Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-19 / 271. szám

1953 november 19., csütörtök 3 Víluxisaiok képe R munka hősei a töviskesi állami gazdaságban A többtermelés egyet jelent a párt és a kormány új gazda­ságpolitikájának maradéktalan végrehajtásával, az életszínvonal állandó növelésével. A töviskesi állami gazdaság pártszervezetének vezetői az Őszi- búza elvetésével is biztosítani akarják a többet, a jobbat. A ve­tés befejezésének határideje ok­tóber 25-e volt. Azt megelőző na­pokban összeültek a pártszerve­zet vezetői. Meghívták az ülésre az üb-elnököt is. Értékelték a munkát. — El tudjuk végezni időben a vetést, de csak úgy, lia a határ­idő napjai is vetünk: Ez pedig munkaszüneti napra esik. Vasár­napra — állapították meg az elv­társak. Sok helyen talán úgy gondolkoztak volna; ugyan mit jelent az az egy nap, az se ide, se oda. Die a kommunista felelős­ségtudat nem engedte meg a tö­viskesi pártszervezet vezetőinek, hogy egy kézlegyintéssel elintéz­zék azt az egy napot; Szervezzük meg a vasárnapi vetést, akkor befejezzük a munkát — határozták el. Október 23-án, 24-én felkeresték munkahelyei­ken a dolgozókat. Elmondották, mit határoztak. Azt is; nem mindegy az, hogy 25-én, vagy 26-án fejezik be a vetést. A mun­kát határidőre elvégezni nem csak Miért nem halad a szerződéskötés a A, miniszíertanács határozata értelmében szeptemberben liba és kacsahízlalási akció indult be. Ha megvizsgáljuk a sarkadi já­rás földművesszövetkezeteinek e téren'végzett munkáját, megálla­pítható, hogy igen elenyésző szá­zalékban végezték el a rájuk há­ruló feladatokat. A hiányosság a Járási Szövetségtől indult ki, amikor is igen hiányosan tá­jékoztatta a szövetkezeteket a fel­adatok elvégzéséről, továbbá nem ellenőrizte kellően a földműves­szövetkezetek munkáját. Ezért a földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság körében nem végez­lek kellő felvilágosító munkát, de maguk a szövetkezeti dolgo­zók sem érezték át ennek jelen­tőségét Például Mezőgyánbán Sajti József szövetkezeti dolgozó nem kötött libahízlalási szerző­dést, hanem közvetlen Budapestre dicsőség, de becsületbeli ügy is. Az egy napból még egy hét is le­het, ha esetleg eső, vagy más kedvezőtlen idő állna be. Az idén 80—160 kg búza jutott egy-egy dolgozónak a termelési prémium­ból. Az a bizonyos egynapi mun­ka ehhez is hozzájárul. Tehát senki részére nem közömbös az, hogy mennyi gabonát takarít be a gazdaság a jövőesztendei csép- léskor. A kommunisták kivétel nélkül vállalták a vasárnapi munkát. A pártou- kívüliek is csatlakozlak hozzá­juk, egy kivételével. Egy Farkas nevű dolgozó valóságos hőstel-' let hajtott végre ezen a napon. Ugyanis egy pártonkívüü szom­baton elment haza. Far Ica s átadta a gépet váltótársának, akkor át­ült az elhagyott gépre és két nap egyfolytában dolgozott. A szervező, meggyőző munka eredménye, a dolgozók helytál­lása meghozta a munka gyümöl' csét- Október 25-én befejezték a vetést. Mindebből látható, hogy a gaz­daság pártszervezetének vezetői nagy és komoly feladatokra is tudják mozgósítani a dolgozó­kat. A meggyőző, nevelő mun­ka,- a dolgozókkal való foglal­kozás nemcsak a vezetők fel­adata. Sokkal könnyebben tud­nák elvégezni a pártszervezetre liba-kacsa kízlalási sarkadi járásban? szállítja libáját. Hasonlóan Gesz­ten, a szövetkezeti könyvelő más úton értékesíti a libáját és nem köt hízlalási szerződést. Geszten annyira nem törődik