Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

1953 november 1.' vasárnap November 7-re készülődnek a gyulai járás kultúr csoportjai---------—--------------------------- ViUax&autfc Héfiz P ártíilzottsápuk rendszereseit segíti a feékebizoftságok munkáját [ Az elmúlt évek során ha­talmas né­pi kultúrmozgalom bontakozott ki .a gyulai járásban is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a járás területén az idén alakult csoportokkal együtt ez- idő szerint 46 színjátszó csoport működik 605 taggal, 35 tánc­csoport 436 taggal, 11 vonós- és fúvós zenekar 157 taggal, to­vábbá 17 elég nagy énekkar és 6 bábcsoport. Ezek a csoportok nagy lelkesedéssel készülnék az Októberi Szöcialistá Forradalom 36. évfordulóján való szereplés­re, azon túl az idei téli loiltúr- versenyre. A gyulai járásban Dobozon működik az MNDSZ országosan is híres népi együttese, amely egyik elindítója és úttörője volt megyénkben a népi hagyomá­nyok felkutatásának és színpadra való feldolgozásának. A gyulai járás területén ma már a tanya­világból álló Dénes-majorban is 40 tagú tánc-, színjátszó- és ének­együttes működik. Eleken a népi művészet ápolása, fejlesztése szo­ros barátságot fejlesztett ki az ott lakó magyarok és románok között. Ezt bizonyítja az is, hogy a meglévő magyar és román kul- túrcsoportok közös együttest ala­, látottak s most magy ar-román j és német műsorszámokkal tízna- I pos túrán vannak Békés megye és Hajdű-Bihar megye községei­ben. és a já­| Ezek az együttesek [ rátsban lévő csaknem valamennyi tánc- és színjátszó csoport, zene- és énekkar már megkezdte a kul- túrvcrseriyre való előkészületeit. A verseny első megmozdulása a november 7-i szereplés lesz. Az eleki csoportok például novem­ber 7-e alkalmával négy' helyen adnak műsort a község területén. Nagy á készülődés Kétegyhózán, Dobozon és a járás többi közsé­geiben is. Újkígyóson a meglévő és az eddigi versenyeken nagy' sikerrel szereplő tánccsoportok mellé most újjászervezik a ko­rábban ugyancsak sikeresen sze­replő énekkarukat is. Ehhez sok segítséget nyújt Sik Jenő általá­nos iskolai igazgató. —7 T7 T”! téli falusi kultúr- AZ Klei I verseny sikeres elő­készítésére már megalakult és működik a járási versenybizott­ság is, melynek tagjai között több pedagógus is van. A bizott­ság tagjai, Türkös Antal, a gyu­lai zeneiskola igazgatója és Ker­tész Lajos énckszakos tanár a vi­Az elckí moziról és látogatóiról Tietek óta kopácsolás, fűrészelés és faragás zaja veri fel ^ * Eleken a mozi környékének csendjét. Készül az új mozi a régi, hangot torzító, télen dermesztő hideg moziépület tőszom­szédságában. Az új moziépület még a felszabadulás előtt került fedél alá, de nem fejezték be a munkálatokat. Népi államunk fejezteti be 140 ezer forint költséggel a félbenmaradt eleki mo­ziépületét. S hogy ennek az épületnek a befejezése ilyen sokáig húzpjoyt^apnak az a magyarázata, hogy hazánk számos közsé­gébe« mióg .olyan mozihelyiség sem volt. mint Eleken a régi mozi. Megértették ezt az elekiek s bár a régi moziban torz volt a hang, télen hideg volt, mégis számosán látogatták a bemutatott filmeket. Augusztusban például 3212, szeptemberben 4603 s most október 20-ig 3139 fő volt Eleken a moziban. Az egyes filmek lá­togatottsága igen változatos. Például az «Ifjú szívvel* című fil­met öl3zázhatan, a «Hősök tavaszát* hétszázan, a «Rejtelmes szi­get *-et hétszáztizenheten látogatták meg. ülek lakosságához mérten nagy' látogatottság ez. Azt je- lenti, hogy augusztusban a mozi 112, szeptemberben pedig 122 százalékra teljesítette látogatási tervét. Az eleki dolgozók többsége kedveli a mozit. Ezért nagyon is megérdemlik, bogy a tél folyamán most már modern, jól fűthető, jó akusztikájú mozi nézőterén szórakozzanak és tanuljanak a bemutatott jobb­nál-jobb filmekből. A mozi látogatását az elekiek sem önmaguk- tól szerették meg. Nem önmaguktól jöttek rá, hogy minden film megtekintése után bővül ismeretük, hogy megismerkednek a Szovjetunió, a népi demokratikus és a nyugati kapitalista orszá­gok dolgozóinak életével, harcával. Tizennégy közönségszervező hirdeti köztük nagy lelkesedéssel a film szórakoztató és nevelő hatású jelentőségét. Pl. Borgye Jánosnétól, az MNDSZ közönség­szervezőjétől különösen sok jegyet vásárolnak meg az asszonyok. De Samu Imrétől, a «Rákóczi* tszcs közönségszervezőjétől is. Ha kí új mozi elkészül, sokkal könnyebb lesz szervezőmunkájuk. A sonban vannak olyanok is Eleken — még hozzá közöttük komoly funkcionáriusok—, akik sorozatosan távol tartják magukat a filmek látogatásától, nehogy valami tanulság ragad­jon rájuk. Például a «Villám* tsz elnökétől is játszhatnak akár­milyen nagy üzemi gazdálkodás problémáival foglalkozó tanulságos filmet, ő ugyan el nem megy. .Még csak ahhoz sem ad segítséget, hogy rátermett filmpropagandistát válasszanak a tsz-ben, hogy ha már 6 nem, legalább a tsz tagjai látogassák a filmeket cso­portosan. Vida Szűcs Sándornénak, a mozi dolgozójának már számos esetben mondotta, hogy ő nem ér rá a filmmel foglal­kozni. A főldművesszövetkezet és a községi tanács dolgozóinak nagyrésze is fehér hollóként jelenik meg a moziban, vagyis nagyon ritkán. Ahogy a mozikedvelő elekiek elmondjak, azért, mert nagyon válogatósak ezek a funkcionáriusok. Csak a könnyű, szórakozást adó filmeket tekintik meg. Nem helytelen ez, de feltétlen meg kellene nézniök a tanulságos, történelmi, dokument és a szocializmus építéséi, az új embertípus kialaku­lását bemutató filmeket is, mert nekik sem árt a tanulás. De ha a filmekből nem akarnak tanulni, a községi és az üzemi párttitkároknak meg kellene nézniök, hogy vájjon ezek a funk­cionáriusok tanuinak-e például könyvekből. A dolgozók szerint, — akik minden filmet megnéznek családostól — nem nagyon tö­rekszenek tudásuk bővítésére. Igen ártalmas ez rájuk nézve is, de azokra az egyszerű dolgozókra is, akiket nekik mint funkcio­náriusoknak mozgósítaniok kellene a tanulságos filmek megtekin­tésére. Kormányzatunk azért költ évről-évre mind nagyobb ösz- szeget kulturális intézményekre, köztük a mozira is, hogy a szó­rakozás mellett tanulási lehetőséget is biztosítson a dolgozók szá- imra. S a tanulás alól éppen nem lehetnek kivételek a funkcio­náriusok még Eleken sem. • déki ének- és zenekarok patro- nálását vállalták, hogy azok mi­nél magasabb színvonalú műsor­számokkal szerepeljenek novem­ber 7-én cs a kultúrverseny többi rendezvényein. A színjátszók pat- ronálását Tímár Zoltánná, a já­rási tanács együk kiváló színját­szója, a tánccsoport patronáJását pedig Jámbor István, a járási kultúrotthon tánctanítója és a gyulai Béke-együttes tagjai vál­lalták. A gyulai járás kultúrcsopórtjai az idei versenyen felül akarják múlni eddigi sikereiket. A dobozi együttes például számos fiatal táncossal nevelte taglétszámát s most a Versenyre az eddigieknél még szebb, még látványosabb né­pi játékkal készülnek fel. Nagy az előkészület a gyulai Béke­együttesnél is, magyar és román népi táncokat és játékokat mutat majd be. való előké­születnek A versenyre azonban mutatkoznak árnyoldalai is. Például a kétegybázi és lő- kösházi MÁV-állomások igen jó­képességű kultúrcsoportokkal ren­delkeznek. így a versenyre való felkészülésük nem ütközik külö­nösebb nehézségekbe. A vezetők azonban úgy nyilatkoznak, hogy nem érnek rá kultúrversennyel foglalkozni. Senki sem vitatja cl, hogy az őszi forgalom kemény', megfeszített munkát követel a vasút dolgozóitól. De ugy'anígy keményen küzdenek az őszi szán­tás-vetés sikeréért a falusi kul- túrcsoportok tagjai, mégis ké­szülnek a versenyre. Ma már el­képzelhetetlen a téli időszak anél­kül, hogy kultúrcsoportjaink ösz- sze ne mernék egy mással ráter­mettségüket, felkészültségüket. Ebből a vetélkedésből nem ma­radhat ki két olyan jóképességű kultúrcsoport, glint a kétegyházi és a lőkösházi MÁV kultúrcso- portjai. Knkk Imre. Az MNDSZ-asszonyok munkájáról A mezőberényl MNDSZ-asszonyoík a ta­vasszal elhatározták, hogy a háztartási munka elvégzése mellett ők Is résztvesz- ínek a termeijőnnmkában. így jöttek arra a gondolatra, hogy gyapotot termelnek. Az asszonyok örömmel jelentkeztek erre a munkára, hiszen már valamennyien Ismerték a gyapotot, sokan közülük az elmúlt évben a gyapotszedés Idején ál­lami gazdaságban dolgoztak. Ismerték, tudták; fáradságuk díja megtérül. Földet béreltek a tanácstól, 22 kát. holdat, annyit, amennyit könnyűszerrel meg tudnak munkálni. A tanács valami oknál fogva, vagy talán nem bízott mun­kájukban, 22 kát. hold helyett, csak 9 és fél kát. holdat adott az asszonyoknak. Ezt a földterületet azíán felszántanák, bevetették és a 18 asszony között felosz­tották a területet. A lelkes asszonyok rendszeresen kivették részüket a munká­ból. Soós Ferencné, Vida Sándorné, Szűcs Béláné, Koncsek Zoltánná, Pribojszki An­na, Cservenák Zsuzsa és a többi asszo­nyok is szívesen jártak dolgozni, olyan szeretettel ápolták a gyapot területüket, taint házuk előtt a virágoskertet. A má­sodszori vetés ellenére is, nagyon szép a gyapotjuk. Tiszta, gazmentes, csak ügy fehérlik a sok gyapotgomolyag. Persze, ez sem sokáig leszí, a t^yors asszony kezek, ahogy a gyapot érik, rögtön le is sze­dik. Soós Ferencné így vélekedik: «Igyek­szünk, mert érdekünk. Alig várjuk, hogy megtudjuk, mifyen átlagtermést értünk el holdanként. Most a termés a miénk, ml kapjuk érte a pénzt, a mázsánkénti ezer forintot. Most dől el, ki, hogyan gondozta területét, milyen termést taka­rít le róla. Valamennyien már tervezzük, hogy mit vásárolunk, ha megkapjuk a pénzt. Van, aki hízót * vásárol, mások beruh ázkoduak«» «Érdemes, ezért jövőre is termelünk gyapotot, de nagyobb terüle­ten» — mondják az asszonyok. Az orosházi békebizottságok megalakulásuk óta komoly mun­kát végeztek városunk területén a békemozgalom kiszélesítése ér­dekében. A Béke Világtanács budapesti ülése óta eltelt időben azonban a városi békebizottság munkája visszaesett s éppen ezért, most, hogy békebizottságaink a novem­ber hónapban megtartandó já­rási béketalálkozóra készülnek, fontosnak tartjuk, hogy munká- ] jukat fokozottabban segítsük és biztosítsuk, hogy a novemberi bé- J ketalálkozót sikeresen tudják j megrendezni. Milyen segítséget adott eddig I a városi békebizottság és hogyan j fogja azután segíteni a békebi- j zottságok munkáját? A novemberi béketalálkozó elő- | készítésének munkáját a pártbi- 1 zottság ülésén megtárgyaltuk és konkrét határozatot hoztunk ar­ra vonatkozóan, hogyan segítsük [ a novemberi béketalálkozó előké- i szításét. A városi békebizottság konkrét tervet készített, melyet segítettünk és ellenőriztünk. Számbavették, hogy mennyi bé­kebizottság van olyan, amelyik nem aktívan dolgozik és hány új békebizottságot szándékoznak megszervezni. A munkaterv alap­ján a novemberi béketalálko­zóig mintegy 50 békebizottságot fognak újjászervezni és 20 új békebizottságot alakítanak. A városi bizottság részéről résztvettünk a városi békebizott­ság ülésén, ahol a tervet meg­vitatták és a város területén lé­vő békebizottságok titkárainak összevont aktíva ülésén, ahol a novemberi béketalálkozó felada­tait ismertették. Az alapszervi titkárok, értekezletén a városi bé- kebizotfság tervéi: ismertettük és felhívtuk az ajapszervezeteket a békebizottságok munkájának se­gítésére. Azóta ez a munka meg is kezdődött s most van folya­matban az elbeszélgető estek meg­szervezése, mintegy 150 elbeszél­gető estet szervezünk és 30 ün­nepélyes békeestet, ahol a béke­találkozó küldötteit megválaszt­ják. A tömegszervezetekkel is is­mertettük a béketalálkozóyal kapcsolatos feladatokat, különö­sen az MNDSZ és a DISZ aktí­van kapcsolódott be ebbe a mun­kába, de segíti a városi tanács is a békebizottság munkáját. Most, hogy a munka beindult, a városi pártbizottság részéről a többi feladatokkal együtt ellen­őrizzük alapszervezeteinket, ho­0 LV fl S 0 a Viharsarok Népét! gyan segítik a béketalálkozó ! munkáját, ugyancsak a városi bé­kebizottságot is, hogy miként hajtja végre a találkozó előké- | szítésénck és 1 megrendezésének feladatát. Eddigi ellenőrzésünk során azt tapasztaltuk, hogy alap­szervezeteink egy része aktívan bekapcsolódott a munkába, mint például az I. és a II. körzeti alapszervek, továbbá a 65, 2, Épí­tőipari Vállalat, Orosházai Ma­lom és a «Dózsa* tsz pártszerve­zete. Békebizottságaink már eddig i több helyen tartottak elbeszélgető esteket, ahol a dolgozók lelkesen szóltak hozzá a békebarc kérdé­séhez. Az előadók a nemzetközi békeliarcon keresztül mutatják be, hogy milyen szoros összefüg­gés van a béke megvédése és | népünk jólétének biztosítása kö­zött. Az elbeszélgető estek még csak most kezdődtek, de vannak olyan í jelenségek, hogy egyes békebi­zottságok a nemzetközi kérdése­ket közvetlenül a termelési kér- I désekhez kapcsolják és így a hoz­zászólások is, valamint az előadás is termelési értekezlet jellegűvé teszi az elbeszélgető estet. Pél- j dául a «Dózsa* tsz-nél, ahol a ! hozzászólók általában arról be­széltek, hogy «mindennap kimen­nek a munkába, hogy mindennapi munkájukkal a békét erősítsék- i Ez egyébként helyes és többel, között az ilyen hozzászólások is hasznosak, de hiba, hogy a nem­zetközi eseményeket nem eléggé alaposan ismertetik. A békebizottságok feladata, hogy jobban elmélyítsék a töme­gekben a nemzetközi események ismeretét, azok fontosságát. Eb­ben a tekintetben n városi bi­zottság részéről úgy támogatjuk a békeblzottságokat, hogy' az elő­adókkal külön értekezleten vitat­juk meg az elbeszélgető estek levezetésének módját. .Két béke­bizottsági tag országos tapasz­talatcserén vett részt Budapes­ten és az ott tapasztaltakat az előadóknak átadva a .békeeste­ket, az ünnepélyes béketalálkozót tartalmában és szervezésében is úgy készítik elő, hogy' széles tö­megeket ébresszen tudatára an­nak, mily'en jelentősege van ná­lunk, Magyarországon és ezen be­lül városunkban a nemzetközi kérdések állandó figyelemmel tartásának, ismeretének és a nem­zetközi békeharcban való aktív részvételnek. Vági József, Orosháza. = EGY HÉT LEVELEI = Nyolcvanhárom munkás-paraszt levél érkezett az elmúlt hé­ten szerkesztőségünkbe. A levelek hűen tükrözték, milyen ered­mények, hiányosságok yannak a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, egy-egy községben az őszi munkák elvégzésénél. Bár mennyiségben nem érkezett be olyan sok levél, mint az előző héten, de megállapíthatjuk, hogy a 83 levtél tartalmas és igen hasznos volt. Például fejlődés mutatkozik már abban is, hogy több levelező hírül adta az elmúlt héten — mint pél­dául Sinkovicz Mihályné békéssámsoni, f arkas János bélme­gyeri levelezők —, hogy) a községben dolgozik az eUenség és a párttagok, becsületes dolgozók milyen felvilágosító munkát vé­geznek, hogyan harcolnak az ellenség hazúg híreszteléseivel szem­ben. Szerkesztőségünkbe érkezett leveleket különböző formában dol­goztuk fel: »Viharsarok Népe elintézte«, »Hírek a megyéből«, »Tsz-levelezőink írják« és »GépáBomási levelezőink írják«. Osz- szesen 33 levél jelent meg a lapban. Huszonnégyet kivizsgá­lunk, az eredményről levélben értesítjük levelezőinket. Több le­velet tájékoztatásra használtunk fel, amely segítséget ad az anya­gok megírásához és a dolgozók véleményének, hangulatának megismeréséhez. Könyvjutalomban részesült: Onódi Lajosaié Gyulavári, »Viharsarok« tszcs levelezője, aki igen érdekesen mutatta be levelében, hogy az új vezetőség és a DISZ-fiatalok hogyan harcolnak az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzéséért. Az elmúlt héten végzett jó levelezői munkáért megdicsérjük: Gulyás Imre, Eékéstarhcs, »Petőfi« tsz levelezőjét. Patakfalvi István, Orosháza, Járási Tanács levelezőjét. Kiss Zsófiát, a mu ronyi állami gazdaság levelezőjét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom