Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! JMamw&Náv r K. Béketulálkozó Szarvason Miért húzza vissza megyénket a sarkadi járás? J Ál MDP BÉK ÉSMEGY E l PÁ R T B1Z O TT ! S Á G Á N A K 'LÁPJA I 1953 NOVEMBER 17., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Mozgósítsuk az egész párttagságot és a párton hí vü li dolgozókat a Központi Vezetőség 19&S június 28-i határozatának végrehajtáséira A Megyei Pártbizottság november 14-én Békéscsabán, a Pártoktatók Házában kibővített ak- tivaülési tartóit. Az akUvaütésen a Központi Vezetőség megbízásából megjelent Keresztes Mihály elvlárs. Resztvettek a járási, községi, városi pártbizottságok titkárai, valamint a megyei tömeg- szervezetek és gazdasági szervek vezetői. Az aktívaülésen megtárgyalták a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatéinak végrehajtását, valamint a KV október 3í-i határozatát, s az azzal kapcsolatos teendőket. A Megyei Páilbizottsúg beszámolóját Klaukó Mátyás elvtárs másodtitkár, tartotta meg. . Pártunk Központi Vezetősége október 31-én- kibővített ülést tar­tott. A Központi Vezetőség meg­tárgyalta a Politikai Bizottság be­számolóját a júniusi határozatok végrehajtásáról s határozatot ho­zott a végrehajtásnál mutatkozó lűbák megszüntetéséi« és meg­jelölte ezzel kapcsolatosan a to­vábbi f claclatokat — mondotta bevezetőjében Klaukó elvtárs. — Megyénk dolgozói is őrömmel és lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozatát és azt kővetően a kormányintézkedésekben megje­lent rendeleteket, melyek dolgozó, népünk anyagi és kulturális szín­vonalának emelését szolgálják, A Központi Vezetőség júliusi hatá­rozatát megyénk pártszervezetei az egész párttagsággal ■' megtár­gyalták. Tapasztaltak, hogy ilyen melyen a hibák nyílt és őszinte; feltárása a partbizoltságamknál eddig soha nem volt meg. Észlelni lehetett — mondotta a többi között —, hogy felsza- badultabbak leltek az elvtársa­ink, nagyobb részt kérték a ve­zetésben, jobban kezdték forgatni a bírálat és önbírálat fegyverét. De a párttagság mellett felszaba­dultak a pártonkívüli dolgozók is. Bizonyítja est az a tényt hogy a Központi Vezetőség jú­niusi határozata óta növekedett a dolgozók panaszos levelűinek száma. A Viharsarok Népe szer­kesztőségéhez beérkezett levelek augusztus, szeptember és októ­ber hónapokban 1090-i'e szapo­rodtak — ami egészséges folya­mat. Pártbizottságainknál — foly­tatta tovább Klaukó elvtárs, — mindjobban a kollektivitás kezdi jellemezni a munka módsze­rét■ Azonban ezzel kapcsolato­san meg kell állapítani, hogy ez eléggé lassan halad és némi bi­zonytalanság tapasztalható ezen a téren. — Majd a párt belső életéről szólva a többi között ezeket mondotta: A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtásit értékelve, a kezdeti eredmények mellett vi­lágosan látnunk kell, hogy me- ggénkben a legnagyobb lemara­dás abban van, hogy az utóbbi hetekben kevésbbé foglalkoztunk a párt belső életének megjaví­tásával. Feladatunk ezen a té­ren a párt belső munkájának megjavítása, vagyis a Központi Vezetőség júniusi határozatának, a párt munkájával kapcsolatos feladatainak a gyakorlati végre­hajtását biztosítani.. Állandóvá tenni a bírálat és az önbírálat alkalmazását. Ez szükséges annál is inkább — hangsúlyozta — mi­vel a Központi Vezetőség hatá­rozata elölt esztendőkön keresz­tül megszoktuk a bírálatnélküli műn hál, o náitdemokrácia sok esetvén háttérbe számit pártbi­zottságaink, pártszervezeteink munkájában. Ezért fordult elő a Központi Vezetőség határozatá­nak megtárgyalása után egyes helyeken, hogy a mi elvtársaink visszaverik a jogos bírálatot, vagy azt formálisan fogadják cl. De előfordul, hogy egyes helyeken üldözik azokat az elvtársakát, akik bírálatot mertek gyakorolni a vezetők munkája felett. Ez történt például Józsa Balázsáé elvtársnővel a kondórosi »Micsu­rint termelőszövetkezet tagjával, aki a . Viharsarok Népéhez pa­naszt emelt az ottani tsz-eluök magatartásával kapcsolatosan. Mire a tsz-eluök hajszát indí­tott az elvtársnő ellen, erős vizs­gálat alá' vélte az elvtársnő szár­mazását és jelenleg ükapjáuak tisztázásánál tartanak. Elvtársaink több esetben meg­feledkeznek arról, hogy a marx­ista-leninista pártok tradíciójához tartozik az, hogy néni félnék féltárni nyíltan és őszüitén a munkájukban előforduló fogya­tékosságokat, elfogadják a felé­jük elhangzóit bírálatot és ke­ményen harcolnak a hibák meg­szüntetéséért. Keményen fel kell lépni — hangsúlyozta Klaukó elvtárs — mindazokkal szemben, akik üldözik azokat az elvtár­sakat, dolgozókat, akik jogosan bírálják munkájukat. Majd a ha­tározat feldolgozásáról beszélt A Megyei Pártbizottság vezető és irányító munkájában elköve­tett hiányosságok — mondotta — hozzájárultak továbbá ahhoz, hogy tömegszervezeteink sem dolgozták fel megfelelően a Központi Vezetőség határoza­tát, mely hiányosságért elsősor­ban a Megyei Pártbizottság fele­lős. Nem ellenőrizte és nem nyúj­tott munkájukhoz megfelelő se­gítséget. Ezért is fordulhatott elő, hogy szakszervezeteinknél sok- ideig bizonytalanság volt tapasz­talható a határozat feldolgozásá­nál. Nem hoztak eléggé konkrét intézkedéseket a Központi Ve­zetőség határozata alapján a dol­gozókról való gondoskodásról. Mint például a szociális intézke­dések, egészségvédelem, kollektív szerződések betartása, munkabé­rek időben való kifizetése, bri­gádszáliásokaál lévő hibák meg­szüntetése;. DlSZ-szervezeteiuknél végezték általában legjobban a Köz­ponti Vezetőség határozatának feldolgozását, őszintén tárták fel a munkájukban lévő lúányos- ságokat. Azonban nem mozgósí­tották megfelelten a DISZ-tag- ságot a feladatok végrehajtására, auü annyit jelent, hogy DISZ- szervezeteinknél is újból elő kell venni a Központi Vezetőség júni­usi határozatát, . és a mos­tani határozat feldolgozásával párhuzamosan, a belső vezető- munka megjavítása mellett, moz- gósitaniok kell á fiatalokat az elől­iünk álló jdada'ok végrehajtására. Állami szerveinknél van a leg­nagyobb lemaradás a határoza­tok végrehajtása leién: Nem biz­tosítják megfelelően tanácsaink, hogy a hozott ha iároza l ok na k ér­vényt szerezzenek. Például az iparigdzolványok kiadásánál — október 1-ig csak lihat adtak ki. Vagy e'iiUik tanácsszerveüik, hogy egyes helyeken a termény- forgalmi kirendeltségek megsér­tik a törvényesség elvét, meg­lopják a dolgozó parasztokat az­által, hogy a tengeribcadásnál nagyobb víztartalmat számítanak fel, mint amennyi a valóság­ban megvan. Például Orosházán, ahol 170 mázsa tengerit 100 má­zsába akartait átvenni. Hasonló volt a helyzet. Bélniegyer köz­ségben is. A dolgozók jogos ké­relmeire nem reagálnak azonnal a mi lanácsszcrveink. Több köz­ségből dolgozó parasztságunk jo­gos panasszal fordult tanács­szerveink felé, hogy a község­ben lévő tengeridarálókat hozzák üzembe. Megfelelő intézkedés nem. történt. Állami szerveinkben dolgozó kommunista fuukcioná- riusoknak jobban keli harcolni a Központi Vezetőség, kormá­nyunk programmjánák maradék­talan végrehajtásáért. Biztosít­sák, hogy a dolgozókról való gondoskodás a gyakorlatban nem­csak szép jelszó formájában ér­vényesüljön. Időben reagáljanak a dolgozók állal felvetett jogos sérelmekre, panaszokra, javítsák ezen keresztül is a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. A továbbiakban a dolgozó pa­vutasáról beszélt A korminy- programmban megjelent kedvez­mények — mondotta — a ter­melőszövetkezeteken túl, komoly befolyást gyakoroltak az egyéni -parasztságra is. Megnőtt dolgozó parasztságunk termelési kedve. A többtermelésre való- törekvést bi­zonyítják azok a számolt, melye­ket Klaukó elvtárs felsorolt. Amíg 1952-ben 3036 mázsa -péti­sót, 15.413 mázsa szuperfoszfá­tot, 154 mázsa kálisót vásárolt dolgozó parasztságunk, addig 1953-ban 23.796 mázsa pétisót, 17.590 mázsa szuperfoszfátot és 1274 mázsa kálisót vásároltak. Majd beszédében kitért arra is, hogy az eddiginél még jobban tudatosítsuk azokat a kedvezmé­nyeket, melyeket dolgozó pa­rasztságunk Kapott. Ezeu ke­resztül továbbra is növeljük a dolgozó parasztság termelési ked­vét. Hiba az — mondotta —, hogy tanácsaink sok esetben nem biztosítják a rendeletik végre­hajtását. Megszegik a törvényt, mint például a békési tanács, amely nem biztosította Szatmári István dolgozó parasztnak fö­lös hízójára a szabadpiacon való értékesítési jogát annak elte­fejlődésünk kulcskérdése, az a legközelebbi döntő táncszem, 'melyet teljes erővel meg kell ragadnunk: a mezőgazdaság fej­lesztése• Ez most és a legköze­lebbi két-három évben a köz­ponti feladat. Majd a feladatok­ról beszélve elmondotta, hogy a Központi Vezetőség júniusi ha­tározata új szakaszt jelent pár­tunk életében. Feladatunk ezen a téren, kezdve a Megyei Párt­bizottságnál, az új szakasznak megfelelően dolgozni, új módon vezetni, új módon irányítani. Uj módon vezetni mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tömegek körében végzett állandó politikai munkál kell tarlani jőeszköznek. Uj mó­don vezetni továbbá annyit je­lent, hogy pártbizottságaink többet törődjenek a tömegek problé­máival, reagáljanak időben a jo­gos panaszokra, sérelmekre. Tu­datosítani kell a dolgozók köré­ben, üzemeinkben és falvak­ban egyaránt azt a hatalmas per­spektívát, amit a Központi Veze­tőség határozatai jelentenek dob gozö népünk számára. Az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordítani az egyéni parasztság körében ki­fejtett politikai munkára, ami­nek elsősorban a Központi Veze­raszíság termelési kedvének ja- tőség határozatának feldolgozd sáliál kell érvényt szerezni. A mi feladatunk, hogy a határozatok végrehajtását tudatosítsuk és ér­tessük meg azok jelentőségét dol­gozó népünkkel, ezen keresztül mozgósílsuK az egész párttagsá­got és pártonkívüli dolgozókat egyaránt e nemes feladatok ma­radéktalan végrehajtására — fo jezte be beszédét Klaukó elv­lárs. A beszámoló után megkezdő­dött a vita. Több hozzászólás hangzott el, amely a Központi Vezetőség határozatának végre­hajtásában mutatkozó hibákat tárta fel. A hozzászólásokban megmutatkozott, hogy pártbizott­ságaink leggyengébb pontja a propagandamunka elhanyagolása, valamint a dolgozókról való gon­doskodás ellenőrzése. A dolgozók­ról való gondoskodás helyes for­mája az, ahogyan VAUI JÓZSEF elvtárs, az orosházi városi párt­bizottság titkára elmondotta, hogy maga a városi pártbizottság el­lenőrzi és segíti a tanács és vál­lalatok munkáját, hogy a dol­gozók semmiben sem szejuyédr jenek .hiányt. Az ifjúsággal való Rém megfelelő ' foglalkozásról NASZTOK SÁNDOR elvtárs a nére, hogy .