a szövetke­zet a szerződéskötéssel, hogy Hajdu-Bihar megyéből, Koinádi- ből kocsiszámra vásárolják fel a kacsát és a libát a szövetkezet orra elől. Ezzel szemben az orosházi já­rás földművesszövetkezetei eddig lekötöttek 2741 liba és 59 kacsa­hízlalási szerződést. Ezen belül kimagasló eredményt ért el a gádorosi földmüvesszövetkezet: 790 liba és 12 kacsahízlalási szer­ződést kötött. Ezt úgy érték el, hogy a szövetkezet dolgozói jó felvilágosító munkát végeztek a falu dolgozói körében, megmagya­rázták a liba- és kacsahízlalási- szerződéskötés előnyeit. Ballag Sándor, MÉSZÖV. váró politikai nevelő munkát, ha a párttagság egészére és a mun­kában kiváló pártonkívüü dolgo­zókra támaszkodnának. Gábor elvtárs, a pártszervezet titkára maga is elmondja: a párt- megbízatás jelentőségét ismeri és tudja is, hogy milyen nagy segít­séget nyújtana ez a munkák jó elvégzéséhez. Mégsem csinálják ezt. Hogy miért? Erre nem nehéz megtalálni a választ. A vezetők gondolatának hátterében ott él a bizalmatlanság. Az a bizonyos, «de hátha nem jól végzi el a rá­bízott munkát, aki pártmegbiza- lást kap». De ellenőrző segítő munkával ki lehetne az ilt-ott előforduló hibákat javítani. Eh­hez azonban arra van szükség, hogy bátran, határozottan merje­nek hozzányúlni, úgy, ahogy az október 25-i vetés megszervezé­séhez is hozzányúltak. Állandó nevelő munka nélkül tartós ered­ményeket nem tudnak elérni. Már pékig nem lehet kétséges senki előtt sem az, — hogy Farkas, Ombódi, T. Tóth, Csatári, Jász és még egy egész sor pártonkívüü dolgozó, akik szívvel-lélekkel úgy dolgoz­nak, hogy sokan példát vehetnek róluk, — tudnának jó népnevelő munkál is végezni. Az ilyen pár- tonkívüü dolgozóiénak párímeg- bizatást is lehetne adni, a rájuk bízott feladatot egész biztos, jól végre is tudják hajtani, ha a vezetőségtől megfelelő segítséget kapnak. Az állami gazdaság pártszerve­zete közvetlen a járási pártbi­zottsághoz tartozik. Nyilvánvaló, hogy a pártszervezet vezetőinek bátorítást adni a politikai mun­ka vezetéséhez, a gazdasági mun­ka pártellenőrzéséhez, a JB fel­adata. Vájjon, hogyan tudja ezt a szeghalmi JB párt- és tömeg- szervezeti osztálya megadni, ha Bálint elvtárs, osztályvezető még arról sincs tájékozódva, hogy a töviskesi gazdaságban több mint két hónap óta Gábor Ferenc elv-" társ a pártalapszcrvezet titkára. Az elmondottak pedig arról ta­núskodnak, hogy Töviskesen har­cos, kommunista felelősségtudat­tal felvértezett elvtársak vezetik a pártszervezetet, de még báto­rításra, a pártélet vezetésének he­lyes elsajátítására van szükségük. Növekvő vásárlási forgalom — emelkedő életszínvonal A jó termés és a kormány, nyújtotta kedvezmények követ. keltében megnövekedett a termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztság vásárlóereje. Békés megye kiskereskedelmi vállalatai és földművesszövetkezetei a harmadik negyedévben 41 és fél millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az előzőben. Az életszínvonal emelkedését mutatja, hogy sokkal nagyobb lett a ke­reslet ruházati, vegyesiparcikkekben és kultúrcikkekben. Gyapjú, szövetből 1.5 millió, konfekcióból 2.5 millió méterrel, börláb- beliböl 25.000 párral, kerékpárból 144, rádióból 1S8, tűzhelyből 654 darabbal többet adtak el, mint az előző negyedévben. Har­mincöt divatbemutatót tartottak, melyeken csupán az FMSz-ek kő. zel 4 miilió forintot forgalmaztak. Békéscsabán két új MEZÖKER-üzlet, Gyulán és Orosházán egy-egy nyilt, az FMSz-boltok száma pedit öttel növekedett a megyében. Jelentős a javulás az alapvető élelmicikkeknél is. A gyümölcs, zöldség és burgongaáriisítást kiszélesítettek az élelmi­szerboltokban is. A decemberi fokozódó forgalomra való tekintettel a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya az állandó bizottságok fokozottabb bevonásával ellenőrzi a boltok áruellátását. A kereskedelmi válla, latok és földművesszövetkezetek megrendelték azokat az árucik­keket, melyeket a lakosság kívánsága és a várható csúcsforgalom alapján állítottak össze, hogy a megye lakossága jobb minőségű és gazdagabb választékú árucikkekhez jusson.. Sok hiányosság fordult elő eddig a földművesszövetkezetek áruelosztásánál. Például a 2170 lakosú Kaszaper község elég távol fekszik Békéscsabától és Orosházától. Két földművesszővetkezeti boltja Van: az egyikben fűszerféléket, háztartási cikkeket, élelmi­szert, a másikban pedig méterárut ' árusítanak. .Lábbelit, készru­hát, lűzhélyet, kályhát, kályhacsövet egyáltalán nem lehet kapni Kaszaperen. A község lakosai ezekért kénytelenek. Orosházára, vagy Békéscsabára utazni. Ha az útiköltséget is hozzászámítjuk, akkor megdrágul az áru, az utazással pedig, különösen most az őszi munkák idején, számos értékes munkanap vész kárba. A ka­szaperi földművesszövetkezet ügyvezetője néhány nappal ezelőtt kéréssel fordult a szövetkezetek fúrási szövetségéhez, engedélyezze részükre raktárkészletüknek készruhákkal, lábbelikkel, tűzhelyek­kel, kályhákkal történő kiegészítését. Híre várnak az illetékesek? Szerkesztőségünknek naponta több olyan levelet kézbesít a posta, melyben megyénk dolgozói bizalommal közük problé­máikat. Kérik a szerkesztőséget, hogy a lapbán is hívja fel az illetékesek figyelmét a hiányosságok megszüntetésére. Nemes Imre, Mezőgyán • község párttitkára így ír: »Kérjük a Viharsarok Népé segítséget, mert tűrhetetlen álla­potok vannak. Községünkben nincs kellően biztosítva a dolgo­zók ellátása, az üzletekben hónapok óta 'iJéín lehet női harisnyát, férfizoknit, női kötöttárut kapni.. Nincs férfi és gyermeking, női gumicsizma, sem olcsóbb női szövetek, de nincsenek megfelelő választékban férfi öltönyök sem. Nem jobb a helyzet az élelmi­szerellátás terén sem. Nem lehet paprikát kapni hetekig, nincs cukorka, keksz, az italboltokban nincs ital. így a dolgozók kény­telenek Gyulára, vagy Békéscsabára utazni, hogy megvásárolják a szükséges cikkeket. A hiányosságra már két esetben felhívtuk a járási szövetkezetek seóvetségenek figyelmét, de mindez nem vezetett eredményre.« Bajusz Lászlóné Végegyházáról a következőt írta: »Pártunk és kormányunk leh'etővé tette, hogy olyan kis falu is, mint a mienk, villanyfény t kapjon. De a dolgozók nem élvezhetik a villanyfényt, mert nap, mint nap kevesebb égő gyullad ki, sötétek az utcák. Vájjon községünkben miért nincs mindenütt fény?« Több ilyenirányú kisebb-nagyobb panaszok vannak, olyanok is, amit a dolgozók nem közölnek a sajtóval, de naponta teszik fel a kérdést: Mire várnak az illetékesek? Mikor orvosolják pa­naszainkat? EGY LEVÉL NYOMÁBAN: A termékek minőségének megjavításáért karcolnak a Gyulai Tejporgyárban Bő sugárban ömlik a víz a su­gárcsőből. Tisztogatják napköz­ben is állandóan a Gyulai Tej­porgyár üzemrészeit. Közben a gépek egyenletes ütemben dol­gozzák fel a tejet Pénteken, a déli órákban a megye' minden részéből a gépkocsik szinte fél­óránként robognak be — meg­rakva tejjel. Hozzák a nyersanya­got, ami egy nap múlva már készáruként: tejpor, vaj formá­jában kerül a fogyasztók aszta­lára. Hírt hoznak ezek a kocsik ar­ról, hogy a mezőgazdaság ezen a napon mennyivel járult hozzá a dolgozó nép élelmezéséhez, hi­szen a mezőgazdasági dolgozó­kon is múlik, hogy népünk élet­színvonala, ellátottsága hogyan javul. Ezen pedig van javítani­való. Annál is inkább, mivel ok­tóberben csak 84.6 százalékban 'szállították be a dolgozó parasz­tok a tejet az üzem tervéhez vi­szonyítva. Legjobban a mezőko­vácsházi járás maradt le. Most november első tíz napjában is a tejmennyiség 60—70 • százalékát szállítják be csak ebből a járás­ból. A hét utolsó napjaiban még ennyit sem. Az Özem dolgozói e!6tt nagy feladat a minőség biztosítósa Szinte perceken múlik, hogy a tejtermékek minősége megfeleljen a követelményeknek. Az elmúlt hónapban ezzel bizony baj volt. Nem érkeztek be időben a ko­csik. Megtörtént, hogy Ládi Mi­hály kocsikísérő hatórás késés­sel érkezett be a tejjel, mert «el­akadtak» az egyik italbolt előtt. Persze, az üzemben is volt ja­vítanivaló éppen elég a minő­ségen, különösen, hogy a kor- mányprogrammbau előírtaknak eleget tegyenek. — Mit kellene tenni, mert na­gyon «lecsúszott» a minőségünk az országos versenyben, küL sen a vajgyártásnál — beszél­getlek az üzemben a vezetők. — A hűtés hiányában nem tudjuk- biztosítani a megfelelő érlelési fokot. Ugyanis a hűtő­gépeket a karbantartók javítják — mondotta Kudik János telep­vezető. — A tisztogatást jobban kell ellenőrizni, ne kerüljön semmi a tejszínbe — magyarázta Majoros Albin üzemvezető, — ami meg­indítaná a zsír bomlási folyama­tát. Végül is összejöttek a mű­szaki vezetők és közösen határoz­ták meg a feladatokat. — Az első tejszínmennyiséget, ami átfolyik a felszereléseken — érvelt Nyíri Károly művezető — újra kell pasztőrözni és használ­juk fel külön. Ezt a javaslatát be is vezették. Versenyre léptek. A versenyben szerepelt a tisztaság is Ez minőségi szempontból is fon­tos. A legtisztább üzemrész jelen­leg a vaj műhely. Hibát még a pasztőrhelyiség- ben lehet találni. Pénteken dél­előtt Zielbajer József pasztőrös «elfelejtette» megindulás előtt a gépeket forró vízzel kimosni. — Nincsen rá időm, meg nem is sok értelme van ennek — vi­tatkozott. Neki is meg kellett magyarázni a tisztaság jelentőségét, a minő­ség szempontjából. Az állandó ellenőrzés és a technológiai fe­gyelem betartása annak biztosí­tásának eredménye, hogy novem­ber első tíz napjában legyártott vajból csak négy hordó lett má­sodosztályú. A legjobb minőséget a sajtüzem és „a te jporító dolgo­zói érik el. A sajlkészítményeik — a legutóbbi értékelés szerint — az országos versenyben elsők lettek. Azóta is tartják ezt a szintet. A tejporítóban Balogh Ferenc elvtárs pénteken délután minden percet kihasználva, igyekezett a napi terv teljesítése melleit, a legjobb minőségű tejpor előállí­tásán. — Még van tíz perc — mondja — a főzés végéig... Szivat a fris­sen pasztőrözött tejből a nagy főzőedény!*-, ahol a légüres tér­ben örvénylik, zúg a fehér, gő­zölgő tej. — Lehctj hogy túlmegy egy kicsit az időn, de kevés a gőz... Letelik a főzési idő — időre kész . lett- Néhány perc és új adag tej kerül a gépbe, hogy fél­óránként a frissen csomagolt tej- poros-zsákole növeljék a műszak eredményét, — az üzem lervlelje- sítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom