúban sikerült megvetnie a lábát. Azzal, hogy haditengerészeti és légitámaszpontokat biztosít magának Spanyolországban és Görögországban, megerősítette, hogy szilárdabbá és biztosabbá akarja pozícióját tenni a Földközi- tenger medencéjében.» A Pentagonnak evés közben nő az étvágya. Néhány éve arra tartott igényt, hogy Anglia ne ragaszkodjon a Földközi-tengeren állomásozó 6. amerikai flotta angol parancsnokság alá helyezésé hez. Ma az Egyesült Államok meg akarja semmisíteni Anglia befolyását a Földközi-tengeren, Ezért a Földközi-tenger partjain mindenféle saját támaszpontokat létesít, a tenger kijáratait és bejáratait saját ellenőrzése alá helyezi. Ha a térképre pillantunk, egyszerre világosan látjuk, hogy a Francia-Marokkóban és Déí- Spanyolországban elhelyezett amerikai támaszpontok semmivé teszik Gibraltár jelentőségét, a görög-amerikai egyezmény alapján Kréta-szigetén létesítendő támaszpontok pedig gyakorlatilag az Egyesült Államok ellenőrzése alá helyezik Szuezt. Anglia, amely egykor «a tengerek királynője* volt, növekvő aggodalommal tekint a «Földközi-tenger térségére. Az «Evening Standard» című lap ingerülten azt tanácsolja a londoni kormánynak, hogy mielőbb «adja világosan értésre: Anglia nem szándékozik kivonulni a Föld- I közi-tenger térségéből». A lap [ szerint az olyan háborúutáni szerzemény, amilyen az amerikai «barátság», nem pótolja a földközitengeri és közelkeleti angol pozíciók elveszítését. A «barátság» leple, amely alatt mindenütt a brit pozíciók gyengítésének amerikai politikája, húzódik meg, mind átlátszóbbá válik. Ötéves a Magyar Munkásmozgalmi intézet öt éve, 1948 november 20-án kezdte meg működését az akkor újonnan létesült Magyar Munkásmozgalmi Intézet. A felszabadult magyar dolgozó nép kulturális életében nagy jelentőségű volt e tudományos intézmény létrehozása, mert jelentős eszköz annak a gyászos örökségnek a felszámolására, amit ezen a téren is ránkhagyott a népellenes Horthv-rendszer. A Horthy-fasizmus «kul- túrpolitikusai* tudatosan és intézményesen elzárták a magyar munkásosztályt, a magyar falu népét a művelődéstől. A magyar történelmet eltorzították, meghamisították a múlt rendszer történetírói. Nem a dolgozó nép nagyszerű harcainak, törekvéseinek és. eredményeinek történetét írták meg, hanem az uralkodó osztályok «hőseinek* tetteire korlátozták a történetírást. Történetírásukból kimaradt a történelem igazi formálója: a dolgozó nép és ^történetírásukat a királyok, hadvezérek és hódítók tetteinek ismertetésére «egyszerűsítették». Teljesen elhallgatták az új korszakot formáló modern munkásosztály történetét. A felszabadulás kitárta dolgozóink előtt az igazi tudomány, a valóságos kultúra kapuit is. A dolgozó milliók egyre nagyobb mértékben, egyre növekvő tudásszomjjal igénylik kulturális szükségletük kielégítését. Egyre jobban igénylik azt is, hogy feltárják saját történelmét, a munkásosztály, a dolgozó magyar nép történelmét. így tehát különösen felelősségteljes feladat hárul szocializmust építő népünk történészeire, a magyar munkásmoz- . galom történetének kutatóira. Ehhez a feladathoz jelentett és jelent nagy segítséget a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja 1948 őszén hozott létre. A Párt Politikai Bizottsága így jelölte meg a Magyar Munkásmozgalmi Intézet feladatait: «Az intézet célkitűzése elsősorban a magyar munkásmozgalom történelmére cs jelenére vonatkozó dokument anyagok rend-; szeres és tervszerű gyűjtése, rendezése, feldolgozása. Ezzel párhuzamosan a dokument anyag publikálása, a magyar munkás- mozgalom harcos cs hősi hagyományainak népszerűsítése. Előmozdítása annak, hogy a magyar munkásmozgalom történetének gazdag tanulságai a jelen gyakorlatában felhasználásra kerüljenek és alkalmazást nyerjenek. Az intézet célkitűzése másodsorban a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó anyagok tervszerű cs rendszeres gyűjtése.» A Magyar Munkásmozgalmi Intézet fennállásának öt észtén* deje alatt a párt által meghatározott feladatok teljesítésében jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Az intézet megkezdte «Amagyar munkásmozgalom ’ történetének válogatott dokumentumai» című tíz kötetre tervezett munka kiadását. A mű első kötete 650 oldal terjedelemben már megjelent. Á többi kötet szerkesztési munkája folyamatban van. Az intézet összeállított emellett speciális, egy-egy témakörre vonatkozó dokumentumgyűjteményeket is. Igv 1949-ben az első magyar proletárdiktatúra létrejöttének harmincadik évfordulójára megjelent «A Magyar Taty^sjvöziársaság 1919» eímj^ /Ic^umen- tumkötet. 1950-ben jelent meg á «Rákosi-per» című nagy dókámén tűnik ötét. Az intézet két kötetben állítja Ö3sze a magyar ifjúmunkás mozgalom történetének válogatott dokumentumait. Az első kötet 1951-ben már megjelent. Jelenleg már lektorálás alatt ál[ a magyar munkásmozgalom egész történetét felölelő olvasókönyv. Rövidebb tanulmányok jelentek meg az intézet munkatársainak tollából^ a párizsi kommün magyarországi hatásáról, 1912 május 23-ról, az első világháború előtti magyar munkásmozgalom legnagyobb tömegtüntetéséről, tanulmány készült a Magyar Tanácsköztársaságról, Lenin és Sztálin útmutatásairól, a magyar kommün tanulságaival, hibáinak és eredményeinek jelentőségével kapcsolatban. Ezek a tanulmányok képet adnak "a magyar munkásmozgalom történetének .egy-egy szakaszáról. Két nagyobb életrajz is megjelent az intézet munkatársai tollából:. «Saliai és Fürst élet- és mártírhalála» és a múlt századbeli munkásmozgalom nagy alakjáról: «Frankel Leó élete» címmel. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetének szemléltetésére állandó-jellegű múzeumokat és alkalmi kiállításokat hoz létre. Jellemző a kiállítások népszerűségére, hogy eddig mintegy kétmillió néző tekintette meg, Magyarország lakosságának több mint húsz százaléka. 1948- ban mutatta be az intézet a magyar munkásmozgalom történetét szemléltető múzeumot. A múzeum anyaga vándorkiállítás céljára is elkészült. Külön kiállításokat mutatott be az intézet a Magyar Tanácsköztársaságról, a magyar ifjúmunká$mozgalopi történetéről, a magyar kommunista sajtó történetéről és a párizsi kommünről. Igen nagy látogatottsága volt Rákosi és Diiniirov elvtársak életét bemutató kiállításoknak. 1952 május 1-én nyitotta meg az intézet új múzeumát, a Szovjetunió Kommunista Pártja története múzeumot. Marx Károly halálának 70. évfordulója alkalmából nyílt meg a Marx Károly emlékkiállítás. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet első öt esztendeje alkotásokban gazdag, termékeny és termékenyítő öt esztendő ‘ volt. Tudásban, tapasztalatban megerősödve, elméletileg még jobban felvértezve folytatja működését fiz intézet, hogy közreműködhessen azokban a nagyjelentőségű tudományos munkákban, amely-eket a párt célul tűzött ki eléje. A hetedik angol-magyar válogatott labdarúgó mérkőzés előtt A november 25-én Londonban lejátszásra bérűid angol—magyar válogatott labdarugó mérkőzés q hetedik találkozó a két ország válogatottja között. Az ed dig! mérkőzések közül egy az 1912-es stockholmi olimpián, négy Budapesten és egy Londonban zajlott le. Az első találkozó 1908-ban volt Budapesten s az angolok 7:0 arányú győzelmet a rali fik. A következő két mérkőzési is Budapesten játszották le s ezek az angolok 4:2, illetve 8:2 arányú győzelmét hozták. Az 1912-es olimpián ismét 7:0 arányú győzelem született. 1921-ben aratta a magyar válogatott eddigi első 2:1 arányú győzelmét. A legutolsó angol—magvar összecsapást 1936 december 2-án Londonban rendezték meg. A mérkőzés az angol válogatott 6:2 arányú győzelmével fejeződött be. Á szerdán este Budapestről elutazott magyar válogatott labdarugók csütörtökön reggel érkeztek meg Bécsbe, ahol egy órát időztek. Nyolc óra előtt pár perccel utazott tovább a magyar válogatott Pyr’zs felé.
