Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

1953 november 18, szerda Vikatsaioic Hip?, r Atteleltetési hemutató a sár hadi „Dóssá66 termelőssövetkesetben Áttelelteíési bemutató volt szombaton a sarkad! «Dózsa» ter­melőszövetkezetben. A földmű­velésügyi minisztérium kiküldöt­teként Kovács Mihály elvtárs vett részt. A megjelentek között volt Pataj Mihály elvtárs, a Megyei Ál­lattenyésztő Igazgatóság igazgató­ja, az igazgatóság, valamint a já­rási állattenyésztő állomások szakemberei, ezenkívül mintegy 25 állattenyésztő a megye külön­böző termelőszövetkezetéből. Az állomány fejlődése A termelőszövetkezet állatállo­mányának fejlődését Jenéi Lajos elv társ, a szövetkezet elnöke is­mertette. Elmondotta, bogy a megalakuláskor — 1949-ben — mindössze 20 anyakocából, négy lóból, hét ökörből és 15 tehénből állt az állatállomány. Ma pedig többek között 97 szarvasmarhája, 321 sertése van a termelőszövet­kezetnek. Az állattartás jövedel­mezőségét bizonyítja, hogy az idén csupán sertésből 345-öt tud­tak írtékesíteni a beadáson fe­lül. — Természetesen ahhoz, hogy az állatállományt így tudtuk nö­velni, nagy gondot kellett fordí­tanunk a szálas-, valamint az abraktakarmány termesztésére — mondotta többek között Jenei elv- társ. Ez évben a 80 hold lucernával együtt, 126 holdon termeltek szá­lastakarmányt, csaknem 400 hol­don pedig abraktakarmányt. Jenei elvtárs ezután a terme­lőszövetkezet állatállományának 1954. évi fejlesztését ismertette. A fejőstehenek számát a jelen­legi 34-ről 44-re, a baromfi törzs- állományt 186-ról 500-ra kívánják növelni. Ezen túlmenően, hozzá­fognak a juhtenyésztéshez. E cél­ból a jövő évben 150 anyajuhot állítanak be. A tagok tisztában vannak azzal, hogy az állatállo­mány fejlesztése csakis a takar­mány tér indes növelése révén le­hetséges Ezért a fejlett agro­technikai eljárások alkalmazásá­val jövőre lényegesen több pil­langós- és abrak takarmányt ter­melnek. Követendő rend és tisztastíg A bemutató részvevői meggyő­ződtek a példás rendről és az állatok megfelelő gondozásáról, ami a «Dózsa» termelőszövetke­zetben mindennapos. Tisztaság van a takarmánytároló-helyeken, istállókban. Az 1600 mázsa szé­nát megfelelően bekazalozták. A tehénistálló képe arról tesz bi­zonyságot, hogy a gondozók sze­retik az állatokat. Nem kis része van ennek abban, hogy a napi Amióta a járási FÜSZÉRT-tőI elvették az édesipari áruk el­osztását és Békéscsabára vonták össze, azóta állandóan hiá­nyosságok tapasztalhatók. Például a megrendelt 50 kg keksz he­lyett csak 10 kg-ot szállított a békéscsabai Édességkereskedel­mi Vállalat a szeghalmi földművesszövetkezetnek. (Klem Mihály, Szeghalom.) ■ Végegyházán a földművesszövetkezet daráló-malmában már négy hónapja nem jó ■ a villanymotor. A mezőkovácsházi föld­művé szövetkezettől már több esetben kérték a kijavítását, hogy ne kelljen negy kilométerre hordani a darálni valóé a dolgozók­nak. A uiezö’ ovácsházi földművesszövetkezet a "megyei SZÖVOSZ7 tói kért segíts igét a motor megjavítására. A segítség ez volt: »Sajnos nem ált rendelkezésünkre az az anyag, amivel ki tudnánk javítani«, — írják levelükben újra és újra. ■ A mezőkovácsházi Fő-utcán minden második villanyoszlopon van égő, de mikor eljön az este, csak imitt-amoít világít a villanykörte. Erre már felhívták* a MEGYEVILL figyelmét, azon­ban a mai napig sem intézték el, — mondván: nincs anyag­juk. Vájjon mikor szerzi be a MEGYEVILL az anyagot ennek megjavításához? Gonda Pál, Mezőkovácsháza. Vetőgéppel vessünk Huszárik András szarvasi egyé­nileg dolgozó paraszt a Viharsa­rok Népében «Mire vár Veles Görgy» című levelében megbí­rálta Veles Györgyöt, mert nem vetette el idejében búzáját és nem szántotta fel földjét. Iluszá- rik András levelében ezt írja: «Veles György a gépállomás se­gítségével elvégezte a szántást, vetést, sőt a mélyszántást is. De szerintem követett el egy hibát, még pedig azt, hogy kézzel ve­tette el búzáját. A hiba elköveté­sében segített Gyebnár János is, aki tót lovával bemunkálta a kézzel vetett területet. Neki nem kellett volna engedni, hogy kéz­zel vessen Veles