állatra iránti kötete- -ÖfS£ Megyei titkára beszélt. Eb zettségéuek teljés egészében ele- mondotta, hogy a járási párlbi- get tett. Befejezésképpen hang­súlyozta, hogy egész tovább­Tí25 nap múlva kezdődik. az első békekölcsön ötödik sorsolása Satecpedesra Az első békekölcsön V. sorso­lását 1953 november 26, 27,28 és 29-én tartják meg Szegeden, a Nemzeti Színházban. A nagy érdeklődéssel várt sor­soláson összesen 172.200 darab kötvény?" húznak ki, mégpedig 95.200 darabot nyereménnyel, 77.000 darabot pedig névérték- beni törlesztéssel. A nyeremények és törlesztések összege 54.2 mil­lió forint, amivel 898.2 millió fo­rintra emelkedik a köiesönjegy- zőknek visszatérített összeg. A nyeremények megoszlása a következő: 1 darab 100.000 fo­rintos főnyeremény, 18 darab 50 ezer, 39 darab 25.000, 95 darab 10.000 és 283 darab ötezer forin­forintos és 75.864 darab 300 fo­rintos nyeremény. A sorsolásokat Szegeden, a Nemzeti Színházban november 26-án, csütörtökön délután fél 4-től 7 óráig, november 27-cn, pénteken d. ti. fel 4-től 7 óráig, november 28-án, szombaton dél­után fél 4-től 7 óráig, november tos nagynyeremény, 4700 darab i 29-én, vasárnap pedig délelőtt 1000 forintos, 14.200 darab 500 1 (F#iyt*tVs u t zottságok még tuindig általában foglalkoznak á DISZ-szel. A szeg­halmi járásban például a DI3Z- választmányi ülésen 36 kérdést tettek fel a titkárnak. A tömegek közötti kapcsolat elmélyítésének igen jó módszere az, amit BA­DAR elvtárs, Gádoros közs!g pártbizottságának titkára' mon­dott. Sokkal nagyobb bizatom- tnal fordulnak a dolgozók a kis- gyíiléaen is az előadóhoz, ha is­merik, ezért Gádoroson a kis- gyülcselöadóknak állandó terüle­tet adlak. Majd FRANK .élv- társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának titkára hozzászólásában felhívta a figyel­met, hogy a gazdaságpolitikánk­ban elkövetett hibák oka elsősor­ban a: elméleti képzettség hiánya. Az, hogy a gazdasági ezetők nem tanulnak, a propagandisták ke­vés segítséget kapnak. Mintegy feladatot jelölte meg, hogy a pártbizottságok népszerűsítsék az oktatást, mert a tanulás azt je­lenti: aki tanul, könnyebben dol­gozik. Majd KERESZTES MI­HÁLY elvtárs szólalt fel értékelve az értekezletet, megállapította, hogy a felsőbb szenek felé bí­rálat hangzott cl szép számmal, azonban a felszólalók önbírálata elsikkadt. Többi közölt aláhúzta a tanulás jelentőségét azt, hogy a vezetők neesak a könyvből, ha­nem a dolgozók legjobbja'tól i* tanuljanak, így azok tapasztalatait hasznosítsák munkájuk során. Az értekezlet Klaulni Mátyás elvtárs zárszavával ért véget, amelyben hangsúlyozta, hogy mindazt, amit a határozat szá­munkra előír, csak úgy tudjuk megvalósítani a dolgozó nép ér­dekében, ha pártbizottságaink minden téren segítik a termésho­zam emelését Fit kell érnünk azt, hogy s leg­rövidebb idő alatt minden te­rületen befejezzük az Sv.u te.e- zőgazdasé"! v-v-T

Next

/
Oldalképek
Tartalom