György, mikor géppel jobb és egyenletesebb a vetés. Veles szomszéd annyit mond, hogy majd elválik jövőre, melyik vetés hoz több termést, azután mondjunk bírálatot.» * Véleményünk szerint igaza van Huszárik Andrásnak abban, hogy a géppel vetett gabona egyenle­tesebben kel ki és nyilván töb­bet is terem. A maradiság ellen küzdenünk kell. Mindig az újat, a jobbat kell alkalmazni. Főfel­adata az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is, hogy évről-évre fo­kozzák a növények terméshoza­mát, amivel segítik az életszínvo­nal emelését. Olvasd a Viharsarok Népéti fejési átlag meghaladja a nyolc litert. Figyelemreméltó a sertés- szaporulati eredmény: A fehér hússertéseknél anyakocánként 16.7, a mangalicáknál 12.G volt az évi fialási átlag. A termelőszövetkezet gondosan felkészült az állatok téli álteltel- tetésére, ezt az elmondottakon túlmenően bizonyítja a mintegy 800 köbméter siló takarmány szakszerű tárolása. Főként a szarvasmarhák takarmányozása céljából 40 mázsa nyers répasze­letet és 120 mázsa melaszt vásá­roltak a cukorgyártól. Versenyre hívják a megye tsz-eit A termelőszövetkezet állatgon­dozói ez alkalomból felajánlást tettek december 21-re, egyben versenyre hívták a megye vala­mennyi termelőszövetkezetét. Többek között vállalták, hogy a fejési átlagot a mostani 8.2 liter­ről december 21-ig 9.2 literre emelik a napi háromszori fejes­sel, valamint a gondos takar­mányelőkészítéssel. 1954-ben az utófedczletés és a meddőségi vizs­gálatok révén a borjazási szapo­rulatot 85 százalékra növelik. Az eredményesebb munka érdekében állatgondozóikat a tél folyamán oktatásban részesítik. Kérik a megye valamennyi termelőszövet­kezetét, csatlakozzanak a verseny- kihíváshoz. A jelenlévők közül többen még ott, a helyszínen csatlakoztak. Valamennyien megfogadták, hogy a tapasztalatok felhasználásával végzik munkájukat a jövőben. Mindent megtesznek azért, hogy a megye többi termelőszövetke­zetében is eredményes legyen az állattenyésztés. Ezáltal nagyobb jövedelme lesz a tagoknak, ugyanakkor több tejet, húst, zsírt biztosítanak az ipari dolgozók­nak. Két zászló díszíti osztályunkat Nagy esemény történt ná­lunk. A volt grófi kastélyt megkaptuk általános iskolá­nak. A világos, nagy termek­ben könnyebb a tanulás. Az első negyedév már véget ért Az osztályzatommal nem va­gyok megelégedve. Általános tanulmányi • eredményem ötös, de van egy négyesem is, amit történelemből kap­tam, ez elrontotta a kitűnő áUa'ánost. Igyekszem tanulni, hogy félévkor tiszta kitűnő legyen tanulmányi eredmé­nyem. December 5-én iskolánkban Télapó-estet rendezünk. Há­romórás előadást készítünk elő, amelyen táncokat, szín­darabokat mulatunk be. Az előadáson szüléink is részt- vesznek. örömmel írom, hogy ezen a héten a VII. leányosztály nyerte el a fegyelmi zászlót. Egész héten egy hiányzó volt, így nemcsak a fegyelmi, ha­nem a hiányzási zászló is dí­szíti osztályunkat. Az értéke­lés egy hétig érvényes, de igyekszünk mindkét zászlót egész éven át megtartani. Nagy Julianna úttöröcsapattanácsclnök, B-sztanilrás. ! 3 A SZEGHALMI JÁRÁS ÉLETÉBŐL Segítsék a gépállomások a mélyszántás mielőbbi elvégzését A járás területén az őszi vetési munkákat a termelőszövet­kezetek, egyénileg dolgozó parasztok 100 százalékig befejezték. Az őszi mélyszántást 54 százalékban végezték el járásunk terü­letén a dolgozók. Vannak élenjáró községeink, mint például Bu- csa, Kertészsziget, Vésztő. Jól halad a mélyszántás a füzesgyar­mati «Vörös Csillag» tsz-ben, a bucsai «Előre» tsz-ben, a szeg­halmi «Uj Barázdá»-ban. Hogy az őszi mélyszántást november 20-ra járásmik területén teljes egészében el tudjuk végezni, szük­séges az, hogy a gépállomás az eddiginél nagyobb segítséget nyújtson. Jó munkát végzett a gépállomás Bucsán, a rizsföld szán­tásánál. Silózás — építkezés A siló építését teljes egészében befejeztük, összesen 12.000 köbméter silót készítettek a termelőszövetkezetek, egyénileg dol­gozó parasztok. Ebben a munkában élenjárt a füzesgyarmati «Vö­rös Csillag», a körösladányi «Zalka Máté», «Dózsa,» és az «Uj Barázda» termelőszövetkezet, továbbá a vésztői «Vörös Csillag», 0 bucsai «'Petőfi». Egyes szövetkezetekben igen nagy gondot fordí­tanak arra is, hogy az állatállomány részére biztosítsák a meg­felelő férőhelyet a tél beállta előtt. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyajt a termelőszövetkezeti fiatalság. Például a vész­tői «Vörös Csillag» tsz-ben, a füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz- ben igen eredményesen dolgoznak. Jobb felvilágosító munkát végezzenek tanácsaink A járás területén a trágyázás! munkákat 42 százalékban vé­geztük el. Ebben a munkában szintén a termelőszövetkezetek dol­gozói mutatnak jó példát. így például a szeghalmi «Rákóczi», a körösladanyi «Uj Élet», a vésztői «Béke» termelőszövetkezet dol­gozói. Hiba azonban községi tanácsainknál az, hogy nem ma­gyarázzák meg megfelelően az egyénileg dolgozó parasztoknak hogy hol van a kapott földterületük s emiatt bizony nem tud­jak kellőképpen a trágyázási munkákat elvégezni. Pásztor Fcrencné agroprop., Szeghalom, Járási Tanács. Javul a kenyér minősége A szeghalmi péküzemben meg­javult a munka. NapróH-napra javul a kenyér minősége és az ellátás is kielégítőbb. Az üzem­ben nagy a tisztaság és a rend. Uj vezető van az üzemben, Szá­lai Lajos személyében, aki nem tűri a rendetlenséget, lazaságot Megoldotta a kenyérszállítás ne­hézségeit, így a dolgozóik a meg­szokott időben vásárolhatják meg a szükséges kenyeret. ■»Q Kiéin Mihály, Szeghalom A női munkaerők megbecsülése gépállomásainkon Ha megyénk egyik-másik gépállomása lemarad a tervteljesí­tésben, akkor a vezetők szeretnek olyan objektív okokra hivat­kozni, hogy nincs elegendő munkaerő és, egyes gépeiknél nem tudják bevezetni a műszakváltást, stb. Nines mindenütt elcge,ndő munkaerő, ez egyes helyeken fenn is áll. De azt is meg kelj nézni.. hogy mi ennek a magyarázata. Ravasz Gyöngyi, a nagy­szénás! gépállomás volt traktorosa fején találta a szöget, mikor így ír erről: «A nagyszénás! gépállomáson az a legnagyobb Inba, hegy nagyon lenézik a női dolgozókat mind a vezető elvtársak, mind a traktorosok. Az igazgató ehtárs is csak viecnek ve­szi a női dolgozókat, mert lia rendesen beszélünk vele, ki­nevet bennünket. A traktoros elvtársak meg hibával adják át a gépet. Úgy gondolják, hadil kínlódjon vele a női dolgozó, ne tudja vele teljesíteni tervet, fő, hogy az ő százalékuk emelkedjen. Ila továbbra is így bánnak a női dolgozókkal, akkor ne is várják azt, hogy lányok jelentkezzenek traktoros­nak. A múlt evhen 11 női dolgozó volt a gépállomáson, ma mindössze három van. Én nagyon szeretem a gépet. így ér­zem, a gép a szívem. De a munkától elvették a kedvemet" teljesen.» Ravasz Gyöngyi elvtársnő írása is arra inti a gépállomás ve­zetőit, férfi dolgozóit, hogy nagyobb megbecsülésben részesítsék a női traktorvezetőket. Női traktorosaink nem egyszer bebizo­nyították, hogy megállják helyüket, csak segíteni kell őket. Tel­jesítményeik nem egyszer túlszárnyalják egyes férfi dolgozók telj esi Unényei t. Kozsahuba Margit levelezőnk arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy az orosházi gépállomás vezetősége nem gondosko­dik a brigádszállásról. «Addig, míg jó idő volt — írja —, műszak- váltáskor csak megvoltunk a szalmakazalban, de már hideg van és az sem" lehet, hogy mindketten a gépen legyünk akkor, amikor egyikünknek pihennie kellene.» Igaza van Kozsahuba elvtársnőnek, a szalmakazalban már nem lehet pihenni, de hiba is lenne, ha a gépállomás vezető­sége erre kényszerítené a dolgozókat, amikor a minisztertanács határozata előírja: «Minden olyan munkaterületen, amely 4—5 km-nél távolabb esik a községtől, létesítsenek brigádszállást. Az épületről a tsz, a berendezésről a gépállomás gondoskodjék.» Ez a határozat vonatkozik az orosházi gépállomásra is. Szívlel­jék meg hát és ne tévesszék szem elől a dolgozókról való gon­doskodást. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 31-i ülé­sén mondott beszédében többek között ezeket mondotta: «A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elvá­laszthatatlan!» B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom